Az ukrán szakemberek javítják a csernobili vezetékeket, sok városban szól a légvédelmi sziréna, Zelenszkij ismét az orosz anyákhoz szólt

A szombati eseményekről is percről percre közvetít a Telex, az új hírfolyamot itt tudja követni.

Megérkezett az első adag humanitárius segély Csernyivcibe – írja a New York Times. A kínai állami média szerint a szállítmányban vannak például takarók és zseblámpák. A kínai Vöröskereszt szerdán jelentette be, hogy 277 millió forint értékű szállítmányt küldtek Ukrajnába.

Kína egyébként az orosz kormány forgatókönyvét követi a konfliktusról való, hiszen a két ország szoros diplomáciai kapcsolatot ápol. Az ENSZ múlt heti közgyűlésén is tartózkodtak Oroszország elítélésétől. Hszi Csin-ping kínai elnök viszont kedden aggasztónak nevezte az ukrajnai helyzetet, és „maximális önmérsékletre” szólította fel a feleket.

Számos ukrán városban megszólaltak a légvédelmi szirénák szombaton kora reggel, arra figyelmeztetve a lakosságot, hogy vonuljon biztonságos helyre az esetleges orosz támadás elől – írja a helyi média alapján az MTI.

A beszámolók szerint légiriadó volt Kijevben, a nyugati Lvivben, Odesszában, Harkivban és Szumiban is.

Műholdfelvételek alapján az amerikai hírszerzés már előző nap arról számolt be, hogy a Kijev környékére vezényelt orosz erőket átcsoportosították, és szétszóródott a térségben veszteglő, 64 kilométer hosszú katonai konvoj, ami egy készülő támadásra utalhat.

Pénteken megérkezett az első nyolc ukrán menekült a közép-amerikai Guatemalába – írja a Reuters. Ők az elsők, akik humanitárius okokból érkeztek az országba, de azt nem tudni, hogy korábban érkeztek-e ukránok önállóan, mióta kitört a háború. Az első érkezőket tíz újabb menekült követte este.

Guatemala március 6-án jelentette be, hogy megnyitják a határt az ukrajnai menekültek előtt, akiket biztosítottak, hogy ott menedéket kapnak.

Sikerült újabb evakuációs útvonalakról megegyezni a szétbombázott Szumi környékén – írja a terület katonai vezetőjének közleménye alapján a BBC.

A művelet helyi idő szerint reggel kilenckor indul, a régió hat pontjáról indulnak járművek. Mind a délebbre található Poltavába tartanak, ahova a tervek szerint délután egy és kettő között érkeznek majd meg.

Keddtől csütörtökig 60 ezer embert sikerült evakuálni Szumiból. A feladat sehol sem egyszerű, mert ahogy írtuk, az oroszok több alkalommal is hiába jelentettek be tűzszünetet, az ukrán fél gyakran újabb támadásokról számol be.

A mikolajivi orosz bombázásban egy onkológiai intézet is megsérült – írja ukrán hatóságok közlése alapján a Sky News. Mikolajivban a bombázás miatt péntek este héttől szombat reggel hating kijárási tilalom van.

A kórház igazgatója szerint több száz beteget ápolnak jelenleg a kórházban, de senki nem halt meg a bombázás során. Az épület azonban megsérült és sok ablak betört

A Fekete-tenger partján fekvő kikötőváros azért is lényeges, mert ha elfoglalják, akkor megnyílik az út Odessza felé, amely körülbelül 128 kilométerre, nagyjából kétórás autóútra van.

A NATO hétfőn, március 14-én katonákat küld Norvégiába egy nagyszabású, többhetes hadgyakorlatra – írja a BBC. A gyakorlaton részt vesz 27 nemzet

• 30 ezer katonája,
• 200 repülője
• és 50 hadihajója.

A következő hetekben a tagországok csapatai a sarki hidegben való harcot gyakorolhatják majd földön, vízen és levegőben. Bár a gyakorlatot már jóval a háború kitörése előtt elkezdték szervezni, az elmúlt hetek tükrében még nagyobb jelentősége van, hogy a NATO alig néhány száz kilométerre gyakorlatozik az orosz határtól.

A hadgyakorlat a tervek szerint április 1-jén ér véget.

Az ukrán védelmi minisztérium az orosz invázió második napján arra kérte az ukrán dróntulajdonosokat, hogy adják át a drónjaikat a tapasztalt pilótáknak, aki pedig az utóbbi csoportba sorolná magát, járőrözzön a hadsereggel.

A Reuters lencsevégre kapta a katonai-civil koprodukció eredményét: egy négypropelleres drónt, ami Molotov-koktélt szállít. A drón hátulján, a képen a baloldalán látható logó alapján valószínűleg egy DJI-ról készült a kép.

Egy másik kép alapján úgy tűnik, hogy az ukrán területi erők úgy rakták össze a szerkezetet, hogy a gyúlékony anyaggal teli üveg szája felfelé nézzen zuhanáskor, valószínűleg, hogy ne folyjon ki az üzemanyag. Az azonban nem egyértelmű, hogy hogy gyullad meg a koktél.

Ukrajna ezt mondta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, hogy a technikusaik dolgoznak a csernobili erőmű áramellátásának helyreállításán – írja a BBC. Az erőműért folytatott harcok során megsérültek az áramellátásért felelős vezetékek, és hiába jelentették az oroszok, hogy kijavították a hibát, pénteken az ukrán atomenergia-felügyelet azt jelentette, hogy nem így történt.

Ukrajna csütörtökön jelezte, hogy egy szakasszal elkészültek, de az áramellátás nem állt helyre, mert a vezetékek több ponton is megsérültek. Az ukrajnai atomerőművekről részletesen itt írtunk.

Rumen Radev bolgár elnök felajánlotta, hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalhatnának Bulgáriában – írja a BBC.

„Bulgária felajánlhatja, hogy otthont ad a tárgyalásoknak, de ezt az Európai Unióval koordinálva tennénk. Az EU tagjai vagyunk és egy egységes európai megoldásért, egységes európai megközelítésért kell küzdenünk”

– idézi a helyi média Radevet.

Jennifer Granholm, az USA energiaügyi minisztere azt írja a Twitteren, hogy továbbra is figyelemmel kísérik az ukrán atomerőművek állapotát, és továbbra is aggasztónak találják Oroszország felelőtlen tetteit és azt, hogy megsértik a nukleáris biztonsági normákat.

„Szerencsére Ukrajna nagy részén a radioaktivitást mérő eszközök továbbra is működnek, és nem látjuk jelént szivárgó sugárzásnak”

– írta.

Azt is megjegyezte, hogy nem tudják megerősíteni, hogy valóban újra van áram az elfoglalt csernobili erőműnél, pedig az sugárzásvédelmi szempontból nagyon fontos lenne. A szintén orosz kézen lévő zaporrizzsjai erőműből sem kapnak adatokat (ahogy mi is írtuk). Elvileg a minisztérium azt a hírt kapta, hogy egy harkivi kutatóintézet is megsérült a bombázások során. Rövid távon nem látnak veszélyt, de Granholm felszólította az oroszokat, hogy ne lőjék tovább az atomerőműveket.

A BBC eközben azt írta, hogy az ukrán atomenergiáért felelős vállalat, az Energoatom szerint az oroszok megpróbálták teljesen átvenni a zaporrizzsjai erőművet. Jelenleg az ukrán szakemberekkel közösen működtetik az erőművet, de az Energoatom elnöke szerint orosz katonák azt mondták az ukrán dolgozóknak, hogy az erőmű mostantól a Rosatom, az orosz állami atomenergia-cég fennhatósága alá tartozik.

Petro Kotin, az Energoatom elnöke szerint a Rosatom 10 alkalmazottja (köztük két főmérnök) próbált meg bejutni az erőmű területére, hogy átvegyék az irányítást, ám az ukránok ezt nem engedték.

„Az erőmű területén nagyjából 500 gépfegyveres orosz katona állomásozik. A személyzetünk nagyon rossz pszichológiai állapotban van”

– mondta Kotin.

A Pink Floyd együttes a Twitteren jelentette be, hogy mindent, amit 1987 után alkottak, leszednek az orosz és belarusz digitális polcokról. Ugyanez igaz David Gilmour szólóprodukcióira is.

Azt is kijelentették, hogy ők is elítélik az orosz inváziót. Itt találja frissülő cikkünket arról, hogy mely cégek hagyták el eddig az orosz piacot az ukrajnai invázió miatt.

Volodimir Zeleszkij ukrán elnök szombat hajnali egy körül egy Facebookon közzétett videóban elemezte a pénteki helyzetet. Többször kihangsúlyozta, hogy Oroszország, miután a hagyományos katonai eszközök nem működtek, most terrorral próbálja térdre kényszeríteni Ukrajnát. Példaként hozta hogy oroszok elrabolhatták Melitopol polgármesterét, valamint azt, hogy a Mariupolt bekerítő csapatok nem engedték át a humanitárius segélyt szállító kamionokat.

„Az orosz behatolók cselekedeteit (mindenki) az ISIS terroristáinak akcióival vonja majd párhuzamba”

– mondta.

Zelenszkij megemlítette, hogy pénteken 7141 embert sikerült evakuálni különböző városokból, de ez jelentősen kevesebb, mint a korábbi napokon. Azt állítja, hogy már 12 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában, és ennek a sokszorosa az orosz sérültek száma – ez azonban nem biztos, hogy pontos adat.

Megint megkérte az orosz anyákat, hogy ne engedjék fiaikat a frontra.

„Derítse ki, hol van a fia. Ha csak egy picit is arra gyanakszik, hogy a fiát elküldhetik az Ukrajna elleni háborúba, azonnal cselekedjen”

– kérte.

Kitért a bejelentett szankciókra, az álhírekre és a paralimpiára is, és büszkén jelentette, hogy éremszámban Kína után Ukrajna a második a pekingi paralimpián.

Meg nem erősített források szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) két magas beosztású tagja házi őrizetbe kerülhetett – írja a Meduza alapján a BBC. A Meduzán megjelent cikket az orosz titkosszolgálatok két szakértője, Andrej Szoldatov és Irina Borogan írták, akik több könyvben írtak már az FSZB-ről.

A cikkük szerint az egyik letartóztatott vezető az 5-ös számú főcsoport feje, Szergej Beszeda, a másik pedig az egyik helyettese. Ez a főcsoport felelős a posztszovjet államokban zajló hírszerzéssel és kémkedéssel, és elvileg az lett volna a dolguk, hogy oroszbarát kormányt juttassanak hatalomra Ukrajnában.

A két újságíró szerint Putyin most rájött, hogy Beszedáék nem jártak sikerrel, de még csak oroszbarát ügynököket sem szórtak szét Ukrajnában, akik az inváziót segíthették volna. Elemzők szerint csak azt mondták az orosz elnöknek, amit hallani akart.

A teljes cikket itt olvashatja (oroszul van).

Szüneteltetik a felek a Bécsben folyó, új iráni atomalkuról szóló tárgyalást, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy legalább külügyminiszteri garanciát vár az USA-tól arról, hogy az amerikai szankciók nem befolyásolják a Moszkva és Teherán közötti viszonyt – írja a South China Morning Post.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője és a tárgyalások koordinátora a Twitteren azt írta, hogy „külső tényezők” miatt akadt meg a tárgyalás. Emellett azt is kijelentette, hogy az alku végső szövege gyakorlatilag már kész is van, gyakorlatilag csak az aláírásokra vár – és arra, hogy a résztvevők és az USA „túllendüljön a jelenlegi helyzeten”.

Az alkura azért van szükség, mert Donald Trump 2018-ban úgy döntött, hogy az USA kiszáll az eredeti atomalkuból, ami szerint Irán lelassította az atomprogramját, amiért cserébe az USA feloldott bizonyos szankciókat. A tárgyalások már korábban is akadoztak tavaly szeptemberben az iráni elnökválasztás eredménye miatt.

Joe Biden már az orosz invázió előtt is kijelentette, hogy ugyan minden centinyi NATO-területet megvédenek, de nem küldenek katonákat Ukrajnába. Ezt pénteken újra megerősítette a Twitteren.

„Tisztázzuk: minden centinyi NATO-területet a szövetség teljes erejével megvédünk.
De nem szállunk háborúba Ukrajnában Oroszország ellen.
Egy Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció a harmadik világháború. Ez egy olyan dolog, amit muszáj megakadályoznunk”

– írta.

Az USA elnöke pénteken bejelentette, hogy újabb szankciókat vetnek ki, be is tiltották az orosz vodka, gyémánt és tengeri herkentyű importját.

A Pentagon újra aktivizálja a Trump-kormány alatt is működő csapatát, aminek az a dolga, hogy felgyorsítsa a fegyverkereskedelmet – írja a Reuters. Az orosz invázió kezdete óta megugrott a szövetségesek felől érkező fegyvervásárlási/szállítási kérelmek száma.

A reaktivált csapat dolga az, hogy felgyorsítsa és koordinálja ezeknek a kérelmeknek a kezelését, és kezelje a fegyverkereskedelemmel járó bürokráciát. A műveletet a védelmi együttműködéseket felügyelő ügynökséggel (DSCA) együtt kezelik.

A Reuters egyik névtelenséget kérő forrás szerint az USA néhány szövetségese megpróbálja kihasználni a konfliktust, és olyan fegyvereket és eszközöket kérnek az Egyesült Államoktól, amikre már a háború előtt is fájt a foguk.

A héten az orosz köztévé két vendége is megkérdőjelezte a különleges katonai művelet mögötti logikát – írja a Moscow Times. Vlagyimir Putyin egyik legfőbb propagandistája, Vlagyimir Szolovjev műsorában először Karen Saknazarov rendező tért el a kormányzati forgatókönyvtől, amikor arról beszélt, hogy nem nagyon tudja elképzelni, hogy nézne ki nagyobb városok, mint például Kijev elfoglalása.

Saknazarov általában pro-Putyin, néhány éve aláírta a Krím-félsziget elfoglalását támogató nyilatkozatot. Szolojev műsorában azt is mondta, hogy szerinte le kéne állítani a műveletet, mert ha az elkezd átfordulni humanitárius katasztrófába, akkor még a szövetségeseik is elfordulhatnak Oroszországtól.

Ugyanebben az adásban Szemjon Bagdasarov is felszólalt a háború ellen.

„Tényleg bele kell mennünk egy újabb, de még rosszabb Afganisztánba?”

– tette fel a kérdést.

Oroszországban az invázió kezdete után még szorosabb állami kontroll alá vették a médiát, börtön járhat azért, ha valaki nem a propagandával megegyező módon beszél a katonai műveletről.

Letartóztatták Mark Bernsteint, az orosz nyelvű Wikipedia egyik legaktívabb szerkesztőjét – írja a belarusz Zerkalo alapján a Verge. Nem sokkal a letartóztatása előtt doxolták a Telegramon, azaz valaki kiadta a személyes adatait, beleértve a közösségi oldalakon és a Wikipedián használt felhasználóneveit és munkahelyét.

A vád szerint Bernstein oroszellenes álhíreket terjesztett, többek között azzal, hogy szerkesztette az orosz invázióról szóló Wikipedia szócikkeket. A Wikidata szerint 13 év alatt több mint 216 ezerszer szerkesztett szócikket a Wikipedián, de az is látható, hogy zárolták a fiókját.

Összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket péntek délutántól késő estig.

• Újabb szankciós csomag közeleg Oroszország ellen: az EU-tagállamok vezetői a versailles-i csúcson megállapodtak, hogy többek között megtiltják az unióba irányuló orosz acélimportot, és nem visznek luxuscikkeket Oroszországba. Az IMF- és Világbank-beli tagság felfüggesztése is a célok közt van.
• Emellett a nagyhatalmak az USA, a G7-csoport és az EU koordinációjával kereskedelmi csapást készülnek mérni Oroszországra azzal, hogy megfosztják egyenlő kereskedelmi partneri státuszától, amelynek révén eddig a minden WTO-tagországnak járó, kedvező feltételekkel kereskedhettek. Biden az orosz vodka, gyémánt és tengeri herkentyűk importját rögtön be is tiltotta.
• A Morgan Stanley elemzője szerint Oroszország április közepére fizetésképtelenné válhat.
• Putyin és Lukasenko tárgyaltak, a végeredmény: Oroszország fegyverszállítást ígért Belarusznak.
• A harci események sem csillapodnak, Mikolajiv városa elleni súlyos légicsapásokról érkeztek hírek, Melitopol polgármesterét pedig elrabolhatták az oroszok ukrán források szerint.
• Oroszország betiltja a Meta (a Facebook és az Instagram anyavállalata) működését, miután az orosz főügyész „szélsőséges szervezetnek” minősítette a céget. Az intézkedés előzménye, hogy a Meta ideiglenesen engedélyezte az orosz katonákra vonatkozó erőszakos kifejezéseket a platformjain.
• Mariupolban a városvezetés szerint már közel 1600 civil halt meg az ostrom kezdete óta.
• A volt KGB-s moszkvai pátriárka eközben a Nyugatot okolja a háborúért.

A Morgan Stanley feltörekvő piaci államadósság-stratégiáért felelős globális vezetője, Simon Waever egy hétfői posztban arra figyelmeztetett: Oroszország gazdasága veszélyesen közeledik a fizetésképtelenséghez.

„A legvalószínűbb forgatókönyvnek a fizetésképtelenséget tartjuk” – írta Waever, és azt jósolta, hogy ez az állapot már április 15-én bekövetkezhet, amikor lejár a 30 napos türelmi idő a dollárkötvények formájában kibocsátott államadósság kamatának aktuális fizetésére. Waever az esetleges orosz fizetésképtelenségi szcenáriót egy másik, adósságait nem teljesítő, nyugati szankciókkal küzdő országhoz, Venezuálához hasonlította: „Nem valószínű, hogy ez egy hagyományos fizetésképtelenség lesz, inkább egy Venezuelához hasonló forgatókönyv képzelhető el”.

(Fortune)

Az ukrán menekültek a kamionsávot is használhatják az Ausztriába való átlépéshez Hegyeshalomnál, írja az MTI. Emiatt a kamionok és tehergépjárművek a személygépkocsik áthaladósávját vehetik igénybe.

Egy meg nem nevezett magas rangú ukrán tisztviselő azt állítja, hogy az izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett arra kérte Zelenszkij ukrán elnököt, hogy a további vérontás megelőzése érdekében fogadja el Putyin feltételeit. Ukrán értelmezés szerint a javaslat lényegében arról szól, hogy Ukrajna adja meg magát, és tegye le a fegyvert. Az izraeli miniszterelnöki hivatal nyilatkozatban cáfolja, hogy ilyesmi elhangzott volna – írja a Jerusalem Post.

Bennett az egyik jelentős nemzetközi közvetítőként lépett fel az elmúlt két hétben Moszkva és Kijev között. Az anonim ukrán forrás szerint az izraeli miniszterelnök egy keddi telefonbeszélgetésben javasolta Zelenszkijnek, hogy fogadják el az orosz feltételeket. A forrás szerint ez egyáltalán nem tetszett az ukrán elnöknek, és határozottan elutasította Bennett ötletét.

Azok után, hogy kiderült, hogy pénzért terjesztik tiktokkerek az orosz propagandát, most a Washington Post írja, hogy a Fehér Ház is aktivizálta magát a témában. Csütörtök délután ugyanis a Fehér Ház tartott egy Zoom-meetinget 30 befolyásos tiktokkerrel, hogy minden kérdésükre választ adjanak azzal kapcsolatban, mi az amerikai álláspont az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és hogyan veszi ki a részét a konfliktusból az Egyesült Államok.

Az amerikai kormány is felismerte, hogy a fiatal generáció elsősoran a TikTokról informálódik a világ dolgairól, ezért fontosnak tartja, hogy a legnépszerűbb influenszerek képbe hozzák a követőiket a háborúval kapcsolatban úgy, hogy ne hamis információkat osszanak meg, mint például tette azt nemrég Vajna Tímea Instagramon.

Hasonló együttműködésre már volt példa tiktokkerek és az amerikai állam között, amikor a kormány arra kérte a befolyásos influenszereket, hogy a Covid elleni oltás beadására buzdítsák a követőiket.

A Deutsche Bank más nyugati cégekhez hasonlóan leállítja – a hivatalos megfogalmazás szerint letekeri – a munkát Oroszországban, és nem köt új üzleteket az országban.

Komolyan támadják a dél-ukrajnai Mikolajiv városát – írja a Sky News a régió kormányzójára hivatkozva.

A városban este héttől reggel hatig kijárási tilalom van, a lakók pedig nem kapcsolhatják fel a villanyokat éjjel – írja a Le Monde. Francia sajtóhírek szerint a városban civileket is kivégeztek az orosz katonák.

A Fekete-tenger partján fekvő kikötőváros azért is lényeges, mert ha elfoglalják, akkor megnyílik az út Odessza felé, amely körülbelül 128 kilométerre, nagyjából kétórás autóútra van.

A stratégiai fontosságú Odesszát ha körbeveszik, elzárhatják Ukrajna többi területétől. Helyszíni tudósítónk épp Odessza felé tart, beszámolóját itt tudja megnézni.

Oroszország fegyverszállítmányokat küld Belarusznak – erről állapodott meg az öt órán át tartó pénteki tárgyalásán Putyin orosz és Lukasenko belarusz elnök. A Ria Novosztyin is lehozott hivatalos közlemény nem részletei, hogy milyen és mekkora fegyverszállítmányról van szó, de a megállapodás egy lehetséges jel arra, hogy Belarusz is közvetlen hadviselő félként szállhat be a háborúba.

Az ukrán hírszerzés szerint Belarusz akár már péntek este megtámadhatja Ukrajnát. Ukrán források azt állítják, hogy orosz repülők bombáztak egy belarusz falut, de ezt Belarusz cáfolta; ők azt állítják, hogy Ukrajna akarja őket belerángatni a háborúba. Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója ugyanakkor pénteken éppen arról beszélt, hogy a belarusz támadás valószínűtlen, mert az komoly tüntetésekhez vezethetne Minszkben. Vadim Deniszenko szerint az is előfordulhat, hogy belarusz egységek inkább az ukránokat segítenék.

Miután Lukasenko 2020-ban egy feltehetően elcsalt választáson, a karhatalom segítségével tudott csak hatalomban maradni, nőtt a kiszolgáltatottsága Putyin felé, belarusz pedig egyre inkább Oroszország vazallusává vált, önállósága egyre inkább formális. Az orosz hadsereg egységei már a háború első napján Belarusz felől is támadták Ukrajnát – 30 ezer orosz katona hivatalosan a Zapad hadgyakorlat miatt tartózkodott Belaruszban, de annak vége után is maradtak.

Miután az orosz hadműveletek nem hozták meg az elemzők szerint várt gyors sikert, és egyre inkább lelassult a támadásuk, sok megfigyelő szerint egyre inkább rászorulnak a belarusz hadsereg beszállására, még akkor is, ha a belarusz hadsereg harcértéke várhatóan alacsonyabb.

Átmenetileg félreteszik politikai nézeteltéréseiket, és közösen küzd az orosz agresszió ellen Volodimir Zelenszkij és elődje, az ellenzéket vezető Petro Porosenko. Erről a volt ukrán államfő Facebookon számolt be, de később eltűnt a bejegyzés.

Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint az oroszok elrabolhatták Melitopol város polgármesterét, Ivan Fedorovot – írja a BBC.

Fedorov állítólagos elrablását felvette egy utcai biztonsági kamera. A felvételeken látszik, ahogy egy épületből kilépve több fegyveres, egyenruhás alak elvezet valakit, de az nem látszik jól, hogy kit.

Anton Herascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó korábban azt mondta, hogy Fedorovot a város egyik „válságközpontjából” rabolták el műanyag zacskóval a fején.

Oroszország egyelőre nem kommentálta a vádakat, viszont megszólalt az ukrán külügyminisztérium, akik egy vehemens sajtóközleménnyel reagáltak a történésekre, többek között háborús bűnnek minősítve Fedorov elrablását.

Az ukrán külügy közleményében többek között azt is írják, hogy az oroszok „cinikusan terrorizmus vádjával” rabolták el Fedorovot és más civileket, miközben tiltja a Genfi Egyezmény, hogy civil túszokat ejtsenek háború idején.

A Donyecki régió a támadások által egyik legjobban sújtott térség. Vonovahában orosz katonák járőröznek, miközben a helyiek a romos, sokszor használhatatlanná vált házak előtt, a szabadban főznek vagy melegednek.