Biden: Nem küldök amerikai katonákat Ukrajnába, de minden centinyi NATO-területért teljes erővel harcolnánk

2022. február 15. – 22:15

frissítve

Biden: Nem küldök amerikai katonákat Ukrajnába, de minden centinyi NATO-területért teljes erővel harcolnánk
Joe Biden a keddi sajtótájékoztatón a Fehér Házban – Fotó: Alex Wong / Getty Images North America / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„AZ USA mindenre készen áll, bármi is történjen. Diplomáciai úton is hajlandóak vagyunk tárgyalni Oroszországgal, (…) és arra is fel vagyunk készülve, hogy határozottan reagáljunk, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát, ami még mindig egy elképzelhető eshetőség”

– mondta Joe Biden az orosz–ukrán válságról tartott sajtótájékoztatóján.

Biden szerint hetek óta folyamatos diplomáciai tárgyalásokat folytatnak Oroszországgal. Vlagyimir Putyinnal mindketten azon a véleményen vannak, hogy tárgyalásokon kellene megoldani a helyzetet, és ezt a szövetségeseik is így látják. Az amerikai elnök egyetért az orosz kormány hétfői javaslatával, miszerint folytatni kell a békés tárgyalásokat.

A megoldás érdekében Biden kormánya több javaslatot is tett, például fegyverkezési és átláthatósági megállapodásokról. Ezek a NATO-ra és Oroszországra egyaránt vonatkoznának.

„Ennek ellenére nem vagyunk hajlandóak feláldozni bizonyos alapelveket. A nemzeteknek joguk van a szuverenitáshoz és a területi integritáshoz. Szabadon választhatják meg a saját útjukat, ahogy azt is, hogy kivel akarnak szövetkezni”

– jelentette ki, utalva arra, hogy Oroszország azt akarja elérni, hogy a NATO ne terjeszkedhessen keletre Ukrajna felvételével.

Bár örül annak, hogy az orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy elkezdik kivonni a csapatokat a térségből, egyelőre nem tudták ezt megerősíteni. Sőt, értesüléseik az orosz egységek továbbra is fenyegető pozíciókban vannak.

„Az invázió még mindig egyértelmű lehetőségként áll fenn”

– mondta Biden. Ezért is kérte az amerikai állampolgárokat, hogy hagyják el Ukrajnát, és ezért költöztették nyugatabbra a követségüket.

„Az Amerikai Egyesült Államok és a NATO nem fenyegeti Oroszországot. Ukrajna nem fenyegeti Oroszországot. Se a NATO-nak, se az USA-nak nincsenek rakétái Ukrajnában, és nem, nem tervezzük odatelepíteni azokat. Nem vettük célba az orosz embereket, nem akarjuk destabilizálni Oroszországot. Oroszország polgárai: önök nem az ellenségeink!”

– jelentette ki.

Biden nem gondolja, hogy az oroszok kifejezetten vágynának egy véres háborúra, főleg nem egy olyan országgal, amellyel több évszázados kulturális szálak kötik össze. Felidézte, hogy 77 évvel korábban a két nagyhatalom katonái egymás oldalán harcoltak egy kényszerből zajló háborúban.

„De ha Oroszország lerohanja Ukrajnát, az egy döntésből eredő háború lesz. Egy ok vagy értelem nélküli háború.”

Biden semmilyen formában nem állítja, hogy Amerika is beszállna a háborúba. Először a lehetséges ukrán veszteségekről beszélt, majd Oroszország stratégiai veszteségeiről és az azt követő nemzetközi elítéltségéről. Szerinte a világ nem felejtené el, ha Oroszország az értelmetlen halált és pusztítást választaná.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati szövetségesek erős egységbe forrtak az utóbbi hetekben, és erősebbek, mint valaha. Ennek az alapja – Biden szerint – a közös, demokrácián nyugvó alapértékek.

Megfenyegette Oroszországot, hogy ha a háború mellett dönt, akkor az USA és szövetségesei hajlandóak eddig be nem lengetett szankciókkal sújtani. Erősebbekkel, mint amiket a Krím félsziget elfoglalása után vetettek be. Hajlandóak eltörölni az Északi áramlat 2-t, ha Oroszország támad.

„De nem fogok amerikai katonákat küldeni, hogy Ukrajnában harcoljanak”

– mondta Biden. Ehelyett katonai eszközökkel, képzésekkel és hírszerzéssel támogatják Ukrajnát.

„De ne értsenek félre! Az USA az ereje teljes bevetésével harcolna minden centinyi NATO-területért, és egy NATO-tag lerohanása az összes tag elleni támadásnak minősül.”

Emiatt küldött katonákat a NATO keleti határaira. Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor további amerikai csapatokat küld a szövetség keleti határaira.

„Ha Oroszország úgy dönt, hogy támad, akkor annak itthon is lesznek következményei. De az amerikaiak tudják, hogy a szabadság és a demokrácia megóvása mindig áldozattal jár.”

Úgy érzi, hogy ebben a republikánusok és a demokraták is egyetértenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges orosz–ukrán háború az energiaárak emelkedésével járhat, épp ezért már most próbálják tehermentesíteni a hazai energiapiacot. Többször kiemelte, hogy nem kívánnak összetűzésbe kerülni Oroszországgal, de ha a Kreml Ukrajnában lévő amerikaiakat támad, akkor határozottan reagálnak. Ugyanez igaz abban az esetben, ha Oroszország például kibertámadásokat indítana az amerikai infrastruktúra, cégek vagy szövetségesek ellen (erről bővebben itt írtunk).

„Ha nem állunk ki a szabadság mellett, ahol ma veszélyben van, akkor holnap nagyobb árat kell fizetnünk”

– zárta a sajtótájékoztatót.

A helyzet Ukrajnában

Az amerikai hírszerzés szerint már több mint 150 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határon, bár kedden az orosz erők egy része visszaindult a saját bázisa felé, mert elvileg véget értek a hadgyakorlatok, amik miatt a határhoz rendelték a katonákat.

Az Ukrajna körüli feszültségről itt olvashatja el legfrissebb elemzésünket.

Szombaton az amerikai és orosz elnökök telefonon egyeztettek. Biden gyors és kőkemény következményekkel fenyegette meg orosz kollégáját, ha lerohanják Ukrajnát – bár hangsúlyozta, hogy továbbra is a diplomáciai csatornákon kezelnék a konfliktust. Az orosz elnök akkor elutasította a „tetőfokára hágott amerikai hisztériakeltést”. Putyin azt is jelezte Bidennek, hogy az Egyesült Államok nem vette figyelembe Oroszország legfontosabb biztonsági aggályait, és Moszkva erre hamarosan válaszolni fog.

Hiába fokozódik hetek óta a feszültség az orosz–ukrán határon, Oroszország továbbra is azt állítja, hogy nem terveznek lerohanni a szomszédjukat, csak gyakorlatoznak. Ettől függetlenül Vlagyimir Putyin hétfőn azt kérdezte a külügyminiszterétől, hogy lát-e még esélyt a helyzet békés megoldására.

Közben az USA felől naponta érkeznek a hírek, hogy Oroszország bármelyik nap támadhat, de ez a Kreml szerint csak propaganda, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint pedig egyelőre csak pánikkeltés, mert ők még semmilyen jelét nem látják annak, hogy indulna az invázió. Hétfőn azt az információt kapták nyugati szövetségeseiktől, hogy február 16-án indul a támadás, de Zelenszkij szerint ez nem egy pontos dátum, inkább nemzeti egység napjává nyilvánította azt a szerdát.

Az orosz csapatösszevonások után kialakult, hidegháborút idéző helyzetről, Moszkva esetleges céljairól itt írtunk elemzésünkben, a Telex tudósítóinak Ukrajnában készült cikkeit pedig itt gyűjtöttük össze:

„Elegünk van, hogy a Kreml kistestvérként kezel bennünket. Most minket, aztán majd megint a magyarokat” – a kijevi hangulatról itt olvashatja helyszíni riportunkat.

„A pszichológiai nyomás a lényeg, a folyamatos fenyegetettség érzését akarja fenntartani Oroszország” – Kijevben beszéltünk az ukrán szárazföldi haderő parancsnokával és a védelmi miniszter helyettesével is.

Ukrajna százezer civilt von be a védelmi erőkbe, özönlenek is az önkéntesek – a teroborona és a Legioni Ukraini kijevi és harkivi gyakorlatát mutatjuk be Nagyképünkben.

„Ha az orosz erők megindulnak, minket érnek el először” – az orosz határhoz közeli Harkivban is jártunk, ahol nem azonnali orosz támadástól tartva élnek az emberek, de új lendületet vett az önkéntesek toborzása.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!