Hiába győzködik a nyugatiak Putyint, nem tervezi a háború befejezését

Viszont továbbra is követjük az eseményeket – itt találja vasárnapi tudósításunkat percről percre az orosz–ukrán háborúról.

Több szemtanú is arról számolt be az ukrán BBC-nek, hogy robbanásokat hallottak a nyugat-ukrajnai Lvivben vasárnap reggel – az ukrán UNIAN hírügynökség szerint a város lakói két erős robbanásról számoltak be a közösségi platformokon. A robbanásokat a CNN Lvivben tartózkodó stábja is hallotta, és a dpa német hírügynökség nyomán az MTI arról számolt be, hogy a robbanások zaját a lengyel-ukrán határnál fekvő Przemyslben is hallani lehetett.

Nem sokkal a lvivi beszámolók után érkeztek hírek arról is, hogy egy másik nyugat-ukrajnai városban, Ivano-Frankivszkban szintén robbanásokat hallottak, írja a BBC.

Az ország több pontjához hasonlóan Lvivben és Ivano-Frankivszkban is megszólaltak vasárnapra virradó éjjel a légvédelmi szirénák.

Egyelőre nem tudni a robbanások pontos okát – bár a Kyiv Independent arról számolt be, hogy Lvivet orosz rakétatámadások érték, a BBC ezt nem tudja megerősíteni.

Törésponthoz közeledik Moldova az Ukrajnából menekülők befogadásában, mondta a BBC-nek Nicu Popescu moldovai külügyminiszter. Szerinte nemsokára el fognak fogyni a menekültek elhelyezésére alkalmas épületek, és azok az eszközök, amivel meleget és biztonságot tudnak adni nekik. A moldáv miniszterelnök szerint mindenképpen külső segítségre van szükségük.

Eddig közel 300 ezren lépték át a határt Moldova felé Ukrajnából, közülük 110 ezren maradnának a 2,6 milliós országban – emiatt lakosságarányosan őket terheli meg leginkább a környező országok közül az orosz–ukrán háború. Popescu szerint ráadásul Moldova „Ukrajna legsebezhetőbb szomszédja”, a többi szomszédos országnál kevesebb pénzügyi forrással rendelkezik, gyengébb a közbiztonság, az oktatási és az egészségügyi rendszer is az országban.

Ha az oroszok tovább tartanának nyugat felé, és támadást indítanának Ukrajna harmadik legnagyobb városa, a moldáv határtól kevesebb mint 50 kilométerre fekvő Odessza felé, az olyan „elsöprő” menekültáradatot indíthat el, ami „teljes humanitárius katasztrófát” jelentene Popescu szerint.

Natalia Gavrilița miniszterelnök ezért nemzetközi segítséget kért a menekültáradat kezeléséhez: „Nagyon aggódunk a háború gazdasági következményei miatt, amelyek különösen keményen sújthatnak egy olyan országot, mint Moldova, ami Európa egyik legszegényebb országa. Mindenképpen szükségünk van külső segítségre.”

Kollégáink szombaton megjelent riportját a Románia és Ukrajna között beékelt országból itt olvashatják.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország akár vegyifegyvereket is képes lenne bevetni az ukrajnai invázió során – erről a Welt am Sonntagnak adott interjújában beszélt. A katonai szövetség vezetője szerint ez háborús bűncselekmény lenne, holott Putyinnak az Ukrajnából való visszavonulásra kellene kiadnia a parancsot.

Oroszország korábban „vegyi és biológiai fegyverek” fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát – az ügyről itt írtunk. Stoltenberg szerint az oroszok állításai „abszurdak” – azonban Moszkva kommunikációja az ügyben veszélyes is lehet, ezért a NATO-nak ébernek kell maradnia. A főtitkár és az észak-atlanti védelmi szövetség álláspontjáról itt olvashat bővebben.

Több órán keresztül beszélt Vlagyimir Putyinnal moszkvai útja során Gerhard Schröder német kancellár – erről számol be cikkében a Bild am Sonntag, amit a Guardian szemlézett. Igaz, a lap arról nem számolt be, jutottak-e egyáltalán valamire az egyeztetések során.

Az orosz elnök csütörtökön találkozott Schröderrel, aki az orosz–ukrán háború befejezése érdekében indult „békemisszióra” Putyinhoz. Egy, a volt német kancellárhoz közel álló forrás szerint nemcsak az elnökkel, de annak tanácsadóival is hosszasan beszélt Schröder, aki végül szombat hajnalban hagyta el feleségével együtt Moszkvát Isztambul felé.

A lap forrása szerint Schröder most az egyetlen személy, aki közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal és vezető ukrajnai tisztviselőkkel is.

A volt német kancellár személyes barátja Putyinnak, 1998-tól 2005-ig tartó hivatali ideje után pedig több orosz cég igazgatótanácsában is szerepet vállalt – köztük az azóta csődbe ment Nord Stream 2 AG-ben is. Putyinnal való találkozóját azonban Schröder előzetesen nem egyeztette a német kormánnyal, és Olaf Scholz német kancellár is csak úgy kommentálta a találkozó hírét, hogy tudomásul veszik majd annak eredményeit.

Ukrajna „szinte minden régiójában” lövöldözéseket hallottak vasárnap hajnalban, írja a Kyiv Independentre hivatkozva a BBC. Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint lakóházak tucatjait rongálták meg és hatalmas tüzeket okozott, amikor az oroszok tüzérségi támadás alá vették a Luhanszk megyei Szjevjerodoneck és Rubizsne városait.

A támadásban az ukrán kormány becslései szerint közel 60 épület, köztük főleg lakóházak rongálódtak meg. A katasztrófavédelem azt üzente Telegram-csatornáján: „Az ellenség nem fogja megtörni a luhaszki régiót! Tartsunk ki! Minden Ukrajnáé lesz!”

Az üzenet után nem sokkal a Kyiv Independent arról számolt be, hogy légiriadót hirdettek Ukrajna „szinte minden régiójában” magyar idő szerint 3 óra körül. Még a nyugat-ukrajnai Lvivben is arra kérték a lakosokat, keressenek azonnal menedéket.

Minden olyan tranzakciót blokkolni fog az eBay, amelyben a vásárló vagy a vevő oroszországi lakcímmel rendelkezik, írja a BBC. Az orosz üzletek felfüggesztését az online eladótér szóvivője azzal indokolta, hogy a szankciók miatt fennakadások vannak a fizetési szolgáltatók és a legnagyobb szállítmányozó cégek szolgáltatásaiban.

Bár hasonló zavarok előfordulhatnak az ukrajnai címeket érintő tranzakciókban is, ott nem függesztették fel az üzleteket, sőt: „Kiállunk Ukrajna mellett, és számos lépést teszünk az ukrán nép, és az ott élő eladóink megsegítésére” – mondta szombaton az eBay szóvivője.

Korábban a cég elengedte az ukrajnai eladók felé a szolgáltatás díjait, és azt ígérték, „megvédik” őket a szállítási késések miatti büntetésektől és a negatív értékelésektől. Emellett több országban is a vásárlóknak felajánlják egy-egy fizetéskor, hogy adományozzanak Ukrajnának.

Aki ukrajnai menekülteket fogad be az Egyesült Királyságban az otthonába legalább hat hónapra bérleti díj nélkül, azt havi 350 fonttal (átszámítva nagyjából 160 ezer forinttal) hálálja meg a befogadóknak a brit kormány, írja a Sky News. Bár a londoni kormány Kijev egyik legelkötelezettebb támogatója, a brit közvélemény részéről rengeteg kritika érte hozzáállásukat a menekültekhez.

Michael Gove felzárkózásért felelős miniszter végül szombat este jelentette be az „Otthont Ukrajnának” tervet, ami szerint nemcsak magánszemélyek, de jótékonysági, közösségi szervezetek és vállalkozások is jelentkezhetnek egy-egy ukrajnai személy vagy család befogadására az otthonukba.

A terv szerint több tízezer menekültet fogadna be Nagy-Britannia, és főleg a szállásadók segítségét várják az ügyben.

A befogadott menekültek három évig maradhatnak az Egyesült Királyságban, használhatják a szociális ellátórendszert, munkát vehetnek fel – azonban át kell esniük egy biztonsági átvilágításon is, akárcsak a szállásadóknak.

Szombaton késő este tett közzé újabb beszédet Volodimir Zelenszkij: az ukrán elnök szerint országa „ki fogja állni a próbát”, amit a háború támaszt elé, viszont továbbra is harcolniuk kell, és „a lehető legnagyobb kárt kell okozzuk az ellenség számára a védelem minden területén”.

Zelenszkij hálás azoknak az ukránoknak, akik az oroszok által megszállt területeken is kiállnak Ukrajnáért, de üzent azoknak is, akik „nem undorodtak el a megszállókkal való párbeszédtől”:

„Ha valakit közülük megkísértettek a megszállók ajánlatai, azzal a saját ítéletüket írják alá. Az ítéletükkel pedig arra az útra léptek, mint az a több mint 12 ezer megszálló, aki nem értette meg időben, hogy nem szabad Ukrajnába betolakodni.”

„Taktikánkkal és önbizalmunkkal vissza fogjuk szerezni mindazt, ami a miénk. És tudják meg a megszállók és a kollaboránsok is: Ukrajna nem fog megbocsátani nekik. Senkinek, semmit” – mondta az ukrán elnök. A beszédről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Nem az orosz-ukrán megállapodás szerinti humanitárius folyosón keresztül próbálták elhagyni azok a civilek Kijevet, akiket orosz erők támadtak meg szombaton, írja a Sky News az ukrán védelmi minisztérium közleménye alapján.

Ahogy arról beszámoltunk, hét nő és gyermek halt meg, amikor oroszok tüzet nyitottak egy kimenekítő konvojra Kijev közelében, a fővárostól északkeletre fekvő Peremoha falunál.

Bár az ukrán titkosszolgálat korábban azt közölte, hogy az evakuálási megállapodás szerinti „zöld folyosón” támadták meg a civileket, a védelmi minisztérium szombat esti közleménye szerint a civilek egyedül próbáltak meg elmenekülni, nem tartva magukat a háborús felek által kialakított humanitárius folyosóhoz.

Új polgármestert állítottak az orosz megszállók a dél-ukrajnai kikötőváros, Melitopol élére, írja a zaporizzsjai regionális állami közigazgatás közleménye alapján a CNN. Az eddigi polgármestert, Ivan Fedorovot még pénteken rabolták el fegyveresek a polgármesteri hivatalból, miután a várost bevették az orosz csapatok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyenesen terrorizmusnak nevezte az oroszok lépését.

Az új megbízott városvezető, Galina Danilcsenko korábban a városi tanács tagja volt, szombat este közzétett tévébeszédében pedig legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy „minden szükséges lépést megtegyen a város normalizálása érdekében”. Mindenekelőtt létrehozna egy „népi választmányi bizottságot”, hogy megoldják Melitopol és a régió „összes kritikus kérdését”.

Danilcsenko szerint még mindig vannak emberek a városban, akik „destabilizálni akarják a helyzetet, és rossz viselkedésükkel provokálnak” – feltehetőleg ezzel arra a több mint kétezres tömegre utalt, ami szombat délután az oroszok által elfoglalt városházánál tüntetett Fedorov szabadon engedéséért. „Arra kérem önöket, tartsák meg a józan eszüket, és ne üljenek fel ezeknek a provokációknak” – mondta Danilcsenko, és ugyanerre kérte a városi tanács képviselőit is.

Ukrán tisztviselők arról tájékoztatták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy Oroszország a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének „teljes és állandó” átvételét tervezi, bár ezt az állítást Oroszország tagadja.

Az orosz erők a múlt héten átvették az irányítást Európa legnagyobb atomerőműve felett. Ezt megelőzően tűzharcok is dúltak a létesítménynél, az orosz csapatok lőtték az erőmű melletti épületeket, aminek következtében egy oktatási épület és egy labor ki is gyulladt a hatos reaktor közelében, de a nukleáris biztonság szerencsére nem került veszélybe, nem mértek megemelkedett sugárzást az erőműnél.

Ez múlt pénteken történt, azóta mintegy 400 orosz katona tartózkodik folyamatosan az erőmű területén, és mint Petro Kotin, az ukrán állami Energoatom vezetője közölte, a létesítmény gyakorlatilag az ő irányításuk alatt áll. Korábbi hír, hogy az oroszok együttműködnek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel a szintén elfoglalt Csernobilban, és igyekeznek helyreállítani a harcok során megszakadt áramellátást.

(The Guardian)

• Hiába győzködik nyugati vezetők, Putyin nem hajlik a háború befejezésére.
• Zelenszkij szerint 1300 ukrán katona halt meg eddig – az ukrán elnök szerint a háború kitörése óta körülbelül 1300 ukrán katona halt meg, és hogy csak pénteken 500-600 orosz katona adta meg magát.
• Azt is mondta, Kijevet csak úgy tudják elfoglalni az oroszok, ha porig rombolják.
• Az ENSZ szombati adatai szerint már legkevesebb 579 civil halt meg az orosz invázió február 24-i kezdete óta Ukrajnában, 1002-en pedig megsebesültek. A halottak között 42 gyerek van. Többségük robbanásokban, tüzérségi, rakéta- és légicsapásban vesztette életét.
• Hét civil meghalt, amikor oroszok tüzet nyitottak egy kimenekítő konvojra Kijev közelében, Peremoha nevű falunál, állítja az ukrán titkosszolgálat.
• Állítólag már három orosz parancsnok elesett az ukrajnai offenzíva során.Egy nyugati katonai tisztviselő elemzése szerint ebből a tényből is az a következtetés vonható le, hogy nem egészen úgy folyik az orosz hadművelet, ahogyan kellene neki.
• Az ostromlott Mariupol kikötőjétől 70 kilométernyire északra található Volnovaha városának infrastruktúrája lényegében teljesen megsemmisült, a lakosai pedig elmenekültek az orosz invázió kezdete óta. Jelentős pusztításról számolnak be szombati hírek a Kijevtől mintegy 50 kilométerre fekvő Makarivból.
• Katasztrófaként írja le az Orvosok Határok Nélkül a mariupoli helyzetet, ma 13 ezer ember tudta elhagyni a várost.
• 200 millió dollárnyi fegyvert, védekezési eszközt ad az Egyesült Államok Ukrajnának. A lépést Joe Biden amerikai elnök hagyta jóvá. Korábban az amerikai kongresszus 13,6 milliárd dolláros segélyt hagyott jóvá Ukrajnának.
• Soros György szerint Ukrajna lerohanásával a harmadik világháború kezdetét jelenti, és Putyin rögeszmés, elvesztette a kapcsolatát a valósággal, és sürgősen el kellene távolítani az orosz és a kínai elnököt a hatalomból, máskülönben veszélybe sodorják a civilizációnkat.

Paulo Coelho brazil író azt mondta, hogy Ukrajna orosz inváziója „russzofóbia”, azaz az oroszellenesség légkörét szabadította fel.

Coelho, aki többek között az Alkimista című regény szerzője, Twitter-bejegyzésében azt írta: „az ukrán válság kényelmes ürügy a russzofóbiára”.

Az írót széles körben elítélték a közösségi médiában, sokan sürgették, ismerje el az orosz invázió pusztító hatását, és tegyen közzé fényképeket az áldozatokról és az orosz hadsereg által okozott pusztításról.

Coelho erre válaszolva ezt írta: „Voltam Lvivben, Kijevben, Odesszában, Jaltában, Csernobilban (Ukrajna). 10 000 kilométert tettem meg vonattal Moszkvától Vlagyivosztokig (Oroszország). Igen, háború van: de ne a hétköznapi embereket hibáztassátok.” (BBC)

Firenze és Kijev az 1960-as évek óta testvérvárosi kapcsolatban áll (a viszony onnan datálódik, amikor Ukrajna fővárosa segélyt küldött a toszkán városnak egy pusztító árvíz után). Szombaton Firenze lakói háborúellenes, Ukrajnát támogató tüntetést tartottak, ezrek jelentek meg a város terein az orosz agresszió ellen demonstrálva.

A tömeg kék-sárga és szivárványos, „béke” feliratú zászlókat lengetett a Piazza Santa Croce téren, miközben 17-et harangoztak a templomok az invázió eddigi 17 napjára utalva. Többen a békét jelképező virágkoszorút viseltek a fejükön.

Az eseményen lejátszották Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetét is, a politikus többek között azt mondta, hogy a háború kezdete óta 79 gyereket öltek meg Ukrajnában, és további szankciókat követelt Moszkva ellen, valamint repüléstilalmi övezet bevezetését Ukrajna fölött. Ennek lehetősége már a konfliktus eleje óta fel-felmerül, de a NATO eddig elutasította, mert ez már a konfliktusban való közvetlen részvételnek számítana.

(Reuters)

Ivan Fedorovot, Melitopol polgármesterét pénteken orosz fegyveresek vitték el a nyílt utcán, még egy térfigyelő kamera is felvette a történteket. Az ukrán elnök szombat délutáni sajtótájékoztatóján már kifakadt, hogy ez terrorizmus, és a demokrácia elleni nyílt támadás, de később az orosz-ukrán háborúban aktív közvetítőszerepet betöltő izraeli miniszterelnököt, Naftali Bennettet is arra kérte, segítsen elérni a polgármester elengedését.

Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet egyik sürgősségi koordinátora a CNN-nek beszélt a háború kezdete óta ostromlott Mariupolban uralkodó állapotokról. Beszámolója szerint napról napra romlik a humanitárius helyzet.

A szervezet helyszínen tartózkodó munkatársai megerősítették, hogy már több mint egy hete nem lehet tiszta ivóvízhez jutni – mondta Alex Wade. „Havat és esővizet használnak, feltörik a fűtési rendszereket, hogy hozzáférjenek az ottani vízhez. De sokan nem tudnak vízhez és élelmiszerhez jutni. Csak azoknál maradt élelem, akik készleteket halmoztak fel korábban”

„Azt hiszem, mondhatjuk, hogy most már a katasztrófa fázisában vagyunk” – tette hozzá.

A Mariupolban dolgozó munkatársak azt mondták a Wade-nek, a gyógyszerhiány miatt is halnak meg emberek.

A várost még a szombati hírek szerint is tartják az ukránok, de elképesztő áldozatok árán. Közel 1600 civil halt meg péntekig a városvezetés beszámolói szerint, sokakat már azonosítani sem tudnak, tömegsírokba temeti őket. A Vöröskereszt korábban arról adott hírt, hogy előfordult, hogy a kiéhezett emberek egymásnak estek az élelmiszer miatt a városban, a Guardian pedig „középkori állapotokról” számolt be.

A Reuters beszámolója szerint szombaton 13 ezer embert sikerült kimenekíteni humanitárius folyosókon az eredetileg 430 ezres lakosságú kikötővárosból.

A hírek többnyire arról szólnak, hányan hagyták már el a háború sújtotta Ukrajnát (az aktuális állás több mint 2,5 millió), de közben a másik irányba is van mozgás. Több százezer ukrán állampolgár tért vissza az országba az invázió kezdete óta – közölte az ukrán határőrség. A teljes szám 220 ezerre rúg állításuk szerint, ebből 18 ezren az elmúlt 24 órában érkeztek. Többségük férfi, és azért mennek, hogy részt vegyenek az ország megvédéséért folyó harcban.

Ukrajna pénzügyi támogatásra szorul, mivel a költségvetés bevételei jelentősen csökkentek, a kiadások, különösen a humanitárius és katonai célokra fordított kiadások viszont nőttek – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati sajtótájékoztatóján az Interfax beszámolója szerint.

„Érdekeltek vagyunk a költségvetés feltöltésében. Nehézségek vannak vele, mert a vállalkozások többsége jelenleg nem termel, a magánszektor különböző okok miatt nem működik” – közölte hozzátéve, hogy Európa és az Egyesült Államok egyaránt adott már Ukrajnának pénzt.

Az USA-ban éppen tegnap emelkedett jogerőre az a döntés, miszerint 13,6 milliárd dollárnyi támogatással segítik az ukrán kormányt – igaz, ez nem közvetlenül a költségvetésnek megy, hanem segélyszállítmányok formájában érkezik az országba. Nancy Pelosi képviselőházi elnök azt mondta, 6,5 milliárd dollár jut belőle a Pentagonnak (ebből finanszírozzák a katonai támogatást), és mintegy 6,7 milliárd dollárt fordítanak a menekültek ellátására és a kelet-európai szövetségesek gazdasági támogatására. Ezen felül szombati hír, hogy Joe Biden jóváhagyott egy 200 millió dollár értékű katonai támogatást Ukrajna számára, amelyet a kormány arra használhat fel, hogy az amerikai katonai készletekből vásároljon hadianyagot.

Jelentős pusztításról számolnak be szombati hírek a Kijevtől mintegy 50 kilométerre fekvő Makarivból. A CNN igazolta a hitelességét kisvárosban készült fotóknak, amelyek a nap folyamán a közösségi médiában köröztek, és amelyeken csúnyán megrongálódott épületek, közterek látszanak.

Az orosz védelmi minisztérium rendre tagadja, hogy civil célpontokra mérnének légicsapásokat, a helyszíni beszámolók azonban nem egészen erről tanúskodnak: a makarivi fotókon is lakóházak, egy óvoda és egy diagnosztikai központ azonosítható be.

A brit védelmi minisztérium a Twitterén kirakott értékelésében arról írt, hogy Oroszországnak a veszteségei mellett egyre inkább alternatív módokhoz kell nyúlnia, hogy megerősítse a reguláris erőit Ukrajnában. Azt írták, hogy Vlagyimir Putyin nyilvánosan üdvözölte, hogy „16 ezer, többségében közel-keleti önkéntes” támogathatja meg az invázióját Ukrajnában. A minisztérium hozzáteszi, hogy szíriai zsoldosokat 2020 óta alkalmaznak az oroszokhoz köthető erők mellett Líbiában.

A minisztérium szerint nem sokkal korábban arról érkeztek információk, hogy Moszkva tapasztalt orosz zsoldosok bevetését is tervezhette Ukrajnában. Ehhez azt tették hozzá, hogy a héten az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy vannak orosz sorkatonák Ukrajnában. Nem sokkal korábban Putyin még azt mondta, hogy csak és kizárólag hivatásos katonák vesznek részt az ukrajnai hadműveletben.

Montenegro környékén látták Roman Abramovics szuperjachtját, a Solarist, írja a Sky News. Az orosz oligarchát is szankciókkal sújtották az Ukrajna elleni orosz háború miatt. Az 533 láb (160 méter) hosszú, 460 millió font (210 milliárd forint) értékű Solarist szombaton látták Tivat közelében, ahova Barcelonából érkezett. A montenegrói hatóságok egyelőre nem kommentálták a hírt.

Európában a háború kitörése óta több orosz oligarcha ingóságait, így jachtjait is lefoglalták. Abramovics kénytelen az angol Chelsea focicsapattól is megválni. Közben a Chelsea egyik szponzora, a Hyundai is bejelentette, hogy felfüggesztik a csapattal 2018-ban kötött együttműködésüket.

Friss hír az is, hogy Portugáliában őrizetbe vettek egy rabbit, aki kapcsolatban volt Abramoviccsal. Daniel Litvak, a portói zsidó közösség tagja a gyanú szerint közreműködött abban, hogy az orosz oligarcha portugál állampolgár lehessen, de pénzmosás, korrupciós és adócsalási ügyekben is a hatóságok látókörébe került, és pont Izraelbe készült, amikor elkapták.

Az orosz központi bank szombaton közölte, hogy úgy döntött, március 14-18. között sem indítja újra a kereskedést a moszkvai tőzsdén (kivéve néhány nem nyíltpiaci tranzakciót és az SPFI fizetési rendszert használó tranzakciókat). A jegybank közlése szerint a devizapiac, a pénzpiac és a repopiac ugyanakkor kinyit.

A moszkvai tőzsde február 28., azaz az Oroszország elleni első komolyabb szankciók és a rubelárfolyam bezuhanása óta nem volt még nyitva.

(Reuters)

Hét civil meghalt, amikor oroszok tüzet nyitottak egy kimenekítő konvojra Kijev közelében, Peremoha nevű falunál, állítja az ukrán titkosszolgálat. A Guardianen olvasható hír szerint a támadás után a menekülőket arra kényszerítették, hogy forduljanak vissza, és azóta se tudják elhagyni a falut. Az oroszok a háború kitörése óta azt állítják, nem támadnak civileket.

Közben a BBC azt írja, Kijev környékéről 2000 embert sikerült szombaton kimenekíteni.

Állítólag már három orosz parancsnok elesett az ukrajnai offenzíva során, egy, a Reutersnek nyilatkozó nyugati katonai tisztviselő elemzése szerint ebből a tényből is az a következtetés vonható le, hogy nem egészen úgy folyik az orosz hadművelet, ahogyan kellene neki. Az orosz csapatok „a határukig ki vannak feszítve”, mondta Edward Stringer légierő-főparancsnok a helyzetről.

Amennyiben az állítólag Ukrajnába küldött, összesen húsz magas rangú katonai parancsnokból már hárman meghaltak, az arra utalhat, hogy az orosz csapatok „képtelenek önállóan döntéseket hozni, hiányzik a helyzetfelismerés, vagy félnek előrenyomulni, ezért rangidős tisztek lépnek elő, hogy a frontvonalról irányítsanak” – mondta a Stringer.

Becslések szerint Oroszország mostanra 5-6 ezer katonát veszíthetett. Ukrajna ennek a dupláját állítja, 12 ezer főnyi orosz veszteségről számoltak be, míg maguk az oroszok mindössze 500 fős veszteséget ismernek be. „Ha azt állítják, hogy csak mintegy 500 katonát vesztettek, de ebből három tábornok, akkor valami nem stimmel. Ez arra utal, hogy katonailag nem mennek jól a dolgok” – vélekedett Edward Stringer.

A villámháborús tervek kudarcáról és az orosz taktikáról itt írtunk bővebben.

(Sky News)

"Sajnálattal, de ki kell mondani", hogy a méreteit, az ellátott emberek számát, a jellegét és összetettségét tekintve a rendszerváltoztatás óta a legnagyobb humanitárius segélynyújtó akció zajlik jelenleg Magyarországon" – mondta Kovács Zoltán a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton az MTI híre szerint.

Közlése szerint az elmúlt több mint két hétben közvetlenül a magyar-ukrán határszakaszon közel 180 ezren érkeztek Magyarországra, teljes számuk azonban a Romániából érkezőkkel együtt már a 360 ezret is meghaladja. "Ez közelíti azt a nagyságrendet, amelyet 2015-ben a déli határszakaszon, a migrációs válság során tapasztaltunk". Az államtitkár arról beszélt, a 1357-es segélyvonalon segítségével közel 700 millió forint felajánlás gyűlt össze, amiből 450 millió forint már el is ért a segítségpontokra.

A Sky News az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adataira hivatkozva nemrég azt írta, Magyarországra péntekig 230 000-en érkeztek Ukrajnából.

Az ENSZ szombati adatai szerint már legkevesebb 579 civil halt meg az orosz invázió február 24-i kezdete óta Ukrajnában, 1002-en pedig megsebesültek. A halottak között 42 gyerek van. Többségük robbanásokban, tüzérségi, rakéta- és légicsapásban vesztette életét. Az ENSZ jelentésében azonban hozzáteszi, hogy az áldozatok valós száma az általuk biztosan regisztráltaknál jóval magasabb lehet, miután Harkiv, Mariupol és Donyeck környékéről is kemény harcokról érkeztek hírek az elmúlt napokban.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pénteken azt mondta, az orosz erők több ukrán civilt öltek meg, mint ukrán katonát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig arról beszélt, hogy az invázió kezdete óta körülbelül 1300 ukrán katona halt meg. (CNN)

200 millió dollárnyi fegyvert, védekezési eszközt ad az Egyesült Államok Ukrajnának, írja a Guardian. A lépést Joe Biden amerikai elnök hagyta jóvá. Korábban az amerikai kongresszus 13,6 milliárd dolláros segélyt hagyott jóvá Ukrajnának.

A mostani lépes előzménye, hogy az ukrán elnök szombati sajtótájékoztatóján megint arról beszélt, hogy a Nyugat segítsen nekik. Nem sokkal ezután az amerikai kormány diplomáciai segítséget jelentett be, erre érkezett most a 200 milliós fegyvertámogatás.

A lengyel parlament elfogadott egy törvényt, ami alapján a háború elől menekülő ukránok másfél évig Lengyelországban tartózkodhatnak és dolgozhatnak, hozzáférhetnek ingyenes egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz, valamint szociális juttatásokhoz. Ha regisztrálták őket, akkor három évre lehet meghosszabbítani a jogi státuszukat.

A háború kezdete óta több mint 2,5 millióan menekültek el Ukrajnából, közülük több mint 1,5 millióan mehettek Lengyelország felé. Maciek Duszczyk, a Varsói Egyetem rektorhelyettese szerint nagyjából egymillióan lehetnek még mindig az országban, a többiek már továbbindulhattak Nyugat-Európába.

A még Andrzej Duda államfő aláírására váró törvény azt is szabályozza, hogy az ukrán menekülteket befogadó lengyelek két hónapon át napi 40 zlotyi (kb. 3200 forint) támogatást kaphatnak minden náluk lakó ukrán állampolgár után. (BBC)

Álhírgyártók próbálnak úgy tenni, mintha az ukránok csak eljátszanák, hogy Oroszország megtámadta őket, és ehhez régebbi, kontextusukból kiemelt képeket használnak. Részletek itt>>>