Oroszország betiltotta az Instagramot, humanitárius katasztrófa fenyeget az ostromlott Mariupolban

A hétfői eseményekről új közvetítésünkben tud tájékozódni. Ide kattintva olvashatja a friss hírfolyamot az orosz-ukrán háborúról.

• Amerikai források szerint Oroszország katonai segítséget kért Kínától az ukránok ellen megindított háború elején. Kína tagadja a megkeresést, de ezzel együtt a napokban fontos diplomáciai tárgyalásokat folytatnak el erről az ügyről.
• Zelenszkij ismét légtérzárlatra kérte a NATO-t.
• Az oroszok tengeri blokád alá vonták Ukrajna fekete-tengeri partszakaszát, elvágva a kereskedelmi lehetőségektől is.
• Oroszországban betiltották az Instagramot, mert az orosz fél szerint népirtásra buzdít.
• Hétfőn újra tárgyalhat az orosz és ukrán fél, videócseten egyeztetnek.

A szumi regionális kormány vezetője szerint hétfőn nem lesz civil evakuálás a térségből.

Az északkelet-ukrajnai Szumi város február 24. óta súlyos harcok színtere. Március 8-án a jelentések szerint több mint 20 civil halt meg egy légicsapásban, amely a város egyik lakónegyedét érte.

Dmitro Zsivickij a Telegram-csatornáján közölte, hogy „ma még egyik útvonalról sem született megállapodás”, utalva az Oroszország által létrehozott humanitárius folyosókra, amelyek lehetővé tennék a civilek biztonságos evakuálását.

A múlt héten körülbelül 5000 civilt, köztük 1700 külföldi diákot – sokan közülük Indiából – evakuáltak egy humanitárius folyosón keresztül Poltava felé.

Ha létre is jönnek evakuációs folyosók, ukrán részről gyakori panasz, hogy a tűzszünet ideje alatt is lövik az oroszok a civileket.

(via BBC)

Ausztrália újabb szankciókat jelentett be hétfőn orosz oligarchák, kulcsfontosságú üzletemberek és családtagjaik ellen.

Összesen 33 embert sújtottak szankciókkal, köztük a Chelsea tulajdonosát, Roman Abramovicsot, a Gazprom vezérigazgatóját, Alekszej Millert és Dmitrij Lebegyevet, az egyik legnagyobb orosz légitársaság, a Rosszija elnökét.

„A ma bejelentett szankciók megerősítik Ausztrália azon elkötelezettségét, hogy szankcionálja azokat az embereket, akik hatalmas személyes vagyonra tettek szert, és gazdasági és stratégiai jelentőséggel bírnak Oroszország számára, többek között Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő kapcsolataik miatt” – áll Marise Payne külügyminiszter közleményében.

Payne azt is írta, hogy az oligarchák közül többen elősegítettek a Krím 2014-es annektálását is, vagy részesültek annak előnyeiből.

(via CNN)

A Facebook és a Twitter után egy újabb közösségi oldalt, az Instagramot tiltották le az oroszok, hétfő nulla órától már nem is eléhető, és ezzel még egy olyan csatornával kevesebb van, ahol a valósággal találkozhattak volna az orosz polgárok. Persze a betiltás indoklása nem erről szól.

Oroszország állami média- és kommunikációs szabályozó hatósága, a Roszkomnadzor azt állítja, hogy az Instagram oroszok elleni erőszakra biztat.

A Roszkomnadzor egy levélben részletesen kifejtette az indoklását a Guardiannek. Ebben azt írták, hogy népirtásnak felel meg az, ha bizonyos nemzetiségű vagy állampolgárságú személyek elleni erőszakra buzdítják az embereket.

A szabályozó hatóság azt írta, ezzel a lépésükkel biztosítják polgáraik mentális egészségét, és a gyerekeket is megvédik az online zaklatásoktól és sértésektől.

A Roszkomnadzor azt írta átmeneti időszakot jelöltek ki a felhasználók számára, hogy tájékoztassák barátaikat és követőiket, és átvigyék a fotó- és videóanyagaikat más közösségi oldalakra. Ezek közül az orosz VK-t és Odnoklassznyikit ajánlják.

Nagy hiány van a megbízható információkat terjesztő csatornákból, ezért van szükség orosz műsorszolgáltatásra, jelentette ki Galina Danilcsenko, a megszállt Melitopol oroszok által kinevezett polgármestere.

Két nappal ezelőtt, még Ivan Fedorov vezette a várost, de őt elfogták és őrizetbe vették orosz fegyveresek, Zelenszkij ukrán elnök szerint meg is kínozták a polgármestert. Fedorovot a luhanszki szeparatista régió ügyészsége terrorcselekményekkel vádolja.

(via CNN)

A NEXTA azt írta az ukrán tárgyalódelegáció egyik képviselőjére, David Arahamiára hivatkozva, hogy kijevi idő szerint 10:30-kor (magyar idő szerint 9:30-kor) kezdődnek az orosz-ukrán tárgyalások, amelyek videóhívásban zajlanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a delegáció feladata az, hogy elérjenek egy Putyinnal való találkozót. Zelenszkij azt is mondta, hogy a tárgyalásokon „hatékony garanciákat” kell szerezniük az oroszoktól. Azt viszont nem részletezte, hogy pontosan mit ért ezalatt.

Washington kínai nagykövete, Liu Peng-jü a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy sosem hallott arról, hogy Oroszország Kínától kért volna harceszközöket az ukrajnai invázióhoz.

A Financial Times írta meg korábban amerikai tisztségviselőkre hivatkozta, hogy az oroszok kínai segítséget kértek volna.

Az amerikai diplomácia nem zárja ki ennek a lehetőségét, és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt nyilatkozta, hogy következményei lesznek annak, ha Kína be akarna avatkozni katonai segítséggel a háborúba. Ebben az esetben Kínai is szankciókra és elszigetelésre számíthat.

Sullivan hétfőn Rómában találkozik, Jang Csie-cse külügyminiszterrel, ahol ezt a kérdést is megtárgyalják.

Sullivan vasárnap azt mondta a CNN-nek, hogy Washington úgy véli, Kína tisztában volt azzal, hogy Oroszország valamilyen akciót tervez Ukrajnában, de annak minden részletéről valószínűleg nem tudott.

Az angol védelmi minisztérium hírszerzése néhány mondatban számolt be az orosz-ukrán háború fekete-tengeri hadszínteréről. Ezek voltak a főbb megállapításaik:

• az orosz haditengerészet blokád alá vette Ukrajna partjait a Fekete-tengeren, gyakorlatilag elszigetelve az országot a nemzetközi tengeri kereskedelemtől
• orosz hadihajókról továbbra is rakétacsapásokat mérnek különböző városokra Ukrajna-szerte
• az Azovi-tengernél már egy kétéltű harci járművet partra tettek az oroszok, és a következő hetekben várhatóan még több ilyen eszközt juttatnak ki a szárazföldre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este egy újabb beszédben hősies ukránokat mutatott be, kitartásra kérte népét, a NATO-t pedig újra arra próbálta rávenni, hogy légtérzárlattal nehezítsék meg az orosz támadásokat.

„Tavaly egyértelműen figyelmeztettem a NATO vezetőit, hogy ha nem lesznek kemény megelőző szankciók Oroszországgal szemben, akkor háborút indít. Igazunk lett. Már régóta mondom, hogy az Északi Áramlat egy olyan fegyver, amely Európát fogja sújtani. Már ez is nyilvánvaló.”

„És most megismétlem – ha nem zárják le a légterünket, csak idő kérdése, hogy orosz rakéták hulljanak az önök területére. A NATO területére. A NATO-országok polgárainak otthonaira” – mondta Zelenszkij, utalva a Lengyelországtól alig néhány tíz kilométerre történt orosz támadásra.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy egy sebesült katonákat ellátó kórházban járt, ahol orosz katonákat is kezelnek, kiemelve, hogy az ukrán orvosok emberként viselkedtek ebben a helyzetben, nem az ellenséget látták bennük. Azt is megemlítette, hogy egy olyan emberrel is találkozott, aki az egyik ellenőrzőpontra mindennap visz egy fazék borscsot a katonáknak.

„És tudom, hogy államunk évszázadok óta ilyen emberekre épül. Az ilyen embereknek köszönhetjük, hogy túlélünk minden sötét napot. Mert együtt vagyunk, és mindig megvédjük a saját népünket, és a saját tulajdonunkat. Nem a pénzért. Kényszerítés nélkül. Nem úgy, mint azok, akik hozzánk jöttek. Csak azért, mert ukránok vagyunk” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök szükségesnek nevezte, hogy megszervezzenek egy Putyinnal való találkozót, bár ezt ő is nehéz útnak nevezte.

„Megvédjük a legdrágábbat, amink van. Ki kell tartanunk. Harcolnunk kell. És győzni fogunk. Én tudom ezt. Hiszek ebben” – buzdított Zelenszkij.

(via Sky News)

Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolban sürgősen tűzszünetre van szükség, mert humanitárius katasztrófa fenyeget – közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. A kikötőváros lakói hetek óta rémes körülmények között élnek élet és halál között – mondta Peter Maurer, a genfi székhelyű segélyszervezet elnöke. Civilek és katonák holttestei fekszenek az utcán és a romok alatt, a súlyos betegeket nem tudják ellátni. Mariupol több százezer lakosa küzd az alapvető szükségletek hiányával, nincs elég élelem, víz és gyógyszer. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, hogy állapodjanak meg a tűzszünet feltételeiről és a civilek menekülési útvonalairól. A segélyszervezet felajánlotta, hogy semleges közvetítőként vesz részt a tárgyalásokon. (Tagesschau)

Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes szerint „nagyon provokatív” az orosz támadás a lengyel határ közelében – írja a Sky News.

Vasárnap Jarovivban, 24 kilométerre a lengyel határtól az oroszok megtámadtak egy ukrán katonai létesítményt. A támadásban legalább 35 ember vesztette életét.

„Nagyon közel történt ez egy határátkelőhelyhez is, ahol menekültek ezrei jönnek át Ukrajnából, hogy Lengyelországban találjanak menedéket. (…) Úgy gondolom, hogy az orosz hadsereg nagyon jól tudja, hol a határ, és ez nem csak Lengyelország és Ukrajna, hanem a NATO és egy NATO-n kívüli ország határa is”

– mondta Przydacz

Przydacz több támogatást kért a NATO-szövetségesektől, elsősorban NATO-csapatokat és fegyvereket, hogy megmutassák, „készek megvédeni és elrettenteni Oroszországot.”

Przydacz hozzátette: „Nem akarunk háborút. Amit most tennünk kell, az az, hogy támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megállítsák az oroszokat a civilek lemészárlásában”

A jarovivi támadással kapcsolatban megszólalt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki szintén elítélte az oroszok lépését.

Szétlőttek egy középiskolát az oroszok Mikolajivtől nem messze, Zelenogában.

A szétlőtt iskolaépületről az ukrán külügyminisztérium Twitteren tett közzé egy videót, aminek hitelességét a CNN ellenőrizte.

Bár Ukrajnában most online oktatás zajlik, mégis voltak néhányan az épületben. Őket a mentők és a tűzoltók próbálják kiszedni a romok alól. Vitalij Kim, a régió egyik tisztviselője azt mondta, hogy a támadásban többen súlyos sérüléseket szenvedtek, vagy meghaltak.

A csernobili atomerőmű munkatársai annyira elfáradtak, hogy abbahagyták a biztonsági berendezések javítását és karbantartását – közölte vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). A NAÜ-t erről az ukrán hatóságok tájékoztatták.

Az atomerőmű dolgozói azért álltak le a munkával, mert már három hete megállás nélkül dolgoznak, fizikailag és lelkileg is kimerültek.

Ugyanis február 24-e óta, amióta elfoglalták az orosz erők a létesítményt, a dolgozók nem tudtak műszakot váltani. Senki nem biztosítja a hazaút alatt a biztonságukat, ahogy az erőműbe jövő váltás épségét sem lehet garantálni. Több mint 200 ember ragadt az erőműben.

Nagyjából egy hete a munkások arról számoltak be a BBC-nek, hogy fogy az élelem és a gyógyszer, napi egyszer ettek, és állítólag szinte csak kenyér és zabkása áll a rendelkezésükre. Az orosz erők felajánlották, hogy visznek nekik élelmet, de az ukránok visszautasították, mondván, csak propagandafogás lenne. Már akkor aggódtak, hogy lelkileg tönkreteszi őket a helyzet, és ez rámegy majd az erőmű biztonságára is.

Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója nemrég olyan keretrendszert javasolt, amely lehetővé tenné az ügynökség számára, hogy technikai és egyéb segítséget nyújtson Ukrajna összes nukleáris létesítményének biztonságos üzemeltetéséhez. Grossi erről a múlt héten tárgyalt Dmitro Kuleba ukrán, illetve Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – áll a NAÜ közleményben.

Oroszország a Nyugat-Ukrajnában végrehajtott katonai támadásokkal elsősorban az ukrán hadsereg nyugatról érkező utánpótlását akarja elvágni – mondta a német ARD televízióban Wolfgang Richter katonai szakértő. „Oroszország számára most az a cél, hogy a NATO-országok felől Ukrajnába irányuló utánpótlási útvonalakat blokkolja” – mondta a szakértő. A lengyel határhoz közeli ukrán repülőterek alkalmasak a légi úton Ukrajnába érkező fegyverek és áruk fogadására.

Vasárnap hajnalban támadás érte a magyar határtól mindössze 180 kilométerre fekvő Ivano-Frankivszk repülőterét. Ez magyarázhatja a Lviv melletti támaszpont elleni orosz rakétatámadást is, amelynek ukrán közlés szerint legalább 35 halálos áldozata volt, míg az oroszok szerint 180 külföldi zsoldos halt meg. Az oroszok szerint a támaszpont fegyverraktárként is szolgált. Ez volt az eddigi legnyugatabbi orosz támadás Ukrajnában, a támaszpont csupán 17 kilométerre van a NATO-tagállam Lengyelország határától.

Néhány órán belül végleg bezárnak Oroszországban a McDonald's éttermek – hasonlóan a Coca-Cola, Pepsi, és Starbucks márkákhoz. Ám ezt egyesek nem nyelik le olyan könnyen.

Egy moszkvai Meki-rajongó annyira nem akarta elfogadni, hogy kedvenc gyorsétterme kivonul Oroszországból, hogy a zárás előtt néhány órával odaláncolta magát az egyik üzlet ajtajához.

„A végleges bezárás ellenséges cselekedet velem és polgártársaimmal szemben!”

– kiabálta Luka Szafronov az akciója közben, amin a járókelők láthatóan jól szórakoztak. A férfit végül rendőrök vágták le az ajtóról és vezették el.

(Sky News)

A BBC riportja szerint már az orosz lakosság is kezdi megérezni a háború miatt bevezetett nyugati gazdasági szankciók hatását. Élelmiszerhiány nincs, de minden drágul, a tej ára majdnem a duplájára emelkedett. Egyes üzletek árstopot alkalmaznak és korlátozzák az alapvető élelmiszerek árusítását, hogy megakadályozzák a felvásárlást. Jelentősen drágultak vagy elérhetetlenné váltak műszaki cikkek, de Moszkva kávézói és éttermei egyelőre tele vannak, a metró működik, a belvárosi dugók nem tűntek el. Részletek itt>>>

Mintegy 180 külföldi zsoldos és egy nagy nyugati fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be a Lviv megyei Sztaricsi közelében található jarovivi katonai létesítmény elleni vasárnapi orosz légicsapással kapcsolatban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az MTI híre szerint. A tábornok szerint az elmúlt egy napban az orosz légierő és légvédelem az ukrán légierő egy Szu-24-es repülőgépét és 11 drónt, köztük két Bayraktar TB2-est lőtt le.

A vezérőrnagy leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők folytatni fogják az Ukrajnába érkező zsoldosok megsemmisítését. Közzétette, hogy a jarovivi gyakorlótéren korábban NATO-országokból érkezett kiképzők oktattak ukrán katonákat. Konasenkov azt is mondta, hogy az objektumon fegyverraktár működött és külföldi zsoldosok felkészítése is folyt az orosz erők elleni bevetésük előtt.

A vasárnap esti orosz hadijelentés szerint a háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 3736 létesítménye vált működésképtelenné.

A vezérőrnagy szerint az orosz erők újabb öt települést foglaltak el néhol kilenc kilométert nyomultak előre. Ukrajna eddig

• 100 repülőgépet
• 139 pilóta nélküli légijárművet
• 1234 harckocsit és páncélozott harcjárművet
• 122 rakéta-sorozatvetőt
• 452 tüzérségi ágyút és aknavetőt
• 1013 speciális katonai járművet veszített.
  
  
  

Már az invázió kezdetekor is kérte Kínát Oroszország, hogy adjon hadi eszközöket és fegyvereket – írja a Guardian. Mindezt amerikai tisztségviselők mondták el a Financial Times-nak.

Az erről szóló hírek félelmeket váltottak ki a Fehér Házban, azzal kapcsolatban, hogy Kína úgy dönthet, segít Oroszországnak, és aláássa a nyugati erőfeszítéseket Ukrajna megsegítésére.

A Financial Times jelentése szerint egyes tisztviselők azt is tudni vélik, hogy a háború harmadik hetére az oroszok kezdenek kifogyni bizonyos felszerelésekből, fegyverekből.

A fenti hírekre az Egyesült Államok kínai nagykövetsége azt válaszolta, hogy Peking jelenleg azt tartja a legfontosabbnak, hogy a helyzet ne fokozódjon, hanem továbbra is ellenőrzés alatt legyen.

Lehet, hogy a rá kiszabott szankciók miatt Oroszország nem fogja tudni törleszteni az államadósságait, de ez valószínűleg nem von majd magával globális pénzügyi válságot – mondta vasárnap Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója.

Georgieva szerint a szankciók már most „súlyos” hatást gyakorolnak az orosz gazdaságra, és az idén komoly recessziót idéznek elő az országban. Valószínű, hogy ezek hatással lesznek azokra a környező országokra, amelyek függenek az orosz energiától, mindezt pedig menekültválság súlyosbíthatja.

Azzal kapcsolatban, hogy Oroszország fizetésképtelenné válhat, az IMF igazgatója azt gondolja, hogy már nem lehet kizárni. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ez kiválthat-e pénzügyi válságot az egész világon, Georgieva azt mondta: „Egyelőre nem.”

A bankok Oroszországgal szembeni teljes kitettsége körülbelül 120 milliárd dollár volt. Ez az összeg ugyan nem jelentéktelen, de szerinte a rendszerre nézve nem „releváns”.

(Reuters)

Vasárnap ismét háborúellenes tüntetések zajlottak Oroszországban, ahol országszerte több mint 800 tüntetőt vett őrizetbe a rendőrség – írja a BBC.

37 városban eddig 817 embert vittek be. Moszkvában körülbelül 300 tüntetőt vettek őrizetbe a közrend megsértéséért. A tüntetők pénzbüntetést és esetleges börtönbüntetést kockáztatnak, ha utcára mennek.

Néhány rohamrendőr sisakján az orosz zászló színeiben szereplő „Z” betű volt, ami a háborút támogatók jelképe – mondta a Moscow Times-nak egy tudósító az AFP-től. Az újságíró szerint több riportert is elvittek a rendőrök.

Az OVD-Info szerint eddig 14 804 embert vettek őrizetbe országszerte az orosz-ukrán háború ellen szervezett demonstrációkon.

„A Magyar Honvédség katonái minden eshetőségre felkészültek és szükség esetén képesek azonnal reagálni annak érdekében, hogy Magyarországtól távol tartsák a fegyveres konfliktust, mert Magyarország nem sodródhat bele ebbe a háborúba, hiszen ez a magyar emberek érdeke” – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter, amikor Kelet-Magyarországon szolgálatot teljesítő katonákat látogatott meg vasárnap.

Azt is mondta a Honvédelem lap beszámolója szerint, hogy „amennyiben a helyzet tovább eszkalálódik, s ha Nyugat-Ukrajnában a háborús helyzet még közelebb kerül hazánk határaihoz, akkor újabb erőket csoportosítunk hazánk keleti területeire, hogy gondolkodjunk hazánk és a magyar emberek biztonságáról.”

Nemrég interjúztunk Benkó miniszterrel, és arról is megkérdeztük, fel van-e készülve a magyar hadsereg egy esetleges orosz támadásra:

Folynak a tárgyalások Oroszországgal – mondta Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó az ukrán köztévének.

Aresztovics szerint külön figyelmet szentelnek majd a mariupoli helyzetnek, ahol emberek ezrei esnek csapdába, és ahová eddig nem sikerült segélyt küldeni. Az elnöki tanácsadó azt is hozzátette, hogy Ukrajnának elegendő katonája van Mariupolban ahhoz, hogy megakadályozza a város orosz kézre kerülését.

Csakhogy a Kreml szóvivője szerint nem folynak a tárgyalások.

Dmitrij Peszkov, Kreml szóvivője a RIA hírügynökségnek azt mondta, hogy tényleg terveznek videóhívásban folytatott tárgyalásokat, de hétfőre, és nem mára, most pedig nem tárgyalnak épp. Az orosz delegációt, ugyanúgy, mint a fehéroroszországi személyes találkozókon, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti majd.

Azonban tényleg lehetett valami tárgyalás-féle a napokban, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia államfővel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során elmondta, hogy „az orosz és ukrán képviselők között az elmúlt napokban videóformátumú tárgyalássorozat” zajlott le – írja az MTI.

(Sky New, MTI)

Helyreállították a csernobili atomerőmű áramellátását – közölte az ukrán atomenergia-minisztérium.

Korábban amiatt aggódott a minisztérium, hogy megnövekedhet a sugárzás a térségben, miután a harcok miatt megsérültek az erőművet árammal ellátó vezetékek. A hűtőrendszerek most már normálisan működnek, nincs szükség a tartalék áramellátásra.

Noha már nem működő erőmű, Csernobilt soha nem hagyták el teljesen, és továbbra is folyamatosan felügyelik. Ugyanakkor továbbra is aggodalomra ad okot, hogy több száz munkás ragadt az erőműben, miután az oroszok elfoglalták azt. A dolgozók továbbra is ellátják feladataikat, és a légkör állítólag nyugodt, de a BBC-nek korábban azt mondták, hogy a benti körülmények megterhelőek, az élelmiszer- és a gyógyszerkészlet korlátozott.

(BBC)

„Mától kezdve megtiltjuk az újságíróknak, hogy belépjenek Irpinybe. Az ő életüket, és a várost védők életét is meg akarjuk menteni” – közölte Olekszandr Markushin polgármester a Telegramon, miután vasárnap lelőttek egy amerikai újságírót a városban.

Arra is felszólította a riportereket és az ukrán civileket, hogy ne tegyenek közzé a neten információkat a katonákról, felszereléseikről vagy bármiről, ami a tartózkodási helyükre utalhat.

(BBC)

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Oroszország felelősséget vállal a a Lviv melletti katonai bázis elleni vasárnapi rakétatámadásért.

A Reuters Igor Konasenkovra, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjére hivatkozva azt írja, hogy a javorivi létesítményt külföldi nemzetektől szállított katonai felszerelések tárolására használták. Egy szóvivő szerint akár 180 külföldi zsoldost öltek meg és nagy mennyiségű fegyvert is megsemmisítettek. A hivatalos ukrán közlések egyelőre 35 halottról és 135 sérültről számoltak be.

A szóvivő azt is mondta, hogy Oroszország nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverekkel mért csapást a bázisra és egy különálló létesítményre egy közeli faluban.

A támadásra egy nappal azután került sor, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, Moszkva legitim célpontnak tekinti az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányokat.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy Oroszország folytatni fogja a külföldi zsoldosok elleni ukrajnai támadásokat.

(Reuters, Guardian)

Mizsur András és Bődey János kollágáink a nyugat-ukrajnai Lvivből tudósítanak éppen, elsősorban a városon keresztül menekülő ukránokról. Vasárnap hajnalban a várostól 50 kilométerre súlyos rakétatalálat ért egy katonai bázist. Munk Vera a Facebookon érte el őket, az élő adást itt tudják visszanézni.

Jake Sullivan az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Oroszország „súlyos árat” fog fizetni, ha vegyi fegyvert használ Ukrajnában – írja a Guardian.

Sullivan a CBS műsorában mondta el, hogy vizsgálják a vegyi fegyverekkel való támadás lehetséges veszélyét.

„A tömegpusztító fegyverek használata egy újabb határvonal lenne a nemzetközi jog tekintetében, amelyet Vlagyimir Putyin elnök átlépne” – mondta.

Azt is leszögezte, hogy egy NATO-tag elleni támadás esetén Oroszország a teljes szövetség együttes reakciójára számíthat. Sullivan hozzátette: közvetlen kapcsolatban állnak Moszkvával, hogy minden lépésüknél figyelmeztessék az oroszokat.

Az Egyesült Államok a következő fegyverszállítások részeként légvédelmi rendszereket akar küldeni az ukrán fegyveres erőknek, jelenleg ez áll a középpontban – mondta Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN-nek. Az amerikai elnök szombaton hagyott jóvá további 200 millió dollárt fegyverszállításokra. Sullivan azt mondta: az USA nem fog vadászgépeket adni az ukránoknak, hogy elkerülje a közvetlen konfrontációt Oroszországgal. Más módszerekre támaszkodik, hogy az ukránok lassítani tudják az orosz előrenyomulást, és megvédjék az ukrán falvakat és városokat.

Moszkva korábban figyelmeztette Washingtont, hogy célpontnak tekinti a nyugati fegyverek Ukrajnába szállítását. Sullivan a CBS-nek azt mondta: „Hiszünk abban, hogy képesek vagyunk továbbra is jelentős mennyiségű katonai segítséget, fegyvereket és ellátmányt juttatni az ukrajnai frontra”.

Az Egyesült Államok „megfelelő következményeket” fog kiróni Oroszországra, miután megvizsgálták a vasárnap lelőtt amerikai újságíró, Brent Renaud halálának körülményeit – írja a BBC.

A történtekkel kapcsolatban Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója a CBS egyik műsorában nyilatkozott.

Sullivan szerint „sokkoló és rettenetes”, ami történt. Renaud haláláról épp azelőtt szerzett tudomást, hogy bekapcsolódott volna az adásba. Azt mondta, még meg kell vizsgálnia kollégáival és az ukránokkal együtt, hogy pontosan mi történt, mielőtt kitalálnák a megfelelő válaszreakciót a riporter halálára.