Oroszország betiltotta az Instagramot, humanitárius katasztrófa fenyeget az ostromlott Mariupolban

A Sky helyszíni tudósítója azt írja, Odesszában is rakétatámadások hangját hallották azután, hogy Oroszország Lviv közelében intézett rakétatámadást a hajnali órákban.

Odesszában lévő helyszíni tudósítóink szerint éjszaka egy rövidebb légiriadó volt, találatról nem hallottak. Helyi forrásaiktól tudják, hogy az Odessza és Herszon közötti Mikolajivot érte reggel támadás. Ott sok szilánkos sérült van, mert egy boltnál sokan álltak sorba.

Sky arról ír, hogy már 9 halottja és 57 sérültje van a Lviv melletti, javorivi katonai gyakorlótér elleni támadásnak. Egy helyi kormányzó azt mondja, Oroszország összesen harminc rakétát lőtt ki a központra.

Az ukrán védelmi miniszter azt mondta, a központban külföldi katonák is dolgoztak, korábban rendszeresen használták NATO-katonák is ezt a központot gyakorlatozások során.

A Guardiannek nyilatkozó mentős szerint már harminc halálos áldozata van a légicsapásnak, de ezt az információt még nem erősítették meg hivatalosan. Helyszíni tudósítóink felvétele a bázis fölött gomolygó füstről:

A javorivi katonai bázis előtti utolsó ellenőrzőpontig jutottunk magyar idő szerint kilenc körülre autóval Lvivből, és az ott állomásozó katonák közölték, hogy nem beszélhetnek a sajtóval.

Megkértek minket, hogy távozzunk. Vékony füstfelhőt látunk a bázis felől. Most a közeli településekre tartunk, hogy potenciális szemtanúkkal beszéljünk.

A rakétatámadásról eddig ezt lehet tudni:

• A Lvivtől 40 km-re lévő nemzetközi kiképzőközpontnak otthont adó, a lengyel határtól mindössze 17 km-re lévő javorivi katonai gyakorlóteret támadták meg, nyolc rakétát lőttek ki rá az oroszok.
• Ilyen közel talán még nem volt támadás a NATO-tagországokhoz, és Magyarországhoz sem.
• A Lviv város és a lengyel határ közelében lévő katonai bázis elleni támadásra vasárnap hajnalban azután került sor, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szombaton azt mondta, hogy az Ukrajnába irányuló nyugati szállítmányok „legitim célpontjai” a támadásoknak.

Az Anonymous közzétett egy videót, amit kifejezetten azzal a céllal készítettek, hogy minél több oroszhoz juttassák el. Éppen ezért nagyon nehezen is érthető rajta a kevert nyelvű beszéd, hogy könnyebben átcsússzon az orosz cenzorokon.

A Guardianen megjelent fordítás szerint viszont nagyjából arról szól a bő kétperces felvétel, hogy az oroszok nyissák ki a szemüket, és lázadjanak fel Putyin ellen.

„A propaganda vasfüggönye mögé vagytok zárva, a kormányotoknak az a célja, hogy kizárjon titeket a nemzetközi párbeszédből attól tartva, hogy mik derülnek ki számotokra is. Vlagyimir Putyin rezsimje háborús bűnöket követett el Ukrajna megtámadásával, ami számtalan halálhoz és hatalmas menekültválsághoz vezetett.

Szörnyű helyzetbe kerültetek, de az egyetlen lehetőségetek, ha el akarjátok kerülni a gazdasági összeomlást és a harmadik világháborút az, ha ellenálltok a háborúnak és Vlagyimir Putyin rendszerének. Putyin feláldozta az orosz népet. Ezen a ponton a legbékésebb módja a konfliktus elrendezésének az, ha az orosz nép fellázad Putyin ellen, és elmozdítja a hatalomból” – üzeni az Anonymous aktivista-hekkercsoport videója, amiről egyelőre nem tudni, hogy effektíve oroszokhoz mennyihez jutott el, de Twitteren pár óra alatt közel százezer megtekintést szedett össze.

Több mint 3500 ukrán katonai létesítményt semmisített meg Oroszország, állítja
Igor Konasenkov, orosz védelmi szóvivő. A hírről beszámoló Sky News hozzáteszi, nem tudják ellenőrizni ezeket a számokat.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb napi hírszerzési jelentésében azt állítja, hogy az orosz erők megkísérlik bekeríteni az ukrán erőket az ország keleti részén, miközben északon Harkiv és délen Mariupol irányából nyomulnak előre.

„A Krímből előrenyomuló orosz erők megpróbálják kijátszani Mikolajivot, miközben nyugat felé, Odessza felé igyekeznek” – írják. (BBC)

Oroszország az ukrajnai inváziót követő nyugati gazdasági szankciók megtorlásaként Peppa Malacot, a népszerű mesefigurát vette célba, írja a Sky News.

Egy orosz bírósági döntés értelmében ugyanis a rajzfilmfigura védjegyeit az orosz vállalkozások büntetés nélkül használhatják.

Az ügy előzménye, hogy az Entertainment One – amely a népszerű gyereksorozat jogait birtokolja – jogi lépéseket tett egy orosz vállalkozó ellen, aki saját maga készítette a Peppa Malac figuráit. A cég tavaly szeptemberben 40 000 rubel kártérítést kért, egy bíró azonban elutasította az ügyet, és ítéletében az Amerikai Egyesült Államok és a kapcsolódó külföldi országok „barátságtalan fellépésére hivatkozott”.

A Peppa Malac ügyében hozott ítélet miatt többen attól tartanak, hogy Moszkva lehetővé teheti a védjegyek szélesebb körű ellopását.

A Guardian helyszíni tudósítója azt jelentette Lvivből egy mentőtisztre hivatkozva, hogy sok a sérült a robbanás közelében. A Telex a helyszín közelében lévő és éppen arra tartó kollégái azt jelentették, hogy sok mentőautóval találkoztak az úton, amelyek a megtámadott kiképzőközpont irányába haladtak. Meg nem erősített értesülések szerint az ukrán légvédelem egy orosz rakétát le tudott szedni mielőtt becsapódott. Nyolc másik viszont talált, ahogy a korábbi hírekben is volt.

A támadás helyszínére tartó telexes kollégáink érdeklődtek a lvivi polgármester sajtósától, hogy hány sérült van pontosan, de egyelőre azt a választ kapták, hogy nem lehet tudni.

Kollégáink jó pár mentőautót láttak oda-vissza haladni a Lvivtől a katonai bázishoz vezető úton:

A volt amerikai elnök, Donald Trump szerint a személyiségének köszönhető, hogy az Egyesült Államok nem keveredett háborúba elnöksége 4 éve alatt. A Sky News beszámolója szerint egy dél-karolinai fórumon megismételte, hogy ő volt az egyetlen elnök négy évtizedig, aki alatt Amerika nem keveredett új háborús konfliktusba. Fontosnak nevezte az orosz energiafüggőségről való leválást, és azt mondta, “ha azt gondolják, Putyin megáll, csak rosszabb és rosszabb lesz. Trump korábban, még a háború kitörésekor azt mondta, Putyin egy zseni, hogy békemisszióként vezényel katonákat a szakadár területekre.

A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkban is robbanásokat hallottak vasárnap hajnalban a helybeliek – a BBC arról ír, hogy a polgármester szerint a város repülőterét vették célba az oroszok.

„Előzetes információink szerint a reggeli robbanásokat a repülőtér elleni támadás okozta. Emlékeztetem önöket, hogy az ellenség célja, hogy pánikot és félelmet keltsenek önökben” – írta Facebook-bejegyzésében Ruszlan Marcinkiv.

Ivano-Frankivszk Lvivtől délre található, a Kárpátaljával szomszédos Kárpátmelléki régióban, légvonalban mindössze 180 kilométerre a magyar határtól.

• A Lvivtől 40 km-re lévő nemzetközi kiképzőközpontnak otthont adó, a lengyel határtól mindössze 17 km-re lévő javorivi katonai gyakorlóteret támadták meg, nyolc rakétát lőttek ki rá.
• Ilyen közel talán még nem volt támadás a NATO-tagországokhoz, és Magyarországhoz sem.
• A katonai bázis irányából sűrű füstoszlopokat látni Lvivben is a Guardian tudósítója szerint.
• A Telex helyszínen lévő tudósítóinak a polgármester sajtósa is megerősítette, hogy a javrovi kiképzőbázist támadták meg. Mizsur András és Bődey János Lvivben vannak, hamarosan részletesebb információkkal jelentkeznek a helyszínről.
• A Lviv város és a lengyel határ közelében lévő katonai bázis elleni támadásra vasárnap hajnalban azután került sor, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szombaton azt mondta, hogy az Ukrajnába irányuló nyugati szállítmányok „legitim célpontjai” a támadásoknak.
• Kövesse hírfolyamunkat, ahol percről percre beszámolunk a fejleményekről.

Nyolc rakétával vették célba az oroszok vasárnap reggel a Lvivtől körülbelül 30 kilométerre, a lengyel–ukrán határtól pedig mindössze 17 kilométerre fekvő javorivi kiképzőbázist, más néven Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központnak (IPSC) is neveznek. De mi is ez a központ?

Miroszlava Petsza, az ukrán BBC munkatársa arról írt Twitteren, ez a bázis azon két helyszín egyike, ahol nemzetközi katonai gyakorlatokat tartanak Ukrajnában. A kiképzőközpont 2007-ben nyílt meg az ukrajnai védelmi erők képzésére, elsősorban békefenntartó missziókra specializálva.

Mivel a központ rendkívül közel van Lengyelország – és így az Európai Unió, valamint a NATO – határához, komoly jelzés lehet az orosz támadás Ukrajna nyugati támogatói felé.

Marc Dillard szerint ez a konfliktus Putyin számára nem fog jól végződni. A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivőjének véleménycikke angolul itt olvasható.

„This will not end well for Putin. Putin’s aggression against Ukraine will cost Russia profoundly, both economically and strategically.” – writes Marc Dillard, Chargé d' Affaires at the US Embassy in Budapest in his op ed sent to Telex. Read the whole piece here.

A Lviv város és a lengyel határ közelében lévő katonai bázis elleni támadásra vasárnap hajnalban azután került sor, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szombaton azt mondta, hogy az Ukrajnába irányuló nyugati szállítmányok „legitim célpontjai” a támadásoknak. Nem tisztázott egyelőre, hogy ezen a bázison voltak-e fegyverek, de az tény, hogy az Ukrajna-barát Egyesült Királyság, Németország és az Egyesült Államok is küldött korábban több ezer páncéltörő és légvédelmi rakétát szállítottak Ukrajnába.

Rjabkov azt is mondta szombaton, hogy Oroszország „figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy az általa szervezett fegyverek pumpálása számos országból nem csupán veszélyes lépés, hanem olyan akció, amely ezeket a konvojokat legitim célpontokká teszi”. (Guardian)

A Telex helyszínen lévő tudósítóinak a polgármester sajtósa is megerősítette, hogy a javrovi kiképzőbázist támadták meg.

Mizsur András és Bödey János Lvivben vannak, hamarosan részletesebb információkkal jelentkeznek a helyszínről. Magyar idő szerint hajnali ötkor hallották a légvédelmi szirénákat, ekkor történt a támadás. Azóta kiderült, hogy nyolc rakétát lőttek ki egy, a város közelében, kb. 40-50 kilométerre lévő ukrán kiképzőközpontra.

A lvivi regionális katonai adminisztrációra hivatkozva a Reuters jelentése arról ír, hogy nyolc rakétát lőttek ki az ukrajnai Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központra – ez az a katonai kiképzőközpont, aminek a javorivi katonai gyakorlótere mindössze 17 kilométerre fekszik a lengyel határtól.

A katonai bázis irányából sűrű füstoszlopokat látni Lvivben is a Guardian tudósítója szerint. A nyolc rakétát magyar idő szerint reggel 5 órakor lőhették ki az oroszok.

A támadás tényét Lviv polgármestere, Andrij Szadovij is megerősítette. Facebook-posztjában arról írt, egyelőre még gyűjtik az információkat az esetleges áldozatokról és a támadással okozott károkról.

Törésponthoz közeledik Moldova az Ukrajnából menekülők befogadásában, mondta a BBC-nek Nicu Popescu moldovai külügyminiszter. Szerinte nemsokára el fognak fogyni a menekültek elhelyezésére alkalmas épületek, és azok az eszközök, amivel meleget és biztonságot tudnak adni nekik. A moldáv miniszterelnök szerint mindenképpen külső segítségre van szükségük.

Eddig közel 300 ezren lépték át a határt Moldova felé Ukrajnából, közülük 110 ezren maradnának a 2,6 milliós országban – emiatt lakosságarányosan őket terheli meg leginkább a környező országok közül az orosz–ukrán háború. Popescu szerint ráadásul Moldova „Ukrajna legsebezhetőbb szomszédja”, a többi szomszédos országnál kevesebb pénzügyi forrással rendelkezik, gyengébb a közbiztonság, az oktatási és az egészségügyi rendszer is az országban.

Ha az oroszok tovább tartanának nyugat felé, és támadást indítanának Ukrajna harmadik legnagyobb városa, a moldáv határtól kevesebb mint 50 kilométerre fekvő Odessza felé, az olyan „elsöprő” menekültáradatot indíthat el, ami „teljes humanitárius katasztrófát” jelentene Popescu szerint.

Natalia Gavrilița miniszterelnök ezért nemzetközi segítséget kért a menekültáradat kezeléséhez: „Nagyon aggódunk a háború gazdasági következményei miatt, amelyek különösen keményen sújthatnak egy olyan országot, mint Moldova, ami Európa egyik legszegényebb országa. Mindenképpen szükségünk van külső segítségre.”

Kollégáink szombaton megjelent riportját a Románia és Ukrajna között beékelt országból itt olvashatják.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország akár vegyifegyvereket is képes lenne bevetni az ukrajnai invázió során – erről a Welt am Sonntagnak adott interjújában beszélt. A katonai szövetség vezetője szerint ez háborús bűncselekmény lenne, holott Putyinnak az Ukrajnából való visszavonulásra kellene kiadnia a parancsot.

Oroszország korábban „vegyi és biológiai fegyverek” fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát – az ügyről itt írtunk. Stoltenberg szerint az oroszok állításai „abszurdak” – azonban Moszkva kommunikációja az ügyben veszélyes is lehet, ezért a NATO-nak ébernek kell maradnia. A főtitkár és az észak-atlanti védelmi szövetség álláspontjáról itt olvashat bővebben.

A Lviv elleni orosz csapásról szóló jelentések közepette a helyszínen tartózkodóktól származó információk szerint a Guardian azt írja, hogy a nemzetközi kiképzőközpontnak otthont adó, a lengyel határtól mindössze 17 km-re lévő javorivi katonai gyakorlóteret támadhatták meg.

A Buzzfeed riportere, Christopher Miller szerint Lviv polgármesteri hivatala megerősítette, hogy hajnal előtt rakétacsapás érte a javorivi katonai létesítményeket. Lviv városától ez a katonai kiképzőközpont körülbelül 40 km-re van, Budapesttől körülbelül 500 kilométerre.

Kattintson ide, ha az előző napi (szombati) hírfolyamunkat szeretné átpörgetni.

• Szombaton késő este tett közzé újabb beszédet Volodimir Zelenszkij: az ukrán elnök szerint országa „ki fogja állni a próbát”, amit a háború támaszt elé, viszont továbbra is harcolniuk kell, és „a lehető legnagyobb kárt kell okozzuk az ellenség számára a védelem minden területén”. Zelenszkij hálás azoknak az ukránoknak, akik az oroszok által megszállt területeken is kiállnak Ukrajnáért, de üzent azoknak is, akik hajlandóak az oroszokkal kollaborálni „Tudják meg a megszállók és a kollaboránsok is: Ukrajna nem fog megbocsátani nekik. Senkinek, semmit” – mondta az ukrán elnök. A beszédről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
• Több órán keresztül beszélt Vlagyimir Putyinnal moszkvai útja során Gerhard Schröder volt német kancellár – erről számol be cikkében a Bild am Sonntag, amit a Guardian szemlézett. Igaz, a lap arról nem számolt be, jutottak-e egyáltalán valamire az egyeztetések során. A lap szerint Schröder most az egyetlen személy, aki közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal és vezető ukrajnai tisztviselőkkel is. A volt német kancellár személyes barátja Putyinnak, 1998-tól 2005-ig tartó hivatali ideje után pedig több orosz cég igazgatótanácsában is szerepet vállalt.
• Több szemtanú is arról számolt be az ukrán BBC-nek, hogy robbanásokat hallottak a nyugat-ukrajnai Lvivben – az ukrán UNIAN hírügynökség szerint a város lakói két erős robbanásról számoltak be a közösségi platformokon. A robbanásokat a CNN Lvivben tartózkodó stábja is hallotta. Az ország több pontjához hasonlóan Lvivben is megszólaltak vasárnapra virradó éjjel a légvédelmi szirénák.
• Több százezer ukrán állampolgár tért vissza az országba az invázió kezdete óta – közölte az ukrán határőrség. A teljes szám 220 ezerre rúg állításuk szerint, ebből 18 ezren az elmúlt 24 órában érkeztek. Többségük férfi, és azért mennek, hogy részt vegyenek az ország megvédéséért folyó harcban.
• Törésponthoz közeledik Moldova az Ukrajnából menekülők befogadásában, mondta a BBC-nek Nicu Popescu moldovai külügyminiszter. Szerinte nemsokára el fognak fogyni a menekültek elhelyezésére alkalmas épületek, és azok az eszközök, amivel meleget és biztonságot tudnak adni nekik. A moldáv miniszterelnök szerint mindenképpen külső segítségre van szükségük. Helyszíni riportereink szombaton megjelent tudósítását a Románia és Ukrajna között beékelt országból itt olvashatják.
• Kiderült, hogy nem az orosz-ukrán megállapodás szerinti humanitárius folyosón keresztül próbálták elhagyni azok a civilek Kijevet, akiket orosz erők támadtak meg szombaton, írja a Sky News az ukrán védelmi minisztérium közleménye alapján. Ekkor – ahogy erről beszámoltunk -, hét nő és gyerek halt meg, amikor oroszok tüzet nyitottak egy kimenekítő konvojra Kijev közelében, a fővárostól északkeletre fekvő Peremoha falunál.
• Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet egyik sürgősségi koordinátora a CNN-nek beszélt a háború kezdete óta ostromlott Mariupolban uralkodó állapotokról. Beszámolója szerint katasztrofális a helyzet, már több mint egy hete nem lehet tiszta ivóvízhez jutni (havat és esővizet használnak, feltörik a fűtési rendszereket, hogy hozzáférjenek az ottani vízhez), a gyógyszerhiány miatt is halnak meg emberek.
• Ukrán tisztviselők arról tájékoztatták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy Oroszország a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének „teljes és állandó” átvételét tervezi, bár ezt az állítást Oroszország tagadja. Az orosz erők a múlt pénteken vették át tűzharcokat követően a létesítménynél, azóta 400 orosz katona tartózkodik folyamatosan az erőmű területén.
• Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország akár vegyifegyvereket is képes lenne bevetni az ukrajnai invázió során – erről a Welt am Sonntagnak adott interjújában beszélt. A katonai szövetség vezetője szerint ez háborús bűncselekmény lenne, holott Putyinnak az Ukrajnából való visszavonulásra kellene kiadnia a parancsot. Oroszország korábban „vegyi és biológiai fegyverek” fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát – az ügyről itt írtunk.
• Ukrajna pénzügyi támogatásra szorul, mivel a költségvetés bevételei jelentősen csökkentek, a kiadások, különösen a humanitárius és katonai célokra fordított kiadások viszont nőttek – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati sajtótájékoztatóján az Interfax beszámolója szerint. Eddig Európa és az Egyesült Államok is adott már Ukrajnának pénzt és az USA-ban éppen tegnap emelkedett jogerőre az a döntés, miszerint 13,6 milliárd dollárnyi támogatással segítik az ukrán kormányt – igaz, ez nem közvetlenül a költségvetésnek megy, hanem segélyszállítmányok formájában érkezik az országba.
• Aki ukrajnai menekülteket fogad be az Egyesült Királyságban az otthonába legalább hat hónapra bérleti díj nélkül, azt havi 350 fonttal (átszámítva nagyjából 160 ezer forinttal) hálálja meg a befogadóknak a brit kormány, írja a Sky News. A befogadott menekültek három évig maradhatnak az Egyesült Királyságban, használhatják a szociális ellátórendszert, munkát vehetnek fel – azonban át kell esniük egy biztonsági átvilágításon is, akárcsak a szállásadóknak.
• Minden olyan tranzakciót blokkolni fog az eBay, amelyben a vásárló vagy a vevő oroszországi lakcímmel rendelkezik, írja a BBC.

Több szemtanú is arról számolt be az ukrán BBC-nek, hogy robbanásokat hallottak a nyugat-ukrajnai Lvivben – az ukrán UNIAN hírügynökség szerint a város lakói két erős robbanásról számoltak be a közösségi platformokon. A robbanásokat a CNN Lvivben tartózkodó stábja is hallotta.

Az ország több pontjához hasonlóan Lvivben is megszólaltak vasárnapra virradó éjjel a légvédelmi szirénák.

Egyelőre nem tudni a robbanások pontos okát – bár a Kyiv Independent arról számolt be, hogy Lvivet orosz rakétatámadások érték, a BBC ezt nem tudja megerősíteni.