Ez történt szombatról vasárnapra virradó éjjel az orosz-ukrán háborúban
2022. március 13. – 06:20
frissítve
- Szombaton késő este tett közzé újabb beszédet Volodimir Zelenszkij: az ukrán elnök szerint országa „ki fogja állni a próbát”, amit a háború támaszt elé, viszont továbbra is harcolniuk kell, és „a lehető legnagyobb kárt kell okozzuk az ellenség számára a védelem minden területén”. Zelenszkij hálás azoknak az ukránoknak, akik az oroszok által megszállt területeken is kiállnak Ukrajnáért, de üzent azoknak is, akik hajlandóak az oroszokkal kollaborálni „Tudják meg a megszállók és a kollaboránsok is: Ukrajna nem fog megbocsátani nekik. Senkinek, semmit” – mondta az ukrán elnök. A beszédről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
- Több órán keresztül beszélt Vlagyimir Putyinnal moszkvai útja során Gerhard Schröder volt német kancellár – erről számol be cikkében a Bild am Sonntag, amit a Guardian szemlézett. Igaz, a lap arról nem számolt be, jutottak-e egyáltalán valamire az egyeztetések során. A lap szerint Schröder most az egyetlen személy, aki közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal és vezető ukrajnai tisztviselőkkel is. A volt német kancellár személyes barátja Putyinnak, 1998-tól 2005-ig tartó hivatali ideje után pedig több orosz cég igazgatótanácsában is szerepet vállalt.
- Több szemtanú is arról számolt be az ukrán BBC-nek, hogy robbanásokat hallottak a nyugat-ukrajnai Lvivben – az ukrán UNIAN hírügynökség szerint a város lakói két erős robbanásról számoltak be a közösségi platformokon. A robbanásokat a CNN Lvivben tartózkodó stábja is hallotta. Az ország több pontjához hasonlóan Lvivben is megszólaltak vasárnapra virradó éjjel a légvédelmi szirénák.
- Több százezer ukrán állampolgár tért vissza az országba az invázió kezdete óta – közölte az ukrán határőrség. A teljes szám 220 ezerre rúg állításuk szerint, ebből 18 ezren az elmúlt 24 órában érkeztek. Többségük férfi, és azért mennek, hogy részt vegyenek az ország megvédéséért folyó harcban.
- Törésponthoz közeledik Moldova az Ukrajnából menekülők befogadásában, mondta a BBC-nek Nicu Popescu moldovai külügyminiszter. Szerinte nemsokára el fognak fogyni a menekültek elhelyezésére alkalmas épületek, és azok az eszközök, amivel meleget és biztonságot tudnak adni nekik. A moldáv miniszterelnök szerint mindenképpen külső segítségre van szükségük. Helyszíni riportereink szombaton megjelent tudósítását a Románia és Ukrajna között beékelt országból itt olvashatják.
- Kiderült, hogy nem az orosz-ukrán megállapodás szerinti humanitárius folyosón keresztül próbálták elhagyni azok a civilek Kijevet, akiket orosz erők támadtak meg szombaton, írja a Sky News az ukrán védelmi minisztérium közleménye alapján. Ekkor – ahogy erről beszámoltunk -, hét nő és gyerek halt meg, amikor oroszok tüzet nyitottak egy kimenekítő konvojra Kijev közelében, a fővárostól északkeletre fekvő Peremoha falunál.
- Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet egyik sürgősségi koordinátora a CNN-nek beszélt a háború kezdete óta ostromlott Mariupolban uralkodó állapotokról. Beszámolója szerint katasztrofális a helyzet, már több mint egy hete nem lehet tiszta ivóvízhez jutni (havat és esővizet használnak, feltörik a fűtési rendszereket, hogy hozzáférjenek az ottani vízhez), a gyógyszerhiány miatt is halnak meg emberek.
- Ukrán tisztviselők arról tájékoztatták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy Oroszország a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének „teljes és állandó” átvételét tervezi, bár ezt az állítást Oroszország tagadja. Az orosz erők a múlt pénteken vették át tűzharcokat követően a létesítménynél, azóta 400 orosz katona tartózkodik folyamatosan az erőmű területén.
- Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország akár vegyifegyvereket is képes lenne bevetni az ukrajnai invázió során – erről a Welt am Sonntagnak adott interjújában beszélt. A katonai szövetség vezetője szerint ez háborús bűncselekmény lenne, holott Putyinnak az Ukrajnából való visszavonulásra kellene kiadnia a parancsot. Oroszország korábban „vegyi és biológiai fegyverek” fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát – az ügyről itt írtunk.
- Ukrajna pénzügyi támogatásra szorul, mivel a költségvetés bevételei jelentősen csökkentek, a kiadások, különösen a humanitárius és katonai célokra fordított kiadások viszont nőttek – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati sajtótájékoztatóján az Interfax beszámolója szerint. Eddig Európa és az Egyesült Államok is adott már Ukrajnának pénzt és az USA-ban éppen tegnap emelkedett jogerőre az a döntés, miszerint 13,6 milliárd dollárnyi támogatással segítik az ukrán kormányt – igaz, ez nem közvetlenül a költségvetésnek megy, hanem segélyszállítmányok formájában érkezik az országba.
- Aki ukrajnai menekülteket fogad be az Egyesült Királyságban az otthonába legalább hat hónapra bérleti díj nélkül, azt havi 350 fonttal (átszámítva nagyjából 160 ezer forinttal) hálálja meg a befogadóknak a brit kormány, írja a Sky News. A befogadott menekültek három évig maradhatnak az Egyesült Királyságban, használhatják a szociális ellátórendszert, munkát vehetnek fel – azonban át kell esniük egy biztonsági átvilágításon is, akárcsak a szállásadóknak.
- Minden olyan tranzakciót blokkolni fog az eBay, amelyben a vásárló vagy a vevő oroszországi lakcímmel rendelkezik, írja a BBC.