Oroszország betiltotta az Instagramot, humanitárius katasztrófa fenyeget az ostromlott Mariupolban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap ellátogatott kijevi katonai kórházba, ahol a harcokban megsérült ukrán katonákat köszöntötte. A brit Times szerint orosz zsoldosok hetek óta készülnek egy Zelenszkij elleni merényletre, az ukránok többször is megakadályozott merényletekről számoltak be.

A napok óta ostrom alatt álló Mariupolban eddig legalább 2187 ember veszítette életét – írja a BBC.

Helyi tisztviselők szerint csak az elmúlt egy napban legalább 22 alkalommal lőtték a várost az oroszok.

„12 napja, hogy ilyen nehéz helyzetben vannak az emberek. A városban nincs villany, víz, fűtés. Alig van mobilhálózat. Az utolsó élelmiszer- és víztartalékok is fogynak” – áll a közleményükben.

A közelmúltban készült műholdas fotók azt mutatják, hogy a lakossági és polgári infrastruktúra komoly károkat szenvedett.

Az orosz csapatok már elfoglalták a város keleti peremét.

Vasárnap lelőttek egy amerikai újságírót Iprinyben, a kollégája pedig kórházba került, ott mesélte el a történteket.

„Átkeltünk Irpiny egyik első hídján, hogy lefilmezzük a többi menekültet. Aztán beültünk egy autóba, mert valaki felajánlotta, hogy elvisz minket a másik hídhoz. Átmentünk egy ellenőrző ponton, aztán lőni kezdtek ránk. Úgyhogy a sofőr megfordult, de tovább lőttek minket. A barátomat, Brent Renaud-t meglőtték, és ott kellett hagynunk”

– mondta el egy olasz újságírónak Juan Arredondo, aki szintén amerikai riporter.

Arredondo hozzátette: nem tudja, mi történt az 51 éves Renaud-val, csak azt látta, hogy meglőtték a nyakán, de ketté kellett válniuk.

Arredondot aztán mentővel szállították kórházba.

Az egyelőre nem világos, hogy Renaud melyik sajtóorgánumnak tudósított. Eleinte azt hitték, hogy a New York Times-nak, de a lap ezt azóta cáfolta.

(BBC)

• Erős robbanások rázták meg vasárnap hajnalban Lviv környékét. A Lvivtől 40 km-re lévő nemzetközi kiképzőközpontnak otthont adó, a lengyel határtól mindössze 17 km-re lévő javorivi katonai gyakorlóteret támadták meg, nyolc rakétát lőttek ki rá.
• Ez eddig a legnyugatibb, és egy NATO-tagállamhoz legközelebbi pont Ukrajnában, amit orosz támadás ért. Hivatalos közlések szerint 35-en haltak meg, és csaknem 135-en sérültek meg. A támaszponton külföldi katonák is dolgoztak.
• Kollégáink Lvivben vannak, és tudósítanak, amiről tudnak.
• Odesszában is légicsapások hangját hallották. Mikolajivnál kilenc ember meghalt egy rakétatámadásban.
• Kijevnek 2 heti tartaléka van egy blokád esetére, Ukrajnában 1 millióan vannak gáz és fűtés nélkül.
• Az ukrán külügyminiszter szerint az oroszok újabb polgármestert raboltak el.
• Az ukrán elnök szerint már125 ezer embert evakuáltak a humanitárius folyosókon keresztül.
• A lengyel elnök és a NATO szerint Putyin tömegpusztító fegyvereket is bevethet, és az gyökeresen új helyzetet jelentene.
• Egy orosz delegált szerint a háttérben közelednek az orosz és az ukrán álláspontok.
• Robbanószerkezet nyomaira bukkantak a Zágrábban lezuhant, Magyarország fölött is átrepült drónon.
• Ukrajna legnagyobb tengeri kikötőjéhez nagy reményeket fűzött a háború megindításakor az orosz elnök, Odessza azonban az ország elleni invázió 17. napján is sértetlenül áll. Az orosz partraszállás elmaradt, a helyiek szerint készen állnak a védelemre. A város elestével Ukrajna elveszítené a kapcsolatot a Fekete-tengerrel és az orosz erők elérnék a szomszédos Moldovából 29 éve kiszakított szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot is. Nyilas Gergely és Huszti István kollégáink helyszíni riportját erre találja meg
• Kollégáink a kárpátaljai Beregszászra utaztak, ahova egyre többen menekülnek a kelet-ukrajnai harcok elől. Sokan közülük véglegesen terveznek Kárpátalján maradni, mert nincs is hova visszaköltözniük, mert vagy lebombázták a házukat vagy a családjuk sincs már az országban. Bővebben a beregszászi helyzetről ebben a riportunkban.
• Lelőttek egy amerikai újságírót Kijev külvárosában.
• Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy a háború kezdete óta 3687 ukrán katonai létesítményt, 99 repülőt, 1194 tankot és páncélozott harci járművet és 443 tüzérségi löveget pusztított el.
• Az ukrán hadsereg azt mondja: több mint 12000 orosz katonát ölt meg, és 374 tankot, 1226 páncélozott harci járművet, valamint 140 tüzérségi rendszert pusztított el.

A mariupoli városi tanács közlése szerint a támadások kezdete óta már 2187 lakos halt meg a városban. A tanács azt mondja, a legutóbbi 24 órában 22 bombatámadás érte a várost, összesen több mint száz bombát dobtak le tengerparti városra, ahol az invázió kezdete óta heves harcok folynak.

Az orosz seregek körbevették a várost, elzárták a kivezető utakat, a víz- és energiaellátást is. Mariupol lassan a tartalékai végére ér, összesen négyszázezer ember várja a kimenekítést. Ha minden igaz, vasárnap megérkeznek a humanitárius csapatok a városhoz, hogy meg tudják kezdeni az emberek evakuálását a humanitárius folyosókon keresztül.

(Sky)

Ukrajna legnagyobb tengeri kikötőjéhez nagy reményeket fűzött a háború megindításakor az orosz elnök, Odessza azonban az ország elleni invázió 17. napján is sértetlenül áll. Az orosz partraszállás elmaradt, a helyiek szerint készen állnak a védelemre. A város elestével Ukrajna elveszítené a kapcsolatot a Fekete-tengerrel és az orosz erők elérnék a szomszédos Moldovából 29 éve kiszakított szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot is.

Nyilas Gergely és Huszti István kollégáink helyszíni riportját erre találja meg.

A horvát hatóságok jelenleg is vizsgálják a még pénteken Zágrábban lezuhant Tu-141-es drónt. A legújabb fejlemények, hogy robbanószerkezet nyomait találták meg rajta, így egyre kevésbé valószínű, hogy felderítődrónról volt szó.

A vizsgálat lezárultáig viszont nem sok biztosat lehet mondani erről. Bővebben ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze a fontosabb információkat a zágrábi drónról.

A Sky idézi Leonyid Szluckijt, az orosz-ukrán tárgyalások egyik delegáltját, aki szerint a két fél hamarosan közös nevezőre juthat, a háttérben komoly előrelépések voltak. Szluckij szerint a legelső tárgyaláshoz képest mostanra jelentős haladást értek el.

Korábbi hírek alapján a harcoló felek közötti következő tárgyalásra legkorábban hétfőn vagy kedden kerülhet majd sor.

Háborúellenes tüntetéseket tartottak vasárnap a világ több országának városaiban, így például Berlinben:

Stuttgartban:

és Moszkvában is:

Az ukrán Interfax hírügynökség az ukrán rendőrségre hivatkozva azt írja, hogy Kijev külvárosában, Irpinyben lelőtték az 51 éves, Brent Renaud-t, aki azért tartózkodott a főváros közelében, hogy az eseményekről tudósítson.

A megölt újságíró mellett egy másik újságíró megsérült, amikor orosz katonák tüzet nyitottak a tudósítókra.

A hír első felröppenésekor arról szóltak a hírek, hogy a New York Times újságírójáról van szó, de ezt a Times később pontosította.

Azt írták, hogy Renaud dolgozott többször is a lapnak, legutóbb 2015-ben, de nem volt a lap szerkesztőségének a tagja. Az ukrán eseményekről sem a Times kötelékében tudósított. Az Interfax nyilvánosságra hozta a sajtóigazolványa képét, ezen New York Times szerepelt, de a Times szerint a kártyát egy évekkel ezelőtti munka miatt kapta tőlük a megölt újságíró. Ezért lehetett nála, és nem azért, mert az ukrajnai különítményhez tartozott.

„Országszerte figyelemfelkeltő matricákat tettek ki a Momentum aktivistái a kormány legújabb plakátjaira, hogy minden járókelő megtudhassa az igazságot a Fidesz és Orbán orosz kapcsolatairól” – tette közzé a párt a Facebookon. A kormány oroszpolitikájának bemutatására pedig bejegyezték a fidesz.ru-t.

„12 év folyamatos gyűlöletkeltés és szabadságharc után ott tartunk, hogy Magyarország nem független ország: Orbán Viktor teljes mértékben kiszolgáltatottá tette Oroszország irányába. A ”nem leszünk gyarmat„ szlogen mögé bújva éppen ennek az elenkezőjét valósította meg: drága hitelekkel láncolt Oroszországhoz, orosz kémbankot telepített Budapestre és még a közszolgálati médiából is orosz propaganda szól” – írják.

Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat azt közölte Twitteren, hogy pirotechnikusok Csernyihivben három darab, fel nem robbant ötszáz kilós OFAB-500 típusú bombát emeltek ki lakóházakból.

Egyelőre nem tudni, hogy összesen mennyi ilyen fel nem robbant bombát kell még eltakarítani a lakóépületeket is érő támadások nyomán.

(Sky)

A Guardian Volodimir Zelenszkijt idézve azt írja, hogy a konfliktuszónából már közel 125 ezer embert menekítettek ki a humanitárius zónákon keresztül.

Jelenleg a hangsúly Mariupolon van, ahonnan 400 ezer embert szeretnének kimenteni, akik a víz és élelem nélkül maradt városban rekedtek. Zelenszkij azt mondta vasárnap, hogy a város felé tart egy humanitárius segélykonvoly, és már nagyjából csak 80 km-re van Mariupoltól.

További 31,5 millió dollár (11 milliárd forint) katonai segélyt küldenek Csehországból Ukrajnának, közölte a cseh védelmi miniszter vasárnap a Guardian híre szerint.

Jana Černochová azt mondta, további segítséget nyújtanak, de biztonsági aggályokra hivatkozva nem árult el további részleteket.

Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott imádságán vasárnap arról beszélt, hogy a civil célpontok, kórházak ellen indított támadások semmilyen stratégiai célt nem szolgálnak, és barbár tettnek minősülnek.

„Isten nevében kérem, hallják meg a szenvedő emberek könyörgését, és álljanak le a bombázással és támadásokkal. Isten nevében kérem, állítsák le a mészárlást” – mondta a pápa.

A pápa szombaton Twitteren imádságra szólított fel a békéért, valamint akkor is a háború leállítását kérte.

(Guardian)

Mizsur András és Bődey János a nyugat-ukrajnai Lvivből tudósítanak éppen, elsősorban a városon keresztül menekülő ukránokról. Vasárnap hajnalban a várostól 50 kilométerre súlyos rakétatalálat ért egy katonai bázist. Minimum 35 halott és 57 sérült van, de feltehetően ennél a valóságban több halálos áldozat lesz a nap végére.

Munk Veronika, a Telex alapító főszerkesztője kérdezte őket délután 16 órakor a Telex Facebook-oldalán.

Korábban több hasonló élő bejelentkezést is közvetítettünk a Telex Instagram-oldalán:

• Nyilas Gergely mesélt arról, hogy hogyan jutottak el Huszti István fotósunkkal együtt Kijevbe, és milyen volt akkor a helyzet ott a háború elején.
• Mizsur Andrást korábban is kapcsoltuk, aki Bődey Jánossal együtt már a háború első hetében is tudósított Lvivből a menekültválságról
• Nyilas Gergely és Földes András itt jelentkezett be azután, hogy sikerült elhagyniuk az ostromlott Kijevet,
• Nyilas Gergelyt legutóbb a moldáv határról, egy menekülttábor mellől kapcsoltuk.

A Telex helyszíni tudósításait pedig itt lehet elérni >>>

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint a jövő héten folytatódhatnak a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között, amelyek egyébként eddig elég eredménytelenek voltak – írja a CNN. A belarusz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hétfőn vagy kedden tarthatják meg a tárgyalások negyedik fordulóját.

„Számos javaslat van a tárgyalóasztalon, egy tucat összesen, köztük politikai megoldási javaslattal, és ami a legfontosabb, katonai megállapodással is. Úgy értem tűzszünet, egy tűzszünetre és csapatkivonásra vonatkozó javaslat” – mondta Podoljak.

A tanácsadó azt mondta, jelenleg azon dolgoznak, hogy ezeket a javaslatokat valamilyen jogi formába öntsék. Hozzátette, jelenleg Oroszország és Ukrajna között folyamatos videó formájában zajlanak a tárgyalások, különféle munkacsoportokat hoztak létre az egyes megvitatandó kérdéseknek.

A brit hírszerzési jelentések szerint az oroszok egyik célpontja jelenleg a stratégiailag fontos helyen lévő Mikolajiv lehet, ahol a helyszínhez közel tartózkodó kollégáink szerint hajnalban rakétatámadás is történt.

A város helyi képviselőjére hivatkozva a CNN azt írja, hogy a reggeli támadásokban kilenc ember vesztette életét Mikolajiv közelében. A városban egy műhelyt ért találat, de a képviselő szerint a városban nem voltak áldozatok.

A hírek szerint Mikolajivtól északra, a 12 ezer lakosú Bastankában is rakéták csapódtak be, de erről nincsenek egyelőre további hírek.

„Miért nem zárja le a NATO Ukrajna légterét? Újra és újra meg fog történni a bombázás. A NATO-nak lépni kell, ugyanúgy bűn, hogy nem zárták le a légteret” -

magyarázza feldúltan Ivan, egy idős férfi vasárnap reggel megtámadott ukrán kiképzőbázistól 10 kilométerre lévő, Sztarij Jar nevű, 1300 fős faluban.

Miközben beszél, rózsafüzért morzsol az egyik kezében. Mindennap imádkozik a fronton harcoló katonákért és Ukrajna győzelméért, épp a templomból érkezik, amikor találkoztunk vele. Azt mesélte, hogy a robbanások hangjára kelt, 6 óra lehetett. Pár perc alatt zajlott le az egész, összesen nyolc robbanást számolt össze. A távolság miatt a robbanások nem tettek kárt a házában, de ettől még nagyon megijedt.

A bázis irányában nagy füstfelhőt látott, amikor kinézett az ablakon. Nem ismerte a bázison élő katonákat, ritkán látták őket a faluban. Arról is beszélt, hogy a faluban élő többi idős emberhez hasonlóan neki sincs hová menekülnie, nem tudják evakuálni.

Amíg beszélgettünk, odalépett hozzánk egy férfi, és könnyes szemmel megköszönte, hogy Európa befogadja az ukrán menekülteket, majd ment is tovább.

Kijevnek kéthetes élelmiszer-tartaléka van blokád esetére, jelentették helyi hatóságok a Reuters szerint.

„A város felkészült egy esetleges blokádra”. A közlés szerint 2 millióan maradtak az ukrán fővárosban, ami körül napról napra szorul az orosz katonai jelenlét.

Közben az is kiderült, hogy Ukrajnában körülbelül 1 millió ember maradt gáz és fűtés nélkül. Az ország gázszolgáltatója, a GTSOU azt közölte, hogy dolgozói megpróbálják kijavítani az ágyúzás okozta károkat, és újra üzembe helyezni a készleteket, de ezt a folyamatos harcok nehezítik,

Az ágyúzás megrongálta az infrastruktúrát Donyeckben, Luhanszkban és Mikolajivban is.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Facebookon jelentkezett be a hajnali, Lviv melletti rakétatámadás után.

A miniszter azt mondta, hogy az orosz harci cselekmények világosan megmutatják, hogy ezek a fegyverszállítmányok Magyarországra és Ukrajna magyarok lakta Kárpátalja megyéjére is milyen komoly kockázatot jelentenének. Magyarország korábban éppen ilyenfajta kockázatok miatt tagadta meg, hogy az országon keresztül fegyverek szállítását engedélyezze Ukrajnába.

A katonai szakértők szerint a hajnalihoz hasonló támadásoknak az egyik demonstrációs célja az lehet, hogy az oroszok meg akarják semmisíteni azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket nyugati irányból kap Ukrajna. Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy a reggel megtámadott gyakorlóközpontban lettek-e volna nyugati fegyverek. Az viszont biztos, hogy olyan létesítményről van szó, ahol dolgoztak külföldi katonák, valamint többször is adott már helyszínt NATO-gyakorlatnak.

Szijjártó azt is elmondta, hogy a magyar nagykövetség továbbra is Lvivben marad annak érdekében, hogy segítséget tudjon nyújtani a bajba kerülő magyaroknak, illetve a magas szintű párbeszéd lehetősége érdekében.

Legalább 35 halálos áldozata van a vasárnap reggeli, Lviv melletti támaszpont elleni orosz rakétatámadásnak, mondta vasárnap délben a helyi kormányzó. Eddig 9 áldozatról szóltak a hírek. A sebesültek száma 135-re nőtt (eddig 65-ről volt hivatalos adat).

Az orosz csapás az eddigi legnyugatabbi támadás Ukrajnában, a lőtt támaszpont csupán 17 kilométerre van a NATO-tagállam Lengyelország határától.

Észak-Olaszországban, Emilia-Romagna régióban – ide tartozik Bologna – az A14-es autópályán felborult egy ukrán menekülteket szállító busz – írja az Associated Press.

A buszon ötvenen utaztak, többen megsérültek, egy ember pedig meghalt. A busz az Adriai-tenger olasz partszakaszán fekvő Pescarába tartott.

Az orosz erők elrabolták a déli Dnyiprorudne város polgármesterét, közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Jevhen Matvejev a második ukrán polgármester, akit állítólag elraboltak az előrenyomuló orosz csapatok az elmúlt három napban, miután a közeli Melitopol polgármesterét pénteken vették őrizetbe vették, azt egy térfigyelő kamera is rögzítette. A melitopoli polgármester helyére máris kineveztek egy oroszbarát vezetőt.

Kuleba szerint „orosz háborús bűnösök” rabolták el Matvejevet.

„Nulla helyi támogatást kapva a megszállók a terror felé fordulnak. Felszólítok minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy állítsák le az Ukrajna és a demokrácia elleni orosz terrort” – mondta az ukrán külügyminiszter. (BBC)

Kollégáink a kárpátaljai Beregszászra utaztak, ahova egyre többen menekülnek a kelet-ukrajnai harcok elől. Sokan közülük véglegesen terveznek Kárpátalján maradni, mert nincs is hova visszaköltözniük, mert vagy lebombázták a házukat vagy a családjuk sincs már az országban.

Bővebben a beregszászi helyzetről ebben a riportunkban.

Eddig főleg Kelet-Ukrajnában voltak harcok az orosz-ukrán háborúban, de a hajnali, Lviv melletti támadás viszont már a magyar energiaellátás szempontjából is aggályos területen történt. Ahol most zajlanak a harcok, az veszélybe sodorhatja a nyugat-ukrajnai gázkompresszor-állomásokat és a még működő erőműveket.

Bár abban lehet bízni, hogy Oroszországnak nem célja a számára hatalmas bevételt jelentő infrastruktúra elpusztítása, de káreset nem szándékoltan is történhet. Ha a kelet-nyugati fő szárazföldi gázinfrastruktúra kiesne (egyetlen állomás meghibásodása esetén már nem tartható fenn a szükséges nyomás), akkor két irány (Szlovákia és Ausztria felől) kiesne. Az orosz hosszú távú szerződés nagy része ma már délről, Szerbia felől jön, ez a vezeték pedig biztonságban van.

Bővebben ebben a cikkünkben írtunk a legújabb háborús fejlemények energiapiaci hatásairól.

Olekszij Reznyikov, ukrán védelmi miniszter azt mondta, a hajnali katonai gyakorlóközpontot ért támadás Lviv mellett terrorcselekmény volt, valamint ismét a repüléstilalmi zóna bevezetését követelte.

„Oroszország megtámadta a Lviv melletti Nemzetközi Békefenntartási és Biztonsági Közpotot. Külföldi oktatók dolgoznak itt. Az áldozatok beazonosítása jelenleg is folyamatban van. Ez egy terrortámadás az EU és a NATO határa közelében. Cselekedni kell. Vezessék be a repüléstilalmi zónát” – írta Twitteren a miniszter.

A repüléstilalmi zóna bevezetését számos ukrán politikus kérte a háború kitörése óta. Ez a lépés viszont automatikusan azt jelentené, hogy a NATO formálisan belép a háborúba, mert a zóna működtetéséhez mindenképpen szükséges lenne, hogy NATO-csapatok orosz csapatokra támadjanak közvetlenül.

Ebben a cikkünkben írtunk arról bővebben, hogy miért eszkalálná ez az intézkedés a háborút globális szintre.

(Sky)

A lengyel elnök szerint gyökeres változást okozna a NATO-ban, ha Putyin tömegpusztító fegyvereket használna.

Andrzej Duda lengyel elnök a BBC műsorában – a NATO vasárnap reggeli álláspontjával azonosan – azt mondta, Oroszország vegyi fegyvereket is bevethet, mivel Vlagyimir Putyin „nagyon nehéz helyzetben van”.

„Valójában politikailag már elvesztette a háborúját, és katonailag sem nyeri meg” – mondta.

Tömegpusztító fegyverek esetleges orosz bevetéséről azt mondta „az biztos, hogy az észak-atlanti szövetségnek [NATO] akkor le kell ülnie, és komolyan át kell gondolnia, hogy mit tegyen, mert akkor komoly veszély lesz, nemcsak Európára vagy térségünkre, hanem az egész világra.”

Beszélt arról is, hogy miért nem adnak mégse MIG29-es vadászrepülőket az ukránoknak. „A szövetségesek felelőssége miatt nem tudjuk átadni a repülőgépeket, mert úgy gondoljuk, hogy (…) ez nehéz helyzetbe hozhatja a NATO-t”.

„Repülőgépek áthelyezése, vagy Ukrajna légterének megvédése az orosz harci repülőgépekkel szemben egy komoly katonai és komoly döntés lenne, mert ez azt jelentené, hogy NATO-repülőgépeket kell beküldeni Ukrajna légterébe, és ott a NATO és az orosz repülőgépek egymással harcolnának, és ez egy harmadik világháború kitörését jelentené.”

Duda kijelentette, hogy attól tart, hogy ha Ukrajnában sikerrel jár, Oroszország a lengyelországi invázió felé venné az irányt. Azt is mondta, hisz abban, hogy a NATO-szövetségesek megvédik őket, ha ez megtörténik. „Nem akarunk az orosz befolyási övezetbe kerülni, kirángattuk magunkat onnan, és nem akarunk oda visszamenni” – mondta.

Külső felek által nem megerősített, a harcoló felek saját számításai szerint a következő katonai veszteségek érték az országokat:

• Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy a háború kezdete óta 3687 ukrán katonai létesítményt, 99 repülőt, 1194 tankot és páncélozott harci járművet és 443 tüzérségi löveget pusztított el.
• Az ukrán hadsereg azt mondja, hogy több mint 12000 orosz katonát ölt meg, és 374 tankot, 1226 páncélozott harci járművet, valamint 140 tüzérségi rendszert pusztított el.

(BBC)

Kelet-Ukrajnából evakuált menekültek felvételére igyekvő személyvonatot támadtak meg az oroszok, egy kalauz meghalt, egy másik alkalmazottat pedig sérülésekkel kórházba szállítottak, közölte az ukrán nemzeti vasúttársaság.

A vonat a Donyeck és Luhanszk régióból menekülő lakosokat, köztük 100 gyereket, készült felvenni a Lyman állomáson.

A társaság azt állítja, mindent megtesznek a vonat összes utasának és személyzetének, valamint az állomáson lévők evakuálása érdekében. (BBC)