A moldovai ukrán menekülttábor mellől jelentkezett élőben a Telex tudósítója

Nyilas Gergely és Huszti István korábban, a háború kitörése után Kijevből tudósított. Az ostromlott ukrán fővárosból körülményes úton tértek haza múlt héten, de már ismét úton vannak. Épp Odessza felé tartottak, és az ukrán–moldáv határon jártak, a fronttól nagyjából 130 kilométernyire, amikor Gergőt élőben kapcsoltuk az Instagramon. A Telex tudósítóját Munk Veronika alapító főszerkesztő kérdezte a moldáv, illetve az Odessza körüli helyzetről. (A videó a cikk végén visszanézhető.)

Még százezrekkel vagy akár milliókkal is megnőhet a Moldova felé menekülők száma, ha Odesszában annyira forróvá válik a háború, mint az Ukrajna keletebbi részén található frontokon

– mondta Gergő, aki a bejelentkezés során megmutatta a moldáv–ukrán határon a menekültek fűthető sátrakból álló, nyugati segítséggel létrehozott táborát. A 2,6 millió lakosú Moldovába már több mint 300 ezer ember érkezett Ukrajnából. Kollégáink tapasztalata szerint a két országot összekötő negyven kilométeres szakaszon egyelőre még biztonsággal lehet közlekedni.

Hogy viszonyul a moldáv állam a háborúhoz?

Az országnak jelenleg a nyugati orientáció felé elkötelezett vezetése van, Moldova be is adta az uniós csatlakozási kérelmét, de a NATO-ba nem akarnak belépni most, hogy látják Ukrajna helyzetét. A háborúhoz való viszonyulás kettős: energetikai szempontból függenek Oroszországtól, ugyanakkor az orosz támogatással működő Dnyeszter Menti Köztársaság miatt aggódnak, noha egyelőre nem látják konkrét jelét annak, hogy ellenük is támadásra készülnének az oroszok.

Ha a határtól 40 kilométernyire található Odessza orosz kézre kerülne, az azt jelentené, hogy a moldáv szakadár terület közvetlen összeköttetésbe kerülne Oroszországgal, és valószínűleg végleg deklarálná saját függetlenségét. Ettől Moldovában már csak azért is félnek, mert a Dnyeszter Menti Köztársaság hadereje orosz támogatással erősebb, mint a moldáv hadsereg. Ráadásul ezen a területen található Európa egyik legnagyobb lőszer- és robbanószerraktára, ami a szovjet kivonulás után jött létre. Ez eredetileg több mint 40 ezer tonnányi robbanószert jelentett, amiből még több mint 20 ezer tonna használható lehet. „Ez óriási potenciált jelent annak a haderőnek, amelyik efölött kontrollt gyakorol” – magyarázta Gergő a terület jelentőségét.

Kollégáink tapasztalata szerint a moldáv lakosság nagyon szolidáris Ukrajnával: rengeteg helyen lehet látni támogató feliratokat, ingyen SIM-kártyákat osztanak a szomszédos országból érkezőknek, és vannak olyan szálláshelyek, ahol ingyenvacsorával várják őket.

Meddig tarthat még a háború?

A Gergőnek nyilatkozó menekült emberek erre a kérdésre nagyon változatos válaszokat adtak. Vannak, aki reménykednek abban, hogy néhány hét múlva véget érnek a harcok, mások úgy készülnek, hogy akár évekig is elhúzódhat az orosz–ukrán háború. Kollégánk szerint megjósolhatatlan, hogy mikor lesz vége, mivel ez nem csak a szemben álló felek haderején fog múlni. Azt ugyanakkor lehet látni a Telex tudósítója szerint is, hogy most hosszabb a háború, mint amire Putyin hadereje eredetileg készült.

Mik a tudósítóink tervei?

Nyilas Gergelynek és Huszti Istvánnak Odessza az elsődleges úti célja, amit bombáztak ugyan a háború elején, ám jelenleg Ukrajna nyugodtabb térségei közé tartozik, a súlyos harcok még nem érték el. Ha a háborús helyzet engedi, a Telexnek ez a stábja menne még keletebbre, Mikolajiv környékére, ahol jelenleg súlyosabb harcok folynak.

A Telexnek további két stábja van jelenleg úton Ukrajna felé: Ajpek Orsolya és Német Tamás Kárpátaljára, Mizsur András és Bődey János pedig Nyugat-Ukrajnába tart. Érdemes követni az Instagramon és a Telex Facebook-oldalán is, mert ha lesz rá lehetőség, az ukrajnai tudósítóinkat minden helyszínről élő bejelentkezésben kapcsoljuk majd a következő napokban.

A Telex helyszíni tudósításait itt lehet elérni, Nyilas Gergely pénteki bejelentkezését pedig itt lehet visszanézni: