Az ellenzéket nemzetbiztonsági kockázatnak tekintő Kövér László a kormánypárt szerint csak igazat mondott

Mi pedig lezárjuk a percről percre közvetítésünket.

A sertéságazatban kongatott vészharangokról szólt Magyar Zoltán. A jobbikos képviselő arról számolt be, hogy a sertéstelepek veszteséget szenvednek el. „A kiadások nőnek, a bevételek csökkennek,” 2019-ben 445 forint volt a sertés élősúlyára, ekkor a kukorica ára tonnánként 43 ezer forint volt. Most 350 alatt van az élősúly átvételi ára, 74 ezer forintos kukoricaár mellett.

Az államtitkári válasz szerint az ellenzék „mögötti támogatóként ott áll a brüsszeli adminisztráció, amely szándékosan nézi végig a sertáságazat válságát”.

Az államtitkár szerint tehát Brüsszel szemére lehet vetni a nehézségeket. De a kormány 300 milliárd forint támogatást folyósított így is, közvetlenül a sertéságazatnak, ebből idén állatjóléti támogatásként 8,3 milliárdot fizettek ki, és az év végéig további 5,5 milliárdot kapnak a gazdák.

Magyar szerint nem vitatható, hogy európai problémakörről van szó, de máshol a gazdálkodók megsegítése hatékonyabb. Szövetkezi modell kellene a sertéságazatban is, amit a kormány megígért, de 12 év alatt nem valósította meg, mondta Magyar. „Örülnék, ha lenne a nemzeti javaslatok mellett komoly EU-s mentőcsomag”, de önmagában Brüsszelre mutogatni nem jogos.

Nem következetes a miniszterelnök Bangóné Borbély Ildikó szerint. Erre volt példa, hogy egész nyáron azt mondta, nem kell maszkot hordani, mert az nem véd meg a vírustól. Most mégis kötelezővé tették beltéren. Hónapok óta mondjuk, hogy töröljék el a regisztrációt, most az oltási akcióhetet dicsérik – folytatta, majd azt kérdezte: ki ártott a legtöbbet a járványkezelésnek, ha nem önök, kormánypárti politikusok?

A WHO elismerte a magyar járványkezelést – mondta Rétvári Bence. Mi állítottuk fel a világon elsőként az operatív törzset, és elsők között indítottuk el az oltásokat. Nincs az Európai Unióban még egy ország, ahol hatfajta vakcinával lehet oltani, és elsők vagyunk a harmadik oltás beadásában is az unióban – sorolta a magyar járványkezelés eredményeit. Míg Orbán oltásra buzdította az embereket, Bangóné és az ellenzék többi képviselője a keleti vakcinákat támadta.

„A világon nem találunk még egy olyan országot, ahol 5 milliárd forint értékű PCR-tesztet semmisítettek meg azért, mert nem adták oda az embereknek” – reagált az MSZP képviselője. Önök inkább lemondanak a magyar emberek életéről, mint hogy ingyen odaadnák a teszteket az időseknek és a gyerekeknek – mondta Bangóné, hozzátéve, ezért valakinek még felelnie kell.

Ma Magyarország erős, jól fejlődő gazdasággal rendelkezik Szászfalvi László szerint. A kormánypárti képviselő felszólalásában sorolta a Fidesz gazdasági teljesítményét, és dicsérte a kormány intézkedéseit. Tállai a válaszában is a kormány gazdaságpolitikáját dicsérte, és sorolta az eredményeket.

Szászfalvi reakciója következett, aki történelmi jelentőségű lépésnek nevezte a vállalatok adócsökkentését. Tállai szerint ez az Európai Unióban is az egyik legnagyobb adócsökkentés.

Budai Gyula a Városháza-ügyről kérdezte Orbán Viktort, aki helyett távollétében Kontrát Károly államtitkár válaszolt. A Fidesz egykori elszámoltatási biztosa szerint befolyással való üzérkedés és hivatallal való visszaélés bűntettének gyanúja is felmerülhet a fővárosi önkormányzat vezetésével szemben, „Kész szerencse, hogy az Országházat nem tudják eladni.”

A fideszes képviselő arról érdeklődött, milyen ingatlanügyekben indult vizsgálat.

„Magyarország demokratikus jogállam, ahol senki sem állhat a törvények felett. A magyar rendőrség mindenkivel szemben határozottan fellép, aki megszegi a törvényt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál 11 büntetőeljárás van folyamatban. A Belügyminisztérium gyakorlata szerint folyamatban lévő ügyről több tájékoztatást nem tudok adni” – válaszolta Kontrát.

Budai ezután felvetette, hogy egy újabb hangfelvétel alapján Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnek kell visszajuttatni 8-10 százalékot az ingatlan eladása után, jutalékként.

Két ügyben Budai személyesen is tett feljelentést. „Megnyugtatom ellenzéki képviselőtársaimat, hogy van még bőven.”

Kontrát megköszönte Budai szavait, megjegyezve, hogy a rendőrség minden törvényes eljárási cselekményt végrehajt, pártpolitikától mentesen.

„Önök egykori fiatal demokraták még egészen más platformról indultak – kezdte felszólalását Burány Sándor. – Fiatal demokrataként követelték a pártállam lebontását, és kiakadtak azon, hogy titkosszolgálatok még a rendszerváltás idején is megfigyeltek ellenzéki politikusokat.” „Most minden jel szerint önök Orbán Viktor vezetésével azon dolgoznak, hogy ezek a pártállami idők visszajöjjenek” – mondta a Párbeszéd képviselője.

Még a Pegasus-botrány sokkjából se tértünk magunkhoz szerinte, és itt az újabb botrány, a magyar országgyűlés elnöke a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak az ellenzéket nevezte. „Mit védenek a szolgálatok: az önök hatalmát vagy a nemzet biztonságát?” – tette fel a kérdést Orbán Viktornak.

A miniszterelnök helyett Gulyás Gergely válaszolt, aki szerint Magyarország szuverenitását védik a szolgálatok. Úgy fogalmazott, Kövér László kiváló beszédének minden szavával egyetért. „Érdemes az egészet elolvasni, ezt javaslom önöknek is” – tette hozzá.

Kövér László nem hagyott kétséget Burány szerint, hogy a magyar ellenzékre gondolt, azaz az ellenzéket tekinti nemzetbiztonsági kockázatnak. Több mint felháborító – fogalmazott –, hogy ezt védeni próbálják.

Ez a beszéd önmagáért beszél – reagált Gulyás. Semmilyen titok nem volt ebben szerinte, de ezeknek a szerveknek a működése nem a nyilvánosságra tartozik. „Kövér László beszédével jó szívvel azonosulhat az ellenzék is” – tette hozzá.

Helyes az alapelv, hogy a szennyező fizessen, de Ungár Péter szerint a gyakorlatban ez nem érvényesül.

Az LMP-s képviselő példaként arról beszélt, hogy a

• Coca-Cola az egyik legnagyobb műanyagszennyező, mégis adókedvezményt kap;
• az ExxonMobil adófizetői pénzt kap a magyar költségvetésből;
• Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Viresol Kft. pedig szennyezte ugyan a talajt, de nem kapott bírságot. (Erről itt olvashat bővebben.)

„Melyik szennyező és mennyit fizetett az elmúlt 12 évben? Összegeket és cégneveket kérek.”

Orbán Viktor helyett Gulyás Gergely válaszolt. „Összeg és cégnevek ügyében rossz helyre fordult.” A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azonban fontosabb, hogy a szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon 32 százalékkal alacsonyabb, mint 1990-ben, annak ellenére, hogy a gazdasága nőtt.

A megújuló alapú villamos energia 40 százalékkal nőtt, a lakóépületek energiatakarékosságának fejlesztésére 50 milliárdot szánt a költségvetés – érvelt a miniszter.

A Viresollal kapcsolatban elmondta: a bíróság azért nem szabott ki rá bírságot, mert a törvénynek megfelelően már az elsőfokú ítélet előtt megszűnt a szennyezés és a helyreállítás.

Ungár szerint nem releváns az 1990-es hivatkozási alap, mert akkor a szocialista ipar szennyező üzemei zártak be. Beszédesebb, hogy 2013-tól 2020-ig minden évben nőtt az üvegházhatás-kibocsátás.

„Sok családnak ebben az évben még karácsonyfára sem fogja jutni” – mondta Bősz Anett. Bármit vásárolunk, annak legalább a fele import, a forint gyengülése pedig táplálja az inflációt, ami idén meghaladja a hét százalékot.

Az infláció felemészti a megszerzett jövedelmeket a DK képviselője szerint, és bűnnek nevezte az árfolyampolitikát. A magas infláción Bősz szerint csak a kormányközeli vállalkozók gazdagodtak. „Gondoltak-e már arra, hogy a saját jólétük helyett a választóékkal törődjenek?” – tette fel a kérdést Varga Mihálynak.

A pénzügyminiszter helyett Tállai András válaszolt, aki cáfolta, hogy az infláció felemésztené a jövedelmeket, ezt a KSH és az Eurostat adatai igazolják. Az igaz szerinte, hogy magasabb és gyengült a forint árfolyama, de 2013-tól a jövedelmek minden évben meghaladják az infláció mértékét, és így lesz ez 2021-ben is. „Fogadják el, hogy ez a kormány nem a megszorítás politikáját választja” – mondta a DK képviselőjének, de azt is mondta, nézze meg Bősz, hogy mennyien vásárolnak az üzletekben.

„Csak az szavazzon a Fideszre, aki szeretne 400 forintos eurót” – jelentette ki Bősz, aki szerint az ország a szakadék felé rohan.

Tállai szerint ez csak Bősz vágya, az inflációt pedig nem a kormány okozza, hanem nemzetközi gazdasági folyamatok. Az államtitkár szerint a válság utáni időszak természetes velejárója a magas infláció, így van ez más országokban is.

Hiller István a pedagógusok bérezésére vonatkozó követeléséről kérdezett. Az MSZP egykori közoktatási minisztere szerint a kormány nem tartotta be az ígéretét, mert a 2013-ban meghirdetett pedagógus-életpályamodellben a kormány a terhek növelését azzal kötötte össze, hogy a bérek is növekedni fognak a minimálbérhez igazítva. Két évvel később azonban a minimálbérhez való igazítást kivették az életpályamodellből.

„A minimálbér nő, a pedagógusok meg ott maradtak a maguk megszegett ígéretével.”

„15 ezer pedagógust bocsátottak el, és a pedagógusképzést is fizetőssé tették” – mondta válaszában Rétvári Bence az MSZP 2010 előtti politikájáról. Ezzel szemben a kormány 10 százalék béremelést érvényesített, és jövőre a kormány további 10 százalékos béremelést tervez.

Hiller szerint a 10 százalék kevesebb, mint amennyit a pedagógus-szakszervezetek jogosan követelnek. Hiller szerint a mindenkori minimálbért vissza kell helyezni igazodási pontnak.

„Visszateszik a minimálbért az A1-es kategóriába?” – kérdezte Hiller. Rétvári szerint „annak a kormánynak a képviselője, aki csökkentette a pedagógusok bérét”, nem teheti fel hitelesen a béremelés kérdését. Végül nem válaszolt arra, hogy ismét viszonyítási alap lesz-e a pedagógusok béremeléséhez a minimálbér.

Egy nemrég megszavazott törvénymódosítással legalizálták a fiktív lakcím létesítését, a javaslatról itt írtunk bővebben. Gyüre Csaba erről a módosításról kérdezte Gulyás Gergelyt. A Jobbik képviselője szerint választási csalásnak ágyaztak meg a módosítással, de nemcsak a választásokat érinti, hanem a települések költségvetését, a polgármesterek fizetését is fiktív adatok alapján fogják ezután megállapítani.

„Egy új műfajt kíván a képviselőtársam bevezetni az Országgyűlésben” – kezdte a választ Gulyás Gergely. A javaslatról még az elfogadása előtt volt parlamenti vita, és akkor nem kifogásolta az ellenzék – fogalmazott. Az LMP-frakció például megszavazta, Gyüre Csaba pedig tartózkodott.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megismételte, hogy a módosításnak semmi köze a választáshoz. „Önök beálltak a sorba tiltakozni, miután Soros György egyik szervezete írt egy cikket – szólt oda a Jobbik képviselőjének. – Ez nem helyes, a szabályozás jó volt, kár, hogy azóta új utasítást kaptak”.

Az azonnali kérdések órájával folytatódik az ülés.

Miért fontos a 200 ezer forintos minimálbér bevezetése? – érdeklődött Kara Ákos. A fideszes képviselő szerint 2021-ben akár 7 százalék is lehet a gazdasági növekedés. Ezzel magasabb lehet a minimálbér, mint Gyurcsány Ferenc alatt az átlagbér – idézte a kormánypárti szlogent a képviselő. 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, mondta.

Schanda Tamástól a képviselő megtudhatta, hogy a kormánynak az a célja, hogy segély helyett munkát adjon a magyar embereknek. „Éppen ezért azt szeretnénk, hogy a lehető legnagyobb mértékben nőjenek a bérek Magyarországon.” Ehhez adócsökkentés kell, erre újabb 750 milliárd forintnyi csökkentést érvényesít a kormány, negyedével csökkentve a munkabért érintő terheket 2010 óta.

„A kormány sikeres válságkezelésének köszönhetően sikerült elkerülni, hogy a járvány súlyos munkanélküliséghez vezessen. Januártól a minimálbér 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik. Egy év alatt 20 százalékos béremelést jelent, amire alig akad példa a nemzetközi gyakorlatban is.”

Az elmúlt 28 évben csak a jobboldali kormányok alatt nőtt a minimálbér vásárlóereje – mondta Schanda, megjegyezve, hogy 2002 és 2010 között reálértékben a minimálbér vásárlóereje csökkent 2 százalékkal, hiába nőtt nominálértékben 50-ről 73 ezerre.

„A gazdasági növekedés eredményéből a munkavállalók is részesülnek, a dolgozó szülőket adóvisszatérítéssel is támogatjuk” – mondta Schanda, akinek válaszát Kara Ákos elfogadta, megjegyezve, hogy a Fidesz eltakarította az MSZP-kormány okozta romokat.

„Múlt héten önök történelmi tettet hajtottak végre azzal, hogy 370 forint volt az euró árfolyama” – jelentette ki Varju László. A DK képviselője szerint ezt az unokáink se fogják elfelejteni, és reméli, hogy a választók sem jövő áprilisban.

Az Orbán-kormány teljesítménye Varju szerint, hogy a legnagyobb az államadósság, a legdrágább a benzin, a leggyengébb a forint és legnagyobb az infláció.

Ezek után semmit sem érnek szerinte a dicsekvések. „Az önök munkája beérett, önök elbuktak, menniük kell” – fogalmazott a DK képviselője, hozzátéve, egy tisztességes végjátékra esetleg még lesz ideje a Fidesznek. „Meddig tervezi tétlenül nézni az Orbán-kormány a forint mélyrepülését?” – kérdezte Varga Mihálytól.

A pénzügyminiszter helyett Tállai András válaszolt, aki szerint most a legnagyobb a fogyasztás. Az államtitkár Gyurcsány-kormány válságkezelésével vetette össze a mostani lépéseket. Önök 2 millió embert vittek bele a devizahitelezésbe, hogy ne érezzék az önök megszorításait. A Fidesz segítette ki őket 2010 után kétharmados kormányzással. Gyurcsány elvette a 13. havi nyugdíjat, Orbán visszaadta – sorolta a példákat. Gyurcsány elvette a közszférában a 13. havi bért, a Fidesz a pedagógusoknak 10 százalékos, az egészségügyi dolgozóknak 72 százalékos béremelést, rendkívüli juttatást ad.

„Bizonyítjuk azt, hogy válság idején, magasabb infláció és forintgyengülés esetén is lehet olyan gazdaságpolitikát csinálni, hogy az emberek ebből ne érezzenek semmit” – jelentette ki Tállai. Sőt, még többet is tudnak fogyasztani az emberek – tette hozzá.

Bangóné Borbély Ildikó már annak is örült, hogy nem Rétvári Bence válaszol neki. Az MSZP-s politikus a meddőségi klinikák államosításáról kérdezett, és arról, mitől lesznek így hatékonyabbak a meddőségi központok. A kormány érve a visszaélések megszüntetése, de nem derült ki, mik voltak ezek a visszaélések.

Az államosításról itt olvashatja részletesebb cikkünket.

Bangóné hiányolta a meddőségi program révén születettek számát. „2017-ben 4000 gyerek született nagyságrendileg, de 2014 óta nem is készül ilyen jelentés, így pontos adatok nincsenek erre” – mondta a képviselő, aki más forrásokból úgy tudja, hogy 1900–2600 gyerek születhet évente meddőségi program bevonásával.

Zsigó Róbert államtitkár szerint Bangóné eltért az írásban leadott kérdésétől, de a válaszok az írásbeli, demográfiáról szóló kérdésre vonatkoznak. Elmondta, hogy 2010 óta családbarát ország épül, ellentétben az előtte lévő időszakkal. „111 ezer gyerekkel lenne kevesebb e nélkül a fordulat nélkül” – állította Zsigó.

Szerinte a meddő férfiak és nők aránya nő, a világtrendhez hasonlóan, minden ötödik párkapcsolatban nehézségbe ütközik a tervezett gyerekvállalás.

2020. február 1-jétől minden pár ingyenesen juthat a meddőség kivizsgálásához, kezelési eljáráshoz, a szükséges gyógyszerekhez.

Bangóné a választ nem fogadta el. „Nem tudom, hogy számolta ki, hogy 111 ezer gyerekkel lenne kevesebb, ha mi kormányoznánk.” A válaszból nem derült ki, mitől lenne hatékonyabb a meddőségi központ attól, hogy állami, hiszen ettől nem lesz több szakember.

Megjegyezte, hogy 2007 és 2009 között is majdnem 100 ezer gyerek született, míg most a kormány sikerként könyveli el, hogy sikerült feltornászni az éves születések számát 93 ezerre. (Bangóné arra azonban nem tért ki, hogy a különbség azzal is magyarázható, hogy a 70-es évek boomjában születettek épp a kétezres években értek szülési korba, így magasabb volt a születési szám, mint ma, amikor a jóval kisebb számú, 90-es években születettek értek gyerekvállalási korba.)

Egyre rosszabb állapotban van a 10-es főút, és nap mint nap nagy a dugó Budapest és Esztergom között. A Jobbik képviselője, Nunkovics Tibor az M10-es autóút építése miatt fordult Palkovics Lászlóhoz, az ITM miniszteréhez. „Hajlandóak-e megépíteni az M100-assal együtt az M0-s északi szakaszát és az M10-es autóutat?” – tette fel a kérdést.

Az ITM minisztere helyett Schanda Tamás válaszolt, aki azzal kezdte, hogy Jobbik erkölcsi mélysége és Jakab bujkálása után Nunkovics is rájött, hogy ideje lenne végre dolgozni. Az előválasztásról is beszélt az államtitkár, Komárom-Esztergom megye 2. választókerületében Nunkovics Tibor egyedüli jelölt volt, így jövőre ő indulhat ebben a körzetben a Fidesz jelöltjével szemben. „Egyedül indulni és nyerni, ahogy történt az ön esetében is, nem kell nagy tehetség és munka sem” – fogalmazott Schanda.

Az államtitkár szerint meg kellene inkább köszönni a térség országgyűlési képviselőinek, Völner Pálnak és Vitályos Eszternek az elvégzett munkát. Mint fogalmazott, a magyar kormány központi kérdésként tekint a közúthálózat fejlesztésére, és elindul az M100-as autót építése, amellyel tehermentesül a 102-es főút.

A feltett kérdésre nem válaszolt az államtitkár, Nunkovics nem fogadta így el.

Seszták Miklós az oltási stratégiáról kérdezett. A KDNP-s képviselő – egykori miniszter – a koronavírus elleni oltás eredményességéről beszélt. A fertőzésszám azonban újra nő, „ezért is kell növelni az oltások számát”, a kormány ezért is tette lehetővé a regisztráció nélküli oltást a múlt héttől kezdve.

„Hogyan változott az oltási program”, mik a tapasztalatok?

Rétvári Bence válaszolt párttársának. A WHO európai regionális igazgatója szerint „Magyarországon példaértékű oltási kampányt folytatnak” – érvelt az államtitkár. Akik külföldről nézik a magyar védekezést, azok elismerően nyilatkoznak erről. „Ha a baloldalra hallgatott volna a kormány, akkor nem lenne ennyi lélegeztetőgép, nem lenne ennyi elegendő felszerelés sem a kórházakban” és csak négy oltóanyag lenne, hiszen nem lenne sem kínai Sinopharm, sem orosz Szputnyik V – amelyek bevetését az európai gyógyszerügynökség (EMA) mostanáig nem hagyta jóvá, így az EU ezeket az oltásokat nem fogadja el a védettség garanciájaként.

Megismételte, hogy az átoltottságban a 3. oltást tekintve Magyarország az élen jár 20 százalékkal, miközben az EU átlaga 8 százalék.

Igaz, a két oltást felvevők aránya csak 60 százalék, ami elmarad az EU átlagától, különösen Dél-Európáétól, ahol 90 százalék feletti az átoltottság, erre nem tért ki az államtitkár.

Seszták a választ elfogadta.

„Veszélyben a rezsicsökkentés?” – címmel nyújtott be interpellációt Zsigmond Barna Pál. Mint kiderült, amiatt aggódik a fideszes képviselő, hogy a baloldal nyilatkozatait látva veszélyben van-e a rezsicsökkentés.

„Ez a kormány a rezsicsökkentés kormánya” – adott megnyugtató választ párttársának Schanda Tamás. A rezsicsökkentéssel megvédik a magyar családokat, és az inflációt is féken tartják. Az ITM államtitkára szerint egészen felháborító, hogy Márki-Zay Péternek nem ez a célja.

„Valóban, államtitkár úr, ez a baloldal ugyanaz a baloldal, amely 2010-ben már tönkretette az országot” – válaszolta Zsigmond Barna Pál.

Mellár Tamás Orbán Viktorral érvelve kérdezte a gyengülő forintról a kormányt. „A gyengébb forint gyengébb államot jelent, gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak” – idézte a kormányfőt a Párbeszéd politikusa. „Ellopják a pénzt az emberek zsebéből” – érvelt Orbánnal Mellár.

A gazdaságpolitikus szerint a kormány ugyan azzal érvel, hogy a dollár erősödése miatt gyengül a forint, de valójában azért gyengül, mert a kormány 2018 óta agresszív élénkítő gazdaságpolitikát folytat.

„8 százalékos az államháztartási hiány és rekordmagasságú az infláció” – ez kényszeríti ki a leértékelést, különben az export versenyképessége gyengülne, mondta Mellár.

„Tehát a kormány hibás gazdaságpolitikájának a következménye a gyengülő forint.”

Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára arról beszélt, milyen intézkedéseket tett az állam a rekordgyenge forinttal szemben. Elismerte, hogy „az agresszív élénkítő politika a gyenge forint oka, így van, mert a cél, hogy ez az ország működjön.” „Növekszik az ország, magas a foglalkoztatottsági arány, alacsony a munkanélküliség.”

Szerinte nem méltó azzal érvelni, hogy Orbán mit mondott húsz éve, amikor az EU-n kívül volt az ország. „Igen, akkor ez így volt, mert semmivel nem kárpótolták” az embereket a magas infláció miatt.

Most viszont, mondta Tállai, a bérek növekedésével, adócsökkentéssel, a cégek adójának csökkentésével, az szja-csökkentéssel segítik az embereket. „2013 óta reálbér-növekedés van.” Ezenkívül itt van a nyugdíjprémium, a visszatérő 13. havi nyugdíj, az szja visszatérítése a családoknak és a rezsicsökkentés – sorolta az államtitkár.

Mellár a választ nem fogadta el, azzal is érvelve, hogy ez a növekedés nem fenntartható a jelenlegi gazdaságpolitika mellett.

Mindenki számára látható Magyarországon, hogy a Paks 2 projekt ezer sebből vérzik – mondta Keresztes László Lóránt. Az LMP képviselője szerint minden magyarnak joga van megtudni, hogy miért nem kapta meg a paksi atomerőmű a létesítési engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól.

Keresztes arra volt kíváncsi, mik a legfontosabb problémák, amelyek miatt késik az engedélyezés. Szerepel-e köztük a földrengés veszélye, a hűtés kérdése, a munkagödör ásásának problémája? – sorolta a kérdéseket, hozzátéve, erről hiába kért korábban írásban is tájékoztatást.

A hatóság nem elutasította az engedélykérelmet, hanem hiánypótlást írt elő – javította ki Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter. Azt mondta, 410 ezer oldalas dokumentumot nyújtottak át a hatóságnak, és ebben volt 500 apró észrevétel. 450 kérdést már tisztáztak is, 51 kérdés maradt még, amihez kicsit több idő kell, de azt ígérte, minden kérdésre választ tudnak adni az orosz féllel.

Arató Gergely a járványadatok nyilvánosságra hozatalát kérte számon a kormányon. „Nincs módjuk az ország lakóinak arra, hogy megismerjék az önök döntéseit megalapozó adatokat”, így nehéz elvárni, hogy az emberek racionális megfontolt döntéseket hozzanak.

A járványt érintő adatszolgáltatást érintő kérdésekről itt olvashatja cikkünket.

• Hány kórház van a működőképesség határán?
• Hány műtétet és vizsgálatot halasztanak el?
• Miért titkolják el a városvezetőktől is a részletes helyi fertőzési adatokat?
• 100 covidosból mennyi az oltatlan?
• A kórházba került oltottak milyen vakcinákat kaptak?
• Van-e köze a magasabb halálozási aránynak a keleti vakcinákhoz?
• Hány gyerek van otthon kényszerkaranténban online oktatás nélkül?
• Mi történt a kontaktkutatással?
• Meddig folytatják még ezt a parttalan titkolózást azokról a dolgokról, amelyeken az életünk múlik?
  

Magyarországon a világon elsőként jött létre operatív törzs – érvelt a tájékoztatás alapossága mellett Rétvári Bence. Az államtitkár szerint az ellenzék csak támadta az oltást, a védekezést, a vakcinagyártókat, a keleti vakcinákat.

„Folyamatosan támadják a vakcinákat, most is, miközben összevissza beszélnek.” A szigorítások és enyhítések váltakozása a járványok hullámától függ, ahogyan a világon mindenütt, mondta Rétvári.

„A kórházakban is le a kalappal az orvosok előtt, ezért is folyik minden idők legnagyobb orvosi béremelése”, az ápolók bére 72 százalékkal, az orvosoké 100 százalékkal nő.

„Minden adat nyilvános, folyamatosak a sajtótájékoztatók, a kormányinfók, mindennap frissül a koronavirus.gov.hu” – mondta Rétvári, ismét érvként említve a keleti vakcinákról is szóló tanulmányt, amely tudományos nemzetközi lapban is megjelent.

Arató a választ nem fogadta el. „Elfelejtett válaszolni a kérdésekre.” Továbbra sem tudni, milyen az oltatlanok aránya a kórházba kerültek körében, és így azt sem, ki milyen oltás mellett betegedett meg. „Miért halt meg Magyarországon négyszer annyi ember lakosságarányosan, mint az EU-ban?”

Az Elk*rtuk karcagi vetítésére több helyi és környékbeli középiskolából buszokkal szállították a diákokat tanítási időben. Volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és igazolatlan órát kapott, aki kihagyta a vetítést – írta meg a Telex pár hete.

Bangóné Borbély Ildikó arról kérdezte a kormányt, hogy ki fizette ezeket a vetítéseket, a buszoztatást, és nem sérti-e meg az Alaptörvényt.

„Szomorú, hogy a kormány annyira komolyan veszi a politikai agymosást, hogy már a gyermekeket sem kíméli”

– jelentette ki az MSZP politikusa. Korábban írásban fordult Kásler Miklóshoz, de Rétvári Bence a kitérő válasz mellett két mozijegyet küldött az MSZP politikusának az Elk*rtuk vetítésére. „Államtitkár úr, engedje meg, hogy eldöntsem, mikor és mit nézek meg” – fakadt ki a szocialista képviselő.

„Sajnálom, hogy nem nézte meg a filmet képviselő asszony. Úgy beszél róla, hogy nem látta” – reagált Rétvári Bence. Azt ígérte, szívesen vesz még két jegyet az Elk*rtukra az MSZP politikusának, ha egy későbbi időpont megfelel neki.

Rétvári szerint senkinek nem árt, ha megnézi az Elk*rtukat, sok fiatal még nem is ismeri azt időszakot, amikor embereket megkardlapoztak és könnygázgránáttal támadtak meg. Ez a film alapvetően nem fikcióra épül, hanem valós eseménysorra – mondta Rétvári, és szerinte nem probléma, ha egy iskola felkínálja a lehetőséget, a diákok önkéntes alapon megnézhessék. Azt cáfolta, hogy kötelező lett volna, mint a Telex írta. Szerinte Bangóné fenyegeti és megfélemlíti azokat a tanárokat, akik be akarják mutatni az diákoknak 2006-os eseményekről szóló filmet.

„Mennyire pofátlan, amit művel, államtitkár úr” – válaszolt hevesen Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP politikusa szerint jobb lenne, ha inkább arról beszélne az államtitkár, hogy milyen állapotban van ma Magyarországon a közoktatás. „Közpénzen nekem ne vásároljon mozijegyet” – tette hozzá, majd visszaadta a két jegyet Rétvárinak.

„Orbán Viktor két balkeze, Varga Mihály és Matolcsy György” nem tudott tenni semmit a forint gyengülésével szemben – mondta Z. Kárpát Dániel. „Van-e végre bátorsága a kormánynak szembenézni azzal, hogy legyen árfolyamcél?” – kérdezte a jobbikos képviselő.

„Nemzetközi folyamatokról van szó” – érvelt válaszában Tállai András. Az államtitkár szerint az euró is 10 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, a román lej és a cseh korona is hat százalékot esett, a lengyel złoty is 8-at, tehát a forint nem áll egyedül a gyengüléssel. Az euróval szembeni gyengülése sem lóg ki a régióból. „Ez egy nemzetközi tendencia, más országok is küzdenek ezzel,

Magyarország egy nyitott piac, a helyi fizetőeszköz nagyon gyorsan és jelentősen reagál a nemzetközi trendekre.”

„A legnagyobb problémát a kormány 2010 után megoldotta. Képzeljük el, mi történne a devizahitelesekkel, akik 2010 előtt vettek fel devizahitelt. 2010 előtt a hitelállomány 70 százaléka deviza volt. Ma már az árfolyam gyengülése nem okoz veszélyhelyzetet a családok hiteleinek kifizetésében” – mondta Tállai.

Z. Kárpát szerint ez a válasz meglepő beismerése a gyengeségnek, hiszen sérülékenységről, nyitott piacról, nemzetközi trendről szól, miközben máskor más hangnemben beszél a kormány.

Fónagy János ironizálva azzal kezdte, hogy nem is érti, min lepődött meg Kocsis, amikor az ellenzék nem tett semmi váratlant:

„Nem történt semmi, ami az előző két évtizedben ettől a politikai gárdától ne történt volna meg.” Az államtitkár bizonyítékképp a 90-es évek privatizációit hozta fel: 1994 és 1998 között az MKB, a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Matáv és a Főgáz, majd az összes regionális gázszolgáltató magánkézbe került.

Megemlítette a tiszai és a budapesti erőmű, a Fővárosi Vízművek és a Csatornázási Művek, valamint a Budapest Airport 2002 utáni privatizációját és a MÁV-Cargo privatizációját.

Ehhez képest 2010 után „6093 milliárddal nőtt az állami vagyon, amely most 17 774 milliárd forint”, úgy, hogy „közben kifizettük az önkormányzatok adósságát”. A mondat közben a kormánypárti képviselők tapsolni kezdtek az állami vagyon mértékének hallatán.

„Ezt történt az elmúlt tíz évben, ezek után úgy gondolom, hogy nincs min csodálkozni.”

A Városháza eladásáról nyilvánosságra került felvételek Kocsis Máté szerint egyértelműek, hiába próbálta meg Karácsony Gergely először letagadni az eladást, majd kommunikációs bukfenccel végül eljutott odáig, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel.

A mérhetetlen párt főpolgármesterében csalódtak a budapestiek

– jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője. Nem az a legnagyobb baj Kocsis szerint, hogy Karácsony vezetése alatt gyakorlatilag összeomlott a főváros köztisztasága, közbiztonsága és közlekedése, butaságokat beszél a főpolgármester, és életvezetési tanácsokat ad. „Egy év alatt átszőtte a Városházát a Bajnai–Gyurcsány-polip”.

Karácsony Gergely főpolgármester járványkórházat nem látogatott meg, de „arra volt ideje a járvány alatt, hogy külföldi befektetőt keressen a Városháza eladásához” – mondta Rétvári Bence, mielőtt az oltás sikeréről beszélt volna. Az államtitkár szerint is nagy siker volt a regisztráció nélküli oltást lehetővé tévő akció, amelyet a múlt hét után erre a hétre is kiterjesztett a kormány.

Minden magyarországi oltás védelmet nyújt, 69–89 százalékban a fertőzéssel szemben is védelmet nyújt, 90 százalékban a halálos kimenetelt is megelőzte – mondta az államtitkár, hivatkozva arra a magyar tanulmányra, amely külföldi szaklapban is megjelent. Az egészségügy sem omlott össze, de „az ellenzék oltásellenes határozatot nyújtott be”.

Rétvári szerint látható, hogy az ellenzék politikai lehetőséget lát a járványban a hatalom megragadására és a Fidesz visszaszorítására. „Szerencsére nem a baloldal vezeti Magyarországot, hanem nemzeti kormánya van Magyarországnak”, ennek köszönhető, hogy a 25 és az 50 százalékos átoltottságot is Magyarország érte el elsőként az EU-ban. Igaz, Magyarországon az átoltottság 60 százalék körül tetőzött, lemarad ezzel az EU legtöbb országától. Rétvári nem ezt emelte ki, hanem egy újabb kategóriát: a 3-as átoltottságban most első Magyarország 20 százalékkal.

Az oltási akcióhét sikerével kezdte napirend előtti felszólalását Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője. „Az oltás jelentheti egyedül a hatékony védelmet mindannyiunk számára” – tette hozzá, majd sorolta az oltottsági adatokat, amiket reggelente tesznek közzé.

Óriási feladatot jelentett szerinte a kormánynak az oltási akcióhét, és köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak. Az ellenzék bezzeg csak nehezíti a védekezést Simicskó szerint.

„Azt látjuk, hogy az ellenzék Brüsszelbe jár ki lejáratni és szidni Magyarországot, támogatja az illegális migrációt, és támadja a keleti vakcinákat” – sorolta. Majd azt mondta, „a táblaírás nagy mesterei” ismét elővették a táblákat, és kiteszik a Városházára és több épületre, hogy eladó.

„Számomra az volt a legmélyebb pont az ellenzéki oldalon, amikor bitcoint bányásztak közpénzen Erzsébetvárosban” – mondta a KDNP politikusa. Szerinte Kövér helyett inkább László Imre XI. kerületi polgármesternek kellene lemondania, aki nemrég Hitlert éltette egy közgyűlésen, Mandela helyett majdnem Mengeléről nevezett el teret, és árusítja a Tétényi úti városközpontot.

Dömötör Csaba szerint hiteltelen a jobbikos Brenner felszólalása, mert pártja összefogott a posztkommunistákkal, a szemkilövetőkkel. „A DK egyfajta lefokozott tagozata lettek, az elnöküket a negyedik helyre tették. Ha ezek után rosszul szerepelnek a választásokon, akkor ne minket, hanem saját magukat okolják!” – aggódott a Jobbikért az államtitkár.

Visszautasította, hogy a kormány ne tett volna semmit a járvány okozta gazdasági nehézségekkel, hiszen van családi adókedvezmény, minimálbér-emelés, a fiatalok szja-mentessége. Felszólalását azzal zárta, hogy Márki-Zay Péter leépítené a rezsicsökkentést, és szociálisan érzéketlen. „Önök ezt az embert választották meg miniszterelnök-jelöltjükként. A Jobbik is betagozódott ebbe a baloldalba, hát viseljék következményét!”

A jogállamiság 2006-ban kardlapokkal volt veszélyben Rétvári Bence szerint. Semmifajta újdonságot nem hallhattunk az Emmi államtitkára szerint Kövér beszédében. Önök azon háborodnak fel a parlamentben, hogy egy magyar kormány szuverén módon gondolkozik, és vannak, akik a nemzeti szuverenitás feladását támogatják – magyarázta az államtitkár.

Az volt szerinte veszélyes, amikor az ellenzék az oltás ellen beszélt a keleti vakcinák hazai engedélyezési eljárását kritizálva. Az Emmi államtitkára arról beszélt, a harmadik oltás lehetőségét elsők között nyitotta meg Magyarország a nyáron, és ez a szuverén gondolkodás miatt van. Nem vártak az unióra, mint ahogy tavasszal sem a kínai és orosz vakcina engedélyezésénél.

Rétvári szerint az ellenzék a Sinopharm kritikájával az oltások sikerét is veszélyeztette. Az államtitkár bizonyítékul a nemrég megjelent tanulmányt hozta fel. Igaz, arra nem tért ki, hogy a tanulmány nyári adatokra vonatkozik, így nem derül ki, hogy az oltások között milyen különbség van a védettség hosszát illetően

Az ellenzéki képviselők a napirend előtti felszólalásokban – ahogy várható volt – Kövér László nemzetbiztonsági vezetők előtt tartott, most kiszivárgott beszédével foglalkoznak, és a parlamenti szabályok alapján erre a pulpituson ülő házelnök nem reagálhat. Napirend előtt ugyanis a frakciók által kijelölt képviselők felszólalásaira a kormány képviselője reagálhat, Kövér márpedig nem tagja a kormánynak, ugye.

Lenne ugyanakkor módja a házelnöknek, ha hozzá szeretne szólni a vitához: a parlamenti házszabály ugyanis lehetőséget ad arra, hogy egy képviselő személyes érintettség esetén felszólalhasson. „A képviselő vagy a szószóló kérelmére az ülést vezető elnök – ha azt indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatt engedélyezheti a személyében érintett képviselő, illetve szószóló felszólalását minden kötött tárgyalási rendű vitában. Ilyen felszólalásra a napirenden kívüli felszólalás elhangzása után vagy a napirendi pont tárgyalása végén kétperces időtartamban kerülhet sor” – írja a házszabály. Mivel már több ellenzéki képviselő is név szerint utalt Kövér Lászlóra, nyilvánvaló a személyes érintettség. Ehhez természetesen Kövérnek át kellene adnia az ülést vezetését. Már ha szeretne reagálni az elhangzottakra.

Borkai Zsolt orgiájával és Szájer József brüsszeli menekülésével elképesztő erkölcsi mélységekbe csúszott a Fidesz, de Kövér titkosszolgálati vezetőknek tartott beszéde átlépett egy vörös vonalat. Erről beszélt Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője.

„A Fidesz remeg a hatalomért, szégyelljék magukat”

– jelentette ki. Veszélyt jelent-e, hogy a Fidesz elhibázott járványkezelése miatt elveszítettünk egy városnyi magyart? Veszélyezteti-e nemzetünk biztonságát, hogy Orbán a felhatalmazást felhasználva kilapátolta alapítványokba a közvagyont?

Önök cserben hagyták az országot – fogalmazott a szocialista politikus. A legnagyobb veszélyt a Fidesz politikája jelenti szerinte. Az alacsony bérek, nyugdíjak és minimálbérek a legnagyobb kockázat szerinte. A megoldáshoz kormányváltás kell – tette hozzá.

Az új kormány pedig olyan országot teremt Tóth szerint, ahol nem kell az ereszcsatornán menekülni.