Buszokkal vitték a karcagi középiskolásokat tanítási időben az Elk*rtukot nézni

2021. november 05. – 10:25

frissítve

Buszokkal vitték a karcagi középiskolásokat tanítási időben az Elk*rtukot nézni
Karcagi középiskolások az Elk*rtuk vetítése előtt – Fotó: Bozzay Balázs / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az Elk*rtuk csütörtöki karcagi vetítésére több helyi és környékbeli középiskolából érkeztek diákok, volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és aki hiányzott, igazolatlan órát kap. A filmvetítést intéző mozis vállalkozó és a tanárok szerint is a karcagi önkormányzat, illetve az általa finanszírozott művelődési központ állhatta a vetítés költségeit és a gyerekek buszoztatását is. A polgármester azonban cáfolta, hogy az önkormányzat fizetett volna a vetítésért, így jelenleg nem lehet tudni, ki állta a cechet. A tanárok közül többen nem tartják etikusnak, hogy kötelező volt a részvétel.

Sűrű nap volt csütörtökön a karcagi Déryné Kulturális Központban, háromszor is levetítették a vállaltan fideszes kötődésű Kálomista Gábor producer filmjét, a botrányos 2006-os események 15. évfordulójára készült Elk*rtukot. Ebből a három vetítésből az első kettőt szervezték a helyi középiskolák diákjainak. A reggeli vetítésen a Karcagi Nagykun Református Gimnázium diákjai voltak jelen, nekik nem volt kötelező megnézni a filmet. Önként lehetett jelentkezni, a többség eljött, de azért voltak olyanok is, akik nem voltak kíváncsiak a filmre. A diákok becslései szerint a tanulók 60-80 százaléka volt jelen.

A második vetítést a szintén karcagi Szentannai Sámuel Református Gimnázium és a Varró István Szakközépiskola diákjainak szervezték összevontan, akiket több körben, busszal vittek a helyszínre.

A diákok és a tanárok egybehangzóan azt mondták a Telex kérdésére, hogy a Szentannaiban kötelezővé tették a vetítést, aki nem ment el, annak igazolnia kellett távollétének okát, különben igazolatlan órát kapott.

Az iskola több oktatója is azt mondta, nem tartják korrektnek, hogy kötelezővé tették a részvételt. Az iskolából a 11., 12. és 13. osztályosok jöhettek, azaz 17, 18 és 19 évesek nézték a filmet. Ez a korosztály 2022 tavaszán először voksolhat majd az országgyűlési választásokon.

Frissítés

A Szentannai Gimnázium megkeresésünkre később közölte: a film vetítésén való részvétel valóban központilag szervezett volt, de azon a részvétel a tanulók számára nem volt kötelező. „Tanulóink közül többen is jelezték, hogy nem vesznek részt rajta, ők így elmehettek, ám aki betegségre hivatkozott, attól a hatályos jogszabályoknak megfelelően orvosi igazolást kérünk visszatérésükkor arról, hogy betegséget követően közösségbe mehet. A filmvetítésen még több tanulónk szeretett volna részt venni, ám a felajánlott létszám betelte után erre sajnos nem volt lehetőségük. Az autóbuszos szállítás finanszírozásáról iskolánknak nincs információja” – írták.

A Varró István Szakközépiskola diákjai is azt mondták, kötelező volt eljönniük, és rajtuk kívül még egy kunhegyesi iskola tanulói is ott voltak. A Szentannai és a Varró vezetőit is megkerestük, arra kértük őket, erősítsék meg, valóban kötelezték-e a diákokat a részvételre. Frissítjük a cikket, ha válaszolnak.

Nem beszélik meg, hogy mi valóságos és mi kitaláció a filmben

A felsorolt intézmények vezetői közül csak a Nagykun Református Gimnázium vezetőjével, Tóth Barnával tudtunk beszélni, aki megerősítette, hogy náluk nem volt kötelező a vetítés, semmilyen igazolást nem kellett bemutatni azoknak, akik nem akartak menni, azt gondolja, ez így rendben volt.

Megkérdeztük, miért tartották fontosnak a vetítés lehetőségét. Tóth Barna azt mondta, „az sem biztos, hogy fontosnak tartottuk. Rengeteg lehetőséget kap egy iskola mindenféle témában. Ezeket mi mindig lehetőségként kínáljuk a diákok számára. Ha van érdeklődés, akkor elmegyünk, ha nincs, akkor nem.” Megkérdeztük azt is, az önkormányzattól érkezett-e ez a lehetőség, amire Tóth úgy válaszolt, nem tudja pontosan hogy vannak a belső viszonyok, nekik a Déryné Kulturális Központon keresztül jött az ajánlat. (Az intézmény önkormányzati fenntartású.)

Sok diákot busszal hoztak – Fotó: Bozzay Balázs/Telex
Sok diákot busszal hoztak – Fotó: Bozzay Balázs/Telex

Tóth Barna és a tanári kar vezetése nem látta a filmet azelőtt, hogy a diákoknak levetítették, ők is akkor nézték meg először. Érdeklődtünk, hogy hitelesnek tekintik-e a filmet, szerintük hűen mutatja-e be a 15 évvel ezelőtt történteket. „Ebbe semmiképpen nem szeretnék belemenni” – érkezett a válasz. Rákérdeztünk arra is, a vetítés utáni napokban a tanárok beszélgetnek-e majd a diákokkal például arról, mi az, ami valóban úgy történt 2006-ban, ahogy a filmben van, és mi az, ami minden alapot nélkülöző kitaláció. Tóth azt mondta, nem lesz ilyen. „Nem fogjuk megbeszélni a diákokkal, hogy ezt hogyan kell látni és értelmezni, ők ezt a szüleikkel otthon meg tudják tenni.”

Azt nem tudta biztosan megmondani, hogy ki finanszírozta a vetítést, kell-e az iskolának fizetnie érte, „erről még nem volt szó, ez még nem merült fel kérdésként” – mondta a vetítés után. A kulturális központ alapból nem alkalmas mozizásra, egy mozis vállalkozó hozta a megfelelő technikát. Ő azt mondta, az önkormányzattal kötött szerződést, és több tanár is arról beszélt, nem az iskolák, hanem közvetlenül, vagy a kulturális központon keresztül áttételesen az önkormányzat állta a cechet.

A Szentannaiban az intézményvezető egyik helyettesével sikerült beszélnünk, aki szintén nem tudta, hogy pontosan ki fizette a vetítés és a buszoztatás költségeit, de szerinte biztos nem az iskola.

„A Gyurcsány is itt van? Én csak akkor nézem meg!”

A diákok vegyesen reagáltak a filmre. 2006-ra nyilván nem igazán emlékeznek, hiszen pár évesek voltak akkor. Több közhelyes válasz jött, amikor a filmről kérdeztünk. Egyesek szerint csak simán „jó volt”, mások azt mondták, „nem annyira fogott meg.” Olyan vélemény is volt, hogy az amerikai filmekhez képest a magyarok mindig „gagyik”, és ez is az.

Páran arról beszéltek, nem nagyon értették a sztorit, lehet, hogy nem is nekik készült, hanem idősebbeknek. Jó páran azt mondták, a családjukkal nem igazán beszélgettek 2006-ról. De azért akadt olyan is, aki azt mondta „Gyurcsány akkor megverette az embereket”, mások a szüleiktől azt hallották, hogy „nem volt jó világ”, meg „most azért jobb, mint akkor volt”.

Az egyik lány azzal viccelődött, amikor mentek be a vetítésre, hogy „a Gyurcsány is itt van? Én csak akkor nézem meg!” De aztán többen csalódottak voltak amiatt, hogy Gyurcsányt csak archív felvételekről, kevésszer mutatták a filmben, „egy színésznek be kellett volna vállalnia ezt” – mondta az egyik lány. Persze valószínűleg nem ezen múlt, hanem azon, hogy az alkotók nem akarták megmutatni direktben a volt miniszterelnököt. A filmbeli Gyurcsánytól azt várta egy másik lány, hogy „tényleg mondja el, hogy voltak a dolgok”.

Fotó: Bozzay Balázs/Telex
Fotó: Bozzay Balázs/Telex

Egy, már szavazókorú, 19 éves fiú szerint máshogy dolgozták föl, mint ahogy megtörtént. „Rengeteg dolgot kiszíneztek, nem mindig valós események vannak benne. Úgy volt beállítva sokszor, mintha egy maffia lenne.” Szerinte azért csinálták ezt az alkotók, hogy „ha már botrány, akkor üssön még nagyobbat.”

„Tény és való, hogy abban az időben rosszabb volt a helyzet, mint jelen pillanatban, alapból durva dolgok történtek, de így, hogy még ki is színezik, hamarabb elhiszik az emberek. Valljuk be őszintén, a film fele igaz, fele nem” – mondta.

Egyébként a magyar politika nem érdekli, mert „gyász az egész”.

Most úgy gondolja, nem fog elmenni szavazni tavasszal.

Egy tanár arról beszélt, hogy Dobrev szerepét nagyon eltorzították a filmben, az viszont nem annyira durva, hogy alvilági bűnözőkhöz hasonlónak mutatják be az akkori politikusokat, mert szerinte oldaltól függetlenül minden politikus ilyen, nálunk és más országokban is.

Karcag évtizedek óta fideszes vezetésű kisváros, a kormánypárt színeiben induló jelenlegi polgármestert, Szepesi Tibort is kerestük, arra kértük, erősítse meg azt, amire a tanárok, az intézményvezetők és a mozis vállalkozó is utalt, vagyis hogy valóban az önkormányzat állja a vetítés és a buszoztatás költségeit. A városvezető azonban cáfolta ezt. „A filmvetítés költségeit nem az önkormányzat fizeti. A vetítésre érkezők a vetítés helyszínére való utazásukat maguk szervezték” – írta megkeresésünkre. A kulturális központtól is megkérdeztük, ők állták-e a költségeket, és azt is, hogy a vetítés ötlete tőlük, vagy az önkormányzattól jött-e. Frissítjük a cikket, ha jön válasz.

A református egyházat is kerestük, azt kérdeztük meg, hogy a Szentannai Sámuel Református Gimnáziumhoz hasonlóan, országosan az egyház fenntartásában lévő iskolák mekkora részében kell kötelezően részt venniük a diákoknak az Elk*rtuk vetítésén. Egyelőre nem jött válasz.

Kerestük továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, hogy egyetértenének-e azzal, ha egy középiskolában kötelezővé teszik a filmet. Megírjuk, ha válaszolnak.

Frissítés

Az Emmi csupán annyit írt megkeresésünkre: „A minisztériumnak nincsen tudomása ilyen esetről az állami fenntartású köznevelési intézmények kapcsán.”

Akár még folytatás is készülhet

Gulyás Gergely korábban arról beszélt a kormányinfón, nem tud arról, hogy kötelező lenne a diákoknak a Gyurcsány-film megnézése.

Bár a film plakátjából úgy tűnhet, hogy Gyurcsány Ferenc volt a film főgonosza, az Elk*rtuk valójában Dobrev Klára ármánykodását mutatja be, amivel a film jól megágyaz a hamarosan kezdődő választási kampánynak.

Kálomista Gábor producer azt mondta egy interjúban, hogy akkora siker lett az Elk*rtuk, hogy szívesen elkészítené a folytatást is. Úgy látja, hogy a nézők szeretik a filmet, mert már majdnem százezren látták.