Pisztolyt szegeznek a fejedhez, és mosolyogva azt mondják, tárgyalhatunk

2021. július 09. – 12:28

frissítve

Pisztolyt szegeznek a fejedhez, és mosolyogva azt mondják, tárgyalhatunk
Mesterséges megtermékenyítést végeznek mikroszkóp alatt a Kaáli Intézet laboratóriumában Budapesten 2017. május 30-án – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Mostanra biztossá vált, hogy 2022. július 1-től kizárólag az állami meddőségi intézményekben végezhetnek beültetést. A kormány az elfogadott törvénymódosítással az utolsó három magánklinikát is bedarálta. A Telexnek nyilatkozó egyik érintett intézmény főorvosa szerint a lépésnek szakmai indoka nincs, a szektor tulajdonosi átrendeződése zajlik. Az érintett párok egyelőre azt sem tudják, mi lesz a lefagyasztott embrióikkal, a törvénymódosítással az egyedülálló, fogamzóképes nőket pedig teljesen kipörgethetik a rendszerből. Nekik – a jelenlegi információk alapján – esélyük sem lesz gyereket vállalni a jövőben Magyarországon.

A Telex működését olvasóink támogatásaiból biztosítjuk. Legyél te is a rendszeres támogatónk!

Egy nő mindent kibír és bármit képes megtenni azért, hogy gyereke legyen, mondja az a 41 éves nő, akinek hét hónapja mesterséges megtermékenyítés segítségével született meg első kislánya. Tóth Ágnes és párja fél év sikertelen próbálkozás után, 2017-ben vágtak bele a lombikprogramba az egyik kelet-magyarországi, állami finanszírozású intézményben.

Az első sikertelen beültetés után Ági már gondolkodott azon, hogy váltanak, és magánintézményben folytatják, de úgy volt vele, hogy „mégiscsak helyben vannak, nem kellett Budapestre utazgatni, hiszen mire lemegy az egész procedúra, abban benne van nyolc-tíz Pestre utazás”.

„Utána pedig azért vár az ember, mert itt vannak lefagyasztva az embriói. Én mindig arra gondoltam, hogy mi van, ha pont abból lesz gyerek, akit itt hagyok?”

– mondja. Három sikertelen beültetés után viszont váltottak, egy budapesti magánklinikára jelentkeztek, és havonta több száz kilométert utaztak azért, hogy a kezeléseket végig tudják csinálni. A magánklinikán az első beültetés sikeres lett.

Ágnesék még választhattak. Nagyon sok pénzért ugyan, de végül egy másfajta színvonal és a magánellátás mellett döntöttek. A nő szerint ez nem arról szólt, hogy „az állami ellátásban a folyósón kellett állnia vagy ülnie a vérvétel után, a magánklinikán pedig a bőrfotelből tévézett”, mert egy nő bármit kibír azért, hogy teherbe essen. Ő az állami intézményben sokszor azt tapasztalta, hogy az időt húzzák, amellett, hogy jóval kevesebb vizsgálatot végeztek el, hiányzott a megfelelő tájékoztatás is, és úgy érezte, a nők „nem igazán emberek, sokkal inkább sorszámok”.

Ettől, a szabad választás jogától fosztja meg a kormány a meddő párokat azzal, hogy 2022. július 1-től megtiltja a meddőségi kezelést végző magánklinikák működését, és

az erre jogosult nőket kizárólag az állami meddőségi klinikákon kezelhetik majd.

Ettől nem lesz több kezelés, magasabb színvonal

A meddőségi centrumok nagy léptékű államosítása 2019 karácsonya előtt kezdődött, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz hat magán meddőségi klinikát, és ingyenessé teszi a kezeléseket, szűrővizsgálatokat, gyógyszereket. A magyarázat az volt, hogy a kormány segíteni akar a 150 ezer meddőségi problémával küzdő párnak, ezért a meddőségi kezelések a jövőben olcsóbbak, gyorsabbak és mindenki számára hozzáférhetők lesznek. „Az emberi élet nem üzlet”, érvelt akkor Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Ezután már csak három teljesen magánkézben lévő, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) nem szerződött meddőségi centrum maradt az országban, azok is mind Budapesten:

  • a TritonLife Róbert Magánkórház,
  • a Reprosys Kft. és
  • a Versys Clinics.

A magánintézmények bedarálását ezúttal azzal indokolták, hogy „Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek”. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hvg.hu kérdésére a legutóbbi kormányinfón ennél sokkal meredekebben érvelt. Szerinte azért a leghatékonyabb, ha állami kézbe veszik a reprodukciós eljárásokat, mert jelentős a finanszírozási vonzata, és azt látták, hogy vannak visszaélések.

„Ha az egészségügyi finanszírozás öt próbálkozást biztosított, akkor általában csodák csodájára az ötödik volt sikeres” – mondta Gulyás.

Inszemináció vagy lombik?

Jelenleg kétféle megtermékenyítési eljárást támogat az állam: a méhen belüli mesterséges ondóbevitelt (inszemináció), valamint a lombikbébi-eljárást, azaz a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés különböző módszerekkel végzett eljárását. Az inszeminációból hat, a lombikbébieljárásból öt alkalmat áll a NEAK.

Ez az indoklás viszont messzemenőkig nem áll meg, reagált a Telexnek az egyik érintett magánklinika centrumvezetője. Vass Zoltán szerint az egészségügynek nincs még egy olyan területe, amely ennyire pontosan és részletekbe menően szabályozva lenne, és ahol ennyiféle módon meghatározott lenne, hogy mit, hogyan és milyen feltételekkel csinálhatnak. „Az államnak bőven megvolt eddig is a lehetősége arra, hogy ezt a munkát ellenőrizze, és ezt egyébként meg is tette. Soha nem merült fel semmi olyan visszaélés vagy szabálytalanság, ami a mi munkákat megkérdőjelezte volna” – magyarázza a Reprosys Kft. centrumvezető főorvosa.

Arról, hogy mi a kormány távlati terve a szektorral, sejtésük sincs, hiszen az egyértelmű, hogy a mostani lépésnek szakmai indoka nincs, mondja Vass. „Ettől nem lesz több kezelés, nem lesz jobb a színvonal. Kizárólag azt tudjuk elképzelni, hogy a szektor tulajdonosi szerkezetét akarják átrendezni”.

Dr. Vass Zoltán, a Reprosys Kft. centrumvezető főorvosa – Fotó: Bődey János / Telex

Arról, hogy mi lesz a Reprosys sorsa, még folynak a tárgyalások. A klinika szakmai stábja 2021. szeptember 30-ig látja biztosítottnak, hogy ebben a struktúrában dolgozhasson, utána egyszerűen nem tudják, mi lesz. „Mi szurkolunk, hogy a menedzsment is sikeres tárgyalásokat folytasson, de őszintén megmondom, ezeket a tárgyalásokat nem úgy képzelem el, mint amikor két fél leül és egyenrangú félként beszélgetnek.”

„Ez inkább arra hasonlít, hogy valaki berúgta az ajtót, pisztolyt szegezett a másik fejéhez, majd elmosolyodva azt mondta, egyébként tárgyalhatunk”

– fogalmaz Vass Zoltán.

A tárgyalások még folynak a TritonLife Róbert Magánkórház és az állam képviselői között is. „A tárgyalás részleteit illetően titoktartási megállapodás köt engem is”, közölte a Telexszel Fábián Lajos, a kórház igazgatóságának elnöke, ezért egyelőre interjút sem akart adni. Hozzátette, bízik abban, hogy hamarosan tisztázódik a helyzet, az ugyanis nekik is elemi érdekük.

A harmadik érintett klinika, a Versys Clinics orvosigazgatója először igent mondott az interjúra, aztán a törvény megjelenéséhez kötötte azt. Bár a törvénymódosítás június 28-án megjelent a Magyar Közlönyben, Vereczkey Attilát ezután már nem tudtuk elérni.

Első konzultációra időpont? Legfeljebb jövőre

A törvénymódosítás belengetése és megszavazása óta az a Reprosysnél is egyértelműen érezhető, hogy jóval több páciens jelentkezik, de még így is törekszenek arra, hogy egy hónapon belül mindenki bejusson az első konzultációra.

A Kaáli Intézet budapesti székhelyén – a járvány miatt – továbbra is csak telefonon vállalnak első konzultációt, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumában idén viszont már egyáltalán nem fogadnak új pácienseket. Június 21-én az asszisztens a telefonban azzal nyugtatott, hogy „szeptemberben csörögjek vissza, akkor már látják a következő évet”.

Én persze csak próbaképpen telefonáltam, de az idő a lombikprogramban részt vevő nők többségénél az egyik – ha nem a – legfontosabb tényező. Tóth Ágnes és párja azért, hogy időt nyerjen, az előzetes vizsgálatokat magánúton csináltatta meg. Ha nem így döntenek, az is éveket vett volna el tőlük. „Egy immunológiai kivizsgálásra – egy olyan szakembernél, aki még ért is hozzá – öt, öt és fél hónap bekerülni. Egy emlőultrahangra minimum két hónapot kell várni az állami ellátásban”, mondja.

Az előzetes vizsgálatok nagy részét letudva érkezett az egyik dél-magyarországi állami intézménybe egy szombathelyi nő, akinek orvosa javasolta ezt a kórházat. A házaspár ezért sok száz kilométert utazik, de a nő azt meséli, miután bekerült a rendszerbe, gyorsan, gördülékenyen haladnak a kezelésekkel. „Ha valakinek van már egy csomagja, ismerik, nagyon olajozottan mennek a dolgok”, mondja. A folyamatot tavaly egyedül a koronavírus-járvány akasztotta meg. 2020 januárjában márciusra kapott időpontot, de a kialakult helyzet miatt végül májusban kezdték el a komplett kezelését.

Nem lesz kétszer annyi szakember

Az, hogy végül egy párnak melyik intézményben zárul sikeresen a lombikprogram, összetett kérdés. Szakmai műhelyekről van szó, magyarázza Vass Zoltán. „Egy autós példával élve: ha egyik pillanatról a másikra azt mondanák a BMW-tulajdonosoknak, hogy a BMW-szervizeket bezártuk, mostantól az autókat az egyébként nagyon jó Mercedes-szervizekben fogják javítani, az mégsem teljesen ugyanaz. És ez az, amit éreznek a páciensek.”

„Azok a műhelytitkok, az a metodika, amivel egy-egy intézet dolgozik, sokszor pont ezek az apró különbségek hozzák meg az eredményt, amit nehéz mérni, és amitől az egyik intézményben a párnak sikere lesz, a másikban nem”

– magyarázza a centrumvezető.

Embrióbeültetéshez készítülnek elő a Kaáli Intézet műtőjében Budapesten 2017. május 30-án – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Ugyanakkor, teszi hozzá a főorvos, önmagában az, hogy tulajdonosi változás történik, nem feltétlenül jelent rosszat. „Azt szoktam mondani, mi vagyunk a pékek, és az a dolgunk, hogy jó kenyeret süssünk. Az, hogy ki a pékség tulajdonosa, egészen addig nem érdekes, amíg nem szólnak bele, hogyan sütjük a kenyeret.”

Egy tulajdonosváltás után viszont ki kell derülnie, mi az elvárás. „Ha az a verdikt, hogy kétszer annyi beavatkozást kell csinálni, akkor nem fogjuk tartani az ellátás színvonalát, és várhatóan az a tumultus itt is ki fog alakulni, mint az állami intézményekben. Ha ez nem elvárás, akkor a keresettségünk meg fog nőni, és a várólista lesz hosszabb”, magyarázza.

Egyik napról a másikra ugyanis nem lehet majd kétszer annyi beavatkozást elvégezni, mert ahhoz sokkal több szakemberre lenne szükség.

A szektor egyik legnagyobb problémája viszont éppen ez: nincs elég szakorvos. Azok képzése Magyarországon ugyanis teljesen esetleges és szervezetlen.

„Itt az a szabályozás jelenleg, hogy az csinálhat IVF (in vitro fertilisation) kezeléseket, aki már sokat csinált”, mondja Vass. Ő éppen azért, hogy legyen utánpótlás, az elmúlt négy évben annyi embert kezdett kiképezni, mint harminc év alatt az az intézmény, ahol annak idején a pályáját kezdte.

Az egyedülálló nőket kipörgeti a rendszer

Magyarországon az egyedülálló nők is igénybe vehetnek asszisztált reprodukciós kezelést. A törvény ugyan engedi, de csak bizonyos feltételek mellett finanszírozza azt, vagyis a gyermekre vágyó, egyébként teljesen egészséges és fogamzóképes nők sok esetben csak magánklinikákon kezdhetnek bele a programba. Azaz a rendszerből már eleve kirostálódnak azok, akiknek erre nincs anyagi fedezetük. Az elfogadott törvénymódosítás ezektől a nőktől gyakorlatilag minden esélyt elvesz arra, hogy valaha gyerekük lehessen.

„Ha nekem nem sikerült volna, akkor azt hiszem, most nagyon-nagyon kétségbe lennék esve”, mondja Zsuzsa. A 40 éves nő tavaly, egyedülállóként vágott bele a lombikprogramba. Külföldi spermabankból rendelte a donort, mert a hazai spermabankokban csak minimális információ van azokról. „Szemszín, hajszín, magasság, végzettség, semmilyen fotó. A dán spermabanknál viszont egy sokkal részletesebb adatlapot látsz. Az anonim donoroknál is látod a donor gyerekkori fotóját, megismerheted a pszichológiai tesztjét és a családfáját, hallhatsz hangmintát. A nyílt donorokról felnőttkori fotót is kérhetsz, 18 évesen pedig akár a gyerek is megkeresheti a vér szerinti apját” – magyarázza a nő.

Itthon viszont kizárólag anonim donortól származó ivarsejtekkel dolgozhatnak az orvosok. Zsuzsának végül a második lombik sikerült, most hat hónapos terhes, de két embrióját még lefagyasztva tárolják az egyik érintett magánklinikán, és egyelőre semmit nem tud arról, hogy ezeknek mi lesz a sorsuk. A törvénymódosítás alapján egyelőre annyi tudható, hogy a magánszolgáltatóknak – kártalanításért cserébe – az intézményekkel együtt a náluk tárolt embriókat és ivarsejteket is át kell adniuk az államnak. Az is kérdés, hogy az állami intézmények a jövőben egyáltalán kapcsolatban lesznek-e azokkal a bővített regiszterrel működő külföldi spermabankokkal, amelyek jelenleg csak a magánklinikákkal állnak szerződésben.

Mesterséges megtermékenyítést végeznek mikroszkóp alatt – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Zsuzsa azt mondja, hozhatja azt az élet, hogy szeretne majd még gyereket. „Ugyanakkor ott van erősen az ideológiai része, hogy majd ők megmondhatják, hogy ki mit csinálhat, hogy ki ültethet be és ki nem? Egyáltalán nem biztos, hogy egyedülállóként én még ilyen formában vállalhatok itthon gyereket a mostani fejlemények tükrében”, véli.

Menni vagy maradni?

A Reprosys szakmai stábja egyelőre tehát nem ismeri a feltételeket, a bizonytalan helyzet pedig az orvosokat is megviseli. A centrumvezető most úgy látja, ha a szakmai stáb egy esetleges átalakulás után együtt tud maradni és a munkavégzés mikéntjébe lényegében nem akarnak majd fentről beleszólni, akkor reális esély van arra, hogy az intézet tovább működjön. „Mi azért is csináljuk ezt, mert szeretjük csinálni. Ha valakikkel kapcsolatban felelősségünk van, azok a páciensek, akik eddig is megtiszteltek a bizalmukkal.” Ugyanakkor az orvosok látják, hogy a páciensek is aggódnak.

„Sokan kérdezik, hogy mi, orvosok, hogyan döntünk majd, és erre nehéz válaszolni. Megtisztelő, hogy ennyire ragaszkodnak hozzám, de látni kéne a részleteket. Vagyis azt, hogy nekünk, orvosoknak, milyen feltételeket támasztanak majd, ha eljutunk odáig, hogy esetleg átveszik a klinikát. Én sajnos nem vagyok olyan optimista”

– mondja Tóth Alexandra, a Reprosys centrumvezető-helyettese.

Ő jelenleg egyébként abban is kételkedik, hogy lesz-e egyáltalán olyan pont, amikor leülnek velük és felvázolják, hogy egyáltalán miből lehet választaniuk. Az orvosoknak mégis valamivel több lehetőségük lesz majd. Dönthetnek például úgy, hogy külföldön folytatják. A páciensek közül viszont nagyon sokan érzik úgy, mondja a centrumvezető-helyettes, hogy a választás jogát veszik el tőlük. Annak a jogát, hogy ők ezt az intézményt, ezt a stábot, ezt a színvonalat választják. Ezután erről már nem dönthetnek.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!