Előrenyomultak az oroszok a Donbaszban, és tovább manővereznek a gázcsapokkal is
2022. július 27. – 07:51
frissítve
Ramzan Kadirov, az Oroszországhoz tartozó tagköztársaság, Csecsenföld elnöke imád a közösségi médiában a háborúról beszélni, háborús díszletek között pózolni, és az Ukrajnában harcoló csecseneket a világ legkeményebb katonáiként beállítani (néha eléggé kilóg a lóláb a költői túlzások miatt, ezért a csecsenekre az interneten sokan a gúnyos „Tiktok-alakulat” néven hivatkoznak). Most éppen azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Telegram-csatornáján Orbán Viktor tusványosi beszédét dicsérte, sőt, fel is tett belőle egy részletet orosz hangalámondással.
Kadirovnak az orosz köztévé propagandistáihoz hasonlóan az a részlet tetszett nagyon, amikor Orbán arról beszélt, hogy Ukrajna megtámadása voltaképpen csak annak a következménye, hogy az oroszok tárgyalni akartak a „biztonsági igényeikről”, de a nyugati hatalmak erre nem voltak hajlandók, és ezért most kénytelenek fegyverrel érvényt szerezni ezeknek az igényeknek (hogy ez miért nem stimmel, azt itt írtuk meg bővebben).
Kadirov azt írja, teljesen egyetért Orbánnal, aki „informatív és józan” elemzést adott a helyzetről, de nyugaton ezt úgyse fogják meghallani.
(Azonnali)
Tovább korlátozná a nyugati médiumokat Oroszország, írja a France 24. Legalábbis ezzel reagálnának a Kremlből arra, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) helyben hagyta azt az uniós szankciót, ami megtiltotta az EU területén az RT France nevű, Oroszországból finanszírozott hírcsatorna sugárzását.
Az RT France nevéből adódóan az orosz RT francia mutációja, amely programjában egyáltalán nem tért el nemzetközi testvéreitől: a bíróság szerint a csatorna „aktívan támogatta” Moszkva beavatkozását Ukrajnában, és háborúpárti propagandát sugárzott. Az EUB szerint így jogszerű és arányos volt az EU döntése a csatorna betiltásáról, és elutasította az RT France keresetét. Míg a csatorna fellebbezni akar, addig a Kreml megtorlással fenyeget:
„Természetesen hasonló lépésekkel bánunk majd el az itt működő nyugati médiumokkal szemben. Mi sem fogjuk hagyni, hogy az országunkban dolgozhassanak”
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A február 24-én indult ukrajnai háború kezdete óta így is rengeteg intézkedést hoztak, melyekkel Oroszország korlátozta a szólásszabadságot: börtönbüntetés járhat akár a „háború” szó nyilvános használatáért is, hiszen hivatalosan a Kreml szerint „különleges katonai műveletről” van szó. Számos külföldi újságírót tiltottak ki az ország területéről az elmúlt hónapokban, az utolsó független orosz médiumok pedig már csak külföldről tudnak működni. Az egyre feszesebbé váló orosz médiacenzúráról és állami propagandáról itt írtunk részletesen.
Ha esetleg mégis kiváncsi lenne arra, milyen élménytől fosztja meg önt az RT betiltásával az Európai Unió, ajánljuk kollégánk cikkét, aki egy teljes napon keresztül figyelte a külföldieknek szánt orosz propaganda kínálatát.
Olaszország 2024 közepéig függetleníti magát az orosz gáztól, legalábbis az olasz kormány ígérete szerint. Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter szerdán arról is beszélt az MTI beszámolója szerint, hogy az olaszoknak elég gázkészletük van ahhoz, hogy elkerüljék az ellátási válságot a tél végéig – még úgy is, ha Oroszország elzárja a csapot.
Cingolani reméli, hogy az év végére, vagy hamarabb, legalább 90 százalékban feltöltik a gáztárolókat: „Rövid távon az a cél, hogy a diverzifikációs terv, a tárolók feltöltése és az energiatakarékossági terv segítségével átvészeljük a 2022-2023-as telet.” Emellett évi 2,5 milliárd köbméter gázt szeretnének megtakarítani azzal, hogy a középületekben és a háztartásokban egy fokkal csökkentik a hőmérsékletet, és napi egy órával a fűtést.
„A más forrásból származó gázellátás romlása esetén szigorúbb megszorító tervet állíthatunk fel, de most az energiabiztonság garantált”
– mondta Roberto Cingolani. Hozzátette, hogy Olaszország az ukrajnai háború kezdete óta egy sor megállapodást kötött, hogy csökkentse a függőségét az orosz gáztól, ma pedig már Algéria a legfőbb olasz gázimport-forrás.
A miniszterrel nagyrészt egyetértett az olasz gázellátásért jelentős részben felelős Snam vállalat vezérigazgatója, Stefano Venier is, de a Reuters beszámolója szerint szőrmentén azt is felvetette, hogy nem biztos, hogy minden a tervek szerint alakul:
„Nem mondom, hogy nem lesznek problémák az országban. De nagyobb kockázatot Olaszország számára csak abban látok, ha nullára csökkennének az orosz gázszállítások, és rendkívül hideg lenne a január.”
Magyarországnak is ki kell vennie a részét a gázspórolási tervből – mondta a CNN-nek Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa. Simson hozzátette, hogy hazánk természetesen számíthat az uniós szomszédjai segítségére.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió energiaügyi miniszterei kedden elfogadták a Bizottság gázspórolási tervét, ami szerint a tagállamoknak augusztustól márciusig 15 százalékkal kell csökkentenie a gázfogyasztását az elmúlt évek átlagához képest. Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely a terv ellen szavazott, a kormány szerint ugyanis a gázspórolásról szóló rendelet „végrehajthatatlan”.
„Magyarország a szomszédos országok szolidaritásától függ, ugyanis nincs tengerpartja. Még ha Oroszországtól is szerzi be a gázt, akkor is szüksége van a szomszédaira, akik tranzitútvonalakat kínálnak neki”
– mondta a CNN-nek az energiaügyi uniós biztos. Kadri Simson szerint az uniós tagállamok megállapodtak arról is, hogy ha Oroszország teljes egészében leállítja a gázszállításokat Európa felé, akkor a szomszédok ki fogják segíteni egymást. „Ehhez viszont mindenkinek ki kell vennie a részét a feladatokból” – tette hozzá a Bizottság tagja. „Most minden tagállam azon dolgozik, milyen tervekkel tud takarékoskodni a gázfelhasználásán.”
Oroszország megbízhatatlan, ezért abban sem bízhatunk, hogy be fogja tartani azt a megállapodást, ami lehetővé teszi az ukrán gabona exportját Odesszából – idézi a Guardian Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdai nyilatkozatát.
Az orosz, az ukrán és a török fél még csütörtökön állapodott meg egymással abban, hogy biztonsági garanciák mellett kereskedelmi hajók elszállíthatják az ukrán gabonát a Fekete-tengeri kikötővárosból, és másik két kikötőből. Pénteken írták alá a megállapodást a felek, majd szombaton Oroszország rakétatámadást intézett Odessza kikötői ellen.
„Egy nappal az aláírás után az orosz fegyveres erők megtámadták Odesszát. Ebből az következik, hogy nem lehet teljes mértékben hitelesnek tekinteni ezeket a megállapodásokat, mert sajnos Oroszország maga ilyen”
– mondta a lengyel miniszterelnök egy szerdai sajtótájékoztatón.
Egekbe szöktek a gázárak a szerdai orosz gázcsökkentés miatt, írja a BBC: közel 2 százalékkal nőttek az árak azon történelmi csúcs fölé, amit még akkor mértek, miután Vlagyimir Putyin megindította a háborúját Ukrajna ellen. Moszkva ugyanis beváltotta az ígéretét, és tényleg eltekerte a gázcsapot az Északi Áramlaton, ami Németország gázellátásának jelentős részét biztosítja. A szerdai lépés után már csak a háború előtti gázmennyiség ötöde folyik a vezetékeken keresztül.
Emiatt pedig Németországnak alternatív forrásokra lesz szüksége ahhoz, hogy biztosítani tudja a gázellátást a téli időszakra – még akkor is, ha kedden az uniós miniszterek megállapodtak abban, hogy csökkentik az EU gázfogyasztását. Robert Habeck német gazdasági miniszter kedden úgy nyilatkozott, Németország még a Bizottság által kezdeményezett 15 százaléknál is több gázt szeretne megspórolni a következő hónapokban.
Azonban a gázáremelkedést így is megérzik a fogyasztók: a BBC arról ír, hogy áprilisban a brit háztartások energiaszámlái soha nem látott mértékben, 700 fonttal (átszámítva közel 338 ezer forinttal) emelkedtek éves szinten. Elemzők szerint januárra az éves energiaszámla akár a 3850 fontot is elérheti, azaz egy hónapra lebontva akár 321 fontot (átszámítva közel 155 ezer forintot) is fizethet egy brit háztartás az áram- és gázfogyasztásáért.
Állításuk szerint az oroszok elfoglalták Ukrajna második legnagyobb erőművét a Donyeck megyei Vuhlehirszknél, írja a Sky News. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a brit hírszerzés szerint az oroszok előrenyomultak az erőmű környékén, azonban Kijev egyelőre nem erősítette meg az erőmű elfoglalását, szerintük ugyanis az ukrán csapatok tovább harcolnak ott is az oroszokkal.
Ha az oroszok valóban elfoglalták az erőművet, az stratégiai fontosságú előrelépés lenne több mint három hét után a megszálló csapatok részéről. Liszicsanszk elfoglalása, és így Luhanszk megye teljes bevétele után ugyanis eddig nem tudtak érdemben előrébb jutni Donyeck megyében.
A Sky arról is ír, hogy több nem hitelesített felvétel is terjed a közösségi platformokon arról, ahogyan a Wagner katonai magáncég zsoldosai pózolnak a vuhlehirszki erőmű előtt. Az egyik Wagner-harcos még az óráját is megmutatta a kamerának, amin a július 26-i dátum szerepelt, 10:01-es moszkvai idővel.
Rácz András Oroszország-szakértő korábban a Telexnek arról beszélt, hogy a Wagner-csoport harcosainak bevetése súlyos veszteségekre utalhat az orosz haderőnél. Ugyanis míg korábban jellemzően könnyű gyalogságként vagy különleges alakulatokként vetették be a magáncég zsoldosait, most már bonyolult haditechnikai eszközöket is igénylő harci bevetéseket folytatnak az oroszok velük.
Rengeteg reakció érkezett már Orbán Viktor szombati beszédére: a Tusványoson elhangzott, fajokról és német gáztechnikákról is értekező miniszterelnöki nyilatkozatot minősítették már betegnek, elfogadhatatlannak, undorítónak, fajvédő, avagy nyilasbeszédnek, goebbelsi és hitleri értelemben vett náci szövegnek vagy éppen orosz propagandának is. Utóbbi jelzőt az ukrán külügyi szóvivő mondta a tusványosi előadásról, szerinte ugyanis Orbán „az orosz propaganda klasszikus példáit” hozta elő, amikor a Moszkva elleni szankciók ellen érvelt, és azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak ki kell maradnia a háborúból.
Az orosz propaganda egyébként fel is használta Orbán Viktor beszédét, írja a 444: az állami tévé sztárújságírója, Vlagyimir Szolovjov ugyanis egyetértően bólogatott a miniszterelnök szavaira azzal kapcsolatban, hogy ha Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár maradt volna, akkor ma nem lenne háború Ukrajnában.
Az ultraputyinista Szolovjov szerint Orbán „közös értékeket vall” Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal, és a három politikus „ugyanúgy látja a dolgokat”. A talkshow résztvevői ezután átcsapnak egy világpolitikai mélyelemzésbe, ahol viszont a magyar miniszterelnök neve már nem nagyon került szóba:
Tényleg tovább szűkítették az oroszok a gázcsapot: ahogy arról kedden beszámoltunk, az orosz Gazprom szerdától az eddigi gázmennyiség felét szállítja már csak le Európa felé az Északi Áramlat 1 vezetékein. Ezt az ígéretüket pedig az oroszok be is váltották, írja a Sky News, így a háború előtti mennyiség 20 százalékára apadt az orosz gázszállítások mennyisége Németország felé.
Bár a csaptekerést Moszkva technikai problémákkal indokolja, Németország szerint a Gazprom, és azon keresztül Vlagyimir Putyin politikai okokból zsarolja Európát, hogy bizonytalanságot keltsen az energiapiacon, és tovább növelje az árakat az ukrajnai háború közepén.
Az oroszok gázmanővereire reagáltak kedden az Európai Unió energiaügyi miniszterei is, ugyanis elfogadták az Európai Bizottság gázspórolási tervét az idei téli időszakra. Bár az eredeti javaslat 15 százalékos csökkentést írt elő az elmúlt évek átlagos fogyasztásához képest, a kedden elfogadott terv több országnak is kivételt ad a végrehajtás alól. A javaslatot egyedül a magyar kormány nem támogatta, Szijjártó Péter szerint azért, mert „a rendelet végrehajthatatlan”.
Sikerült taktikailag előrenyomulnia a Donbaszban a Wagner orosz katonai magáncég csapatainak, legalábbis a brit védelmi minisztérium feltételezése szerint. A hétfőn kiadott hírszerzői jelentésükben arról írtak, hogy a vuhlehirszkai erőműnél és közeli Novoluhanszkénál tudták az ukrán erők egy részét visszavonulásra kényszeríteni.
A védelmi minisztérium a harci helyzet mellett arról is ír, hogy Szergej Lavrov épp Afrikában turnézik. Az orosz külügyminiszter Egyiptomba, Etiópiába, Ugandába és a Kongói Köztársaságba látogat a napokban, ahol a britek szerint azt az üzenetet terjeszti majd, hogy a nyugati országok a felelősek a kibontakozó globális élelmiszerválságért. Mivel több afrikai ország is semleges álláspontot képvisel az ukrajnai háborúval kapcsolatban, ezért Lavrov reménykedhet abban, hogy elnyeri ezen országok támogatását.
Oroszország már 2014 óta erősíti befolyását egész Afrikában, a britek szerint elsősorban azért, mert ez is erősíti a Moszkva által vágyott „nagyhatalmi státusz” képét. Másrészt nyersanyag-koncessziókat is tud ezzel biztosítani magának több országban, ráadásul az általa meggyőzött államok a nemzetközi fórumokon is Oroszország érdekeinek megfelelően szavazhatnak a jövőben.
Törökország úgy számol, a logisztikai feladatok rendezését követően, akár egy héten belül kifuthatnak a blokád alá vont ukrán kikötőkből a gabonaszállító hajók, és az export volumene az év végéig elérheti a 25 millió tonnát (ami lényegében a teljes exportra szánt ukrán gabonamennyiség elszállítását jelentené). Ukrajna és Oroszország – Törökország és az ENSZ közreműködésével – pénteken írt alá egy megállapodást az invázió után ukrán kézen meredt kikötők blokádjának megszüntetéséről, lehetővé téve a gabona exportját. Az ukrán partvédő aknazáron és az orosz haditengerészeti blokádon történő átjutáshoz Isztambulban fel is állítottak egy koordinációs központot.
A háború kezdete óta a kikötőkben ragadt 20-25 millió tonna ukrán gabona hiánya a búza világpiaci árának megugrásához vezetett, és komoly élelmiszerválságot idézett elő Pakisztántól a Közel-Keletig
A konfliktusban többször is közvetítőként fellépő Törökország optimizmusára árnyékot vet, hogy a legfontosabb kikötővárost, Odesszára a megállapodás óta már két ízben is rakétacsapást mért az orosz haditengerészet.
Frissítés: Az ukrán haditengerészet szerda délutáni közleményében is megerősítette, hogy megkezdődtek az előkészületek Csornomorszk, Pivdeny és Odessza kikötőiben a szállítmányok indítására. A szállítóhajókat konvojokba szervezik, a konvojokat pedig ukrán hadihajók kísérik át a kikötőket deszanttámadástól védelmező aknazárokon.
Hosszú portrét közölt az ukrán elnök feleségéről a Vogue, Olena Zelenszka a magazinnak beszélt a háborúról, Zelenszkij elnökhöz fűződő kapcsolatáról és arról is, hogy miért utazott nemrég inkognitóban Washingtonba. „Valami olyasmit kérek, amit sosem akartam kérni: fegyvereket kérek – olyan fegyvereket, amelyeket nem arra használnának, hogy háborút folytassanak valaki más földjén, hanem arra, hogy megvédjék az otthonukat és a jogot, hogy abban az otthonban élve ébredjenek fel” – mondta Olena Zelenszka miközben egy négyéves, Down-szindrómás gyerek fotóját mutatta nem hivatalos látogatásán az Egyesült Államokban, amikor találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, Jill Biden first ladyvel és Antony Blinken külügyminiszterrel.
Olena Zelenszka a magazinnak hosszan beszélt arról is, a háború első pár hetében meg voltak döbbenve azon, ami történik.
Bucsa után megértettük, hogy ennek a háborúnak a célja mindannyiunk kiirtása. Ez a megsemmisítés háborúja
– mondta az ukrán first lady. Zelenszka beszélt arról is, hogy korábban tudatosan maradt a háttérben és szerepelt keveset nyilvánosan, de a háború miatt a frontdiplomácia felé fordult. A Vogue-nak azt is mondta, hogy ukrán nők tízezrei harcolnak az országért a háborúban. A cikkhez a fényképeket a portréi révén világhírű Annie Leibovitz készítette, köztük ezt a nagyon erős képet a házaspárról:
Szerda reggel újabb rakétacsapás érte a Dnyipro folyón átívelő Antonovszkij hidat, melyet egy hete kezdett lőni az ukrán tüzérség. A híd a Krím-félszigettől északnyugatra található, az orosz invázió első szakaszában elfoglalt Herszon városát köti össze a többi megszállt területtel, így értelemszerűen komoly szerepet játszik a várost megszálló orosz erők utánpótlásában – különösen a légi úton körülményesen szállítható nehézfegyverzet átcsoportosításában –, illetve adott esetben visszavonásában.
Meg nem erősített hitelességű közösségi médiás felvételek és szemtanúk elbeszélése alapján 18 találat érte az 1366 méter hosszú (azaz a hárosi M0-s Dona-hídnál kétszer hosszabb) autópálya-hidat. A számos becsapódás arra is utal, hogy az orosz légvédelem képtelen volt elfogni az ukrán tüzérség leghatékonyabb eszközét, az Egyesült Államok által szállított M142-as HIMARS rakétaindítók lövedékeit – Mihajlo Podoljak ukrán elnöki kabinetfőnök posztjában azzal heccelte az oroszokat, hogy a „híd sikeresen elfogta az ukrán rakétákat”, és a megszállók jobban teszik, ha megtanulnak úszni.
Helyszíni videók alapján a hídpályán óriási lyukak tátonganak, de a herszoni kollaboráns vezetés feje, Kirill Sztremuszov szerint a híd szerkezetileg ép maradt, és a rá mért tüzérségi csapások „nem fogják befolyásolni a harcok kiemenetelét”.
A Herszon visszafoglalását célzó ukrán offenzíva előkészületeiről – a háború egyéb aktualitásai mellett – Rácz András biztonságpolitikai szakértő néhány napja részletesen is beszélt a Telexnek, a cikket itt olvashatja.
Donyeck ukrán kormányzója a Telegramon adott ki helyzetjelentést, amiben felsorolta azokat a helyszíneket, amelyeket állítása szerint az éjszaka folyamán orosz lövések értek. Pavlo Kirilenko példaként Bahmutot említi, ahol állítása szerint „az oroszok egy szállodát vettek célba”, és „előzetes információk szerint vannak halottak és sebesültek is”, a mentési munkálatok épp zajlanak. A támadást független forrásból még nem erősítették meg.
(Guardian)
Az ukrán elnök szokásos videóüzenetében azt állította, február 24-e óta 40 ezer orosz katona vesztette életét a harcokban, és „tízezrek sérültek és nyomorodtak meg”. Azonban Zelenszkij szerint a veszteségekről „az orosz állam nem hogy nem árult el semmit polgárainak, cenzúrázott minden erről szóló információt”.
Az ukrán elnöknek igaza van abban, hogy az orosz hatóságokról többször kiderült, rendkívül cinikus módon még a hozzátartozók elől is rejtegetik a halottakat, azonban valószínűleg túlbecsüli a háborús veszteségeket. Az amerikai, a brit és az észt titkosszolgálat ugyanis egyaránt nagyjából 15 ezerre teszi a háborúban elesett orosz katonák számát. Szakértők szerint a háborús veszteségeket a harctéri információk visszatartása és egyéb bizonytalanságok miatt érdemes inkább intervallumokban megadni.
A Szeverodonyeck körüli harcok idején az ukrán hatóságok is napi 50-100-200 halálos áldozatról számoltak be, ami azt jelenti, hogy Ukrajna halálos áldozatainak száma is bőven tízezer felett járhat. Az pedig biztosra vehető, hogy mindkét oldalon több tízezer ember sérülhetett meg, hiszen a modern háborúkban (ahol a nagyobb pusztítóerőt ellensúlyozza a jobb egészségügyi ellátás) általában 3:1 arányban szokták megállapítani a sebesültek és halottak arányát. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a veszteségek kérdésével foglalkozó alapos Economist-elemzés szerint a tüzérség főszerepének köszönhetően elképzelhető, hogy egy halottra valójában sokkal több sebesült jut.
(Guardian)
Két S-300-as rakéta érkezett szerdán hajnalban 4:25-kor Harkiv ipari övezetébe, az első információk szerint áldozatok nincsenek – erről a harkivi polgármester, Ihor Terekhov számolt be a Telegram-csatornáján. Az ukrán fegyveres erők szerda reggeli friss tájékoztatása szerint az oroszok Harkiv, Csuhuiv, Sevelivka, Kasnopillja és más területeket is támadtak. (Guardian)
Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere kedden Nadhim Zahawi brit pénzügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetést egyebek mellett az orosz olajra vonatkozó árplafonra vonatkozó javaslatról – írja az aljazeera.com a washingtoni pénzügyminisztérium közleménye alapján. A javaslat az orosz-ukrán háború globális energiaárakra gyakorolt hatását hivatott csökkenteni. A két miniszter emellett beszélt az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatások további felgyorsításáról, valamint az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók továbbfejlesztésének lehetőségeiről.
Az ukrajnai háború elől július 26-án 66 ember, köztük 27 gyermek érkezett Budapestre vonattal, míg az ukrán-magyar határszakaszon 5989-en jöttek át – közölte a rendőrség. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5574 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 229 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. (MTI)
A példás vezetésért Winston Churchill-díjat adományozott az ukrán elnöknek kedden Boris Johnson. Zelenszkij online fogadta el a díjat, a ceremóniát Johnson londoni irodájából közvetítették, és részt vett rajta a Churchill-család tagjai mellett az ukrán nagykövet is. Johnson felidézte február 24-ét, az orosz támadás első napját, és azt mondta: akkor az ukrán elnök olyan nehézséggel kellett szembenézzen, mint amilyen Churchill élhetett meg 1940-ben. (Al Jazeera)
Mik voltak a legfontosabb keddi fejlemények?
- Kedd hajnalban több várost is orosz rakétatámadás ért: Odesszát a gabonaexportról szóló megállapodás ellenére is folyamatosan támadják, Mikolajivban a kikötőt, Harkivban pedig lakónegyedet találtak el a rakéták.
- Donyeckben ukrán rakéta talált el egy olajtartályt az oroszbarát szakadárok szerint.
- Oroszország szerdától még kevesebb gázt ad Európának, ez Kreml szerint a gázszünet karbantartási problémák és a nyugati szankciók következménye.
- Az EU energiaügyi miniszterei elfogadták a gázspórolási tervet, csak Magyarország szavazott ellene.
- A háborúra hivatkozva Orbán Viktor most már Védelmi Tanácsot is vezet Magyarországon.
Az előző napi percről percre közvetítésünket itt olvashatja.