Oroszország szerdától még kevesebb gázt ad Európának, hajnalban több ukrán várost is orosz rakétacsapás ért

2022. július 26. – 07:24

frissítve

Oroszország szerdától még kevesebb gázt ad Európának, hajnalban több ukrán várost is orosz rakétacsapás ért
Tűzoltók dolgoznak az orosz rakétacsapás által megrongált lakóövezet romjai között az Odessza közelében található Zatokában, 2022. július 26-án – Fotó: State Emergency Service of Ukraine/REUTERS

Másolás

Vágólapra másolva
  • Kedd hajnalban több várost is orosz rakétatámadás ért: Odesszát a gabonaexportról szóló megállapodás ellenére is folyamatosan támadják, Mikolajivban a kikötőt, Harkivban pedig lakónegyedet találtak el a rakéták.
  • Donyeckben ukrán rakéta talált el egy olajtartályt az oroszbarát szakadárok szerint.
  • Oroszország szerdától még kevesebb gázt ad Európának, ez Kreml szerint a gázszünet karbantartási problémák és a nyugati szankciók következménye.
  • A háborúra hivatkozva Orbán most már Védelmi Tanácsot is vezet Magyarországon.

Az Oroszország ellen hozott, példátlanul súlyos nyugati pénzügyi- és gazdasági szankciók valójában megnyomorítják az orosz gazdaságot – áll a Yale egyetem frissen megjelent 118 oldalas tanulmányában. A neves amerikai egyetem vállalatgazdaságtani professzora, Jeffrey Sonnenfeld vezetésével dolgozó 18 fős tudóscsapat igyekezett a hazai állapotokat rendszerint rózsaszínben láttató hivatalos közleményeken túl egy sor orosz nyelvű, „nem hagyományos” adatot begyűjteni és elemezni. Ezek alapján a következők derültek ki:

  • Az orosz import „lényegében összeomlott”, ami ellátási zavarokat idézett elő az ország működtetéséhez szükséges árucikkek területén, ahogy azt Putyin is elismerte, különösképp a hi-tech termékek hiánya jelent fájdalmas csapást.
  • A hazai termelés lényegében leállt, az orosz vezetés nem tudta pótolni a csődbe ment helyi vállalkozásokat, az eltűnő külföldi árucikkeket és a több százezernyi kivándorolt magasan kvalifikált embert.
  • Az orosz GDP 40 százalékának előállításáért felelős külföldi vállalatok túlnyomó többsége elhagyta az országot, és „visszatérésük a közeljövőben nem valószínű”.
  • Miközben a hivatalos statisztikák az olaj- és földgázbevételeknek köszönhetően óriási fizetési többletről és a szankciók hatásainak kivédéséről szólnak, az orosz vezetés meghamisítja ezeket a statisztikákat.

A tanulmány szerint Oroszország számára nincs letérő a csőd felé vezető útról – amennyiben a nyugati országok szankciós politikája egységes marad. És miközben Oroszország folyamatosan az Európába irányuló gázszállítás leállításával fenyegetőzik – és fenyegetéseit kezdi beváltani –, addig Moszkva jobban rá van utalva a gázszállításai 83 százalékát felölelő európai piacra, mint ahogy az európai országok rá vannak utalva az összes behozatal 46 százalékát kitevő orosz gázra.

A szankciók Oroszországra gyakorolt hatásainak részleteiről itt olvashatja cikkünket.

(Axios, Investment Monitor)

De majd csak 2024-től – ezt közölte kedden az ország újonnan kinevezett űrfőnöke az AP News szerint.

Jurij Boriszov, akit július elején neveztek ki az állami irányítású Roszkoszmosz űrvállalat élére, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésen azt ígérte, hogy Oroszország teljesíteni fogja a Nemzetközi Űrállomáson a partnereivel szembeni kötelezettségeit, mielőtt kilép a projektből.

Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Jurij Boriszovval, a Roszkoszmosz orosz űrügynökség vezetőjével a moszkvai Kremlben 2022. július 26-án – Fotó: Mikhail Klimentyev
Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Jurij Boriszovval, a Roszkoszmosz orosz űrügynökség vezetőjével a moszkvai Kremlben 2022. július 26-án – Fotó: Mikhail Klimentyev

Ahogy arról korábban a Telex is beszámolt, az Oroszországot a háború miatt sújtó nyugati szankciókra hivatkozva a korábbi orosz űrfőnök, Dimitrij Rozogin is bejelentette már, hogy Oroszország otthagyja a Nemzetközi Űrállomást.

A háborús helyzet miatt megnövekedett orosz-amerikai feszültség ellenére a NASA és a Roszkoszmosz a július elején megállapodást kötött arról, hogy az űrhajósok továbbra is orosz rakétákkal repülhetnek, és az orosz űrhajósok idén ősztől a SpaceX-szel szállhatnak fel a Nemzetközi Űrállomásra. Ez a megállapodás biztosítja, hogy az űrállomás fedélzetén mindig lesz legalább egy amerikai és egy orosz asztronauta, akik biztosítják, hogy a Föld körül keringő űrállomás mindkét oldala zavartalanul működjön.

„A nemzeti energiamix kialakítása nemzeti jogkör kell maradjon” – erről beszélt Szijjártó Péter az Európai Unió energiaügyi minisztereinek rendkívüli ülésén. Miután a miniszterek tanácsa döntött arról, hogy elfogadja a gázspórolásról szóló uniós tervet, az ülés nyílt szakaszában minden uniós miniszter tett egy nyilatkozatot.

Bár Magyarország a hírek szerint egyedüliként ellenezte a gázspórolásról szóló terveket, a külgazdasági és külügyminiszter a keddi nyilatkozatában nem indított retorikai harcot. Inkább arról beszélt, hogy a magyar energiaellátás biztonságban van, és a kormány „felelős stratégiájának” köszönhetően biztosított a lakosság és a vállalkozások energiaszükséglete is a téli időszakra.

A magyar külügyminiszter teljes beszédével ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen >>>

„Amennyire tudjuk, Moszkvában van” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, mikor kedden azokról az értesülésekről kérdezték újságírók, amelyek szerint Schröder az orosz fővárosba utazott. Peszkov at állítja, hogy az orosz vezetésnek nincs legyezettet találkozója a volt német kancellárra, de azt mondta nem zárják ki, hogy felveszik vele a kapcsolatot.

Ahogy arról korábban a Telex is beszámolt, az orosz Gazprom hétfőn közölte, hogy szerdától a kapacitás mindössze 20 százalékára csökkenti a Németországba irányuló gázszállítást az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül, mert egy turbina leállítására van szükség. Németország elutasította ezt a magyarázatot.

Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellára a szociáldemokraták és a Zöldek koalíciójának élén. A kormányfői poszt után a két ország közötti energetikai kapcsolatok kulcsfigurája volt. Előbb az Északi Áramlatot építő orosz-német cég felügyelőbizottságában kapott elnöki posztot, majd 2017-től a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg felügyelőbizottsági elnöknek.

Az orosz fegyveres erők nyolc ukrán rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt semmisítettek meg a déli Mikolajivi területen és a keleti Donyecki területen – közölte az orosz védelmi minisztérium kedden a napi tájékoztatóján a Guardian szerint.

Ukrán tisztviselők kedden korábban közölték, hogy Oroszország az éjszaka folyamán „masszív rakétacsapást” indított az ország déli része ellen, beleértve a fekete-tengeri Mikolajiv kikötőjében lévő infrastruktúra elleni találatokat.

A miniszterek rendkívüli, brüsszeli találkozóján kedden összejött a lépéshez szükséges többség, a tervből viszont több tagállam is kivételeket kaphat. A gázspórolási terv célja, hogy a tagállamok csökkentsék az orosz gázszállításokból eredő kockázatokat – azaz ne érje őket hidegzuhanyként, ha megszakad vagy leáll a gázexport Oroszország felől.

További részletek ebben a cikkünkben >>>

Tűzoltók dolgoznak az orosz rakétacsapás által megrongált lakóövezet romjai között az Odessza közelében található Zatokában, 2022. július 26-án – Fotó: State Emergency Service of Ukraine/REUTERS Tűzoltók dolgoznak az orosz rakétacsapás által megrongált lakóövezet romjai között az Odessza közelében található Zatokában, 2022. július 26-án – Fotó: State Emergency Service of Ukraine/REUTERS
Tűzoltók dolgoznak az orosz rakétacsapás által megrongált lakóövezet romjai között az Odessza közelében található Zatokában, 2022. július 26-án – Fotó: State Emergency Service of Ukraine/REUTERS
Tűzoltók dolgoznak az orosz rakétacsapás által megrongált lakóövezet romjai között az Odessza közelében található Zatokában, 2022. július 26-án – Fotó: State Emergency Service of Ukraine/REUTERS

A donyecki frontvonalhoz közeli számos települést tűz alá vettek az elmúlt 24 órában, az orosz erők az ukrán védelem áttörésére készülnek a régióban – közölte csütörtökön Pavlo Kirilenko, a donyecki terület ukrán kormányzója a CNN szerint. Kirilenko az ukrán tévében beszélt arról, hogy

„nincs egyetlen olyan település sem a donyecki területen, amelyet ne lőttek volna”.

Azt is közölte, hogy az oroszok a nem katonai infrastruktúrát is pusztítják, a front pedig Bahmut városához közeledik.

A CNN idézi az amerikai Study of War legfrissebb, hétfői jelentését, amely szerint bár az orosz sereg Bahmut déli részénél csekély sikereket könyvelhetett el, egyelőre nem valószínű, hogy ezeket kihasználva át tudnák venni az ellenőrzést a teljes város felett.

A megszállt Zaporizzsjában az oroszok által kinevezett adminisztrátorok azt állítják, hogy 8000 orosz útlevelet állítottak ki a területen – írja a Guardian az orosz állami hírügynökség alapján.

A RIA Novosztyi a zaporizzsjai, önjelölt, oroszbarát regionális hatóság vezetőjét idézve számolt be arról, hogy eddig több mint 8 ezer orosz útlevelet állítottak ki, 15 ezer ember okmányait fogadták el, és az előzetes regisztráció már meghaladta a 20 ezret.

Ahogy arról ebben a cikkünkben részletesen írtunk, Ukrajna egyes területein lehetetlen úgy elmenekülni a bombázások és harcok elől, hogy ne az oroszok karjában kössön ki az ember. Az oroszok egész rendszert építettek ki arra, hogy az ukránokat egy kőkemény kihallgatás, „szűrés” után Oroszországba vigyék. Ha pedig valaki nem megy át a szűrésen, az gyakorlatilag a halállal egyenlő.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy vasárnap Odessza kikötőjében egy ukrán hadihajót és ukrán rakétakészleteket találtak el az orosz rakétatámadások, de a brit hírszerzés szerint nincs arra utaló jel, hogy ilyen célpontok lettek volna a rakéták által eltalált helyen.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési tájékoztatója szerint

  • Oroszország a hajóelhárító rakétákban jelenleg kulcsfontosságú fenyegetést lát, mivel ezek az eszközök korlátozzák a fekete-tengeri orosz flotta hatékonyságát;
  • az orosz inváziós terveket jelentősen aláássa az, hogy reálisan nem próbálkozhat Odessza tenger felőli elfoglalásával;
  • Oroszország számára továbbra is prioritás, hogy minél hatékonyabban csökkentse Ukrajna hajóelhárító képességét, de az orosz támadások pontos célzását hátráltatja az elavult a hírszerzés és a rossz a tervezés is.

„Két robbanás ébresztett hajnali 4:40-kor. Oroszország Belgorodból Sz-300-as rakétákat lőtt ki Harkivra. Az egyik egy gyerek focipályáját talált el, a másik a metró bejáratánál csapódott be” – írja a Twitteren egy Harkivban tartózkodó kutató.

Maria Avdeeva, aki az ukrajnai helyzet elemzésére 2017-ben létrejött, Európai Szakértői Egyesület alapítója, egy videót is megosztott, amelyen állítása szerint egy éjszakai orosz támadás után maradt kráter látható:

Az önhatalmúlag kikiáltott, oroszbarát Donyecki Népköztársaság szerint ukrán rakétacsapás ért egy olajtartályt a megszállt donyecki területen, erről megosztottak képeket is:

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság által kiadott képek az égő olajtartájról – Forrás: Reuters Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság által kiadott képek az égő olajtartájról – Forrás: Reuters
Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság által kiadott képek az égő olajtartájról – Forrás: Reuters

Az orosz állami hírügynökség, a TASSZ egy helyszíni tudósítóra hivatkozva korábban azt írta, hogy több tízméteres tűznek eddig nem voltak se áldozatai, se sérültjei.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedd reggel a Karmelitában megalakult a Védelmi Tanács – ezt Havasi Bertalan jelentette be. A hivatalos indoklás szerint azért van szükség erre az új, de a kormányon belül működő testületre, mert „az elhúzódó ukrajnai háború és a nyomában járó európai gazdasági válság, valamint a fokozódó migrációs nyomás miatt a következő években különös figyelmet kell fordítani Magyarország biztonságának és szuverenitásának megvédésére”.

További részletek ebben a cikkben >>>

Forrás: a kormány hivatalos Facebook-oldala
Forrás: a kormány hivatalos Facebook-oldala

Oroszország közölte, hogy szerdától csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat – írja a Reuters.

A Gazprom orosz energiaipari óriásvállalat hétfőn egy iparági felügyelet utasítására hivatkozva jelentette be, hogy szerdától napi 33 millió köbméterre csökken az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázforgalom. Ez a fele a jelenlegi mennyiségnek, amely már most is csak a normál kapacitás 40 százalékát teszi ki. A háború előtt Európa gázának mintegy 40 százalékát és kőolajának 30 százalékát importálta Oroszországból.

A Kreml szerint a gázszünet karbantartási problémák és a nyugati szankciók következménye, míg az Európai Unió energetikai zsarolással vádolja Oroszországot.

Az Európai Unió országai kedden jóváhagynak egy sürgősségi javaslatot, ami a gázszükségletük visszafogásáról szól, miközben megpróbálnak leválni az orosz energiáról és felkészülni az esetleges teljes leállításra.

Ahogy arról ebben a cikkünkben részletesen írtunk, a gáz teljes lekapcsolása Oroszország számára sem egyszerű, Vlagyimir Putyin orosz elnök látszólag a feszültség folyamatos fenntartásában érdekelt, de a teljes gázstopban nem.

Az orosz erők csapást mértek a kikötői infrastruktúrára a dél-ukrajnai Mikolajivban – közölte kedden Olekszandr Senkevics polgármester a Reuters szerint.

„Nagy erejű rakétacsapást mértek Ukrajna déli részére a Fekete-tenger irányából és repülőgépekről” – mondta az ukrán állami televíziónak, de a támadás utóhatásairól egyelőre nem közölt részleteket.

Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot kedden, helyi idő szerint hajnali 5 óra körül érte támadás – közölte Oleg Szinegubov regionális kormányzó a Guardian szerint. A város polgármestere, Ihor Terehov szerint az orosz erők támadása a városközpontot érte, eltaláltak egy lakónegyedet is.

Szinegubov kedd reggel egy Telegram-posztban azt írta, hogy a lövések következtében kigyulladt egy autószalon teteje, de a legtöbb lövedék nyílt területre csapódott be.

A regionális sürgősségi egészségügyi központ előzetes adatai szerint személyi sérülés nem történt.

Az orosz erők ma hajnalban, helyi idő szerint nem sokkal 6 óra előtt ismét csapást mértek Ukrajna déli kikötővárosára – közölte Szerhij Bratcsuk, az odesszai terület katonai közigazgatásának szóvivője a Telegramon.

Bratcsuk szerint orosz repülőgépekről mértek csapást Odesszára, az ukrán fegyveres erők közölték, hogy több rakétát lelőtt az ukrán légvédelem.

Szombaton, alig 12 órával azután, hogy Moszkva megállapodást írt alá Kijevvel arról, hogy Ukrajna déli kikötőiből ellenőrzött gabonaexportot engedélyeznek, Oroszország rakétázni kezdte Odesszát.

Oleh Ustenko vasárnap arról beszélt, hogy a szombati, Odessza elleni rakétatámadás után nem fog működni a pénteki, gabonaexportról kötött orosz–ukrán alku. Az agrárpolitikáért és élelmezésért felelős miniszterhelyettes, Markijan Dmitrasevics azonban arról beszélt, hogy a következő napokban útnak indulhat az első szállítmány.

  • Noha vasárnap úgy tűnt, elbukhat az oroszok támadásai miatt a fekete-tengeri gabonaexportról szóló alku, hétfőn az ukránok azt közölték, hogy a héten így is elindulnak a szállítmányok.
  • Ehhez kapcsolódik, hogy az ENSZ szerint az aláíró felek továbbra is mind elkötelezettek a megállapodás mellett – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Kairóban azt mondta, meg fog indulni a gabonaexport, a törökök pedig hangsúlyozták, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy működjön a dolog.
  • Szeptemberre foglalhatják vissza Herszont a megszállóktól az ukránok reményei szerint – az oroszok viszont ekkor már népszavazást tartanának a terület Oroszországhoz csatolásáról.
  • Megérkeztek Németországból az első Gepard harckocsik Ukrajnába. A brit hírszerzés szerint eredménytelenül harcolnak az oroszok keleten és Herszonnál is, az ukránok viszont elismerték, hogy a Donyec-medencében értek el kisebb sikereket az orosz csapatok.
  • Oroszország is kivizsgáltatná az ukrajnai háborús bűnöket, de nem bíznak az ENSZ-ben – Szíriában és Bolíviában annál inkább.
  • Eldőlt hétfőn az is, hogy Ukrajna helyett az Egyesült Királyságban lesz jövőre az Eurovíziós Dalfesztivál.
  • Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy az Európai Beruházási Bank 1,59 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá a háború sújtotta Ukrajna részére.

Magyarország területére 2022. július 25-én hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 5520 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5196 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 273 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. július 25-én 284 ember, köztük 109 gyermek érkezett Budapestre vonattal, írja a Police.hu.

Az előző nap eseményeit itt tudják visszaolvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!