Az odesszai rakétatámadás ellenére megkezdődhet az ukrán gabonaexport

Vasárnap úgy tűnt, hogy néhány nap alatt kútba esett a fekete-tengeri gabonaexportról szóló alku, ám az ukránok hétfőn jelezték, hogy a történtek ellenére úgy tervezik, hogy már a héten elindítják az első szállítmányt. Hulusi Akar, török nemzetvédelmi miniszter hétfőn örömét fejezte ki a fejlemény miatt, mint mondta, nagyon fontos, hogy mihamarabb elinduljon az export. Azt is hozzátette, hogy a megállapodás tető alá hozásában fontos szerepet játszó Törökország mindent meg fog tenni, hogy a dolog a gyakorlatban is működjön.

Az ENSZ szóvivője eközben azt közölte, hogy minden aláíró elkötelezett az alku mellett, dacára annak, hogy az oroszok egy nappal az aláírás után rakétázták az odesszai kikötőt. Az ukránok szerint a támadás egy gabona kiszállítására várakozó hajóra irányult, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban ragaszkodott ahhoz, hogy katonai célpontra irányultak a rakéták, és hozzátette, az alkuban nem szerepelt olyasmi, ami megakadályozná ezek rakétázását.

(CNN / Sky News)

Az Európai Bizottság hétfői bejelentése szerint az Európai Beruházási Bank 1,59 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá a háború sújtotta ország részére, amelyből az infrastruktúra újjáépítését és a szolgáltatások újraindítását finanszírozhatják majd. Az összeg nagyobbik részét, egymilliárd eurót azonnali hatállyal átutalnak Ukrajnának.

A háború kitörése óta ez a második csomag, amit az EU jóváhagyott Ukrajna megsegítésére, az unió pedig a hétfői bejelentés alapján továbbra is mindenben segíteni fogja az oroszok által megtámadott országot. Az ukrán pénzügyminiszter köszönetét fejezte ki a támogatásért, és elmondta, a pénzt helyreállításra, illetve a közelgő fűtési szezon átvészelésére fogják fordítani.

(CNN)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója, Oleh Ustenko vasárnap arról beszélt, hogy a szombati, Odessza elleni rakétatámadás után nem fog működni a pénteki, gabonaexportról kötött orosz-ukrán alku, az agrárpolitikáért és élelmezésért felelős miniszterhelyettes, Markijan Dmitrasevics azonban így is arra számít, hogy a következő napokban útnak indulhat az első szállítmány. Volodimir Zelenszkij egy hétfői sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy bíznak a megállapodás nyélbe ütésében együttműködő ENSZ és Törökország segítségében,

és hozzátette, hogy ez egy rendkívül fontos pillanat a gabonaexport megvédésében.

Azt is megjegyezte, hogy az oroszok most megmutatták, hogy milyen a hozzáállásuk az általuk kötött egyezségekhez, illetve Törökországhoz, így felmerül a kérdés, hogy az ENSZ és a törökök hogyan tudják majd kordában tartani Oroszországot, amikor az hajlandó ilyen helyzetben is rakétázni. Mint mondta, Ukrajna így is megkezdi az exportot, hogy a világ lássa, nem rajtuk múlik a dolog, de a biztonság garantálásáról Ukrajna nem fog tudni gondoskodni. Dmitrasevics arról is beszélt hétfőn, hogy a támadás miatt a helyi gazdák bizalma is megcsappant az aláírt megállapodásban.

(CNN)

Az ukrán menekültek döntő többsége visszatérne a hazájába, de csak akkor, ha véget érnek a harcok Ukrajnában – ez derül ki a 4Service nevű kutatócég felméréséből, melyhez segítséget nyújtott nekik két ukrán mobilcég, a Kyivstar és a Lifecell is. A kutatásban 3027-en vettek részt 36 országból – rajtuk keresztül szerették volna felmérni annak a több mint 4,2 millió ukrán menekültnek a sorsát, aki elhagyta a hazáját február 24. után.

A legtöbben, 1,7 millióan Lengyelországba menekültek, ők teszik ki az összes menekült 39,5 százalékát. Fontos célpontnak számít ezen kívül Németország (546 ezer menekült), Csehország (223 ezer), Szlovákia (195 ezer), Magyarország (186 ezer), Románia (124 ezer) és Ausztria is (102 ezer).

A válaszadók több mint fele nem is egyből a háború kitörése után, hanem 2-3 héttel később, március elején hagyta el az országot. Közel 40 százalékuk viszont már február végén útnak indult Ukrajnából. 64 százalékuk a gyerekeikkel, unokáikkal indult el otthonról, az állatokat tartók 44 százaléka pedig a háziállatukkal együtt hagyta el Ukrajnát.

A menekülők 79 százaléka hagyta hátra az ingatlanát, 51 százalékuk viszont a munkáját is. A fogadó országokban a menekültek többsége, 68 százaléka ideiglenes státuszt kért, míg 16 százalékuk turistavízummal marad Ukrajnán kívül, és csak 2 százalékuk kért menekültstátuszt.

A megkérdezettek több mint háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy biztosan visszatér Ukrajnába, és közel 14 százalékuk mondta azt, hogy inkább visszatérne a hazájába, mintsem hogy külföldön maradjon. A legtöbben (68 százalékuk) azonban megvárnák a visszatéréssel azt, hogy véget is érjen az öt hónapja dúló háború.

Sokan döntöttek persze a visszatérés mellett is: az utóbbi időben nagyjából ugyanannyi ember lépi át Ukrajna határait kifelé, mint befelé. Ebben a cikkünkben írtunk bővebben arról, miért tér vissza valaki Ukrajnába, ahol továbbra sem biztonságos a helyzet, és hogy mi vár azokra, akik visszatérnek a többé vagy kevésbé szétrombolt városukba.

Az Ukrán Fegyveres Erők szombatról vasárnapra virradó éjjel lecsaptak egy hotelra a Luhanszk megyei Krasznij Luhban, a légicsapással pedig megöltek 100 orosz katonát – írja az Ukrajinszka Pravda.

A kijevi Stratégiai Kommunikációs Központ szerint ez a szám akár még nőhet is, információik szerint ugyanis a támadást túlélő orosz katonák sebesülései is súlyosak.

Az ukrán lap híre szerint vasárnap a hotel mellett lecsaptak az ukránok az orosz Nemzeti Gárda 785. különleges alakulatának parancsnoki és megfigyelőállására, két orosz lőszerraktára, és egy Fagot típusú orosz páncéltörő rakétarendszerre is az ország déli, megszállt területein.

Ukrajna megkapta az első Gepard típusú légvédelmi harckocsikat Németországtól, írja a Welt. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint a három harckocsival együtt több tízezer lőszert is átadtak a németek az ukránoknak.

A mostani három Gepardon kívül még 12 ilyen típusú harckocsit szállít le Berlin az ukránoknak a két ország májusi megállapodása alapján. A hétfői egyébként a második nehézfegyver-szállítmány Németországból, júniusban ugyanis már hét Panzerhaubitze 2000-es önjáró páncélost is kapott az ukrán hadsereg. Utóbbi a Bundeswehr legmodernebb tüzérségi eszközének számít, 40 kilométeres hatótávolsággal.

A hírek szerint ősszel érkezhetnek még Iris-T típusú légvédelmi rendszerek is kelet felé Németországból.

Ukrajna helyett az Egyesült Királyság lesz a 2023-as Eurovíziós Dalfesztivál házigazdája, írja a Sky News. Bár az idei versenyt Ukrajna nyerte meg, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) biztonsági szempontokból nem tartja alkalmas helyszínnek az országot, így jövőre a versenyben második helyet elért britek tarthatják meg a dalfesztivál döntőjét.

Nagy-Britannia legutóbb 1998-ban tartott Eurovíziós Dalfesztivált, miután az előző évben nyertek a Katrina and the Waves nevű zenekar dalával. Egyelőre még nem tudni, melyik városban tarthatják meg a verseny döntőjét, de korábban arról írtunk, hogy sokan a glasgow-i OVO Hydro Arenat tartják a legesélyesebb helyszínnek.

Eredménytelenül harcolnak az oroszok mind a Donbaszban, mind Herszon megyében – legalábbis a brit védelmi minisztérium hétfői jelentése szerint. „Az orosz parancsnokok előtt továbbra is az a dilemma, hogy a keleti offenzívát kell erőforrásokkal ellátni, vagy a nyugati szektor védelmét kell megerősíteni” – írja a jelentés.

Erre a dilemmára világított rá a Telexnek adott helyzetértékelésében Rácz András is: „Az oroszoknak nincs ahhoz elég bevethető szárazföldi erejük, hogy egyszerre folytassák a donbaszi hadműveleteket a korábban látott intenzitással, és ezzel egy időben nagyobb erőket vezényeljenek Herszonba” – mondta az Oroszország-szakértő.

A brit védelmi minisztérium jelentése arról is ír, hogy a londoni hírszerzés azonosított nemrég egy orosz katonai járműjavító és -felújító létesítményt Barvinok közelében, az oroszországi Belgorodi területen, 10 kilométerre az ukrán határtól.

„Legalább 300 sérült jármű volt a helyszínen, köztük harckocsik, páncélozott személyszállító járművek és támogató teherautók” – írja a jelentés. A britek szerint ez arra utal, hogy az emberhiány mellett komoly gondot okozhat Oroszország számára az is, hogy több ezer harcjárműve sérült vagy semmisült meg a háború elmúlt öt hónapja alatt.

Eddig több mint ötmillióan utaztak Ukrajnából Lengyelországba az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése óta, írja az MTI. Ukrajna felé pedig 3,1 millióan lépték át a határt Lengyelországból az elmúlt öt hónapban.

A háború elől menekülők számát ugyan nem tartják nyilván, de közelítő becslést adhat az, hány személyazonosító számot, azaz PESEL-t adtak ki ukránoknak Lengyelországban. Ezek szerint február 24. óta több mint 1,2 millió személyi számot adtak ki ukrán állampolgároknak, a felét gyermekeknek.

Marlena Malag szociális és családügyekért felelős lengyel miniszter szerint eddig mintegy 300 ezer ukrán menekült vállalt munkát Lengyelországban. A lengyel oktatási minisztérium szerint pedig a júniusban lezárt tanév végén 160 ezer ukrán diák tanult lengyel iskolákban, és 40 ezer ukrán gyermek járt óvodába. Przemyslaw Czarnek oktatási miniszter szerint szeptemberben akár 400 ezer ukrán tanuló is beülhet az iskolapadba, sokan viszont távoktatás formájában megmaradhatnak az ukrán iskolai rendszerben is.

A Dziennik Gazeta Prawna becslése szerint egyébként a háborús menekültként érkezett, és a háború előtt is ott élő ukránokkal együtt 3,37 millió ukrán élt Lengyelországban. Több nagyvárosban is igen jelentős az ukránok aránya: míg Varsóban lakosság 16 százalékát teszik ki, ez az arány a délnyugati Wrocławban 28 százalék, a délkeleti Rzeszówban pedig 37 százalék is lehet.

Az orosz–ukrán háború eddigi öt hónapja alatt összesen 27 316 menedékstátusz iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, írják az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A kérelmek elbírálása folyamatos, és eddig 23 516 fő kapta meg a kérelmezők közül a menekült státuszt.

Míg Ukrajna ellentámadásra készül Herszon és Zaporizzsja megyékben, addig Oroszország népszavazást tervez a két dél-ukrajnai régióban, írja a Guardian a RIA Novosztyi híre alapján. Zaporizzsja megye megszállt területeinek egyik orosz tisztviselője a hírügynökségnek arról beszélt, hogy szeptemberben tartanának referendumot arról, hogy a két területet Oroszországhoz csatolják.

„Minden afelé halad, hogy a népszavazást szeptember első felében megrendezzük. A pontos időpontját még nem mondom meg. Egyelőre a választási bizottságokat alakítjuk ki”

– mondta Vlagyimir Rogov. Az orosz hírügynökség szerint a választási bizottságok fő munkája a választói listák kialakítása lesz, „tekintettel arra, hogy egyesek elhagyták a régiót”.

Azonban elképzelhető, hogy a választáshoz szükséges személyzet hiánya lesz a referendum Achilles-sarka: Rácz András Oroszország-szakértő szerint rengeteg helyi kollaboránsra van szükség ahhoz, hogy egy népszavazást megrendezzenek. Ezt pedig megnehezíti, hogy nagyon erős az ukrán ellenállás a megszállt területeken, és rendszeresen ölnek kollaboránsokat.

Szintén megnehezíti egy esetleges népszavazás megrendezését, hogy nem lenne egyértelmű, milyen jogrendszerben szavazhatna erről a két dél-ukrajnai megye lakossága. „Nincs Zaporizzsjai vagy Herszoni Népköztársaság nevű szeparatista entitás. Van egy de facto orosz katonai igazgatás, de ez nincs semmilyen módon legitimálva. Ami azt eredményezi, hogy bármiféle, itt rendezett »népszavazás« még annyira sem lenne legitim, mintha a Donbaszban tartanának ilyesmit” – mondta a Telexnek Rácz András. Bővebben a népszavazás és az ukrán ellentámadás kérdéseiről itt olvashat.

Az ukrán fegyveres erők 92 tagját vádolja emberiesség elleni bűncselekményekkel Oroszország, írja a háborús bűnöket kivizsgáló orosz bizottság jelentése alapján a BBC.

Eddig főleg arról lehetett olvasni a hírekben, hogy Ukrajna és a Nemzetközi Büntetőbíróság hogyan vizsgálódik a háborús bűncselekmények ügyében, azonban az oroszok beszámolója szerint Moszkva is több mint 1300 büntetőeljárást indított. Alekszandr Basztrikin, a vizsgálóbizottság vezetője szerint mivel a nyugati országok „nyíltan támogatják az ukrán nacionalizmust”, ezért „rendkívüli kétségeik” vannak az ENSZ által indított vizsgálatokkal kapcsolatban.

Ehelyett Basztrikin egy olyan nemzetközi bíróság felállítását javasolja, amelyben azok az országok vehetnének részt, akik „független álláspontot képviselnek az ukrán ügyben”. Igaz, a bizottság vezetője által kiemelt Bolívia, Irán és Szíria inkább nevezhető oroszbarátnak, mintsem függetlennek a háború megítélésében.

Moszkva az ukrán katonák mellett még a kijevi egészségügyi minisztérium alkalmazottai ellen is nyomozást indított, szerintük ugyanis Ukrajna „tömegpusztító fegyvereket” fejlesztett. Az igazság kedvéért tegyük hozzá: tömegpusztító hatású fegyvert nemhogy fejlesztett, de be is vetett már Oroszország az ukrajnai háborúban.

Fordulópontjához érkeztek a harcok az ukrajnai háború déli frontján, állítja Herszon megye ukrán vezetésének egyik tanácsadója, Szerhij Hlan. Az ukrán állami tévés hírfolyamnak adott interjújában Hlan arról beszélt, hogy a védekező akciókról áttérnek az ellentámadásra:

„Fogalmazhatunk úgy, hogy szeptemberre biztosan felszabadítjuk Herszon megyét, és a megszállók minden terve meghiúsul” – idézi Hlan szavait a Guardian.

Az ukránok hónapok óta készülődnek egy nagyobb ellentámadásra, ennek célpontja pedig várhatóan a nagyvárosok közül elsőként megszállt Herszon lesz majd. Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek arról beszélt, hogy ehhez Ukrajna három hidat támadhat intenzíven – ezek kötik össze ugyanis Herszon megye keleti és nyugati felét, valamint Herszon városát az oroszok által megszállt ukrán területekkel.

A várható ellentámadásról, és Herszon jelentőségéről itt olvashat bővebben.

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint vasárnap 12 943-an érkeztek Ukrajna felől Magyarországra, írja az MTI. Míg 6490-en közvetlenül az ukrán határról jöttek hazánkba, a román határon átlépve 6453-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából jöttek. 784-en érkeztek közvetlenül Budapestre Ukrajnából, köztük 322 gyermek.

A közel 13 ezer ember közül csak a töredékük igényelt ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ebből 356-ot állított ki a rendőrség.

Kijev szerint elbukhat a pénteken megkötött megállapodás a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexportról, ha továbbra is légicsapásokkal támadja Oroszország a kulcsfontosságú ukrán kikötőket, írja a Guardian. „A tegnapi csapás azt jelzi, hogy ez így biztosan nem fog működni” – nyilatkozta az ukrán állami tévés hírfolyamnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója, Oleh Ustenko.

Bár a szombati rakétatámadás után Moszkva csak azt ismerte el, hogy egy ukrán hadihajót és az Egyesült Államok által leszállított Harpoon hajóelhárító rakétákat találtak el, Kijev szerint a kikötőben várakozott egy gabona kiszállítására készülő hajó is.

Előbb tagadta, vasárnap már elismerte az orosz védelmi minisztérium, hogy orosz rakéták érték el az odesszai kikötőt szombaton. A változást az magyarázhatja, hogy a jelenlegi orosz nyilatkozat szerint valójában egy ukrán hadihajót semmisítettek meg.

„A hajójavító üzem területén lévő hadihajó semmisült meg, amelyen a kijevi rezsimnek küldött amerikai Harpoon rakéták voltak” – idézte a Ria Novosztyi az orosz védelmi minisztériumot, amely elismerte, hogy orosz hadihajóról indították el a rakétákat.

Az ukrán Unian szerint azonban a kikötőben gabona kiszállítására készülő hajó várakozott. A rakétatámadás egy nappal azután történt, hogy Ukrajna és Oroszország – Törökország és az ENSZ közreműködésével – megállapodást írtak alá az ukrán kézen meredt kikötők blokádjának megszüntetéséről, lehetővé téve a gabona exportját – miután több millió tonna ukrán búza hiányzik a világpiacról, ami a búza világpiaci árának megugrásához vezetett.

• Frank-Walter Steinmeier német államfő szerint Vlagyimir Putyin háborúja támadás Európa egysége ellen is.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Kreml célja az ukrán kormány leváltása.
• Felveheti az Egyesült Államok Oroszországot a terrorizmust támogató államok listájára, és még 30 amerikai HIMARS rakéta-sorozatvető érkezhet Ukrajnába.
• Észak-Korea amerikai háborús biológiai laborokat sejt Ukrajnában.
• Ukrajna 60 millió tonna gabonát is tudna exportálni Volodimir Zelenszkij gazdasági tanácsadója szerint, ha nem lennének kikötőblokádok.
• Az oroszok először arról beszéltek, hogy semmi közük az Odesszát ért rakétatámadáshoz – majd később mégis elismerte Oroszország, hogy lőtte az odesszai kikötőt.
• Az ukránok szerint Orbán Viktor kijelentése a háború helyzetéről az orosz propaganda klasszikus példájának számít.

Az előző, vasárnap hírfolyamot itt lehet átpörgetni.