Elfogadták az EU energiaügyi miniszterei a gázspórolási tervet, csak Magyarország szavazott ellene

Elfogadták az Európai Unió energiaügyi miniszterei azt a javaslatot, hogy előkészítsenek egy tervet az európai gázfogyasztás csökkentésére, írja a Welt. A miniszterek rendkívüli keddi brüsszeli találkozóján összejött a lépéshez szükséges többség, a tervből viszont több tagállam is kivételeket kaphat. A gázspórolási terv célja, hogy a tagállamok csökkentsék az orosz gázszállításokból eredő kockázatokat – azaz ne érje őket hideg zuhanyként, ha megszakad vagy leáll a gázexport Oroszország felől.

Sven Giegold német gazdasági államtitkár szerint „hatalmas többség” jött össze a terv támogatására, és „csak Magyarország ellenezte azt”.

„Az orosz gázt nem importáló tagállamok is szolidaritást vállaltak, és egyetértettek a gázfogyasztás csökkentésével. Ilyesmi még soha nem fordult elő” – írta Twitterén a zöldpárti német politikus.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a miniszterek döntését:

„Ez egy döntő lépés, hogy szembe tudjunk nézni a teljes gázellátás megszakadásának veszélyével. A keddi döntésnek köszönhetően Európa most már készen áll az energiabiztonságának kezelésére, egy unióként.”

Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy a tagállamok 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentsék a gázfelhasználásukat az elmúlt öt év azonos időszakainak átlagához képest. A javaslat szerint azt is lehetővé kell tenni, hogy uniós szintű riasztást adjanak ki széles körű gázhiány esetén, amivel kötelező megtakarítási célokat adnának ki a tagállamok felé.

A Welt szerint azonban a Bizottság javaslatához képest jóval több lehetőséget adnának a tagállamoknak a tervből való kivételekre, és az uniós szintű gázhiányriasztást is csak az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács adhatná ki, nem az Európai Bizottság. Igaz, a Tanácsban nem lenne szükség egyhangú döntésre, itt elegendő lenne a 27-ből 15 tagállam egyetértése – melyeknek együttesen az EU lakosságának legalább 65 százalékát kellene képviselniük.

Ezenkívül kimaradhatnak a gázspórolási tervből azok a tagállamok, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül egy másik uniós tagállam gázhálózatához (ezek most Ciprus, Málta és Írország) vagy az uniós gázhálózat egészéhez – mint Spanyolország és Portugália. A többi tagállam esetében pedig a gáztároló kapacitások növelése, az áramellátás kérdése vagy a gáz műtrágyagyártáshoz való felhasználása csökkentheti a kötelező megtakarítások összegét.

„Minden tagállam más és más helyzetben van” – indokolta az EU Tanácsának nevében Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter azt, miért kellett ennyi kivételt tenni a gázspórolási tervben. Míg Ciprus, Málta és Írország esetében hiányoznak az összeköttetések az uniós gázrendszerrel, addig más országokban még rengeteget kell tenni Síkela szerint azért, hogy teljesen fel legyenek töltve a gáztározók a téli időszakra.

Síkela szerint jól mutatja a gázszállítások csökkentése az Északi Áramlat gázvezetéken azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „folytatja a gázszállításokkal való visszaélés és zsarolás piszkos játékát”. Szerinte Putyin célja az, hogy a saját kormányaik ellen fordítsa az EU lakosságát, és ne mutassanak többé szolidaritást az oroszok által megtámadott Ukrajnával. „A lehető leggyorsabban kell csökkentenie az Európai Uniónak az Oroszországtól való függőségét” – idézte a miniszter szavait a Tagesschau.