Orbán 2019-ben: Sok magyarban van kipcsak vér – Orbán 2022-ben: Mi nem vagyunk kevert fajúak

2022. július 25. – 15:00

frissítve

Orbán 2019-ben: Sok magyarban van kipcsak vér – Orbán 2022-ben: Mi nem vagyunk kevert fajúak
Ilham Aliyev azeri és Recep Tayyip Erdoğan török elnök hallgatja Orbán Viktor miniszterelnököt a Türk Tanács csúcstalálkozóján Bakuban 2019. október 15-én – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„…van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például

a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a 31. Tusványos fesztiválon tartott beszédében.

A miniszterelnök szerint az az állítás, hogy „Európában eleve kevert fajú népek élnek”, csak az „internacionalista baloldal csele”, csak „egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés”. Mindenesetre a „kevert fajúzás” már önmagában kiverte a biztosítékot Frölich Róbert országos főrabbinál és a Mazsihisznál is.

Orbán azonban nem volt mindig ennyire biztos abban, hogy mi „a saját európai otthonában élő népek” leszármazottai lennénk, és a magyar lakosság kevertségéről is mást mondott.

2019-ben a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján például arról beszélt, hogy „a jelenlévők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok,

sok magyarban van kipcsak vér”.

A kipcsak egy középkori török nép, Orbán minden valószínűség szerint a kunokat jelölhette ezzel a névvel, ők ugyanis törzsszövetséget alkottak a kipcsakokkal.

Megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy összeegyeztethető-e az ereinkben csörgedező kipcsak vérrel kapcsolatos állítás Orbán tusnádfürdői kijelentésével, miszerint „mi nem vagyunk kevert fajúak”. A kérdést megkerülve ezt válaszolta: „Magyarország maga akarja eldönteni, hogy kikkel él együtt. Nem akarjuk, hogy erről mások döntsenek. Ez a vita Magyarországon már lezajlott; a kerítés felépítésekor döntöttek erről a magyar emberek. A kormány célja továbbra is az, hogy Magyarország magyar ország maradjon.”

Orbán és a Fidesz vezetői korábban abban sem voltak ennyire biztosak, hogy a magyar nép „a saját európai otthonában élő népek” keveréke lenne. A miniszterelnök 2012-ben még arról értekezett, hogy a magyarok

„félázsiai származékok”.

Orbán kijelentését később Navracsics Tibor akkori miniszterelnök-helyettes oldalakon keresztül magyarázta az MSZP-s Lendvai Ildikónak. Azt írta, „mi, magyarok a Kelet örökségét és a Nyugat adományát is évszázadok óta őrizzük”.

„…a magyarság ('tehát) idegen, vadidegen népség egész Európában. Egy keletről előre mozgott sejt, mely szinte kétezer év előtt megakadt a mai földön s ma is itt él. Keleti sejt, mely nyugaton él, keleti vér, nyugati élet”

– írta Navracsics Móricz Zsigmondot idézve.

„Az Európába, nyugatra tartó kalandozó magyarokat mind a Kárpát-medence túlnyomórészt szláv népei, mind Nyugat-Európa a hunok, illetve a szkíták utódainak tartották, sőt, maguk a magyarok is Attila leszármazottaiként tekintettek önmagukra. Más kérdés, hogy aligha nevezhető töretlennek a leszármazás a Vereckei-hágón átkelt honfoglalók és a mai magyarok között.

A magyarok megértették Szent István intelmeinek egyik legfontosabb állítását, miszerint »az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő«, ezért egy nyitott és életerős országot építettek. Befogadták a kunokat, jászokat, szászokat. Emiatt az idők során szükségképpen tompult a magyarok elsődlegesen keleti jellege, legalábbis ami a géneket illeti.

A magyar lélek ugyanis továbbra is tartalmaz Európában egyedülálló, keleti vonásokat” – fejtegette Navracsics.

Persze már önmagában az sem világos, hogy ha az Orbán-kormány ennyire megkérdőjelezhetetlennek tekinti a magyarság és Magyarország kulturálisan európai jellegét, ahogyan az a tusnádfürdői beszédben szerepel, egyáltalán miért vagyunk (megfigyelő) tagjai a Türk Tanácsnak, ami kizárólag török eredetű nyelveket beszélő ázsiai országokat tömörít.

A kazah–magyar kapcsolatok ápolásakor többször is felmerült a kazah–magyar rokonság. Fazekas Sándor korábbi mezőgazdasági miniszter 2014-ben például Nurszultan Nazarbajev kazah vezetőt dicsőítve a Magyar Tudományos Akadémia épületében azt mondta, „…a kazah–magyar barátság és rokonság már 1500 éves múltra tekint vissza, és a kapcsolataink ma is erősek.”

Ugyanezen a rendezvényen Horváth János fideszes képviselő még meg is invitálta a túlnyomórészt muszlim vallású, ázsiai kazahokat Magyarországra, és azt mondta:

„Kazah barátaink, gyertek Magyarországra, mert összetartozunk!”

Orbán mostani tusnádfürdői beszéde alapján Horváth itt pont „kevert fajú világot” akart volna létrehozni, hiszen a miniszterelnök szerint a „kevert fajú világ” az, ahol „az európai népek összekeverednek az Európán kívülről érkezőkkel”.

Kazahsztánt maga Orbán is nagyon szereti. 2015-ben a kazah fővárosban azt mondta, inkább otthon érzi magát Kazahsztánban, mint Brüsszelben, és kitért arra is, hogy az Európai Unió népeivel „származás terén különbözünk”. Egészen pontosan így fogalmazott: „Mindig örömmel jövünk Kazahsztánba.

Mi politikailag egyenlők vagyunk az Európai Unióban, de a származás terén különbözünk.

Amikor Brüsszelbe megyünk, nincsenek ott rokonaink. De amikor Kazahsztánba megyünk, akkor rokonokat, közeli embereket találunk.”

Orbán egyébként más keleti népekkel is szeret szellemi-kulturális vagy ennél is mélyebb rokonságot kötni, megtette ezt a dél-koreaiakkal és a japánokkal is. Utóbbi kapcsolatról Matolcsy György is nyilatkozott még 2012-ben. Az akkor még a nemzetgazdasági miniszteri posztot betöltő Matolcsy azt mondta:

„Mi büszkék vagyunk, hogy Ázsiából jöttünk. Kisgyermekeink fenekén 100-ból 30 esetben hat hétig kis, piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén.”

Orbán Viktor a „kevert fajú” szókapcsolat használatával egyébként a magyar szélsőjobboldal hagyományait követi, de azt is csak a Mi Hazánk és Toroczkai László után kullogva, többéves lemaradásban.

Kövess minket Facebookon is!