Zelenszkij szerint 1873 oktatási intézmény semmisült meg, Szeverodonyecknél egy hidat támadtak az oroszok

• Heves harcokról számoltak be az ukránok Szeverodonyeck környékén, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye ukrán ellenőrzés alatt álló részén. Az orosz erők rombolják a várost, miközben fokozatosan próbálják bekeríteni azt. Az oroszok megsemmisítettek egy hidat is Szeverodonyeck és Liszicsanszk között, mondta Szerhij Hajdaj, a terület ukrán katonai közigazgatásának vezetője.
• Az ukránok szerint rakétacsapás érte a nyugat-ukrajnai Rivne egyik katonai létesítményét. A keleti határnál lévő Harkivnál visszaszorították az oroszokat, de a polgármester szerint több ezer épület rongálódott meg a városban.
• A Donbaszban rettentő nehéz a helyzet, az orosz erők a korábbi napokhoz hasonlóan Szlovjanszkot és Szeverodonyecket próbálják támadni, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos késő esti beszédében szombaton. Arról is beszélt, hogy az orosz erők eddig 1873 oktatási intézményt semmisítettek meg.
• Zelenszkij a hivatalba lépésének harmadik évfordulóján adott tévéinterjúban arról beszélt, hogy véres harcokat megnyerhetnek, de végül az ukrajnai háború diplomáciával érhet majd csak véget. Az interjúban a háború 87 nappal korábbi kezdete óta mindössze másodszor volt Zelenszkijjel egy helyen látható felesége, Olena Zelenszka is.
• Az ukrán tárgyalódelegáció vezetője, Mihajlo Podoljak azt mondta, kizártnak tartja, hogy Ukrajna tűzszünetet kössön Oroszországgal, és azt is leszögezte, Kijev nem fogad el olyan megállapodást, ami területátadással járna.
• Oroszország fontolóra veszi, hogy az Azovsztal acélgyár elfogott védői közül cseréljenek ki ukrán foglyokat Viktor Medvedcsuk Putyin-barát ukrán oligarchára, mondta Leonyid Szluckij orosz parlamenti képviselő, a korábbi orosz-ukrán tárgyalások orosz delegációjának egyik tagja.
• Moszkva már 963 amerikainak tiltotta meg, hogy belépjen Oroszországba, köztük Joe Biden amerikai elnöknek is, aki szombaton aláírt egy Ukrajnának szánt, 40 milliárd dolláros segélycsomagot. Az orosz listán rajta van Morgan Freeman színész is, de több olyan ember neve is feltűnik, akik már évek óta nem élnek, mint John McCain volt republikánus szenátor.
• António Costa portugál miniszterelnök szombaton Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel. Costa a találkozók után arról írt a Twitteren, hogy Portugália 250 millió eurós (kb. 96 milliárd forintos) pénzügyi segítséget biztosít majd Ukrajnának.
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök beszélt a svéd miniszterelnökkel, akinek azt mondta, hogy konkrét lépéseket vár a terrorizmussal összefüggő aggodalmaira, és azt is jelezte, hogy a 2019-es fegyverembargó feloldását is elvárja. Finnország elnöke is telefonon beszélt Erdoğannal. Arról itt írtunk részletesen, hogy Erdoğan milyen nagy játszmába kezdett, amikor látványosan beintett a finn–svéd NATO-bővítésnek.

Az orosz erők megsemmisítettek egy hidat Luhanszk megye ukrán ellenőrzés alatt álló részén, Szeverodonyeck és Liszicsanszk között, mondta Szerhij Hajdaj, a terület ukrán katonai közigazgatásának vezetője a Telegramján. Hajdaj szerint ez jelentősen megnehezíti majd az evakuálást és a humanitárius segítségnyújtást, de jelen pillanatban van összeköttetés még a városok között. A Pavlograd híd egyszer már 2014 nyarán is megsemmisült, és csak 2016-ban építették újjá, írja a CNN.

Hajdaj arról is beszélt, hogy szombaton 57 embert menekítettek ki a luhanszki régióból. Forró a helyzet Szeverodonyeckben, Liszicsanszkban és Belogorovkában, „a tüzérségi támadás egy órára sem áll le.” Hajdaj szombaton már beszélt arról, hogy heves harcok vannak Szeverodonyeck környékén, az orosz erők rombolják a várost, miközben fokozatosan próbálják bekeríteni. Az Institute for the Study of War térképén itt lehet megnézni a kelet-ukrajnai frontvonalakat:

A Donbaszban rettentő nehéz a helyzet, az orosz erők a korábbi napokhoz hasonlóan Szlovjanszkot és Szeverodonyecket próbálják támadni, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos késő esti beszédében szombaton. Az ukrán erők védekezése az offenzívával szemben azonban közelebb hozza azt a napot, amiért harcolnak, a győzelem napját.

Azt mondta, hogy sem a Rivne környékén rakétákkal, sem a Harkiv és Szumi körüli régióban tüzérséggel, sem a Donbaszban minden lehetséges fegyverrel végrehajtott orosz csapások nem vezetnek eredményre.

Arról is beszélt, hogy szinte minden nap aláír ukrán katonák kitüntetéséről szóló rendeleteket, ezúttal 215-en voltak, közülük 30-an posztumusz kapják meg az elismerést. Azt mondta, hogy talán a fronttól távoli városokban egyesek azt gondolják, hogy elfeledkezhetnek a háborúról, de ez nincs így. „Minden egyes nap ukránok halnak meg a függetlenségünkért” – mondta. Éppen ezért mindenkinek napi szinten kell foglalkoznia a védelemmel, azzal és azon a módon, amire neki lehetősége van.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy szombaton találkozott Kijevben António Costa portugál miniszterelnökkel, akinek megköszönte a védelmi, politikai és humanitárius támogatást. Az Oroszország elleni további szankciókról is szó volt, és Portugália jelezte, hogy kész részt venni Ukrajna újjáépítésében, az ukrajnai iskolák és óvodák újjáépítésében.

A háború alatt az orosz erők eddig 1873 oktatási intézményt semmisítettek meg, mondta Zelenszkij.

Megköszönte Joe Biden amerikai elnöknek, hogy aláírta az Ukrajnának szóló, 40 milliárd dolláros támogatást, ami szerinte „történelmi mértékű hozzájárulás a szabadság védelméhez Európában.” Zelenszkij szombaton telefonon beszélt Mario Draghi olasz miniszterelnökkel is, akivel egyetértettek abban, hogy az Oroszország elleni hatodik szankciós csomag elfogadását fel kellene gyorsítani.

Az ukrán tárgyalódelegáció vezetője, Mihajlo Podoljak szombaton azt mondta, kizártnak tartja, hogy Ukrajna tűzszünetet kössön Oroszországgal, és azt is leszögezte, Kijev nem fogad el olyan megállapodást, ami területátadással járna.

Podoljak, aki egyben Zelenszkij egyik tanácsadója is, arról beszélt, ha engedményeket tennének Oroszországnak, az könnyen a visszájára fordulna, és egy esetleges tűzszünet után Oroszország még keményebben vágna vissza. Valamilyen engedmény esetén „a háború nem áll le, csak egy időre szünetelni fog” – mondta Podoljak a szigorúan őrzött elnöki hivatalban, ahol az ablakokat és a folyosók egy részét homokzsákok védik.

„Egy idő után, megújult intenzitással, az oroszok újraépítik a fegyverrendszereiket, embereiket, és dolgoznak a hibáikon, modernizálnak egy kicsit, sok tábornokot kirúgnak. És új offenzívát indítanak, még véresebbet és nagyszabásúbbat”.

Podoljak „nagyon furcsának” minősítette azokat a Nyugaton megfogalmazott, sürgős tűzszünetre vonatkozó igényeket, amelyek értelmében az orosz erők az általuk elfoglalt területeken maradnának Ukrajna déli és keleti részén. „Az orosz erőknek el kell hagyniuk az országot, csak ezután indulhatnak újra a béketárgyalások” – mondta. A főtárgyaló szerint a nyugati katonai segítségnek köszönhetően Oroszországnak nem lesznek jelentős hadi sikerei.

„Jó lenne, ha az európai és amerikai elit megértené végre: Oroszország esetében nem jó valamiféle részleges megoldás, mert kialakul náluk egy revansista hangulat, és még kegyetlenebbek lesznek (...) Le kell őket győzni, fájdalmas vereséget kell rájuk mérni, annyira fájdalmasat, amennyire csak lehetséges”.

(Reuters)

Oroszország fontolóra veszi, hogy az Azovsztal acélgyár elfogott védői közül cseréljenek ki ukrán foglyokat Viktor Medvedcsuk Putyin-barát ukrán oligarchára, mondta Leonyid Szluckij orosz parlamenti képviselő, a korábbi orosz-ukrán tárgyalások orosz delegációjának egyik tagja. Szluckij a RIA Novosztyi szerint az oroszbarát szakadár területen fekvő Donyeck városában nyilatkozott.

A Kijev és Washington által is gazdasági szankciókkal sújtott oroszbarát Medvedcsukot, Ukrajna egyik leggazdagabb emberét, az „Ellenzéki Platform – Az Életért” elnevezésű párt parlamenti képviselőjét 2021 őszén hazaárulás vádjával házi őrizetre ítélték, de az orosz invázió február 24-i kezdete óta nem tartózkodott a házi őrizetre kijelölt lakásában, ezért időközben az ügyészség elrendelte a letartóztatását. Április elején jelentették be, hogy őrizetbe vették Medvedcsukot, akit Vlagyimir Putyin komájaként is emlegetnek, miután az orosz elnök az ukrajnai oligarcha 17 éves lányának keresztapja.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat nem sokkal később videót tett közzé, amin Medvedcsuk arra kérte az orosz elnököt, hogy kiszabadításáért cserébe engedje szabadon távozni az ukrán lakosságot és a csapatokat az ostrom alá vett Mariupolból. Az Azovi-tenger partján fekvő város utolsó bástyájában, az Azovsztal acélgyárban a héten adták meg magukat a védők, és kerültek orosz fogságba. Az oroszok korábban csak két brit hadifoglyot ajánlottak volna Medvedcsukért cserébe. (Guardian)

Olena Zelenszka ukrán first lady is interjút adott Volodimir Zelenszkij mellett a férje hivatalba lépésének harmadik évfordulójára készített tévéadásban, és a BBC szerint a háború kezdete óta mindössze másodszor voltak egy helyen láthatóak.

Zelenszka – aki május 8-án Ungváron találkozott Jill Biden amerikai first ladyvel – azt mondta, hogy senki sem veheti el tőle a férjét, még a háború sem, de az orosz invázió kezdete óta alig látták egymást. Elsősorban telefonon beszéltek, és biztonsági okokból ugyanúgy elszakadtak egymástól, mint ahogy az annyi másik ukrán család tagjaival történt. Zelenszka azt is felidézte, amikor február 24-én hajnalban felébredt a kintről hallatszó zajra, és a másik szobában álló Zelenszkijtől megkérdezte, mi történt, az ukrán elnök pedig azt válaszolta: „Elkezdődött.” (BBC, CNN)

Az Oroszországból kitiltott 963 amerikairól kiadott listáról már megírtuk, hogy rajta van Joe Biden amerikai elnök és Morgan Freeman színész is, de több olyan ember neve is feltűnik, akik már évek óta nem élnek.

• Köztük van John McCain volt republikánus szenátor és elnökjelölt, aki 2018-ban halt meg;
• Harry Reid, aki 2007-2015 között a demokraták szenátusi frakcióvezetője volt, és tavaly decemberben halt meg;
• a 42 éven át szenátorként dolgozó, republikánus Orrin Hatch is, aki idén április 23-án halt meg;
• és Melissa Drisko, a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) volt igazgatóhelyettese, aki 2018-ban halt meg.

(CNN, Guardian)

Rakétacsapás ért egy katonai infrastrukturális létesítményt a nyugat-ukrajnai Rivne városánál, jelentette be Vitalij Koval, a terület ukrán katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon. „Senki sem halt meg, de hat ember megsérült” – mondta a videóban. További rakétacsapások veszélye miatt azt kérték Rivne lakóitól, hogy a következő 24 órában ne hagyják el otthonaikat. A város – amelynek közelében Ukrajna egyik atomerőműve is működik – 210 kilométerre északkeletre van Lvivtől, írja a CNN.

Andrij Sevcsenko is segít támogatásokat gyűjteni annak a jótékonysági szervezetnek, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna megsegítéséhez hozott létre. A Chelsea, az AC Milan és a Dinamo Kijev korábbi csatára adományokat kért a BBC-nek adott interjújában is a United24 szervezetnek. Mint mondta, minden pénz közvetlenül az ukrajnai jegybankhoz kerül, és aztán a háborús védekezés segítésére fordítják.

Az ukrán aranylabdás futballista tavaly ősszel lett az olasz Genoa edzője, előtte nyárig az ukrán válogatott edzője volt. Most azt mondta, hogy fontos volt neki, hogy megtalálja a módját, hogyan segíthet az országának. „Ukrajna megbénult, lehetetlen működtetni a gazdaságot, minden nap lőnek minket, és emberek halnak meg” – mondta. „Ez a háború kegyetlen. Ez egy népirtás.”

Sevcsenko arról is beszélt, hogy most minden profi sportesemény fel van függesztve Ukrajnában, de június 1-jén a futballválogatott lejátssza az elhalasztott világbajnoki selejtezőjét Skócia ellen. Sevcsenko arra is kitért, hogy az orosz futballklubokat felfüggesztették a FIFA és az UEFA által szervezett bajnokságokban. Erről azt gondolja, hogy amíg tart a háború Ukrajnában, addig maradnia kell a tiltásnak. (BBC)

Morgan Freeman Oscar-díjas színész is rajta van azon a listán, amin Oroszország 963 amerikainak tiltotta meg, hogy belépjen Oroszországba. A kitiltottak főleg kormányzati emberek, Joe Biden amerikai elnök, Antony Blinken külügyminiszter és William Burns CIA-főnök, de nem csak politikusok szerepelnek a listán.

Freeman kitiltásának indoklása így hangzik:

„Híres filmszínész, aki 2017 szeptemberében videóüzenetet vett fel, amelyben Oroszországot az USA elleni összeesküvéssel vádolta, és hazánk elleni harcra szólított fel.”

Hogy melyik ez a videó, amiben Putyinról, a KGB-s kémről beszél, ebben a cikkben olvashat bővebben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hivatalba lépésének harmadik évfordulóján adott, pénteken felvett, de szombaton adásba került tévéinterjúban arról beszélt, hogy véres harcokat megnyerhetnek, de végül az ukrajnai háború diplomáciával érhet majd véget. „Vannak dolgok, amiket csak a tárgyalóasztalnál lehet elérni” – mondta. Arról beszélt, hogy mindent vissza akarnak kapni, Oroszország viszont semmit nem akar átadni. Hangsúlyozta, hogy biztos az ukránok győzelmében, nincs más alternatíva, és azt is mondta, hogy eltörték a világ egyik legerősebb hadseregének a gerincét.

A korábban megszakadt tárgyalások újrakezdésének előfeltétele azonban, hogy az oroszok nem ölik meg az Azovsztal elfogott védőit. „Haza fogjuk hozni őket” – mondta Zelenszkij.

A hét elején a lefegyverzett, súlyosan sérült ukrán katonákat elkezdték kivinni a gyár területéről, és átadták őket az orosz csapatoknak. Az ukrán sebesülteket orosz ellenőrzés alatt lévő területekre vitték kórházba. Az ukrán vezetés azt tervezi, hogy fogolycsere keretében váltaná ki az Azovsztal védőit. Az Azov ezred vezetője pedig pénteken bejelentette, hogy az ukrán katonai vezetés parancsára letették a fegyvert az egészen idáig Mariupol utolsó védőbástyájának számító acélműben. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arról beszélt, hogy eddig több mint 1900 ukrán harcos adta meg magát az acélgyárban.

Zelenszkij az interjúban az ukrán népet nevezte az év embereinek, amikor arról kérdezték, hogy a Time magazin olvasói között készített egyik szavazáson első helyre került 2022 legbefolyásosabb embereinek listáján. (CNN, Guardian)

Közel 170 iskola és óvoda, valamint a többemeletes lakóépületek 30 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült az elmúlt hónapok támadásaiban Harkivban. Ihor Terekhov polgármester a Telegramján arról is beszámolt, hogy kórházak, áramelosztók, utak is megsemmisültek. Azt is hozzátette, hogy a városvezetés új technológiák segítségével is megpróbálja majd helyrehozni az épületeket, „de sokat a semmiből kell majd újjáépíteni.”

A település nemrég még a frontvonalon volt, de az ukrán erők előrenyomulásával a Harkiv körüli harcok már eltolódtak az orosz határ felé. A harkivi polgármester azonban korábban továbbra sem ajánlotta, hogy az emberek visszatérjenek a városba, mert még nem biztonságos a helyzet. Szerdán is érkeztek olyan hírek, hogy továbbra is lövik az oroszok a Harkivtól északra fekvő falvakat, hogy akadályozzák az ukrán ellentámadást. (CNN)

Az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, Japán és Ausztrália tisztviselői kivonultak az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) kereskedelmi minisztereinek bangkoki találkozójának egy részéről, hogy ezzel is tiltakozzanak Oroszország ukrajnai inváziója ellen. Akkor vonultak ki, amikor Makszim Resetnyikov orosz gazdasági miniszter szólalt fel a 21 ország kétnapos találkozójának elején, később azonban visszatértek az egyeztetésre.

Diplomaták szerint az öt ország elítélte az orosz agressziót és annak gazdasági hatását az ázsiai-csendes-óceáni térségre. Egy forrás szerint pedig erősebb nyelvezetet akarnak az APEC-találkozó vasárnapi zárónyilatkozatában az orosz-ukrán háború kérdésében. (Reuters)

António Costa portugál miniszterelnök szombaton Kijevben járt, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel is. Costa a találkozók után arról írt a Twitteren, hogy Portugália 250 millió eurós (kb. 96 milliárd forintos) pénzügyi segítséget biztosít majd Ukrajnának.

Közös sajtótájékoztatójukon Zelenszkij megismételte, hogy reméli, Ukrajna hamarosan tagjelöltté és egyszer majd az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat. Az ukrán elnök szerint nincs szükségük semmilyen alternatívára az EU-s tagjelölti kérelemhez képest, nincs szükség kompromisszumokra. A Guardian szerint ezzel arra reagált, hogy néhány hete Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy évtizedekbe is telhet, amíg Ukrajna teljes jogú taggá válhat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május 9-én számolt be Twitterén, hogy júniusban lehet EU-s válasz Ukrajna tagsági kérelmére. Ez persze nem jelenti azt, hogy rögtön meg is kapják a tagságot, csak egy újabb lépés az efelé vezető úton. (BBC, Guardian)

Kilőtt, kiégett, megsemmisített orosz harci járművekből nyílt kiállítás Kijev központjában, illetve a helyi hadtörténeti múzeumban. A múzeumban nem csak bombák, kézigránátok, fegyverek, sugárzásmérők láthatóak, hanem az orosz katonák olyan személyes tárgyai is, mint sapkák, bakancsok, élelmiszeradagos zacskók, és a szakasz tagjairól készült rajzokkal teli jegyzetfüzetek.

Heves harcokról érkeztek hírek a Luhanszk megyei Szeverodonyeck városának környékéről. Szerhij Hajdaj, a terület ukrán katonai közigazgatásának vezetője szerint az orosz erők rombolják a várost, miközben fokozatosan körbeveszik. Hajdaj a Telegramján arról írt, hogy az ukrán erők tizenegy támadást vertek vissza a frontvonalon a városnál, és nyolc orosz harckocsit is megsemmisítettek – a BBC hozzáteszi, hogy ezt más forrásból nem tudták megerősíteni.

A BBC tudósítója szerint az oroszok fokozták a tüzérségi- és rakétatámadásaikat, fokozatosan nyomulnak előre Luhanszk megye ukránok által ellenőrzött részein. Az Institute for the Study of War pénteki térképén itt lehet megnézni a keleti harcok helyszíneit:

Recep Tayyip Erdoğan török elnök beszélt Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel, akinek azt mondta, hogy konkrét lépéseket vár a terrorizmussal összefüggő aggodalmaira. Erdoğan azt is jelezte, hogy a 2019-es fegyverembargó feloldását is elvárja Svédországtól.

Finnország elnöke, Sauli Niinistö is arról írt a Twitterén, hogy telefonon beszélt Erdoğannal. Azt mondta, hogy NATO-szövetségesekként Finnország és Törökország elkötelezett lesz egymás biztonsága iránt, és így a két ország kapcsolata csak szorosabbá válik. „Finnország elítéli a terrorizmust minden formájában”, a párbeszéd pedig folytatódik.

Rajtuk kívül Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is beszélt Erdoğannal Finnország és Svédország tagsági kérelméről. Mint írta, egyetértettek abban, hogy minden tagország biztonsági aggodalmait figyelembe kell venni, és a tárgyalásoknak folytatódniuk kell a megoldás érdekében.

Finnország és Svédország korábbi semlegességéről lemondva szeretne csatlakozni a NATO-hoz, de Törökország az utóbbi hetekben kijelentette, hogy nem engedi be a szerinte a „terrorizmus melegágyának” számító északi országokat. Az Erdoğan nyilatkozataiban feltűnő terrorvádak mögött a kurdok és a törökök évtizedes konfliktusa áll, amelynek aktuális fejleményeit májusi cikkünk foglalta össze. Arról pedig itt írtunk részletesen, hogy Erdoğan milyen nagy játszmába kezdett, amikor látványosan beintett a finn–svéd NATO-bővítésnek. (BBC, Sky News)

Litvánia energiaügyi minisztériuma bejelentette, hogy május 22-től az ország nem kap többé sem gázt, sem olajat, sem villamos energiát Oroszországból. A Nord Pool európai áramtőzsde úgy döntött, hogy leállítja az orosz villamosenergia-kereskedelmet az egyetlen balti importőrrel, az Inter RAO vállalatcsoporttal. Dainius Kreivis litván energiaügyi miniszter azt mondta:

„Ez egy rendkívül fontos lépés nemcsak Litvánia energiafüggetlenségéhez vezető útján, de szolidaritásunk kifejezése is a háborúban álló Ukrajnával – nem engedhetjük, hogy mi pénzünkből finanszírozzák az oroszok a hadiipart”.

A miniszter hozzátette, hogy Litvánia ezentúl az országban előállított zöld energiával fogja fedezni igényét, sőt a tervek szerint még exportőrré is válik. A litvánok április eleje óta nem vásárolnak orosz gázt és olajat.

Oroszország 963 amerikainak tiltotta meg, hogy belépjen Oroszországba: köztük Joe Biden amerikai elnöknek is, írja a Guardian. Az utazási tilalomról szóló döntés azután született, hogy Biden szombaton aláírt egy 40 milliárd dolláros segélycsomagot, amellyel Ukrajnának nyújt segítséget a háborúban.

A Reuters jelentése szerint a kitiltott amerikaiak között van Antony Blinken külügyminiszter és William Burns CIA-főnök is. Az előző hónapban az orosz külügyminisztérium megtiltotta Boris Johnson, Liz Truss, Ben Wallace és további 10 brit kormánytag belépését is az országba.

Biden aláírta Ukrajna finanszírozási segélycsomagját, az Egyesült Államok így közel 40 milliárd dollárral segíti meg az ukránok katonai támogatását, írja a Guardian.

A csomagot az amerikai szenátus már csütörtökön jóváhagyta. Az amerikai elnök jelenleg Szöulban tartózkodik, itt írta alá a segélycsomagot is.

Az ukrán erők szerint az oroszok továbbra is megakadályozzák, hogy a civilek elhagyják Herszon régiót, és ukrán ellenőrzés alatt álló területekre menjenek, írja a CNN. Ukrajna „terrortaktikával” vádolja Oroszországot, Zelenszkij hivatala pedig szombaton közölte, hogy az ottani falvak a „humanitárius válság küszöbén állnak”.

Herszont az ukrán invázió kezdete óta megszállták az oroszok, és az oroszok csak az Oroszország által hat éve megszállt Krím-félszigetre engedik menekülni az ukránokat. A területet elhagyni próbáló autók konvoját az oroszok napok óta blokkolják, néha rá is lőnek az autósokra.

Az orosz hadsereg bejelentette, hogy megsemmisített egy „jelentős nyugati fegyverszállítmányt” Ukrajna Zsitomir régiójában, Kijevtől nyugatra, írja a Guardian.

A részletekről sokat nem tudni, az Interfax hírügynökség szerint tengerről indított Kalibr rakétákat használtak az oroszok.

6671 ember lépett be pénteken Magyarország területére az ukrán-magyar határszakaszon, a román-magyar határszakaszon pedig 4028-an, írja az MTI az Országos Rendőr-főkapitányság közlése alapján.

A beléptetettek közül a rendőrség 312 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől pénteken 465 ember, köztük 155 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Részt vehet a Vatikán az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokon, de ehhez az kell, hogy mindkét ország ezt akarja, írja az Unian.

Ha a két ország belemegy, abban az esetben a Vatikán közvetíthet Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat a háborúról. A hírt Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán államközi kapcsolatokért felelős titkára jelentette be. Ő úgy fogalmazott, hogy szívesen segítenek, de „bármilyen közvetítői tevékenységhez szükséges mindkét oldal meghívása”. Hozzátette azt is, hogy beszélni fog Ferenc pápának az ukránok fájdalmáról.

Ahogy az várható volt, szombat reggel Oroszország leállította szombaton reggel a gázszállítást Finnországba a két fél közötti pénzügyi vita miatt, írja az MTI a Gasgrid finn állami gázhálózat-fenntartó vállalat közlése alapján.

Már korábban is megírtuk, hogy az orosz Gazprom belengette a gázszállítás leállítását, miután a finn állami gáznagykereskedő megtagadta, hogy rubelben fizessen orosz beszállítójának.

Mika Wiljanen, a Gasum igazgatója kijelentette pénteken, hogy felkészültek erre az eshetőségre, és intézkedtek, hogy ne legyenek fennakadások a finn gázszolgáltatásban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csütörtök esti beszédében azt mondta, szerinte nemcsak Ukrajna érdeke, hogy megnyerjék ezt a háborút, hanem a nyugati országoké is, mert Ukrajna védelme az ő védelmük is – új orosz háborúk és vészhelyzetek ellen.

Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy csütörtökön egyetemi hallgatóknak és oktatóknak tartott beszédet. Azt mondta, sok ukrajnai egyetem nem az eredeti városában működik, mert a háború miatt költözniük kellett.

„Az ukrán fegyveres erők folytatják a Harkiv régió felszabadítását. A Donbaszban viszont a megszállók ráerősítettek. Pokoli ott a helyzet, és ez nem túlzás”

– mondta Zelenszkij. Kitért Szeverodonyeck ágyúzására is, amiben 12 civil vesztette életét, és legalább 40-en megsérültek. Ezekre a támadásokra nem lát katonai magyarázatot, ezért egyértelműnek tartja, hogy Oroszországnak egyetlen célja van: minél több ukránnal akarnak végezni, minél több ukrán házat és vállalkozást akarnak elpusztítani. Beszédében üdvözölte az első háborús bűnös perét, és ahogy korábban, most is megígérte, hogy nemzetközi bíróság előtt is bizonyítani fogják, hogy a megszállók háborús bűnöket követtek el.

Az orosz hadsereg közleménye szerint a mariupoli Azovsztal acélművet „teljesen felszabadították”, pénteken az utolsó ukrán védők is megadták magukat. Az Azov ezred utolsó, 531 főből álló csoportja is megadta magát az orosz védelmi minisztérium szerint – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol volt a bázisa az ukrán haderő egyik legharcedzettebb egységének, a hírhedt Azov ezrednek. A 2014 májusában alakult egységet a neonáci eszmékkel szokták összefüggésbe hozni, nem teljesen alaptalanul, – Vlagyimir Putyin orosz elnök elsősorban rájuk hivatkozva beszél Ukrajna általános nácítlanításáról – ugyanakkor az Azov ezrednek jó pár nem neonáci, és mindenféle más tagja is van, így nem lehet őket általánosan neonáci csoportként azonosítani.

Az ukránok évek óta készültek az oroszok támadására, így folyamatosan erősítették a város védelmét, különösen az Azovsztal acélgyárat, ami egy valódi erődítménnyé változott. Európa egyik legnagyobb acélüzemében több ezer ukrán katona ásta be magát, és tartott ki egészen mostanáig az orosz túlerővel szemben. Az Azovsztalt védő ukrán harcosokról készült fotókat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

(BBC)

• 8 milliárd forintos gyorssegélyt kaphat Magyarország az Európai Bizottságtól az áprilisi 110 milliárd után.
• Az orosz tengeri blokád elleni harcra alkalmas hajóelhárító fegyvereket juttatna Ukrajnába az USA.
• Kína 7,4 százalékkal kevesebb orosz kőolajat vásárolt az idei első négy hónapban.
• Putyin unokájának apját úgy hívják, hogy Zelenszkij.
• Oroszország lehetővé tenné a 40 év felettiek számára, hogy belépjenek a hadseregbe.
• Az Azov ezred vezetője bejelentette: letették a fegyvert Mariupolban.
• Az orosz védelmi minisztérium szerint az Azov ezred utolsó, 531 főből álló csoportja is megadta magát.
• Mihail Hodorkovszkij és Garri Kaszparov pénteken felkerült a külföldi ügynökök listájára Oroszországban.