Az orosz védelmi minisztérium szerint az Azov ezred utolsó, 531 főből álló csoportja is megadta magát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csütörtök esti beszédében azt mondta, szerinte nemcsak Ukrajna érdeke, hogy megnyerjék ezt a háborút, hanem a nyugati országoké is, mert Ukrajna védelme az ő védelmük is – új orosz háborúk és vészhelyzetek ellen.

Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy csütörtökön egyetemi hallgatóknak és oktatóknak tartott beszédet. Azt mondta, sok ukrajnai egyetem nem az eredeti városában működik, mert a háború miatt költözniük kellett.

„Az ukrán fegyveres erők folytatják a Harkiv régió felszabadítását. A Donbaszban viszont a megszállók ráerősítettek. Pokoli ott a helyzet, és ez nem túlzás”

– mondta Zelenszkij. Kitért Szeverodonyeck ágyúzására is, amiben 12 civil vesztette életét, és legalább 40-en megsérültek. Ezekre a támadásokra nem lát katonai magyarázatot, ezért egyértelműnek tartja, hogy Oroszországnak egyetlen célja van: minél több ukránnal akarnak végezni, minél több ukrán házat és vállalkozást akarnak elpusztítani. Beszédében üdvözölte az első háborús bűnös perét, és ahogy korábban, most is megígérte, hogy nemzetközi bíróság előtt is bizonyítani fogják, hogy a megszállók háborús bűnöket követtek el.

A fordításért köszönet az espellnek!

Az orosz hadsereg közleménye szerint a mariupoli Azovsztal acélművet „teljesen felszabadították”, pénteken az utolsó ukrán védők is megadták magukat. Az Azov ezred utolsó, 531 főből álló csoportja is megadta magát az orosz védelmi minisztérium szerint – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol volt a bázisa az ukrán haderő egyik legharcedzettebb egységének, a hírhedt Azov ezrednek. A 2014 májusában alakult egységet a neonáci eszmékkel szokták összefüggésbe hozni, nem teljesen alaptalanul, – Vlagyimir Putyin orosz elnök elsősorban rájuk hivatkozva beszél Ukrajna általános nácítlanításáról – ugyanakkor az Azov ezrednek jó pár nem neonáci, és mindenféle más tagja is van, így nem lehet őket általánosan neonáci csoportként azonosítani.

Az ukránok évek óta készültek az oroszok támadására, így folyamatosan erősítették a város védelmét, különösen az Azovsztal acélgyárat, ami egy valódi erődítménnyé változott. Európa egyik legnagyobb acélüzemében több ezer ukrán katona ásta be magát, és tartott ki egészen mostanáig az orosz túlerővel szemben. Az Azovsztalt védő ukrán harcosokról készült fotókat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

(BBC)

Az orosz igazságügyi minisztérium felvette a külföldi ügynököket nyilvántartó listájára Mihail Hodorkovszkijt és Garri Kaszparovot – írja az Interfax orosz hírügynökség.

A minisztérium indoklása szerint Hodorkovszkij és Kaszparov „Oroszország elleni politikai tevékenységet folytattak, miközben Ukrajnától és az Egyesült Államoktól kaptak támogatást”.

Mihail Hodorkovszkij a Jukosz olajvállalat tulajdonosaként egykor Oroszország leggazdagabb embere volt, de aztán összeütközésbe került Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, adóelkerüléssel és sikkasztással vádolták meg, és 14 év börtönbüntetésre ítélték. Putyin a politikai ellenlábasának számító Hodorkovszkij 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Svájcba emigrált, ahonnan azóta is kritizálja a Kreml politikáját.

Garri Kaszparov, az egykori sakkvilágbajnok is Putyin fő kritikusai közé tartozik. A New Yorkban élő sakklegenda a háború kitörése után például azt nyilatkozta, reméli, hogy ez a háború a Putyin-rezsim bukásához vezet majd.

A G7-országok pénzügyminiszterei megállapodtak arról, hogy további 9,5 milliárd dollárral támogatják Ukrajnát. Így a G7-ek teljes kötelezettségvállalása megközelíti a 20 milliárd dollárt. „Továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni a háború alatt és utána is, és készen állunk arra, hogy szükség esetén még többet tegyünk” – áll a G7-ek közleményében, amelyet a németországi Bonn mellett tartott kétnapos találkozó végén fogalmaztak meg.

A háború súlyosan érintette az ukrán kormány adóbeszedési képességét. Havonta mintegy 5 milliárd dollárra van szükségük a kormányzati alkalmazottak fizetésére és a közművek fenntartására. A G7-es külügyminiszterek a találkozójukat lezárva azt mondták, hogy ez a 9,5 milliárd dolláros támogatás segíteni fog az ukrán kormánynak, hogy biztosítani tudják az alapvető szolgáltatásokat.

(BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy szeretné pótolni a világ legnagyobb repülőgépét, a háborúban megsemmisült Antonov An-225 Mriját. Az óriási gép a Kijevtől északnyugatra fekvő Hosztomel repülőterén parkolt, amikor az orosz invázió elindult. A háború első napjaiban véres harcok dúltak a repülőtér fölötti ellenőrzésért, ennek során semmisült meg a világ egyetlen üzemelő An-225-öse. A hatalmas teherszállító repülőgépről itt írtunk bővebben.

A beszámolók szerint Zelenszkij pénteken azt mondta, hogy egy második Mriját akar építeni, hogy „emléket állítson a háborúban elesett ukrán pilótáknak”. Egy ilyen repülőgép megépítése legalább 800 millió dollárba kerülne – írta Ilja Ponomarenko, a Kyiv Independent tudósítója.

(Sky News)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közlése szerint eddig 1908-an adták meg magukat a körülzárt mariupoli Azovsztal acélműben. Hozzátette: korábban 1387 ukrán tengerészgyalogos tette le a fegyvert a mariupoli Iljics fémműnél. Sojgu pénteken azt is bejelentette, hogy a csak Moszkva által függetlennek elismert luhanszki „népköztársaság” területének „felszabadítása” a végéhez közeledik.

(Interfax, MTI)

Szombat reggel leállítja a Finnországba szállított földgázt az orosz Gazprom, miután a finn állami gáznagykereskedő megtagadta, hogy rubelben fizessen orosz beszállítójának.

A Gazprom Export azt követelte, hogy az európai országok rubelben fizessenek az orosz gázszállításért a moszkvai ukrajnai invázió miatt bevezetett szankciók miatt.

A legtöbb szállítási szerződés euróban vagy dollárban szól, és Moszkva már a múlt hónapban leállította a gázt Bulgáriának és Lengyelországnak, miután nem voltak hajlandók megfelelni az új fizetési feltételeknek.

A Finnországban felhasznált gáz nagy része Oroszországból származik, de a gáz csak az éves energiafogyasztás mintegy 5%-át teszi ki. „Nagyon sajnálatos, hogy a szállítási szerződésünk szerinti földgázszállítás most leáll” – mondta a finn gázvállalat a Gasum vezérigazgatója, Mika Wiljanen.

„A helyzetre azonban alaposan felkészültünk, és amennyiben a gázszállító hálózatban nem lesz fennakadás, a következő hónapokban minden ügyfelünket el tudjuk látni gázzal” – mondta. (Reuters)

Ukrajna júliusban 15 légvédelmi Gepard tankot kap Németországtól, közölte pénteken a német védelmi minisztérium szóvivője. A dpa német hírügynökség jelentése szerint a fegyverszállítás részét képezi a német fegyveres erők kiképzési támogatása és csaknem 60 000 lőszer is. (DW)

Bármilyen büntetést elfogad az az orosz harckocsiparancsnok, aki a hét elején már bűnösnek vallotta magát egy fegyvertelen ukrán civil agyonlövésében. Az ő ügye az első, amit az orosz–ukrajnai háború kitörése óta háborús bűnök miatt indítottak.

A 21 éves Vadim Sziszimarin a pénteki tárgyaláson a kijevi törvényszéken azt mondta, hogy a 62 éves Olekszandr Selipov halálának napján „ideges volt amiatt, ami történik”, és „nem akart ölni”.

„Őszintén sajnálom. Nem akartam, hogy ez megtörténjen, nem akartam ott lenni, de megtörtént. Még egyszer bocsánatot szeretnék kérni, és elfogadok minden olyan büntetést, amelyet felajánlanak nekem.”

A záróbeszédben Sziszimarin ügyvédje, Viktor Ovszjannyikov azt mondta, védence nem bűnös előre megfontolt gyilkosságban és háborús bűnökben, és felmentését kérte a bíráktól. (Guardian)

Bírálta az országáról nagyon terjedő dezinformációkat Anne Linde svéd külügyminiszter, miután Törökország megvádolta Svédországot, hogy menedéket adnak a terrorsitának tartott Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK).
A Twitteren azt írta: „A Svédországról és a PKK-ról szóló, rendkívül gyorsan terjedő félretájékoztatás miatt szeretnénk felidézni, hogy Törökország után Olof Palme kormánya tette először a PKK-t a terrorszervezetek közé, már 1984-ben. Az EU követte a példát 2002-ben, amikor Anna Lindh külügyminiszter volt. Ez az álláspont változatlan.”

Tayyip Erdogan török ​​elnök vádolta meg Svédországot és Finnországot „terroristák” menedéket biztosításával és finanszírozásával. Ankara szerint Svédországban és Finnországban a PKK fegyveres csoportjához köthető emberek és Fethullah Gülen követői vannak, akiket Ankara egy 2016-os puccskísérlet megszervezésével vádol.

A nyugati vezetők szerint viszont Ankara kifogásai nem fogják akadályozni az északi országok NATO-csatlakozási folyamatát. (Sky News)

Iskolára lőtt az orosz katonaság a kelet-ukrajnai luhanszki régióban, Szeverodonyeckben, ahol több mint 200 ember rejtőzött – sokan közülük gyerekek – közölte Szerhij Haidáj, a regionális államigazgatás vezetője. A hírt közlő BBC azt írja, nem tudták ellenőrizni a hír hitelességét.

Haidai szerint három felnőtt meghalt, a rendőrség pedig megpróbálja átvinni az embereket egy másik menhelyre.

Azt is elmondta, hogy mintegy 11 000 ház, amelyek közül csaknem 3 000 sokemeletes volt, részben vagy teljesen megsemmisült Luhanszkban. (BBC)

Az ukrán katonai vezetés parancsára letették a fegyvert a mariupoli Azovsztal fémműben ragadt Azov ezred megmaradt katonái, ezt Denisz Prokopenko alezredes, az Azov vezetője jelentette be pénteken.

Azt mondta, a megmaradt katonák életének megmentésére kapott parancsot, valamint a város védelmének beszüntetésére. A nehéz harcok, a bekerítés és az utánpótlás hiánya ellenére a civileket sikerült evakuálni, a sebesültek pedig megkapták a szükséges orvosi ellátást – mondta. Ami az „elesett hősöket” illeti, reméli, a közeljövőben a hozzátartozók és egész Ukrajna tisztességgel eltemetheti őket. „Dicsőség Ukrajnának!” – zárta üzenetét.

Oroszország szerint közel 2000 ukrán katona adta már meg magát a mariupoli Azovsztal acélműnél.

(BBC)

Oroszország azt állítja, hogy speciális főhadiszállást hozott létre a helyreállítási munkálatok felügyelésére a donbászi régióban, ahol egyre nagyobb teret hódítottak, de az infrastruktúra súlyosan megsérült a tüzérségi bombázásokban és a légicsapásokban.

Az orosz állami tulajdonban lévő RIA-Novosztyi hírügynökség jelentése szerint szakértői csoportok értékelték a régióban szükséges javításokat és építkezéseket.

„A munka javában folyik” – mondta Marat Kusnullin miniszterelnök-helyettes. „Építünk, helyreállítunk minden utat, lerombolt házakat. A második intézkedéscsomag a gazdasági fellendülés” – mondta. (BBC)

Gerhard Schröder volt német kancellár lemondott a Rosznyeft orosz állami olajvállalat igazgatótanácsi tagságáról, azután, hogy a Bundestag megvonta tőle több juttatását, mert az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Vlagyimir Putyin orosz elnöktől.

Szintén felmondott a Rosznyeftnél Matthias Warning német üzletember, az Északi Áramlat 2 vezérigazgatója is. „Megértjük a döntésüket, és köszönjük a folyamatos támogatásukat” – olvasható a vállalat közleményében.

Korábban a német parlament költségvetési bizottságában a kormánypártok és a CDU/CSU jobbközép pártszövetség képviselőinek támogatásával elfogadott indítvány szerint Schröder nem kap többé közpénzt az egykori kormányfői tisztségéhez kapcsolódó tevékenységét szolgáló berlini iroda és stáb fenntartására. A négyfős stáb egyébként már márciusban felmondott, miután főnökük nem volt hajlandó kiszállni a Rosznyeftből. Az iroda a Guardian szerint 2021-ben 419 ezer eurójába került az adófizetőknek.

A volt kancellár a mintegy 8300 eurós (3,2 millió forint) nyugdíját megtarthatja, és az állam továbbra is gondoskodik a védelméről.

A szociáldemokrata politikus kancellárként – az SPD és a Zöldek 1998–2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”.

Az elveszített 2005-ös szövetségi Bundestag-választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

A volt kancellár többször elítélte az Ukrajna elleni agressziót. Április végén a New York Timesnak azt mondta, hiba volt elindítani a háborút, de akkor még azt is hozzáfűzte, továbbra sem hajlandó teljesíteni az elhatárolódásra és a céges tisztségek visszaadására vonatkozó követeléseket.

„Nem fogok elkezdeni mea culpázni”

– mondta. Most mégis megvált a Rosznyeftben betöltött tisztségétől.

(Guardian)

Oroszbarát hekkerek megtámadták több olaszországi intézmény és minisztérium honlapját – közölte az olasz rendőrség. A Yarix olasz kiberbiztonsági csoport közleményében azt írta, a támadást csütörtök este indította a Killnet nevű hekkercsoport.

Péntek reggel még mindig nem lehetett elérni az olasz külügyminisztérium és az olasz bírói szövetség oldalait. A Reuter szerint hasonló támadás volt május 11-én is, a múlt hétvégén pedig a rendőrség közölte, meghiúsítottak egy kibertámadást a torinói Eurovíziós dalverseny ellen.

(Guardian)

A kormányzó Egységes Oroszország párt két képviselője olyan törvénytervezetet nyújtott be az orosz parlament, a Duma elé, amely eltörölné a felső belépési korhatárt a hadseregben. A jelenlegi felső korhatár 40 év az orosz állampolgárok számára.

A törvénytervezet hivatalos, írásos indoklása szerint a nagy pontosságú fegyverek kezeléséhez, a fegyverek és páncélok működtetéséhez magasan képzett szakemberekre van szükség, és a tapasztalatok azt mutatják, az emberek 40-45 éves koruk körül válnak ilyen szakemberré.

A tervezet időzítéséből azonban arra is lehet következtetni, hogy azért van erre szükség, mert az ukrajnai háborúban rengeteg orosz katona meghalt vagy megsebesült, elemzők szerint az invázióban bevetett egységek negyede, 120 zászlóaljból mintegy 30 már harcképtelenné vált.

Oroszországban egyébként a férfiaknak kötelező az egyéves katonai szolgálat. A sorkötelezettségi korhatár jelenleg 18 és 27 év között van. Sok férfi azonban szakmája, iskolai végzettsége vagy egészségi állapota miatt mentesül. Ez a törvény azonban a hivatásos, szerződéses katonákra vonatkozna.

(BBC)

Oroszország új katonai bázisokat hoz létre az ország nyugati részén, hogy ellensúlyozza a NATO megerősödését a határai közelében – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Egyelőre több részletet nem tudni a tervekkel kapcsolatban.

Finnország és Svédország az elmúlt napokban régi katonai semlegességével szakítva jelezte, hogy csatlakozni szeretne a NATO-hoz, amely az észak-atlanti szövetség legfontosabb bővítése lenne a 2004-es keleti bővítési kör óta, és jelentősen növelné a szövetség katonai erejét.

Ennek akadályozója lehet azonban Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki szerdán arról beszélt, nem fogja támogatni, hogy a két skandináv országot felvegyék a NATO-ba, ha a svédek és a finnek nem adják át azokat a kurdokat, akikre Erdoğan terroristaként hivatkozik.

(BBC)

Frantsz Klincsevics szenátor arról beszélt az orosz köztévében, hogy Oroszország azért halad lassan az ukrajnai „különleges katonai művelettel”, mert Moszkva erői „pontosan olyan mentalitású katonák ellen harcolnak, mint a mieink”.

Szerinte azért haladnak „meglehetősen nehezen”, mert az ellenségnek van „az egyik legerősebb és legjobban kiképzett hadserege”, úgy fogalmazott „orosz katonák és tisztek ellen harcolunk”. Hozzátette, nem akar senkit megbántani a kijelentésével.

Néhány napja egy nyugalmazott orosz ezredes adott meglepően őszinte értékelést az állami csatornán a háborúról, arról beszélt, hogy az ukrán katonák rendkívül motiváltak és készek meghalni a hazájukért. Mihail Hodarjonok szerint az ukrán csapatok demoralizálódásáról szóló orosz jelentések csak egyedi esetek, és nem az általános hangulatot jelzik.

Egyúttal óva intett attól, hogy Oroszország rakétákkal fenyegesse a NATO-hoz csatlakozni szándékozó Finnországot. „Elvégre katonai-politikai helyzetünk legfőbb hiányossága, hogy bizonyos értelemben teljes geopolitikai elszigeteltségben vagyunk, és hogy – bármennyire is nehéz ezt beismerni – gyakorlatilag az egész világ ellenünk van” – mondta.

Többnyire a kevésbé önkritikus hangok szoktak megjelenni az orosz közmédiában, áprilisban például sátánista nyugati összeesküvéssel magyarázták a kramatorszki vasútállomás rakétázását, pár hete pedig már ott tartottak a sztálinizmus visszasírásában, hogy „egy Berija-típusú menedzserre lenne szükség”. De az is nagy hullámokat keltett, amikor egy orosz filmrendező sterilizációval fenyegette a háborút ellenzőket az orosz köztévében.

(BBC)

Oroszország majdnem teljesen felszabadította a kelet-ukrajnai Luhanszki Népköztársaságot – jelentette ki az orosz védelmi miniszter az orosz TASZSZ hírügynökség szerint. Abban a régióban újabb területeket foglaltak el Ukrajnától az oroszok által támogatott szakadárok és Oroszország saját erői – mondta Szergej Sojgu. Az invázió előtt Putyin elnök bejelentette, hogy hivatalosan is Ukrajnától függetlennek ismeri el az önkényesen kikiáltott Luhanszki és Donyecki Népköztársaságot.

(BBC)

Oroszország szerint közel 2000 ukrán katona adta már meg magát a mariupoli Azovsztal acélműnél. Korábban a brit védelmi minisztérium azt állította, hogy valószínűleg mintegy 1700 katona tette le a fegyvert a hatalmas ipari létesítménynél. Az Azovsztal sokáig az ellenállás utolsó bástyája volt Mariupolban. Azokat, akik megadták magukat, orosz ellenőrzés alatt álló területekre vitték.

(BBC)

Putyin legfiatalabb lánya, Katyerina Tyihonova 2017 és 2019 között „több mint 50 alkalommal” repült a németországi Münchenbe, charterjáratokon utazva, Putyin saját biztonsági embereinek kíséretében – derült ki a német Spiegel magazin és az iStories független orosz médium vizsgálatából.

Az Ukrajna elleni háború kezdete óta Vlagyimir Putyin bírálta a nyugatbarát oroszokat, akik szerinte az európai gasztronómiára és éghajlatra vágynak, és inkább a Nyugathoz kötődnek, mintsem Oroszországhoz, a „mi népünkhöz” – mondta az orosz elnök. Úgy tűnik, Putyin lánya hasonló módon lelkesedett Európáért, mint azok a gazdag oroszok, akiket az orosz elnök a háború kezdete óta „söpredéknek és árulóknak” titulál.

A két újság repülési feljegyzésekből tudta meg, hogy Tyihonova rendkívül gyakran járt Európában, ráadásul azt valószínűsítik, hogy többször vele utazott a gyereke is, vagyis Putyin unokája, akinek apját – a sors különös fintora – Igor Zelenszkijnek hívnak. Ő korábban a müncheni állami balett igazgatója volt, az azonos vezetéknevű ukrán elnöknek nem rokona. Egy névtelen forrás a bajor állami balettnél azt mondta a Spiegelnek, hogy Zelenszkij „valószínűleg Putyin lányának partnere”.

Az 52 éves Igor Zelenszkij április 4-én „magánéleti, családi okokra” hivatkozva lemondott németországi tisztségéről, miután többen arra akarták rábírni, ítélje el Putyin ukrajnai agresszióját. Zelenszkij még mindig az orosz Nemzeti Kulturális Örökség Alapítvány felügyelőbizottságában dolgozik, ami éppen kulturális központot épít az oroszok által annektált Krímben. A 35 éves Tyihonova korábban Kirill Szamalovhoz, Oroszország egykori legfiatalabb milliárdosához ment feleségül, aztán 2018-ban különváltak.

Itt írtunk arról, hogy évtizedekig óvta a nyilvánosságtól családját az orosz elnök, június elején viszont két nő, akiket széles körben a lányainak tartanak, megjelent egy nyílt rendezvényen. Putyin feltételezett lányaira az Egyesült Államok szankciókat vetett ki.

(Guardian)

A dél-ukrajnai megszállt Herszon megye oroszok által beiktatott új kormányzója, Volodimir Szaldo szerint a régió hamarosan teljes mértékben Oroszországhoz fog tartozni. Helyettese, Kirill Sztremuszov azt írta, a lakosok a következő hetekben kérvényezhetik majd az orosz állampolgárságot.

Ukrán tisztviselők többször jelezték korábban, hogy Moszkva megrendezett, függetlenségi álnépszavazást tervez a régióban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a hónap elején azt mondta, a régió jövője a lakosok akaratától függ.

(BBC)

Kína 25 millió tonna kőolajat importált Oroszországból az idei első négy hónapban, 7,4 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban, ugyanakkor a vásárolt energiahordozóért 40 százalékkal többet, 17 milliárd dollárt fizetett – derült ki a kínai vámhivatal adataiból.

Oroszország Kína második legnagyobb olajszállítója. Az első helyen Szaúd-Arábia áll, amely április végéig 30 millió tonnát adott el Kínának idén, 3,5 százalékkal többet a tavalyi első négyhavinál és 69 százalékkal magasabb áron, 21 milliárd dollárért. Kína harmadik legnagyobb szállítója Irak volt, majd Omán következett és Kuvait. A Kínába irányuló orosz olajexport tavaly 79 millió tonna volt, 4,5 százalékkal kisebb a 2020-asnál.

(MTI)

A NATO romániai harccsoportját (Battle Group Forward Presence – BGFP) azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével alakítják meg májusban, amelyeket a Reagáló Erők részeként vezényeltek Romániába – közölte csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium. A bulgáriai, romániai, szlovákiai és magyarországi harccsoport létrehozásával a NATO a védelmi és elrettentő képességét akarja közép- és hosszú távon erősíteni.

Franciaország kezdeményezésére a romániai harccsoport gerincét a Romániába küldött francia zászlóalj fogja képezni, amelyhez rotációs alapon csatlakoznak majd belgiumi és holland csapatok.

A romániai BGFP fő ereje a Brassó megyei Nagysinken működő kiképzőközpontban fog a román hadsereg alakulataival közösen gyakorlatozni. Franciaország ugyanakkor egy légvédelmi különítményt is küld a román légelhárítás midia-foki kiképző és gyakorlatozó támaszpontjára.

(MTI)

Az orosz katonai vezetés nyilvánosságra hozott egy videót, amelyen állítása szerint a mariupoli Azovsztal acélmű ostroma során megsérült ukránok katonák kórházi kezelése látható.

A felvételen azt mondják, hogy a sebesültek megkapták a szükséges orvosi ellátást, míg a gyógyultakat büntetőtelepre vitték – de ők is megfelelő ellátást kapnak.

Moszkva csütörtökön közölte, hogy hetekig tartó ellenállás után az üzemben meghúzódó mintegy 1700 ukrán harcos átadta magát az orosz erőknek, ezzel látszólag véget ért a kulcsfontosságú kikötővárosért folytatott harc. Péntek reggeli hír, hogy az Azov ezred parancsnokai még mindig az acélgyárban vannak.

(Sky)

Az orosz tengeri blokád elleni harcra alkalmas hajóelhárító fegyvereket juttatna Ukrajnába az USA, írja a Reuters. Kritikus hangok szerint ezek az erősebb fegyverek fokoznák a konfliktust.

Ukrajna a háború kezdete óta hangoztatja, hogy még erősebb nyugati fegyverekre van szüksége, hogy ki tudja űzni az orosz hadihajókat a fekete-tengeri ukrán kikötőkből, lehetővé téve a gabonaszállítmányok és más mezőgazdasági termékek exportját, amit most az oroszok blokádja megakadályoz. Ez nagyon súlyos béklyó Ukrajna számára, hatalmas pénzektől esik így el a megtámadott ország egyébként sem túl jó bőrben lévő gazdasága.

Az USA kongresszusi források szerint egyrészt azért tart attól, hogy nagyobb hatótávolságú és teljesítményű fegyvereket küldjön Ukrajnába, mert eszkalálhatja a konfliktust, másrészt az ilyen fegyverek esetén hosszabb kiképzési idővel kell számolni, a karbantartásuk sem lenne könnyű a megtámadott országban, nem utolsó sorban pedig azt sem szeretnék, hogy orosz kézre kerüljenek hipermodern technológiák.

Most mégis fontolgatják, hogy két különösen hatékony hajó elleni rakétatípust Ukrajnába küldenek. Az egyik a Boeing által gyártott Harpoon, a másik a Kongsberg és a Raytheon közös fejlesztése (Naval Strike Missile, NSM). A Harpoonok hatótávolsága közel 300 km, az NSM-eké pedig 250 km, ez utóbbi kb. 14 napos kiképzést igényel. Szakértők szerint mindkét rakétatípus körülbelül 1,5 millió dollárba kerül lövedékenként. A fejlett rakéták átadását a jelentés szerint több ország is fontolgatja, nem csak az USA.

A brit védelmi minisztérium szerint mintegy 20 orosz hadihajó és tengeralattjáró van jelenleg a Fekete-tengeren. Az orosz hadiflottának már volt egy komoly vesztesége, a Moszkva cirkáló a fekete-tengeri flotta zászlóshajója volt, amíg az ukránok – amerikai segítséggel – el nem süllyesztették.

A G7 pénzügyi vezetői megállapodtak abban, hogy 18,4 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának a következő hónapokban – derült ki egy, a Reuters által látott dokumentumtervezetből.

Az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada pénzügyminiszterei és jegybankelnökei leszögezték: „Továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni ebben a háborúban és azon túl is, és készek vagyunk még többet tenni, ha szükséges”.

(Sky)

Az Egyesült Államok további 100 millió dolláros katonai támogatást nyújt Ukrajnának, jelentette be Antony Blinken külügyminiszter, aki azt is mondta, az USA és szövetségesei „éjjel-nappal dolgoznak” az Ukrajnának szánt fegyver- és felszerelésszállítmányok felgyorsításán. Ezzel a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott teljes amerikai katonai támogatás megközelítőleg 3,9 milliárd dollárra emelkedik (kb. 1400 milliárd forint).

A mostani csomagban 18 tüzérségi löveg, 18 taktikai harcjármű és három tüzérségi elhárító radar van – közölte John Kirby, a Pentagon szóvivője. Az USA eddig mintegy 184 ezer tüzérségi lőszert adott Ukrajnának. M-777-es típusú tarackokat már korábban is szállítottak az amerikaiak Ukrajnába:

(Sky)

A Népszava cikke szerint a hatóságok ebből a pénzből támogathatják a menekülteket – például élelmiszer és ideiglenes szállás biztosításával –, valamint elvégezhetik a regisztrációs és egyéb feladatokat. A gyorssegély az EU belügyi alapjából érkezik, az előírások szerint a kormányzati szervekhez érkező források harminc százalékát civil szervezeteknek, helyi és regionális kormányzatoknak kell eljuttatni, amelyek oroszlánrészt vállalnak az ukrajnai menekültek ellátásában.

Ez a pénz csak egy része az ukrajnai háború miatt folyósított uniós támogatásnak. Az EU költségvetését kezelő Európai Bizottság április végén közel 300 millió eurót (több mint 110 milliárd forintot) utalt Magyarországnak a menekültek ellátására.

Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5 702 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5 352 fő nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 425 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

(MTI)