Megengedte az orosz alkotmánybíróság Moszkvának, hogy ne fizessen ki 57 milliárd dollárt a Jukosz részvényeseinek

2020. december 28. – 11:57

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Nem kell kifizetnie Oroszországnak 57 milliárd dollárt az egykor legnagyobb orosz olajvállalat, a Jukosz megrövidített részvényesei felé – mondta ki az orosz alkotmánybíróság 10 hónappal a Hágai Állandó Választottbíróság döntése után. A Kreml korábban is jelezte, hogy nem tartja illetékesnek a nemzetközi testületet az ítélkezésre, mert Oroszország ugyan aláírta – méghozzá 26 éve – , de nem ratifikálta az Energia Charta Egyezményt, amely szabályozza a szektor külföldi befektetéseinek védelmét is. A múlt heti döntés alapján tehát alkotmánnyal ellentétes lenne, ha Oroszország alávetné magát az ítéletnek – derült ki a RT cikkéből.

A jogalapot a Hágai Állandó Választottbíróság szerint az adta, hogy az orosz alkotmánybíróság 2012-ben hozzájárult, hogy Oroszország alkalmazza az aláírt nem ratifikált Energia Charta Egyezményt – ez akkor Moszkva érdeke volt, mivel életre akarták kelteni az orosz-kazah-belarusz együttműködéssel indult Vámszövetséget (TSZ). A nemzetközi értelmezés szerint ez a döntés a Charta egészére – így a nemzetközi bírósági illetékességre is – vonatkozott, az alkotmánybíróság pénteken publikált döntése szerint azonban arra a 2012-es döntés nem terjedt ki.

Dönteni ilyen ügyekben tehát csak orosz bíróság dönthet, nemzetközi csak akkor, ha ehhez az orosz fél is hozzájárul. A kamatokkal 57 milliárd dollárt a Hágai Állandó Választottbíróság azért szabta ki az orosz államra, mert 2003-tól célirányosan bekebelezte az akkor Mihail Hodorkovszkij vezette Jukoszt, amely egykor az orosz olajtermelés ötödét adta. Az olajvállalat részvényesei pedig ennek a lépésnek a következtében elvesztették befektetéseik értékét. (Hodorkovszkij többek között adócsalásért ezután 10 évet börtönben ült, a vitatható bírósági ítélet nyomán. A ma 57 éves üzletember a demokratikus ellenzék aktív tagja lett, börtönéből rendszeresen politikai leveleket publikált. Néhány hónappal előbb, 2013 decemberében szabadult, Svájcban telepedett le.)

Legfrissebb híreinkért kattintson ide >>>

De akkor miért voltak ott az oroszok a bíróságon?

Jogos a kérdés, hogy a jogi illetékesség hiánya miért csak a kedvezőtlen döntés után ötlött fel az orosz kormányban. Valójában Moszka már korábban is vitatta az illetékességet, egy korábbi hágai döntést sikerült is megfellebbezni, ám 2016-ban ismét kimondta a bíróság, hogy a nemzetközi bíróság illetékes az ügyben. A kormány persze megtehette volna, hogy nem vesz részt a tárgyaláson, ám a hivatalos magyarázat szerint Oroszországban is érvényesül a hatalommegosztás elve, a bíróságok függetlenek, így a kormány nem tehetett mást, minthogy jelen van a perben, amíg az orosz alkotmánybíróság nem dönt. Erre most került sor.