Irpiny félig megsemmisült, háború előtti szinten a rubel, visszafoglaltak egy fontos települést az ukránok

Budapest Park koncertet szervez az orosz-ukrán háború menekültjeinek megsegítésére április 20-án, a jegybevételéből befolyt összeget a Budapest Bike Maffia, a Magyar Vöröskereszt, a Migration Aid és az UNICEF Magyarországnak ajánlják fel – derül ki a sajtóanyagból.

Az esemény a Random Trip és a 7s új, közös projektje a Vibe Changers ‘Special’ bemelegítő szettjével indul, majd ez követi öt különböző zenei stílus: a rock, a hip-hop, az elektro, a soul és a nu jazz. A menekülteket és a civil szervezeteket támogató koncertnek huszonhat fellépője lesz, olyan előadókkal, mint Dés László, a Irie Maffia énekesnője Sena, a székesfehérvári Blahalouisiana együttes énekesnője, Schoblocher Barbara is. Az előadok között szerepel a Random Trip formáció billentyűse Szebényi Dani, úgy mint Vitáris Iván, az Ivan & the Parazol frontembere és az Analog Balaton. A magyar zenészek mellett, a színpadon két külföldi fellépő is lesz, az osztrák származású énekesnő Lilyth (ex-Parov Stelar) és az amerikai Big John Whitfield.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyinban nyilvánvalóan nem lehet megbízni. Johnsont a brit parlament egyik bizottságában kérdezték arról is, hogy az amerikai elnök korábban azt mondta, Putyin nem maradhat hatalmon. (Erről itt írtunk bővebben.)

Erre reagálva a brit miniszterelnök kijelentette, hogy ez „nem célja a brit kormánynak”. „Egyszerűen segíteni akarunk, hogy megvédjük Ukrajna népét az abszolút barbár és észszerűtlen erőszaktól. Ezt tesszük” – mondta. (Sky News)

Oroszország azt állítja, hogy mintegy 16 000 katonát vett fel a Közel-Keletről, a szíriai közösségi médiát pedig elárasztják olyan üzenetek, amikben arra kérik az embereket, hogy csatlakozzanak az orosz csapatokhoz.

A polgárháború által amúgy is sújtott Szíria gazdasága most az alapvető termékek, például a búza drágulásával néz szembe, és ezek nagy része Ukrajnából és Oroszországból származik – így az orosz ajánlat még csábítóbbnak tűnik.

Ráadásul Oroszország támogatta a szíriai rezsimet az ország polgárháborúja alatt, és az orosz állami hírek szerint a szíriai katonák viszonozni akarják a szívességet. (BBC)

Egy amerikai tisztségviselő szerint Vlagyimir Putyin tanácsadói félnek elmondani neki az igazat arról, hogy milyen rosszul folyik az ukrajnai háború, és milyen károsak voltak a nyugati szankciók Oroszország gazdaságára nézve.

„Úgy gondoljuk, hogy Putyint félretájékoztatják tanácsadói arról, hogy milyen rosszul teljesít az orosz hadsereg, és hogy a szankciók hogyan nyomják meg az orosz gazdaságot, mert vezető tanácsadói túlságosan félnek elmondani neki az igazat.”

A névtelenül nyilatkozó tisztviselőt a Reuters idézte, és ezeket mindig fenntartással kell kezelni, mert akár a dezinformációs hadviselés része is lehet, még akkor is, ha a konkrét esetben teljesen életszerű az orosz elnök tanácsadóinak félelme. (Guardian)

A Samsung észt és lettországi és online boltjaiban az eddig Galaxy Z Fold és Z Flip néven árult telefonok neveiből eltűntek a Z betűk. Ezek egyébként a cég legdrágább, hajlítható presztízstelefonjai. A névváltást a cég nem indokolta, de a techsajtó gyakorlatilag készpénznek veszi a logikus következtetést, hogy az orosz–ukrán háborúban az agresszor jelképévé vált Z betű (amit sokan az új horogkeresztnek tartanak) kínos áthallásaitól próbál távolodni a cég. (Android Police)

Az ENSZ Gyermekalapja, az Unicef szerint már mintegy kétmillió gyerek kényszerült elmenekülni Ukrajnából, vagyis a háború elől menekülők fele gyerek. Csak Lengyelországba több mint 1,1 millió gyerek érkezett. Az Unicef továbbra is figyelmeztet az emberkereskedelem és a kizsákmányolás fokozott kockázatára. Azt írták, hogy több mint száz gyerek halt meg, és több mint 130 gyerek megsebesült a háborúban.

„Miközben az otthonukból elmenekülő gyerekek száma tovább nő, nem szabad elfelejtenünk, hogy mindegyiküknek védelemre, oktatásra, biztonságra és támogatásra van szüksége” – mondta Catherine Russell, az Unicef ügyvezető igazgatója.

(CNN)

• Az ENSZ jelentése szerint már több mint 4 millió ember menekült el Ukrajnából a háború kitörése óta.
• Az ukrán vezérkari jelentés szerint csak megtévesztés a részleges orosz visszavonulás.
• Ukrán tisztviselők Kijev, Donyeck, Csernyihiv, Liszicsanszk és Hmelnickij térségéből is rakétacsapásokról számoltak be szerdán.
• A brit védelmi minisztérium jelentése szerint egyes orosz csapatok kénytelenek visszatérni Belaruszba és Oroszországba utánpótlásért.
• A Kreml értékelése szerint nem hozott érdemi áttörést a keddi orosz–ukrán tárgyalás.
• Ukrajnába utazott az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontjának vezetője, Rafael Mariano Grossi, hogy tárgyaljon az ukrán kormánnyal az ország nukleáris létesítményeinek biztonságáról.
• Az ENSZ három emberi jogi szakértőt nevezett ki az esetleges háborús bűnök kivizsgálására.
• Három humanitárius folyosót nyitottak a civilek evakuálására szerdán.
• Az ukrán miniszterelnök-helyettes azt követelte, hogy az orosz katonák hagyják el a csernobili atomerőmű körüli zónát.
• Németország elővigyázatosságból kihirdette a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb szintjét.
• Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy Lengyelország azt tervezi, hogy még 2022 vége előtt beszünteti az orosz olaj vásárlását, és legkésőbb májustól nem importál többé orosz szenet.
• Szijjártó Péter külügyminiszter azt állította, hogy folyamatos az egyeztetés a baloldal és az ukrán kormány képviselői között. Az ukrán nagykövetség erre úgy reagált, hogy „Ukrajna eddig sem avatkozott és ezután sem fog beavatkozni Magyarország belügyeibe”. Még Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is megszólalt az ügyben.

David Cameron a CNN-nek nyilatkozott a háborúval kapcsolatban. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök gyakorlatilag háborús bűnös. Cameron felszólította az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és az európai országokat, hogy ne vegyenek részt a novemberi G20-csúcson, hogy ha Putyint is meghívják, és az orosz elnök el is megy Indonéziába.

„Elképzelhetetlen, hogy egy amerikai elnöknek olyasvalaki mellett kelljen ülnie, aki gyakorlatilag egy háborús bűnös. Aki válogatás nélkül bombázza és lövi a civilek otthonait, iskolákat és kórházakat” – mondta a volt brit miniszterelnök. Cameron szerint Nagy-Britanniának a katonai akciókon kívül minden más eszközzel segítenie kell Ukrajnán, például még szigorúbb szankciókkal.

Cameron két olyan esetet is felidézett hivatali időszakából, amikor szerinte Putyin „egyenesen hazudott”. „Emlékszem, az egyik ilyen alkalom az volt, amikor 2014-ben hazudott az orosz csapatok jelenlétéről a Donbaszban” – mondta Cameron. „Egy másik alkalom az Ukrajna felett lelőtt Malaysia Airlines MH17-es utasszállító repülőgépről szólt”.

(CNN)

A 444 szerdai videójából az derült ki, hogy a megkérdezett kormánypárti politikusok többsége a választás előtt négy nappal valójában nem igazán akar válaszolni az olyan kényes kérdésekre, mint hogy mi a véleményük arról, hogy a szövetséges V4-es országok miniszterei nem akarnak Budapestre jönni azért, mert nem tetszik nekik Orbán Viktor háborúval kapcsolatos politikája. Annál a kérdésnél pedig aztán végképp kerülik a komoly választ, hogy hogyan lehetséges az, hogy orosz támadók törték fel a magyar külügy számítógépes hálózatát, belső levelezését, sőt még az államtitkokat továbbító védett hálózatot is, és az Orbán-kormány évek óta nem bírja elhárítani őket.

Tuzson Bence mellett Kósa Lajost, Menczer Tamást, Révész Máriuszt és Orbán Balázst is próbálta szóra bírni a 444. Tuzson például azzal hárította el a kérdéseket, hogy most egy „nagyon szép kutyás eseményen” volt.

Norvégia további 2000 darab M72 LAW páncéltörő gránátvetőt és védőfelszerelést adományozott Ukrajnának – jelentette be a norvég védelmi minisztérium szerda délután. Nem sokkal később az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij videóbeszédet intézett a norvég parlamenthez.

Norvégia a fegyverszállítmánnyal segítséget kíván nyújtani Ukrajnának, hogy meg tudják védeni magukat az orosz csapatokkal szemben. „Az ukránok más országok fegyvertámogatására szorulnak, hogy továbbra is ellen tudjanak állni Oroszország nemzetközi joggal ellentétes támadásának” – mondta a norvég védelmi miniszter, Odd Roger Enoksen. Hozzátette: „Ha Ukrajnának sikerül visszavernie Oroszország támadását, az egyrészt biztosítja Ukrajna szuverenitását, másrészt segít fenntartani a békés konfliktuskezelés normáját és a határok tiszteletben tartását Európában.”

Földes András nemrég járt abban az ukrán városban, aminek a határából, egy atomerőmű közeléből verték vissza az oroszokat. Utána pedig a Kijev közelében lévő Zsitomirban a lebombázott civil lakónegyedekben forgatott.

A Telex helyszíni háborús tudósítóját ezúttal is Munk Veronika, a Telex alapító főszerkesztője fogja kérdezni a Telex Facebook-oldalán, szerda este 19.30-kor.

Korábban több hasonló élő bejelentkezést is közvetítettünk Ukrajnából a közösségi médiában:

• legutóbb Nyilas Gergely és Huszti István egy rakétatámadás után jelentkezett be Odesszából,
• Nyilas Gergelyt ezelőtt a moldáv határról, egy menekülttábor mellől is kapcsoltuk,
• és korábban ő mesélt arról is, hogy hogyan jutottak el Huszti István fotósunkkal együtt Kijevbe, és milyen volt akkor a helyzet ott a háború elején,
• Nyilas Gergely és Földes András itt jelentkezett be azután, hogy sikerült elhagyniuk az ostromlott Kijevet,
• Mizsur Andrást korábban egyszer kapcsoltuk, amikor Bődey Jánossal együtt a háború első hetében is tudósított Lvivből a menekültválságról,
• másodszor pedig akkor jelentkezett be, amikor szintén a nyugat-ukrajnai Lvivben dolgoztak, és a várostól 50 kilométerre súlyos rakétatalálat ért egy katonai bázist.

A Telex helyszíni tudósításait pedig itt lehet elérni >>>

Az orosz állami Pervij Kanal (magyarul „Első csatorna”) egyik műsorvezetője, Jevgenyij Popov azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnököt el kellene távolítani a hivatalából, és helyére elődjét, Donald Trumpot kellene ültetni, akit Moszkva partnerének nevezett egy keddi műsorban.

Popov a 60 perc című műsor keddi adásában fejtett ki a véleményét Biden múlt szombati megjegyzésével kapcsolatban, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem maradhat hatalmon”. Később a Fehér Ház, Antony Blinken külügyminiszter, majd maga Biden is közölte: nem úgy értették, nem akarnak rezsimváltást Oroszországban, és nem arról van szó, hogy fordult volna az amerikai külpolitikai stratégia. Magyarázatuk szerint Biden pusztán személyes felháborodásának adott hangot Putyin tettei miatt.

(Newsweek)

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő arról beszélt az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokra utalva, hogy az Oroszország által 2014-ben annektált Krím „Oroszország része”, és az orosz alkotmány kizárja, hogy bármely orosz régió sorsáról bárki mással tárgyaljanak.

(BBC)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Kínába látogatott, ahol Vang Ji kínai külügyminiszterrel tárgyalt. Lavrov a találkozó előtt azt mondta, hogy Kínával együtt „egy többpólusú, igazságos és demokratikus világrend” felé fognak haladni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szerdai sajtótájékoztatóján is beszélt az orosz–kínai kapcsolatokról. Azt mondta: „Ez egy kiváltságos stratégiai partnerség, partnerek vagyunk, szövetségesek vagyunk Kínával. Teljes mértékben támogatjuk a kapcsolatok további fejlődését” – mondta. Arra a kérdésre, hogy Kína megbízható szövetségesnek tekinthető-e, Peszkov azt mondta: „Ezt láttuk, és remélhetőleg semmi sem változik ebben a tekintetben.”

(Guardian, Interfax)

Kedd este mintegy 80 fogyatékkal élő gyerek – néhányan gyámjaik kíséretében – megérkezett a lengyelországi Przemyśl városba, miután kedden evakuálták őket Dnyipróból. A lengyel–ukrán határon lévő városból a Stalowa Wolában lévő befogadóközpontba szállították tovább őket. A CNN tudósítói szemtanúi voltak annak, hogy a nap folyamán mentőautók sora várta a gyerekeket a vasútállomáson. A gyerekek körülbelül három napig maradnak Stalowa Wolában, ahol segítséget és támogatást kapnak, mielőtt Németországba szállítják őket.

(CNN)

Az ENSZ népesedési kérdésekkel foglalkozó szervezetének (UNFPA) vezetője kijelentette, hogy „rendkívül aggódik” amiatt, hogy a háború miatt nőhet a nem kívánt terhességek száma. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a nők ellen Ukrajnában és azon kívül is elkövetett szexuális erőszak mértéke.

A háborús helyzetben nem mindenhol tudják biztosítani a szükséges fogamzásgátló eszközöket és szolgáltatásaikat, és ilyen esetekben egyébként is kiszolgáltatottabbak a nők az emberkereskedőknek és a szexuális erőszaknak – mondta Natalia Kanem.

Bár Ukrajnára vonatkozó hitelesített adatok egyelőre nem nagyon állnak rendelkezésre, korábbi kutatások szerint a menekült nők több mint 20%-a állítja, hogy tapasztalt szexuális erőszakot. Giulia Vallese, az UNFPA kelet-európai regionális igazgatója arról beszélt, hogy bár jelenleg az ENSZ nem tudja ellenőrizni az ukrajnai szexuális erőszakról szóló jelentéseket, de a háborús konfliktusokat világszerte szexuális erőszak kíséri.

(Guardian)

A Kreml szerint nem hozott érdemi áttörést a keddi, isztambuli orosz–ukrán tárgyalás – írja az Interfax orosz hírügynökség. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, még sok munka áll előttük, azt viszont üdvözölte, hogy Ukrajna írásban is megfogalmazta a háború lezárására vonatkozó követeléseit. „A pozitívum az, hogy az ukrán fél legalább elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni, hogy mit javasol. Eddig ezt nem sikerült elérnünk” – mondta Peszkov egy szerdai sajtótájékoztatón.

A tűzszüneti tárgyalások keddi, törökországi fordulója némi optimizmusra adott okot, miután Oroszország azt közölte, hogy „drasztikusan csökkentik” katonai tevékenységüket Kijev és Csernyihiv környékén. Nyugati és ukrán tisztviselők azonban továbbra is szkeptikusak maradtak ezzel az ígérettel kapcsolatban. Ukrán tisztviselők szerdán azt közölték, hogy éjszaka több régiót is bombáztak az oroszok.

(Interfax, Sky News)

Az ukrán háború fényében meginogni látszik a híres lengyel–magyar barátság. Miért változtak a dolgok, és mit jelenthet ez a jövőre nézve? Mélyelemzés, csak angolul, a Telexen. Ossza meg ismerőseivel!

The longtime friendship of Poland and Hungary has been deeply shaken by the two governments' different responses to the war in Ukraine. Read our in-depth analysis on why this matters and how it might affect Central Europe in the future!

Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ három emberi jogi szakértőt nevezett ki az orosz–ukrán háború során elkövetett esetleges háborús bűnök és egyéb jogsértések kivizsgálására. A független testület megbízást kapott, hogy vizsgálják ki az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértéséről szóló eseteket és lehetséges bűncselekményeket. A testületet a 71 éves norvég bíró, Erik Møse fogja vezetni.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa március 4-én Ukrajna és szövetségesei, köztük az Európai Unió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kérésére egy évre állapodott meg a vizsgálóbizottság felállításáról.

(Reuters)

Több mint 12 millió font (5,3 milliárd forint) gyűlt össze az ukrajnai háború áldozatai javára a kedden Birminghamben megrendezett segélykoncerten, amelyen Ed Sheeran és Camilla Cabello mellett az Eurovíziós Dalfesztivál 2016-os ukrán nyertese, Jamala is fellépett. A Concert for Ukraine elnevezésű adománygyűjtő rendezvényen Nile Rodgers & Chic, Snow Patrol, a Manic Street Preachers és Emeli Sande is színpadra lépett.

A koncert egyik csúcspontja volt az a bejátszás, amelyben Ilja Bondarenko, egy fiatal hegedűvirtuóz egy kijevi pincéből bejelentkezve játszott el egy ukrán népdalt a világ minden tájáról vele együtt zenélő 94 hegedűssel együtt.

A nézők a tévéközvetítés alatt küldhettek adományokat. A szervezők szerint a koncerttel 12,2 millió fontot sikerült összegyűjteni. Az összeget a brit Katasztrófavédelmi Vészhelyzeti Bizottság – a brit jótékonysági szervezetek ernyőszervezete – számára utalják át az ukrajnai háború áldozatainak megsegítésére.

(MTI)

A mikolajivi kormányzati épületet ért orosz támadásban 12 ember meghalt, és közel 30 másik megsebesült – közölték ukrán tisztviselők. A város polgármestere, Olekszandr Szenkevics a BBC-nek azt mondta, hogy az épületben nem voltak katonák, „csak őrök voltak, az összes többi ember irodai dolgozó volt”. Szenkevics úgy véli, az orosz erők valószínűleg Vitalij Kim kormányzót próbálták célba venni, aki akkor nem tartózkodott ott.

(BBC)

Szijjártó Péter külügyminiszter a szerdai kormányülés után a Facebook-oldalán tett bejelentést. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter néhány napja felhívta a budapesti ukrán nagykövetet, Ljubov Nepopot, „hogy a magyarországi választás befolyásolásának lehetőségéről konzultáljanak”.

„A sajtóban megjelent információ megfelel a valóságnak. Ezzel a magyar baloldal csúnyán lebukott. Lebuktak, hogy van egyeztetés, mégpedig folyamatos egyeztetés a magyar baloldal és az ukrán kormány képviselői között.

A magyar baloldal ígéretet tett arra, hogy ha kormányoznának, akkor azonnal döntenének fegyverek szállításáról Ukrajnába, és azonnal megszavaznák az Európába, ezen belül Magyarországra irányuló kőolaj- és földgázszállítások szankcióját” – mondta Szijjártó, azt azonban nem részletezte, hogy pontosan melyik lapra utal ezzel. Minden valószínűség szerint arra, hogy a kormányközeli Magyar Nemzet nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva azt írta szerda reggel, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt stábja felvette a kapcsolatot az ukrán elnökkel.

Zaránd Péter, az Egységben Magyarországért sajtófőnöke szerint a külügyminiszter részéről ez egy olcsó kampányhúzás, egy egyszerű csúsztatás azért, hogy elterelje a figyelmet a Direkt36 kedden megjelent tényfeltáró cikkéről, illetve az Orbán-kormány és saját személyes felelősségéről a magyarországi nemzetbiztonsági kockázatokat egyértelművé tévő orosz befolyásról.

Szijjártó a Facebook-videójában azt is elmondta, figyelemmel követik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemzetközi megszólalásait, „amelyek egyértelműen visszaigazolják ezen tárgyalások, egyeztetések tényét”. „Az ukrán kormány folyamatosan támadja Magyarországot, a magyar kormányt azért, mert úgy döntöttünk, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében nem szállítunk fegyvereket Ukrajnába, és nem szavazzuk meg az energiaellátásunk biztonságát veszélyeztető szankciókat sem” – mondta Szijjártó.

Hozzátette: megérti az ukrán elnök álláspontját, hogy minél több fegyvert szeretnének kapni az Európai Unió államaitól, így Magyarországtól is, és azt akarják, hogy minél több ország szavazza meg a kőolaj- és fölgázszállításokra vonatkozó esetleges szankciókat. „De ez mélyen ellentétes Magyarország érdekével. Magyarország érdeke egyértelműen az, hogy kimaradjunk ebből a háborúból” – mondta Szijjártó.

Az ENSZ szerint több mint 4 millió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország elindította a háborút. Az ENSZ menekültügyi szervezete közölte, hogy az orosz invázió február 24-i kezdete óta már 4,02 millió ember hagyta el Ukrajnát. Az invázió előtti mintegy 44 milliós népességgel számolva ez azt jelenti, hogy öt hét alatt nagyjából minden tizenegyedik ukrán állampolgár elhagyta az országot.

(Guardian)

Oroszország Észak-Ukrajnából Kelet-Ukrajnába vonja át erőit, hogy megpróbálja bekeríteni az ukrán csapatokat, de a hadsereg egy részét a főváros, Kijev közelében tartja, hogy lekösse az ukrán erők egy részét – mondta Volodimir Zelenszkij egyik tanácsadója az ukrán köztévében.

Olekszij Aresztovics arról is beszélt, hogy Ukrajna az orosz invázió kezdete óta javította tárgyalási pozícióját, hajlandóak megígérni az ország semleges státuszát, de csak akkor, ha erre biztonsági garanciákat kapnak. A Reuters szerint azt is mondta, hogy a háború még legalább egy hétig aktív fázisban lesz.

(Guardian)

A donyecki regionális kormányzó, Pavlo Kirilenko az ukrán állami tévében azt mondta, hogy az orosz erők szinte minden várost lőnek az ukrán kormány által ellenőrzött területnél az önhatalmúlag kikiáltott donyecki köztársaságtól elválasztó frontvonal mentén. A Reuters jelentése szerint arra figyelmeztetett, hogy a helyzet súlyosbodhat, mivel az orosz erők arra a térségre összpontosítják erőfeszítéseiket.

(Guardian)

Sir Richard Shirreff, a NATO korábbi európai főparancsnok-helyettese azt mondta, hogy „a legtöbb emberhez hasonlóan” ő is gyanakvással tekint Oroszország azon ígéretére, miszerint csökkentik a kijevi és a csernyihivi régió elleni támadást. „Nem zárnám ki, hogy ez a megtévesztés valamilyen formája” – tette hozzá.

„Amíg Putyin a Kremlben van, addig nem lehet béke Európában”

– jelentette ki Shireff, aki „véres autokratának” nevezte az orosz elnököt. Szerinte a NATO-nak biztosítania kell, hogy a háború „hidegháború maradjon, ne pedig forró háború”.

(BBC)

Lengyelország azt tervezi, hogy még 2022 vége előtt beszünteti az orosz olaj vásárlását, és legkésőbb májustól nem importál többé orosz szenet – közölte szerdán Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Lengyelország igyekszik megszakítani a gazdasági kapcsolatait Moszkvával a háború miatt.

A magyar kormányfő korábban jelezte: Magyarország nem teheti meg, hogy nem vásárol több orosz olajat. „Mi nem pocsék, hanem nagyszerű nemzet vagyunk, amely erkölcsileg helyesen jár el. De nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy szétlövetjük Magyarországot. Az nem segítség, hogyha elzárjuk az orosz gáz- és olajcsapot, és a magyar gazdaság három nap múlva vagy négy nap múlva megáll – azzal nem segítettünk az ukránoknak” – írta Orbán Viktor kedden.

Zelenszkij arról beszélt kedden a dán parlament képviselőinek, hogy Európa nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait. „Nem lehetnek orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik az Uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot, hogy a lehető legtöbb pénzt keresse. Mindenki pontosan tudja, az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait” – mondta.

Zelenszkij a múlt héten azt is közölte, nem érti, hogy miért tétovázik Orbán abban, hogy szankciókat vezessenek be az oroszok ellen, és miért nem enged át Magyarország a területén fegyverszállítmányokat. Orbán erre válaszul a korábbi álláspontját ismertette, azaz, ha az oroszok elzárják a kőolaj- és földgázcsapokat, azt a magyar családok fizetnék meg, míg Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a fegyverszállítmányok katonai célpontok lehetnek.

Szintén keddi hír, hogy Magyarország lemondta a szerdára Budapestre tervezett V4-es védelmi miniszteri találkozót, mivel a szövetségesek távolmaradásukat jelezték az Orbán-kormány Ukrajna-politikája miatt. Csehország és Lengyelország is visszalépett a budapesti tanácskozástól.

(Guardian)

Mikola Povoroznyik, Kijev főpolgármester-helyettese az egyik ukrán tévében azt mondta, hogy éjszaka Kijev külterületén ágyúzást lehetett ugyan hallani, szóltak a szirénák, de magát az ukrán fővárost nem lőtték az orosz erők.

(Guardian)

Az orosz erők ipari létesítményeket támadtak az éjszaka folyamán a nyugat-ukrajnai Hmelnickij régióban – közölte Szerhij Hamalij regionális kormányzó. Részleteket nem árult el célpontokról, de azt mondta, a tüzek „lokális jellegűek” voltak, és ellenőrzik, hogy vannak-e áldozatok.

(Sky News, Reuters)

Szíriai harcosoknak havi 5000 fontot (kb. 2,1 millió forintot) ajánlanak, hogy a fronton harcoljanak Oroszországért az Ukrajna elleni háborúban – írja saját infókra hivatkozva a BBC.

Egy szíriai katona, aki önként jelentkezett harcolni, azt mondta, szerinte Oroszország mészárlást hajt végre Ukrajnában, de ezzel egyúttal segít a szegény szíriaiakon is, akiknek nincs pénzük élelemre.

Azt mondta, a felkínált pénz miatt jelentkezett önkéntesnek. A családja nem akarja, hogy menjen, de azt mondták neki, hogy 37 ezer fontot (kb. 16 millió forintot) kap a családja, ha esetleg megölik a háborúban. Legalább 200 emberről tud, aki önként jelentkezett. Az ukrán kormány és egy szíriai szervezet szerint 14 toborzóközpontot hoztak létre Szíriában az oroszok.