Irpiny félig megsemmisült, háború előtti szinten a rubel, visszafoglaltak egy fontos települést az ukránok

Németországban elővigyázatosságból kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintját, mert nem lehet tudni, hogy milyen szabályokat vezet be Oroszország a földgázszállítások elszámolásáról – jelentette be Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter szerdán Berlinben. A miniszter szerint az intézkedés célja az Oroszországból érkező földgázáramlás esetleges megszakadására való felkészülés. Habeck hangsúlyozta: Németország földgázellátása egyelőre biztosított.

A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat rendelték el most a németek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a minisztériumban felállítanak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja a földgázellátási helyzetet. Ezt a tevékenységet egyébként már hetek óta folytatják, a döntéssel csupán formalizálják a gyakorlatot.

A döntés közvetlen előzménye, hogy csütörtökön ismertethetik Moszkvában az orosz földgáz értékesítésének a Kreml által barátságtalannak minősített országokkal szemben alkalmazandó, rubelalapú elszámolási rendszerét.

(MTI, FAZ)

Az észak-ukrajnai Csernyihiv régió kormányzója szerint nem enyhülnek az orosz támadások, annak ellenére, hogy Moszkva ígéretet tett az ottani katonai műveletek csökkentésére. Vjacseszlav Csausz kormányzó a Telegramon azt írta: „A csernyihivi régióban csapásokat hajtott végre Nyizsnyin ellen, Csernyihivet pedig egész éjjel támadták.”

(Guardian)

Az ukránok kedden azt közölték, hogy Irpiny közel 95 százaléka már az ellenőrzésük alatt áll, visszafoglalták az észak-ukrajnai várost az oroszoktól. A Kijev közelében fekvő város a harcok egyik forrópontja, sok légicsapás érte, és most újra ukrán kézen van, ahogy Kijevben és a régió többi részén is visszavettek területeket az ukránok.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy szerdán három humanitárius folyosót állítanak fel a civilek evakuálására. „Buszok és teherautók oszlopai már elhagyták Zaporozsje városát. Követeljük a megszálló erőktől, hogy tartsák be kötelezettségeiket, és engedjék át a humanitárius oszlopokat az útzárakon” – írta Facebook-oldalán Verescsuk. A bejegyzés szerint Mariupolból Bergyanszkba, Enerhodarból és Melitopolból pedig Zaporozsjébe fognak civileket evakuálni.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy a megszálló orosz erőknek ki kell vonulniuk a csernobili atomerőmű területéről. „Követeljük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa haladéktalanul hozzon intézkedéseket a csernobili zóna demilitarizálására, és küldjön oda egy különleges ENSZ-missziót, hogy elejét vegyék egy újabb nukleáris katasztrófának” – idézte Verescsukot a Reuters. Azt is elmondta, hogy Ukrajna a tegnapi isztambuli tárgyalásokon arra kérte Oroszországot, hogy engedélyezze 97 humanitárius folyosó létrehozását a legsúlyosabban érintett ukrajnai városok, falvak és települések felé.

Natalija Vorozsbit ukrán drámaíró a Guardiannek írt arról, milyen volt az, amikor elmenekült Kijevből. „Felkaptam két gyűrűt, magammal vittem anyámat, a lányomat és a macskámat” – írta.

Azért gondolt arra a nagy sietségben, hogy két gyűrűjét is magával viszi, mert „a könyvekben ilyenkor mindig ékszert visznek magukkal az emberek”. Pénzt és a személyi igazolványát is vitte. „De otthagytam a keresztet a falon”, és úgy döntött, az összes ikont is hátrahagyja. „Minden növényemet megöntöztem, de vajon meddig tartanak ki, ha soha nem térek vissza? Ki olvasztja ki a fagyasztómat? Otthagytam a szívemet… A nagymama fényképe még mindig a polcon. Egy új hidratálókrémet a fürdőszobában hagytam. Még csak nem is használtam. Ne gondolj a hidratálóra, te hülye nőszemély, inkább figyeld az utat!” – írta saját kétségbeesett meneküléséről Vorozsbit a brit újságnak, amikor már több mint harminc órája autót vezetett. „Szeretnék aludni, de a macska épp most szart be a kocsiba, és a bűz ébren tart.”

Egy félig elkészült filmet is Kijevben hagyott, és ott maradt két férfi is, akik fontosak számára, az egyik a férje, a másik a lánya apja. „Mit csomagoljon az ember, ha új életet akar kezdeni valahol? Milyen jogon vették el azt az életet, amit már felépítettem?” – tette fel a szinte megválaszolhatatlan kérdéseket.

(Guardian)

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint március 29-én, kedden 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5607 fő érkezett Magyarországra. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4248-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. A beléptetettek közül a rendőrség 2169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

(MTI)

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint egyes orosz csapatok kénytelenek visszatérni Belaruszba és Oroszországba utánpótlásért. A szerda reggel közzétett hírszerzési jelentés szerint az orosz egységek súlyos veszteségeket szenvedtek el, ezért kell visszatérniük a hátországba, hogy ott aztán újjászerveződjenek. „Ez további nyomást gyakorol Oroszország amúgy is nehéz logisztikai helyzetére, és jól mutatja, hogy Oroszországnak milyen nehézségei vannak az Ukrajnán belüli előretolt területeken lévő egységeinek újjászervezésével” – áll a jelentésben. A britek szerint az, hogy az orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy a donyecki és luhanszki offenzívára fognak összpontosítani, annak a hallgatólagos beismerése lehet, hogy nehezen tudnak egynél több jelentős előrenyomulási tengelyt fenntartani.

Helyi források szerint széles körű ágyúzás kezdődött a kelet-ukrajnai Liszicsanszk városánál, az orosz hadsereg a lakónegyedeket is lövi. Szerhij Gajdaj, a luhanszki régió kormányzója a Telegramon arról írt, hogy többemeletes lakóházakat is értek csapások. A halottak és sebesültek számáról még nincsenek pontos infók.

(Guardian)

A BBC újságírói ágyúzást, robbanások hangját hallják Kijevben a külvárosok felől. A nap a légvédelmi szirénák bőgésével indult, majd robbanások sorozatát lehetett hallani. Az egyelőre nem világos a tudósítók számára, hogy az orosz vagy az ukrán csapatok fegyvereit hallják, esetleg mindkettőét.

Oroszország kedden közölte, hogy csökkenteni fogja az ukrán főváros közelében folytatott hadműveleteit, de ezt az ígéretet több nyugati vezető szerint óvatosan kell kezelni.

(BBC)

Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Ukrajnába utazott, hogy tárgyaljon az ukrán kormánnyal az ország nukleáris létesítményeinek biztonságáról.

A magas rangú kormányzati tisztviselőkkel folytatott megbeszélések középpontjában az ügynökség azon tervei állnak majd, hogy „sürgős technikai segítséget” nyújtsanak, és segítsenek „elhárítani egy olyan baleset kockázatát”, amik veszélyeztetnék az embereket és a környezetet.

Az orosz erők március 4-e óta tartják megszállva Ukrajna legnagyobb atomerőművét Zaporizzsjánál, február 24-e óta pedig a csernobili atomerőművet is ellenőrzésük alatt tartják. Sőt, az ukrán katonai vezetés arról is beszámolt, hogy Oroszország a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónát szerintük lőszerszállításra és -felhalmozásra használja, valamint parancsnoki állomáshelyeket alakít ki az övezetben.

(CNN)

• Az orosz védelmi miniszter elégedett a háború első szakaszának eredményével. Szergej Sojgu azt mondta, miután az ukránok harci erejét jelentősen csökkenteni tudták, a Donyec-medencére fókuszál majd az orosz haderő, amit értelmezésük szerint fel kell szabadítani. Részletek itt.
• Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy az orosz erők egyes alakulataikat elkezdték visszavonni Kijev és az ország északkeleti részében lévő Csernyihiv megyékből Belaruszba. Az ukrán katonai vezetés arról is beszámolt, hogy Oroszország a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónát szerinte lőszerszállításra és -felhalmozásra használja, valamint parancsnoki állomáshelyeket alakít ki az övezetben.
• A volt orosz miniszterelnök nem látja annak jelét, hogy Putyin engedményeket tenne.
• A Pentagon szerint az oroszok átcsoportosítanak, nem visszavonulnak Kijevnél.
• Az ukrán vezérkar szerint is csak megtévesztés a részleges orosz visszavonulás.
• Zelenszkij arról beszélt, hogy a pozitív jelek nem nyomják el az orosz lövedékek robbanásait. Azt mondta, nem tud bízni egy olyan állam képviselőinek szavaiban, amelyik még továbbra is az ukránok pusztulásáért küzd. Hangsúlyozta azt is: Ukrajna nem fogja csökkenteni a védelmét, akkor se, ha néhol lazul az orosz támadás
• A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok elfogadták, hogy nem tudják bekeríteni Kijevet, ezért is vonulnak odébb.

Mariupol

• Putyin azt akarja, hogy az ukránok tegyék le a fegyvert Mariupolban. „A nehéz humanitárius helyzet megoldása érdekében az ukrán nacionalista fegyvereseknek fel kell hagyniuk az ellenállással, és le kell tenniük a fegyvert” – mondta.
• Az Azov ezred nem adja fel Mariupolt, minden házért és utcáért megharcolnak – üzente az egyik vezetőjük.

Diplomácia, hírszerzés

• Donald Trump egy interjúban azt üzenete az orosz elnöknek, hogy hozza nyilvánosságra a Biden család általa feltételezett kelet-európai zűrös ügyeiről birtokában lévő összes terhelő információt.
• A dán tolmácsolásból kimaradt, hogy Zelenszkij odaszólt Budapestnek. A beszédet hallgató dán képviselők nem biztos, hogy észrevették, hogy Zelenszkij Magyarországra utal, amikor az EU-t szétfeszítő orosz csápokról beszélt, ugyanis a hivatalos tolmácsolásból éppen a „Budapest” szó maradt ki. A dán tolmács az utolsó mondatot úgy fordította, hogy „Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább az oroszok tetteit védő kifogásokat.”
• Lehettek hiányosságok az amerikai hírszerzésben, ami miatt az Egyesült Államok túlbecsülhette az oroszok hadseregét, és alábecsülték az ukrán haderőt – mondta el egy magas rangú amerikai tábornok az Egyesül Államok szenátusa előtt.

Szergej Lavrov egy, még a háború előtt egyeztetett látogatásra érkezett a kelet-kínai Huangsan városába; az orosz külügyminisztérium fotója szerint gépét talpig védőruhába öltözött járványügyi dolgozók várták a reptéren (az előretörő koronavírus miatt Kínában drákói intézkedések sorát léptették életbe).

Az orosz diplomácia vezetője Kína, Afganisztán és az Egyesült Államok képviselőivel az afganisztáni humanitárius katasztrófa enyhítéséről tárgyal majd, de a megbeszéléseken nyilván szóba kerül az Oroszország által előidézett másik humanitárius katasztrófa, az ukrajnai háború is. A Moszkva bosszús szövetségesének számító Kína ENSZ-nagykövete, Taj Ping egyébként magyar idő szerint szerda hajnalban újból felszólította a „harcoló feleket” a civilek védelmére és a nemzetközi jog előírásainak betartására.

(Guardian)

Kedden a magyar hatóságok adatai szerint összesen 1589 ukrán menekült, köztük 623 gyerek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a múlt héten a BOK „B” csarnokban kialakított központi tranzitváróba. Rajtuk kívül a rendőrség 17 ember, köztük 9 gyerek egyéni kezdeményezésben történt elhelyezéséről kapott bejelentést kedden. A tranzitváróban egyébként nem sokkal a nyitás után mi is jártunk, helyszíni tapasztalatainkról itt olvashat.

A Reuters információi szerint az orosz jegybank rubelben vásárolna vissza 2012-ben még dollárban kibocsátott kötvényeket. Az összesen 2 milliárd dollár értékű csomag a jövő héten járna le, és ez az orosz államadósságot idén leginkább terhelő nemzetközi fizetési kötelezettség, melynek törlesztése a lap szerint súlyos terhet jelent a nemzetközi szankciókat nyögő (nyugati bankokban tartott valutatartalékaitól elvágott) orosz pénzügyi rendszernek. A jegybank ajánlata a Reuters által megszólaltatott elemzők szerint egyrészt csökkenti a jövő héten esedékes dollárterhet, másrészt segítség lehet a kötvények oroszországi birtokosainak. Egyelőre nem világos, mi történik azokkal a kötvénytulajdonosokkal, akik nem fogadják el a rubelt, a kibocsátás szabályai szerint azonban a kötvényeket dollárban kellene visszafizetni. Az orosz rubel stabilizálása, a valutatartalék védelme érdekében egyébként felmerült, hogy Oroszország a jövőben a földgázért is rubelben kéri a fizetséget. Ahogy arról részletesen írtunk, ennek a lépésnek az az értelme, hogy a vevő, aki megveszi a rubelt, hogy kifizethesse a földgázt, orosz bankokon keresztül váltja a rubelt, azaz a deviza befolyik Oroszországba.

Egy orosz Szojuz űrkapszula fedélzetén tér vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról az amerikai Mark Vande Heit és két orosz kollégája, Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov. Az űrkapszula szerdán Kazahsztánban ér földet.

Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője az ukrajnai invázió után egy meglehetősen vagdalkozó stílusú üzenetben azzal vádolta meg amerikai társszervezetét, a NASA-t, hogy szabotálja az együttműködést az oroszokkal, veszélyeztetve ezzel a Nemzetközi Űrállomáson zajló munkát, sőt a Szojuz rakétákkal pályáján tartott űrállomás létét. A NASA vezetősége azonban kimért válaszában felhívta a figyelmet arra, nem az Oroszországgal szemben elrendelt szankciók ilyesmire nem kötelezik őket az együttműködés megszüntetésére, és ez nem is áll szándékukban. Az űrbe egyébként nem ért el az ellenségeskedés, az űrhajósok leszögezték, hogy „közösen alkotjuk a legénységet”.

(BBC)

A volt amerikai elnök egy interjúban azt üzente az orosz elnöknek: hozza nyilvánosságra a Biden család kelet-európai zűrös ügyeiről birtokában lévő összes terhelő információt.

Nem az ön hibája, ha szerda hajnalban közvetítésünket átpörgetve értetlenül ráncolja a szemöldökét; Trump ugyanis a 2020-as amerikai elnökválasztási kampányhajrá egyik meghatározó politikai ügyében kérte Putyin segítségét. Ez az ügy nagyjából azt a vádat takarja, hogy Joe Biden alelnökként előnyhöz juttathatott bizonyos ukrán üzletembereket, akikkel a Buriszma nevű ukrán energetikai cég igazgatótanácsában ülő fia kötötte össze, ezért pedig a fián keresztül pénzt is kapott. Trump már 2019-ben, Biden elnökjelöltté választása előtt meg akarta kapargatni az ügyet, és gyakorlatilag megzsarolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy indítson vizsgálatot a Buriszma-ügyben. És amikor ez a nyomásgyakorlási kísérlet kiszivárgott, erre hivatkozva indította meg a demokrata többségű amerikai képviselőház a Trump elmozdítását célzó eljárását, az impeachmentet (amit azután a szenátus republikánus többsége lesöpört az asztalról). Hunter Biden egyébként valóban nem viselkedett etikusan, de egy kétpárti bizottság, majd bíróság is tisztázta, hogy a Biden család nem sértett törvényt.

Trump azonban elnökválasztási vereségével együtt ezt az ügyet sem tudja elengedni; a 2020 után gombamódra szaporodó Trump-párti híroldalak egyikének a „Just the News”-nak (melynek alapítóját, John Solomont egyébként pont a Hunter Bidenről írt cikkeinek torzításai miatt rúgták ki a The Hill washingtoni laptól) adott interjújában azt taglalta, hogy Vlagyimir Putyinnak kéne nyilvánosságra hoznia a Hunter Biden ukrajnai érdekeltsége és egyes orosz oligarchák közti gazdasági kapcsolatok részleteit.

(Guardian)

Az ukrán vezérkar BBC által ismertetett értékelése szerint az isztambuli tárgyalásokon vállalt orosz részleges visszavonulás (például Kijev térségéből) csak az ukrán katonai vezetés megtévesztésére végrehajtott csapatmozgás, mely során inkább egységek rotálása történik, nem a katonai erők tényleges visszavonása. Ez egybevág azzal a elemzői konszenzussal, miszerint jelenleg az orosz inváziós erők átcsoportosítását láthatjuk. Az ukrán vezérkar szűkszavúan utal arra, hogy a donyecki fronton súlyos harcok – megfogalmazásuk szerint „tűz és vihar” – zajlik.

A külügy szerdán megjelent utazási ajánlásaiban nem javasolja az amerikai állampolgároknak azt, hogy Ukrajnába vagy Oroszországba utazzanak, mivel „rendszeresen kapnak hírt” olyan esetekről, amikor az orosz hatóságok vagy az inváziós hadsereg tagjai amerikaiakat tartóztatnak le, és a diplomáciai képviseleteknek „korlátozottak a lehetőségei” a segítségnyújtásra.

(via Guardian)

Lehettek hiányosságok az amerikai hírszerzésben, ami miatt az Egyesült Államok túlbecsülhette az oroszok hadseregét, és alábecsülték az ukrán haderőt – mondta el egy magas rangú amerikai tábornok az Egyesül Államok szenátusa előtt.

Amikor Oroszország a múlt hónapban megszállta Ukrajnát, az amerikai hírszerzés úgy értékelte, hogy Kijev napokon belül orosz kézre kerülhet. Az orosz hadsereg azonban megrekedt a főváros körül, ami a rossz ellátás és az ukrán erők makacs ellenállásának is volt köszönhető.

Az amerikai szenátus kedden kihallgatta Tod Wolterst, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának vezetőjét. Azt is megkérdezték, hogy lehetett-e olyan hírszerzési hiányosság, amely miatt az Egyesült Államok túlbecsülte Oroszország erejét és alábecsülte az ukrán védelmét.

„Lehet. Ahogy korábban is tettük, amint véget ér ez a válság, utólag átfogó vizsgálatot fogunk végezni minden területen és osztályon, és kiderítjük, hogy hol voltak a gyenge pontjaink, és mindenképpen megtaláljuk a módját, hogy ezeken javítsunk” – mondta Wolters.

A háború első óráiban az amerikai tisztviselők felajánlották, hogy segítenek Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek elmenekülni az országból, miközben az orosz csapatok Kijev felé vonultak. Zelenszkij ezt megtagadta, helyette fegyvereket kért Ukrajnának az Oroszországgal szembeni védekezéshez.

Az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei segítették Ukrajna hadseregének fegyverekkel való ellátását, Javelin páncéltörő rakétákat és a Stinger légvédelmi rakétákat adtak az oroszok ellen. Bár a becslések igen eltérőek, egyes források szerint több ezer orosz katona vesztette életét a konfliktusban. Amerikai tisztviselők azt állítják, hogy bizonyítékaik vannak az orosz hadsereg morális problémáira.

(CNN)

Délután írtuk meg, hogy Volodimir Zelenszkij újabb beszédében kritizálta a magyar kormány politikáját. Kedden a dán parlament előtt mondott beszédet Zoom-on az ukrán elnök, ahol úgy fogalmazott,

„Nem lehetnek orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik az Uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot, hogy a lehető legtöbb pénzt keresse. Mindenki pontosan tudja, az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait.”

Mint azonban utólag kiderült, a beszédet hallgató dán képviselők nem biztos, hogy észrevették, hogy Zelenszkij Magyarországra utal, amikor az EU-t szétfeszítő orosz csápokról beszélt, ugyanis a hivatalos tolmácsolásból éppen a „Budapest” szó maradt ki. A dán tolmács az utolsó mondatot úgy fordította, hogy

„Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább az oroszok tetteit védő kifogásokat.”

Zelenszkij beszédének angol nyelvű hivatalos leiratát itt, ukrán nyelvű felvételét itt (8:35-nél kezdődik a kérdéses mondat), a dán tolmácsolást itt (34:20-tól), a beszéd dán nyelvű leiratát pedig itt találják. Előbbi kettőben egyértelműen szerepel a „Budapest” szó, utóbbi kettőben viszont nem.

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy az ukránoknak le kell tenniük a fegyvert Mariupolban – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében.

Az orosz külügyminisztérium Telegram-bejegyzése szerint a két vezető a háború történéseiről tárgyalt, különös tekintettel a humanitárius erőfeszítésekre.

Mariupol kapcsán Putyin hangsúlyozta, hogy „a nehéz humanitárius helyzet megoldása érdekében az ukrán nacionalista fegyvereseknek fel kell hagyniuk az ellenállással, és le kell tenniük a fegyvert”.

A francia elnökség egyik tisztviselője elmondta, hogy Macron felvetette a mariupoli humanitárius misszió végrehajtásának témáját, de ennek még nem adottak a feltételei. A két vezető tárgyalt az Európai Unióba irányuló orosz gázszállításért fizetendő rubelről is.

(BBC)