Az oroszok állítják, hogy innentől a Donyec-medencére fókuszálnak, de az erőik eloszlása nem ezt mutatja

Legfontosabb

2022. március 26. – 10:51

frissítve

Az oroszok állítják, hogy innentől a Donyec-medencére fókuszálnak, de az erőik eloszlása nem ezt mutatja
Szergej Rudszkoj, Igor Konaszenkov, a védelmi minisztérium szóvivője és Mihail Mizsincev, az orosz nemzetvédelmi irányítóközpont vezetője sajtótájékoztatója az orosz erők további műveleteiről – Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Oroszország péntek délután közölte, hogy nagyrészt befejezettnek tekinti az ukrajnai katonai hadművelet első fázisát, a továbbiakban pedig a Donyec-medence „felszabadítására” koncentrálnak majd. Rácz András biztonságpolitikai és Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa ugyanakkor a Telex kérdésére úgy fogalmazott a hírrel kapcsolatban, hogy nem igazán lehet megmondani, hogy igaz-e, amit az oroszok bejelentettek, de az biztos, hogy az erőik eloszlása jelenleg nem utal erre.

Mit jelentettek be az oroszok?

Szergej Rudszkoj, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője egészen pontosan azt mondta pénteken, hogy „az ukrán fegyveres erők harci kapacitását jelentősen csökkentettük, ami lehetőséget ad, hogy a fő célunkkal, a Donbasz felszabadításával foglalkozzunk”. Azt is elmondta, hogy Oroszország korábban két forgatókönyvet vázolt fel, melyek közül az egyik eleve csak a Donyec-medencére szorítkozott volna, míg a másik Ukrajna egész területére kiterjedt. Ahogy az azóta egyértelműen kiderült, ez utóbbit választották.

A hírről beszámoló Reuters értékelése szerint a mostani orosz bejelentés akár azt is jelentheti, hogy az oroszok a kemény ukrán ellenállás miatt visszavettek az ambícióikból, míg az elhangzottak inkább azt sugalmazzák, hogy az ukrán haderő meggyengítése volt a cél, hogy később zavartalanul haladhassanak a Donyec-medencébe. Az oroszok korábban többször is egyértelművé tették, hogy addig folytatják a katonai hadműveletet, amíg el nem érik a céljaikat, azt azonban továbbra sem lehet tudni, hogy ezek pontosan mik.

Akkor az oroszok elkezdik kivonni a csapataikat?

Elsőre nagyon nehéz megmondani, hogy pontosan mi áll a döntés hátterében, sőt, az is lehetséges opció, hogy valójában nem is ez lesz a következő lépésük. Rácz szerint elképzelhető, hogy csak időt akarnak nyerni átcsoportosításhoz, és hozzátette, nem lehet megmondani, hogy igazat mondanak-e az oroszok. Azt is kiemelte ugyanakkor, hogy az erők eloszlása jelenleg nem azt mutatja, amit most bejelentettek.

A szakértő szerint többek között azért is lenne furcsa, mert tudni lehet, hogy az oroszok a dél-ukrajnai Herszon régióban is próbálkoznak egy szeparatista állam létrehozásával. A stratégiailag is fontos Herszon városát március elején foglalták el az oroszok, a városi tanácsának helyettes vezetője pedig két hete azt mondta a Reutersnek, hogy állítólag azt tervezik, hogy álnépszavazást tartanak, és ennek eredményére alapozva újabb szakadárállamot hoznak létre a dél-ukrajnai városból és környékéből.

A főbb orosz erők ráadásul még mindig Kijev körül vannak, ami szintén nem arra utal, hogy az oroszok a Donyec-medencére akarnának összpontosítani.

Stratégiailag könnyebb célpont vagy ukrán ellenállás?

Az orosz védelmi minisztérium pénteken azt is közölte, hogy Donyeck és Luhanszk megyét nagyrészt már egyébként is megszerezték az oroszok – a minisztérium szerint előbbinek 93 százalékát, utóbbinak pedig 53 százalékát birtokolják a szeparatisták. Rácz elmondta, Donyeck megyében néhány nagyobb település van már csak ukrán kézen és Luhanszk megyét is egyre nehezebben tartják az ukránok, tehát a Donyec-medence „felszabadítása” egy könnyen kipipálható cél az oroszok számára.

A CNA Oroszország-szakértője, Michael Kofman szintén hasonlókról írt. Ő Twitteren úgy fogalmazott, hogy ezen a ponton az oroszok előtt reális cél lehet a teljes Donyec-medence elfoglalása, amely után valamilyen megállapodást köthetnének, hogy végül mégis győzelemként tudják beállítani az egészet. Azt is hozzátette, hogy ha az ostromlott Mariupolt is sikerülne elfoglalniuk, azzal a szintén eredeti célok között szereplő „nácitlanítást” is sikeresnek nyilváníthatnák, hiszen itt található a szélsőjobbos Azov zászlóalj főhadiszállása.

Rácz szerint meg kell várni, hogy az oroszok ténylegesen elvonuljanak, és kérdésünkre hozzátette, hogy nagyjából egy héten belül látszana, ha az oroszok ezt tényleg megtennék. Ekkor derülne ki, hogy komolyan gondolják-e azt, hogy mostantól a Donyec-medencére fókuszálnak, vagy egy hét múlva esetleg kitűznek egy újabb célpontot. Az ukrán ellenállással kapcsolatos kérdésünkre Rácz azt mondta, az hogy az ukránok Mikolajivról (helyszíni riportjainkat itt és itt olvashatják) lefejtették az ostromgyűrűt, mindenképpen nagy siker,

de a Kijev környékén visszafoglalt városoknak és védelmi pontoknak inkább harcászati jelentősége van – a lényeg itt az, hogy az oroszok egyelőre nem tudták bekeríteni Kijevet.

Ahogy arról korábban írtunk, négy héttel az invázió kezdete után az ukrán erők, önkéntesek ellenállásával a front legnagyobb részén úgy tűnik, hogy állóháború alakult ki, és több helyen ukrán ellentámadásokról is érkeztek hírek. A Reuters haditudósítója egy moszkvai diplomatára hivatkozva arról írt, hogy végső soron ez is szerepet játszhatott abban, hogy a korábban komolyabb célokat kitűző oroszok most már megelégednének a Donyec-medencével is. Erre ugyanakkor egyelőre semmilyen kézzel fogható bizonyíték nincsen. Az oroszok logisztikai nehézségeiről itt írtunk részletesebben, az orosz-ukrán háború első hónapját pedig csütörtök éjjel foglaltuk össze, ezt a cikkünket itt tudják elolvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!