A kínai külügy felháborodott, Zelenszkij gyönyörű svájci városokból figyelő orosz oligarchákról beszélt, Johnson a brexithez hasonlította az ukránok harcát

2022. március 19. – 06:59

frissítve

A kínai külügy felháborodott, Zelenszkij gyönyörű svájci városokból figyelő orosz oligarchákról beszélt, Johnson a brexithez hasonlította az ukránok harcát
Egy férfi sétál a szétbombázott Harkivban szombaton – Fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu Agency / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva
  • Ukrajna magyarországi nagykövete, Ljubov Nepop Budapesten a második világháborúhoz hasonlította Ukrajna megszállását. „Az, ami folyik, az ukrán nép elleni genocídium, és háborús bűn” – mondta. Márki-Zay Péter háborús bűnösnek nevezte Putyint.
  • Szankciók: Ukrajna tizenegy oroszbarát pártot tiltott le vasárnap a háború miatt. Az ukrán rendőrség 1500 orosz narratívát terjesztő médiaorgánumot függesztett fel a háború kezdete óta. Ausztrália nem ad több timföldet az oroszoknak.
  • Szumiban 71 árva két hét után megmenekült a föld alól. Kijevben viszont meg kellett műteni egy anyukát, aki saját testével védte egyhónapos gyermekét a robbanások elől.
  • A Kyiv Independent a mariupoli városi tanács alapján arról számolt be, hogy az orosz erők helyi lakosok ezreit költöztetik a civilek akarata ellenére Oroszországba.
  • A brit védelmi minisztérium a háború szombati napját összefoglalva arról írt, hogy Ukrajna továbbra is sikeresen védi légterét. Az orosz erők lelassultak.
  • Az ukrán külügy szerint legalább 14 400 orosz katonával végeztek az ukrán erők a háború kitörése óta, több ezer orosz hadieszközt pedig harcképtelenné tettek.
  • Az orosz állami közvélemény-kutatók azt matekozták ki, hogy a háború támogatottsága nő Oroszországban. Kína szerint „az idő majd őket igazolja”, miután Kína maradt az egyetlen nagy ország, amely nem ítélte el Ukrajna megszállását.
  • A világ hétvégén is Ukrajnára gondolt: Manhattan kék-sárgába öltözött, Olaszország kék-sárga párosításban árult fagylaltot.

Az ukrán hadsereg szokásos napi beszámolójában azt írta, hogy szombaton Oroszország kevésbé az új támadásokra, inkább a veszteségek pótlására és a felszerelések javítására összpontosított.

A hadsereg arról is írt, hogy állítólag sikeresen megállították az orosz offenzívát Izyum városának közelében. Mindemellett azzal vádolták Oroszországot, hogy szándékosan akadályozza az általuk megszállt területeken a segélykonvojok bejutását.

(bbc)

Vang Yi kínai külügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy majd az „idő bebizonyítja, hogy Kína a történelem helyes oldalán állt” az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Kína az egyetlen nagy ország, amely nem bírálta Oroszország ukrajnai invázióját. Az „invázió” szót sem használták eddig.

A külügyminiszter arról beszélt, „független ítéleteket hoznak” és nem fognak „külső nyomást elfogadni”. Lö Jü-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton egy pekingi biztonsági fórumon „egyre felháborítóbbnak” nevezte az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat. Ő is a történelemkönyvet vette elő érvelésében, mondván, „a történelem újra és újra bebizonyította, hogy a szankciók nem képesek megoldani a problémákat”.

(cnn)

Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette, hogy 11 politikai párt tevékenységét korlátozzák mindaddig az országban, amíg a hadiállapot tart. A pártok közül néhányat azzal vádol Ukrajna, hogy közvetlen kapcsolatban is áll az orosz állammal.

Az elnök több párt nevét jelentette be. Köztük szerepelt az Ellenzéki Platform – Az Életért is, amely az egyik legnagyobb oroszbarát párt, képviselői is vannak a parlamentben. Az ukrán igazságügyi minisztérium azonnali hatállyal intézkedett a tilalom érvényesítésében.

(bbc)

71 árvát evakuáltak egy északkelet-ukrajnai árvaházból, miután két hetet töltöttek az alagsorban az orosz lövések elől elrejtőzve Szumiban, írja a CNN.

Az árvák között sokan fogyatékkal élők, valamennyien pedig négy év alattiak. Egy humanitárius folyosón keresztül sikerült végül elhagyniuk a rendszeresen támadás alatt lévő Szumit, mondta Szumi kormányzója, Dmitro Zsivickij.

„Közel két hete rejtőztek ezek a gyermekek az óvóhelyen. Olyan gyermekek, akiknek nincsenek szüleik, és akiknek nagy része állandó orvosi ellátást igényel.”

-tette hozzá.

Mintegy 1500 orosz propagandát terjesztő médiumot tiltott le Ukrajnában a rendőrség a háború kezdete óta. A rendőrség közlése szerint a blokkolt csatornákat összesen körülbelül 15 millió ember követte.

Mindemellett 3178 olyan szöveget is letiltottak, amely az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket, illetve az ukrajnai civilek halálát igyekezett igazolni. A rendőrség hozzátette, az oldalakat az ukrán kiberrendőrség által létrehozott Telegram-fiókon benyújtott panaszok alapján találták meg.

(bbc)

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök hajnalban tett közzé közösségi oldalán egy videóbeszédet, amelyben főként az orosz-ukrán háború 24. napját foglalta össze. Ebben arról beszélt, hogy „az ukránok bebizonyították, hogy professzionálisabban tudnak harcolni, mint egy olyan hadsereg, amely évek óta harcol különböző területeken, különböző körülmények között”.

„Bölcsen és bátran reagálunk az Ukrajnába küldött rengeteg orosz felszerelésre és katonára”

-fogalmazott. Az ukrán elnök orosz veszteségekről és ukrajnai történelemről beszélt, majd hozzátette, több mint 6600 embert evakuáltak nyolc humanitárius folyosón keresztül szombaton. A kijevi régióból, Borodyankából azonban az oroszok támadása miatt nem tudtak evakuálni, tette hozzá.

Ausztrália betiltotta a timföld és az alumíniumércek, például a bauxit exportját Oroszországba. Az ország ezzel szabott újabb szankciót Oroszországgal szemben az orosz-ukrán háború kirobbantása miatt.

„Oroszország timföldszükségletének közel 20%-át Ausztrália biztosítja” – mondta az ausztrál kormány. Hozzátették, a lépéssel korlátozzák Oroszország alumínium-termelési kapacitását, amely Oroszország számára fontos exportcikk.

(bbc)

Az Egyesült Államok azt javasolta Törökországnak, hogy küldje el S-400-as, orosz gyártású légvédelmi rendszerét Ukrajnának, ezzel segítve az oroszok elleni harcot. Zelenszkij ukrán elnök korábban arra kérte az országokat, hogy küldjenek ilyen típusú orosz rendszereket, melyek kezelését az egykori szovjet államok jobban ismerik.

A javaslat felmerült a Reuters szerint Wendy Sherman helyettes külügyminiszter március eleji törökországi látogatásán is. Az elemzők szerint azokban Törökország esélyesen elveti az amerikai javaslatot egyrészről a politikai aggályok miatt, másrészről a rakétarendszer telepítésével és ukrajnai üzemeltetésével kapcsolatos akadályok miatt.

A kijevi Ohmatdit Nemzeti Gyermekkórház arról számolt be Facebookon, hogy egy anya testével védte egyhónapos babáját, miközben Kijevet több robbanás érte. Mint azt írták, a gyermek sértetlenül megúszta a támadásokat, az anya azonban többszörösen megsérült.

A gyermeket szülei épp etették péntek reggel, amikor a bombázások elérték a család házát is. Az apa sebeit ellátták a kórházban, az anyát végül meg is kellett műteni. A kórház posztja a családról és a sérülésekről készült képekkel itt látható, de csak erősebb idegzetűeknek.

Az állami tulajdonú Orosz Közvélemény-kutató Központ arra a következtetésre jutott felméréseiben, hogy az oroszok 71%-a támogatja az orosz állam által Ukrajna ellen indított háborút (a kutatóközpont szavaival élve: különleges katonai műveletet). Valerij Fjodorov, a központ vezetője szerint kutatásuk alapján a háború katonai művelet támogatottsága az első napokhoz képest növekszik.

Szergej Belanovszkij szociológus szerint az orosz társadalom a háború mentén két valóságra szakadt, amiben „egyik fél sem tudja meggyőzni a másikat arról, hogy az ő nézőpontja a helyes”. Mint hozzátette, a háborús kommunikációban Oroszországon belül még olyan apróságok is kulcsszerepet játszanak, minthogy valaki „háborúnak”, vagy az állam által jóváhagyott „katonai műveletnek” nevezi a háborút.

Mint arról már többször beszámoltunk, az orosz állam a háború szó használata mellett a háborúellenes tüntetéseket sem nézi jó szemmel: egy héttel ezelőtt 14 804 volt azoknak a száma, akiket a háború ellenzése miatt vettek őrizetbe Oroszországban. Az orosz állami közmédiában a háború ellen tüntető szerkesztő pedig például közel százezer forintnak megfelelő büntetést kapott azután, hogy 14 órás kihallgatása után elengedték.

(guardian)

A brit védelmi minisztérium szokásos napi jelentésében arról írt, hogy az ukrajnai erők továbbra is sikeresen védik Ukrajna légterét. Mint írják,

„A légtér ellenőrzésének átvétele volt Oroszország egyik fő célja a háború első napjaiban, a folyamatos kudarc azonban hátráltatta az oroszok műveleteinek előrehaladását.”

A védelmi minisztérium hozzáteszi, a jelenlegi állás szerint az oroszok afféle biztonsági stratégiát alkalmaznak, inkább távolról lőnek az ukrajnai célpontokra.

Nézzék meg, hogyan telik Patron, a csernyihivi tűzszerészek bombakereső kutyájának szolgálati ideje! Autóba be, autóból ki, mellényt fel, és irány a bevetés helyszíne!

(via 444)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter beleszállt azokba a multinacionális cégekbe, amik még nem vonultak ki Oroszországból. A lerombolt mariupoli színház fotója mellé azt írta: „Szeretném megkérdezni azokat a multinacionális cégeket, amik még mindig Oroszországgal vagy Oroszországban dolgoznak: hogyan folytathatják az üzletet velük? Hogyan tudják etetni, kiszolgálni és fizetni azokat, akik ezt tették?”

A New York-i Manhattanben szervezett felvonulás résztvevői az ENSZ-székháztól indulva fejezték ki szolidaritásukat a mariupoli gyermekkórház bombázásban meghalt gyerekek mellett. Emellett azt követelték az NATO-tól, hogy zárják le az ukrán légteret. A WSB-TV beszámolója szerint Atlantában is volt hasonló megmozdulás szombaton.

Ez a szervezet álláspontja szerint továbbra sincs napirenden, és az Egyesült Államok is hasonló állásponton van. Arról, hogy miért is annyira érzékeny téma, hogy repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa a NATO Ukrajna légterét, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Fotó: Andrew Kelly / Reuters Fotó: Andrew Kelly / Reuters
Fotó: Andrew Kelly / Reuters

Az Ukrajnában szombaton készült fotókon huszonéves önkéntes katonák is vannak, akik korábban online marketinggel foglalkoztak, most viszont fegyvert ragadtak.

A mikolajivi halottasház udvarán pedig azonosításra vár néhány holtest. Több tucat katona halt meg a város laktanyáját ért orosz támadásban.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Péntekhez képest csökkent azok száma, akik el tudták hagyni az ostromlott ukrán városokat szombaton, a Sky News cikke szerint durván 6600 embert tudtak kimenteni így. Ebből több mint négyezret Mariupolból, ahonnan autókkal és buszokkal menekítették az embereket Zaporizzsja felé.

A városban szombaton is heves harcok zajlottak, a folyamatos orosz támadások miatt akadozott a lebombázott mariupoli színházban rekedtek mentése. A Kyiv Independent arról is írt, hogy a mariupoli városi tanács közlése szerint az orosz erők helyi lakosok ezreit költöztetik át önkényesen Oroszországba.

Egy fagyival Ukrajnáért címmel jótékonységi fagylaltozásra invitáltak szombaton az olasz cukrászdák, hogy adományokat gyűjtsenek a háború sújtotta Ukrajnának. A szombat amúgy is a legforgalmasabb napja az olasz fagyizóknak, szinte mindenki visz haza ebéd utánra egy kis ezt-azt. Március 19-e ráadásul apák napja az országban, ilyenkor a megszokottnál is többen mennek cukiba. Az apák napja szimbolikus dátum is: a fagylaltosok így emlékeznek meg az ukrajnai apákról, akik kénytelenek voltak elszakadni családjuktól, gyermekeiket pedig idegenekre bízni, amikor a frontra indultak.

A kezdeményezéshez rengeteg fagylaltozó csatlakozott, hogy két ízben, egy sárga és egy kék színű fagylaltot kínáljanak. Az adományok gyűjtéséhez mindenhol egy perselyt raktak ki, az összegyűlt pénzről pedig nem kellett nyugtát adniuk (a blokk kiállítását és átadását amúgy rendkívül komolyan veszik az olaszok).

Na de milyen fagyi az, ami kék-sárga?

Az ukrán zászló színeit idéző kombináció megalkotásához bármilyen hozzávalót felhasználhattak a cukrászok. A szervezők ajánlottak is két receptet, amelyet a helyi Bagaméri Gianfrancesco Cutelli bocsátott rendelkezésükre: a mester a kék joghurtfagylalthoz a Délkelet-Ázsiában ételfestékként használt pillangós borsóvirágot (clitoria ternatea) ajánlotta. Alternatívaként javasolta a spirulinát, ami egy 3,5 milliárd éves algafaj, nálunk is tenyésztik, méghozzá reaktorokban. A sárga fagyira alapból sáfrányt mondott a fagyiszaki, alternatívaként pedig kurkumát. Ha valakinek ezek az anyagok nem álltak rendelkezésre, természetesen egyéb színezéket is elfogadtak a szervezők, a hangsúly a jótékonyságon volt, nem a fine-gelatingon.

Sok helyen végül a kék fagyi a megmagyarázhatatlan okokból népszerű hupikék törpikék íz lett, helyi nevén a gelato puffo, a sárga pedig a zuppa inglese, ami eredetileg egy krémes, áztatott piskóta alapú torta, de fagyiként is kedvelt.

Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Fotó: Tenczer Gábor / Telex

A náci időkre emlékezteti az orosz támadás Ukrajna magyarországi nagykövetét, Ljubov Nepopot. Egy budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, ugyanúgy négy órakor kezdték bombázni Kijevet, mint a második világháborúban, és Putyin az ukrán kérdés megoldását szorgalmazza, mint Hitler zsidókérdésről beszélt.

„Az ami folyik, az ukrán nép elleni genocídium, és háborús bűn.”

Az ukrán légtér lezárását, fegyverek szállítását, az oroszok elleni szankciók további szigorítását, Ukrajna uniós csatlakozásának gyorsítását és további humanitárius segítséget kér a magyaroktól és a többi országtól.

Ljubov Nepop úgy fogalmazott, amikor segítséget kér, azzal a tudattal teszi, hogy ha most nem tudják megállítani az oroszokat Ukrajnában, holnap már a magyar határnál lesznek. Elsősorban védőeszközökre van szüksége Ukrajnának, hogy a katonáknak legyen megfelelő sisakja és védőmellénye. A teljes cikket itt tudja elolvasni.

A Kyiv Independent azt írja, hogy a mariupoli városi tanács azt közölte, az orosz erők helyi lakosok ezreit költöztetik Oroszországba. A civileket először táborokba viszik, ahol ellenőrzik az irataikat és a telefonjukat, majd közülük valamennyi embert Oroszország távoli városaiba szállítanak.

Az ukrán lap értesüléseit a CNN is megerősítette. „Amit a megszállók ma tesznek, az ismerős az idősebb generáció számára, akik látták a második világháború borzalmas eseményeit, amikor a nácik erőszakkal foglyul ejtettek embereket” – mondta a város polgármestere, Vadim Bojcsenkó.

Erkölcsi és hazafias kötelességünk Márki-Zay Péter szerint, hogy amikor egy szomszédos nép a szabadságáért küzd, akkor segítsünk. „Mi magyarok igenis állást kell foglaljunk mindig az agresszió ellen. Amikor gyilkosok és áldozatok vannak kétoldalt, akkor mi nem mondhatjuk azt, hogy egyforma távolságot tartunk a két oldaltól.”

Az Egységben Magyarországért pártjai támogatói adományokból mentőautót ajándékoztak az ukrán hadseregnek, teljes felszereléssel. A mentőautó azt szimbolizálja, hogy az ellenzék a béke és az életek mentése pártján áll – fogalmazott az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a jármű átadóján Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének budapesti épületénél.

„1956-ban senki nem mondta volna azt Magyarországon, hogy ne küldjenek az orosz agresszorok ellen fegyvereket” – fogalmazott Márki-Zay, és háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint. „Aki terhes anyákat, gyermekeket gyilkol, aki vöröskeresztes menekült oszlopot bombáz, aki egy atomerőművet lelövet, azt nem lehet másnak nevezni, mint háborús bűnösnek” – fogalmazott az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. A teljes cikkünket itt tudja elolvasni.

Az ukrán külügy szerint legalább 14 400 orosz katonával végeztek az ukrán erők a háború kitörése óta, és több ezer orosz katonai eszközt is harcképtelenné tettek. Az ukránok szerint az elvesztett katonákon felül az oroszoknak működésképtelenné vált

  • 95 repülőgépe,
  • 115 helikoptere,
  • 1470 páncélozott járműve
  • és 213 tüzérségi lövege is.

Ezeket persze nem lehet ellenőrizni. Az oroszok nagyon ritkán közlik a veszteségeiket, akkor ennél lényegesen kisebb számokat mondanak.

A szombati híreket összefoglaló cikkünket itt olvashatja.

„A történelem újra és újra bebizonyította, hogy a szankciók nem képesek megoldani a problémákat” – fogalmazott Lö Jü-cseng kínai külügyminiszter-helyettes egy pekingi biztonsági fórumon, ahol „egyre felháborítóbbnak” nevezte az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat. A Sky News beszámolója szerint azt mondta, a szankciók csak ártanak az egyszerű embereknek és a globális gazdaságnak is, az orosz állampolgárokat pedig „ok nélkül” fosztják meg a tengerentúli vagyonuktól.

A külügyminiszter-helyettes megérti az oroszok félelmét a NATO-tól, szerinte a szövetségnek nem kellene tovább terjeszkednie kelet felé, „sarokba szorítva” ezzel Oroszországot. Úgy fogalmazott, a NATO biztonsági törekvése épp az ellenkezőjéhez vezet, és elképzelhetetlen következményei lehetnek szerinte, ha sarokba szorítanak egy atomhatalmat.

Kína az egyetlen nagy ország, amely nem bírálta Oroszország ukrajnai invázióját. Sőt, még az „invázió” szót sem használták eddig.

Őrizetbe vettek Kárpátalján két orosz állampolgárt, akik az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) szerint orosz megbízásból felderítést, diverziós tevékenységet végeztek, írja a Kárpáthír. A telefonjaikon a megye területén felállított ellenőrzőpontokról készült fotók voltak.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda és a határőrség munkatársai fokozott figyelmet fordítanak a Kárpátalja területén felderítési és diverziós tevékenységet folytató személyek kiszűrésére – közölték.

Az egyik őrizetbe vett orosz férfi – Forrás: ukrajnai Állami Nyomozó Iroda (DBR)
Az egyik őrizetbe vett orosz férfi – Forrás: ukrajnai Állami Nyomozó Iroda (DBR)

Egyiküket akkor állították elő, amikor az egyik határátkelőn Szlovákia irányába megpróbálta elhagyni Ukrajnát. Egy másik orosz állampolgárt Lviv megyében, a rava-ruszkai átkelőn vettek őrizetbe. Az ő telefonján is gyanús fotók voltak.

Az ukrán elnök felszólította Svájcot, hogy lépjen fel az olyan orosz oligarchák ellen, akik szerinte „gyönyörű svájci városok” biztonságából figyelik az országa elleni háborút. Zelenszkij az alpesi ország fővárosában, Bernben összegyűlt háborúellenes tüntetőket köszöntött videóüzenetben.

„Az önök bankjaiban van azoknak az embereknek a pénze, akik ezt a háborút kirobbantották. (…) Az ukránok érzik, milyen az, amikor lerombolják a városaikat. Olyan emberek parancsára pusztítják el őket, akik szép svájci városokban élnek, akiknek az önök városaiban van tulajdonuk. Tényleg jó lenne megfosztani őket ettől a kiváltságtól” – mondta.

Svájc nem tagja az EU-nak, de elvileg teljes mértékben alkalmazza az uniós szankciókat, beleértve a Putyinnal szövetséges orosz oligarchák svájci bankokban lévő vagyonának befagyasztását.

Bírálják a brit kormányfőt, amiért az orosz invázió ellen harcoló ukránokat a brexitre szavazó britekhez hasonlította, írja a Sky. Boris Johnson a Blackpoolban tartott tavaszi tory-konferencián elmondott beszédében úgy fogalmazott: „Tudom, hogy ennek az országnak az emberei ösztönösen a szabadságot választják, akárcsak az ukránok, minden alkalommal.”

Johnson úgy véli, hogy amikor sok brit a brexitre szavazott, az nem azért történt, mert ellenségesek a külföldiekkel szemben. Hanem mert azt akarták, hogy szabadon máshogy csinálhassák a dolgaikat, és hogy „képes legyen önmagát irányítani” az ország – vezette le.

Johnson párttársa, Lord Barwell tory képviselő azonban rámutatott, hogy Ukrajna éppen az Európai Unióhoz akar csatlakozni, és szerinte a 2016-os brexit-népszavazáson való részvétel „semmiképpen sem hasonlítható össze azzal, hogy valaki az életét kockáztatja” egy háborúban.

A 20 éves Jaroszlava Mahucsihnak három héttel ezelőtt el kellett hagynia dnyiprói otthonát, az elmúlt időszakban pincében is bujkált, a belgrádi fedett pályás atlétika-vb-re pedig kétezer kilométert kellett autóznia a háború sújtotta Ukrajnán át, végül azonban így is aranyérmet szerzett magasugrásban. A regnáló Európa-bajnok, aki az olimpián bronzérmet szerzett, 202 centis ugrással nyerte meg a számot.

Mahucsih a győzelem után arról beszélt, hogy nagyon sokat jelent számára ez a győzelem, és elmondta, nagyon megterhelő volt neki a versenyzés, nem is csak a háromnapos, robbanásokkal és légvédelmi szirénákkal tarkított autóút miatt, hanem azért is, mert a szíve továbbra is Ukrajnában van. Mint mondta, úgy érzi, a győzelemmel segített a hazájának, a pályát pedig a saját frontjának nevezte.

A fiatal atléta ukrán csapattársa, Irina Gerascsenko az ötödik helyen végzett. A szám orosz világbajnoka, Marija Lasickene, aki Tokióban semleges színekben nyert aranyat, ezúttal egyáltalán nem indulhatott, miután a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a belarusz és az orosz sportolókat is kizárta a versenyeiről.

Több mint 190 ezer civilt evakuáltak az orosz invázió kezdete óta a frontvonalról – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk. Mint mondta, a kijevi és a luhanszki humanitárius folyosók működtek szombaton, de az ostromlott, és már jelentős részben porig rombolt mariupoli evakuációs folyosók most sem tudtak megfelelően működni, mert az orosz csapatok szerinte több esetben nem tették lehetővé a menekülteket szállító buszok áthaladását.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!