Putyin büszkesége az új hiperszonikus rakéta, a Kinzsal, amelyet először Ukrajnában vethettek be élesben

Hiperszonikus rakéta bevetéséről számolt be szombaton az orosz védelmi minisztérium, a kifejezetten modernnek mondható haditechnikai eszközt Nyugat-Ukrajnában, a magyar határtól mintegy 250 kilométerre fekvő Ivano-Frankivszk közelében, a Deljatin településen található földalatti katonai lőszerraktár ellen használták. Az orosz fél közlését egyelőre egy nyugati hírszerzési vagy hírügynökségi forrás sem tudta függetlenül megerősíteni.

Az orosz haderő esetében a hiperszonikus fegyver nem más, mint a MiG-31-es vadászgépről indítható Kh–47M2 Kinzsal légi indítású rakéta, amely a hangsebesség ötszörösével képes repülni, és akár 2000 km-ről is bevethető. De mit kell tudni a hiperszonikus fegyverekről és a Kinzsalról, amelyet – ha igaz az orosz közlés – Oroszország először vetett be háborúban?

A fegyverkezés következő generációja

A sebességük miatt hiperszonikus fegyvereket a fegyverkezés következő, legújabb generációjának tekintik. A hiperszonikus rakéták akár az atmoszféra felső rétegeit is elérhetik, miközben a hangsebesség legalább ötszörösével (de akár 25-szörösével) képesek haladni – a fő csapáserejük ebben rejlik, annyira gyorsak ugyanis, hogy lényegében minden légvédelmi rendszert képesek kijátszani.

A hiperszonikus fegyvereknek három típusát különböztetjük meg:

• gyorsított siklórepülő rakéták, amelyek egy kezdeti indítási fázist követően nagy sebességgel ereszkednek a légkörben;
• olyan repülőgépek és rakéták, amelyek nagy sebesség eléréséhez a beáramló levegőt használják, mint például a torlósugár-hajtóművek továbbfejlesztett verziói, a scramjetek – utóbbi mozgó alkatrész nélkül, a repülőgép nagy sebességű mozgásával sűríti a beáramló levegőt, így jön létre az égés;
• hipersebességű lövedékeket kilövő ágyúk, amik lehetnek a hagyományos tüzérség továbbfejlesztései vagy új technológiák, mint például az elektromágneses indukció elvén működő railgunok.

Az orosz-ukrán háború esetében a középsőről, azon belül is az orosz Kh–47M2 Kinzsalról van szó, ami a többi hiperszonikus fegyverhez hasonlóan sokkal jobban manőrverezhetők, mint a hagyományos rakéták.

Putyin büszkesége

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018 márciusában, több más hadászati újítással együtt leplezte le a Kh–47M2 Kinzsalt, amit tőrnek lehet fordítani. Az összesen hat új fegyvert felvonultató bemutató idején azt mondta a Nyugatról:

„Figyelembe kell venniük az új valóságot és meg kell érteniük ... [ez] nem blöff”.

Szakértők szerint a Kinzsal terveit az Iszkander rakéta egyik speciális, Iszkander-M néven ismert típusából fejlesztették tovább. Már maga az Iszkander-M is hiperszonikus képességű, mivel a hangsebesség 6-7-szeresére képes, és akár 6-50 km-es magasságba is tud emelkedni. A hatótávolsága 415-500 km-es, és akár nukleáris töltetek hordozására is képes.

Csakúgy, mint a Kinzsal – akár egy 480 kilós töltetet is hordozhat –, ami meg nem erősített orosz közlések szerint nem hogy a hangsebesség ötszörösére, hanem akár tízszeresére is képes, vagyis gyorsabb, mint az Iszkander-M. A hatótávolsága is nagyobb, nagyjából 2000 km.

A Kinzsalt MiG-31K vadászgépről vagy Tu-22M3-as bombázóról lehet indítani. Az indítás után pár másodperc alatt hiperszonikus sebességre gyorsít a rakéta, amely a repülése minden fázisában alkalmas precíz manőverek végrehajtására. A célpontjai álló vagy mozgó célpontok is lehetnek. Összehasonlításképp, a Kinzsal háromszor gyorsabb és 12-szer nehezebb, mint a világszerte eléggé ismert amerikai Tomahawk rakéta, így annál jóval nagyobb pusztításra is képes.

A fegyverrendszer 2018-as bevezetésekor Szergej Szurovikin, az orosz légierő és a fekete-tengeri flotta főparancsnoka arról beszélt a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, hogy a Kinzsal szolgálatba állítása jelentősen megnöveli az orosz haderő kapacitásait.

„A Kindzsal rendszer jelentősen növeli az orosz légierő képességeit, hogy reagálni tudjon az országunk elleni esetleges agresszióra, és más stratégiai fegyverrendszerekkel együtt segít elrettenteni a lehetséges ellenfeleket attól, hogy fejest ugorjanak az akcióba” – mondta Szurovikin Vlagyimir Putyin elnöknek a Szövetségi Gyűlés előtt elmondott beszédét kommentálva. Mire az orosz haderő bemutatta a fegyvert, az már több hónapja éles bevetésre készen, vadászrepülőgépekre szerelve jelen volt a légierőnél.

Üzenet a NATO-nak?

Amennyiben valóban megtörtént a Kinzsal első bevetése orosz háborúban, az akár egy, a NATO-nak szóló üzenet is lehet Alistair Bunkall, a Sky News közel-keleti tudósítója szerint, aki arról ír, hogy nem lepődött meg azon, hogy Moszkva Ukrajnában is bevetette a Dél-Oroszországban, nagy nyilvánosság előtt már többször is tesztelt fegyvert. „Ukrajna légvédelme jól tartja magát, de nagyrészt nem tudta teljesen megállítani a nagy hatótávolságú precíziós csapásokat – ezért kíváncsi vagyok, hogy a Kinzsalt péntek este részben azért használták-e, hogy üzenetet küldjenek a NATO-nak?” – teszi fel a kérdést Bunkall.

Az Independent eközben arról ír, hogy a Kindzsal bevetése szintén annak a jele lehet, hogy a háború nem az oroszok által eltervezett ütemben zajlik, ezért nyúlnak újabb és újabb, korábban be nem vetett eszközökhöz.