Putyin büszkesége az új hiperszonikus rakéta, a Kindzsal, amelyet először Ukrajnában vethettek be élesben

2022. március 19. – 14:48

Putyin büszkesége az új hiperszonikus rakéta, a Kindzsal, amelyet először Ukrajnában vethettek be élesben
Fotó: Aleksey Nikolskyi / Sputnik / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Hiperszonikus rakéta bevetéséről számolt be szombaton az orosz védelmi minisztérium, a kifejezetten modernnek mondható haditechnikai eszközt Nyugat-Ukrajnában, a magyar határtól mintegy 250 kilométerre fekvő Ivano-Frankivszk közelében, a Deljatin településen található földalatti katonai lőszerraktár ellen használták. Az orosz fél közlését egyelőre egy nyugati hírszerzési vagy hírügynökségi forrás sem tudta függetlenül megerősíteni.

Az orosz haderő esetében a hiperszonikus fegyver nem más, mint a MiG-31-es vadászgépről indítható Kh–47M2 Kindzsal légi indítású rakéta, amely a hangsebesség ötszörösével képes repülni, és akár 2000 km-ről is bevethető. De mit kell tudni a hiperszonikus fegyverekről és a Kindzsalról, amelyet – ha igaz az orosz közlés – Oroszország először vetett be háborúban?

Kindzsal rakéta egy MiG-31-es orosz vadászgépre szerelve – Fotó: Russian Defence Ministry
Kindzsal rakéta egy MiG-31-es orosz vadászgépre szerelve – Fotó: Russian Defence Ministry

A fegyverkezés következő generációja

A sebességük miatt hiperszonikus fegyvereket a fegyverkezés következő, legújabb generációjának tekintik. A hiperszonikus rakéták akár az atmoszféra felső rétegeit is elérhetik, miközben a hangsebesség legalább ötszörösével (de akár 25-szörösével) képesek haladni – a fő csapáserejük ebben rejlik, annyira gyorsak ugyanis, hogy lényegében minden légvédelmi rendszert képesek kijátszani.

A hiperszonikus fegyvereknek három típusát különböztetjük meg:

  • gyorsított siklórepülő rakéták, amelyek egy kezdeti indítási fázist követően nagy sebességgel ereszkednek a légkörben;
  • olyan repülőgépek és rakéták, amelyek nagy sebesség eléréséhez a beáramló levegőt használják, mint például a torlósugár-hajtóművek továbbfejlesztett verziói, a scramjetek – utóbbi mozgó alkatrész nélkül, a repülőgép nagy sebességű mozgásával sűríti a beáramló levegőt, így jön létre az égés;
  • hipersebességű lövedékeket kilövő ágyúk, amik lehetnek a hagyományos tüzérség továbbfejlesztései vagy új technológiák, mint például az elektromágneses indukció elvén működő railgunok.

Az orosz-ukrán háború esetében a középsőről, azon belül is az orosz Kh–47M2 Kindzsalról van szó, ami a többi hiperszonikus fegyverhez hasonlóan sokkal jobban manőrverezhetők, mint a hagyományos rakéták.

Egy Kindzsal hiperszonikus rakéta repülés közben 2018 márciusában – Fotó: Ministry of defence of Russia / Sputnik / AFP
Egy Kindzsal hiperszonikus rakéta repülés közben 2018 márciusában – Fotó: Ministry of defence of Russia / Sputnik / AFP

Putyin büszkesége

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018 márciusában, több más hadászati újítással együtt leplezte le a Kh–47M2 Kindzsalt, amit tőrnek lehet fordítani. Az összesen hat új fegyvert felvonultató bemutató idején azt mondta a Nyugatról:

„Figyelembe kell venniük az új valóságot és meg kell érteniük ... [ez] nem blöff”.

Szakértők szerint a Kindzsal terveit az Iszkander rakéta egyik speciális, Iszkander-M néven ismert típusából fejlesztették tovább. Már maga az Iszkander-M is hiperszonikus képességű, mivel a hangsebesség 6-7-szeresére képes, és akár 6-50 km-es magasságba is tud emelkedni. A hatótávolsága 415-500 km-es, és akár nukleáris töltetek hordozására is képes.

Csakúgy, mint a Kindzsal – akár egy 480 kilós töltetet is hordozhat –, ami meg nem erősített orosz közlések szerint nem hogy a hangsebesség ötszörösére, hanem akár tízszeresére is képes, vagyis gyorsabb, mint az Iszkander-M. A hatótávolsága is nagyobb, nagyjából 2000 km.

A Kindzsalt MiG-31K vadászgépről vagy Tu-22M3-as bombázóról lehet indítani. Az indítás után pár másodperc alatt hiperszonikus sebességre gyorsít a rakéta, amely a repülése minden fázisában alkalmas precíz manőverek végrehajtására. A célpontjai álló vagy mozgó célpontok is lehetnek. Összehasonlításképp, a Kindzsal háromszor gyorsabb és 12-szer nehezebb, mint a világszerte eléggé ismert amerikai Tomahawk rakéta, így annál jóval nagyobb pusztításra is képes.

A fegyverrendszer 2018-as bevezetésekor Szergej Szurovikin, az orosz légierő és a fekete-tengeri flotta főparancsnoka arról beszélt a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, hogy a Kindzsal szolgálatba állítása jelentősen megnöveli az orosz haderő kapacitásait.

Fotó: Handout / Russian Defence Ministry / AFP
Fotó: Handout / Russian Defence Ministry / AFP

„A Kindzsal rendszer jelentősen növeli az orosz légierő képességeit, hogy reagálni tudjon az országunk elleni esetleges agresszióra, és más stratégiai fegyverrendszerekkel együtt segít elrettenteni a lehetséges ellenfeleket attól, hogy fejest ugorjanak az akcióba” – mondta Szurovikin Vlagyimir Putyin elnöknek a Szövetségi Gyűlés előtt elmondott beszédét kommentálva. Mire az orosz haderő bemutatta a fegyvert, az már több hónapja éles bevetésre készen, vadászrepülőgépekre szerelve jelen volt a légierőnél.

Üzenet a NATO-nak?

Amennyiben valóban megtörtént a Kindzsal első bevetése orosz háborúban, az akár egy, a NATO-nak szóló üzenet is lehet Alistair Bunkall, a Sky News közel-keleti tudósítója szerint, aki arról ír, hogy nem lepődött meg azon, hogy Moszkva Ukrajnában is bevetette a Dél-Oroszországban, nagy nyilvánosság előtt már többször is tesztelt fegyvert. „Ukrajna légvédelme jól tartja magát, de nagyrészt nem tudta teljesen megállítani a nagy hatótávolságú precíziós csapásokat – ezért kíváncsi vagyok, hogy a Kindzsalt péntek este részben azért használták-e, hogy üzenetet küldjenek a NATO-nak?” – teszi fel a kérdést Bunkall.

Az Independent eközben arról ír, hogy a Kindzsal bevetése szintén annak a jele lehet, hogy a háború nem az oroszok által eltervezett ütemben zajlik, ezért nyúlnak újabb és újabb, korábban be nem vetett eszközökhöz.

Kövess minket Facebookon is!