A kínai külügy felháborodott, Zelenszkij gyönyörű svájci városokból figyelő orosz oligarchákról beszélt, Johnson a brexithez hasonlította az ukránok harcát

Van, aki visszagurítsa a megszaladt kisautót, jut pelenka, gyümölcslé, színező, plüssállat – profin működtetik az önkéntes civilek a holtfáradt ukrajnai anyák és nagyanyák pihenő- és váróhelyét, ahová 9 napos babával is érkeztek már, és ahol játszhatnak egyet a menekülésben valahogy természetellenesen túl kezessé vált gyerekek. Riport a pályaudvar gyereksarkából.

A békeidőben egymillió lakosú nyugat-ukrajnai város polgármestere, Andrij Szadovij beszélt arról, hogy jelenleg mintegy 200 ezer menekült van a városban, ami az előzetes várakozásaik duplája. Az iskoláikat, színházakat, sportcsarnokokat mind átalakították menekültszállássá, és Lvivből humanitárius segélyszállítmányokat is küldenek az ország többi részébe.

A településvezető azt mondta, soha nem fogják feladni a küzdelmet, és Zelenszkij ukrán elnökhöz hasonlóan arra kérte a nyugati hatalmakat, hozzanak létre repüléstilalmi zónát Ukrajnai felett.

Hogy miért is annyira érzékeny téma, hogy repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa a NATO Ukrajna légterét, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. A lényeg, hogy egy ilyen övezet kialakítása azt jelentené, hogy a NATO-nak ki kellene lőnie az orosz légierő gépeit, és hogy erre képes legyen, ahhoz az orosz légvédelmi radar- és rakétarendszereket is ki kellene iktatnia.

Lvivben hozzászoktak a háború gondolatához, mert az élet nem állhat meg – erről bővebben is olvashat helyszíni tudósításunkban, néhány napja ugyanis az ukrajnai városban jártak kollégáink.

Hajnalban a Telexen is írtunk arról, hogy a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) pénteken feszült légkörben megérkező orosz űrhajósokon némi meglepetésre kék-sárga overall volt, amikor először bejelentkeztek az állomásról. Erről sokan rögtön Ukrajna melletti kiállásra asszociáltak, az érintettek pedig csak annyit mondtak erről, hogy minden csapat eltérő színt választ, a mostani döntés hátterében pedig az áll, hogy sok sárga anyag halmozódott fel, ezért lettek ilyen színűek a kezeslábasok.

Persze voltak visszafogottabb vélemények is, többek közt az is felmerült, hogy annak az egyetemnek a színeit viselik, ahol mindhárman végeztek, az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) pedig szombaton pontosan ezzel indokolta a dolgot. A Roszkoszmosz sajtóosztálya Telegramon azt írta, „a sárga néha csak sárga”, majd hozzátették, hogy az űrhajósok a Bauman Moszkvai Állami Műszaki Egyetem színeit viselik. Azt is megjegyezték, hogy őrültség mindenbe belelátni az ukrán zászlót.

A Roszkoszmosz fejét, Dmitrij Rogozint ismerve egyébként meglepő is lett volna, ha az orosz űrhajósok olyan kezeslábast viseltek volna, amivel Ukrajna mellett állnak ki. A háború kitörése óta Rogozin a szankciókra válaszul többször is fenyegetőzött az ISS lezuhanásával, és egy olyan videót is közzétett, ahol amerikai, brit és japán zászlókat távolítanak el egy Szojuzról, úgyhogy nehezen lehetne azzal vádolni, hogy ne állna teljes mellszélességgel Putyin mellett Ukrajna ügyében.

Már legalább 847 civil áldozata – köztük 64 gyermek – van az ukrajnai háborúnak az ENSZ adatai szerint. A szervezet szombaton közzétett jelentésében harminc eggyel nőtt a halálos áldozatok száma az egy nappal korábbi adatokhoz képest. A tényleges áldozatok száma azonban vélhetően jóval magasabb – írja a CNN.

A háború kitörése óta összesen 1399 civil – köztük 78 gyermek – sérült meg, főként a lövések és a légicsapások miatt.

Amerikai tisztviselők megerősítették, hogy az oroszok hiperszonikus rakétákat is bevetettek az Ukrajna elleni invázióban, információik szerint ez volt az első éles bevetése ennek a fegyvertípusnak. Figyelemreméltó, hogy azt állítják, az USA képes volt valós időben követni az oroszok hiperszonikus rakétáinak indításait. Az oroszok célja egyrészt az volt az amerikaiak szerint, hogy éles helyzetben is teszteljék a fegyvertípust, másrészt demonstrálják a Nyugatnak a képességeiket.

Az orosz védelmi minisztérium szombat reggeli közlése szerint hiperszonikus rakétákkal semmisítettek meg egy földalatti raktárt Nyugat-Ukrajnában. A magyar határtól 250 km-re található nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk környékén található raktárban rakéták és repülőgépekhez szükséges lőszerek voltak az oroszok szerint. Hogy mit kell tudni az orosz hiperszonikus fegyverről, a Kindzsalról, azt ebben a cikkben szedtük össze.

Legalább 1,5 millió gyereknek kellett elmenekülnie Ukrajnából a háború kezdete óta az Unicef szerint. A nemzetközi szervezet szerint a menekülthullám okozta kaotikus helyzeteket néhol emberkereskedők akarják kihasználni, akik nagy veszélyt jelentenek a gyerekekre.

Az Unicef legutóbbi felmérése szerint a nemzetközi emberkereskedelem áldozatainak mintegy 28 százaléka gyerek. Az orosz-ukrán háború esetén azonban még nagyobb lehet ez a szám, mert a menekülők nagy része nő és gyerek. A kíséret nélkül érkező kiskorúak száma is megnőtt, a háború kezdete óta csak Ukrajnából Romániába több mint 500 kiskorú érkezett így.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos éjszakai beszédében Moszkvának üzenve azt mondta, eljött az idő, hogy érdemlegesen tárgyaljanak a békéről.
• Általános orosz mozgósítástól tart az ukrán védelmi tárca, amely szerint péntek óta 12 légi célpontot semmisítettek meg. A brit védelmi hírszerzés eközben arra számít, hogy az orosz hadsereg a tűzerő válogatás nélküli alkalmazását tervezi a lelassult előrenyomulás miatt.
• A lengyelek az orosz kereskedelem teljes tilalmát kérik az EU-tól.
• Az orosz hadsereg közölte, hiperszonikus rakétával semmisítettek meg egy katonai raktárt Nyugat-Ukrajnában.
• Szombat délután 38 órás kijárási tilalmat vezettek be Zaporizzsja városában. A város fontos állomás a Mariupolból való menekítés útvonalán – a délkelet-ukrajnai városból egyébként szombaton is folytatódott az evakuálás. Zapirozzsjában kilenc, Kijev közelében egy faluban hét, egy luhanszki településen pedig három halottja volt az elmúlt napok támadásainak.
• Egy ukrán újságírónő elrablásával gyanúsítják az FSZB-t és az orosz hadsereget.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna idén nem biztos, hogy képes lesz annyi terményt termelni, hogy teljesíteni tudja az exportkvótákat. Oleg Usztenko szerint ez akkor lenne így, ha Ukrajna vetési tevékenyéség megzavarja az orosz invázió, amely immár a 24. napjába lépett.

„Ukrajnának elegendő gabonája és élelmiszertartaléka van ahhoz, hogy egy évig túléljen, de ha a háború folytatódik ... (Ukrajna) nem lesz képes gabonát exportálni a világba, és problémák lesznek” – mondta. Ukrajna a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre, és felmerült, hogy a konfliktus globális élelmiszerbiztonsági válságot okozhat.

Ez különösen aggasztó a Közel-Kelet és Észak-Afrika számára, ahol a legnagyobb az egy főre jutó búzafogyasztás – körülbelül kétszerese a világátlagnak. Ennek több mint felét Ukrajnából és Oroszországból importálják.

Tíz civil, köztük két gyermek vesztette életét az elmúlt két napban Kijev és Luhanszk térségében a bombázásokban – közölte az ukrán hatóságok alapján a BBC. Heten a Kijevhez közeli Makariv település elleni, pénteki támadásban haltak meg, itt öten sérültek még meg, jelentette szombaton a Kijev környéki rendőrség a Facebookon.

Egy nőt és két gyermeket találtak holtan egy ház romjai alatt, amely a Luhanszki területen lévő Rubizhne városában március 19-én ágyúzás következtében omlott össze – jelentette az Állami Sürgősségi Szolgálat a Telegramon.

Egy harmadik gyermek, akit szintén a romok alól hoztak ki, állítólag kielégítő állapotban van.

Egyáltalán, mi az a hiperszonikus fegyver? Ebben a cikkben szedtük össze a tudnivalókat.

Több mint 3000 tonna élelmiszert adományozott Németország Ukrajnának, az adományt már el is szállították – közölte szombaton a német Mezőgazdasági Minisztérium alapján az MTI. A közel 3300 raklapnyi ételt 100 kamion szállította az országba. A csomagokba alapvető élelmiszer, ví, gyümölcslé, hal- és húskonzervej és bébiételek kerültek, melyeket számos német kereskedelmi és élelmiszeripari vállalat adományozott.

A segélyszállítmányokat a jelentések alapján Harkiv, Kijev, Zaporizzsja és Csernyihiv felé irányították. A már leszállított áruval együtt összesen mintegy 4100 raklapnyi élelmiszert ígért Németország Ukrajnának.

Az ukránokhoz szóló üzenetében arról írt a hét elején lengyel és szlovén kollégájával Kijevbe látogató cseh miniszterelnök, Petr Fiala, hogy megvédik az országukba érkező ukrán menekülteket, akik elsősorban „feleségek és gyerekek”. Fiala ezzel arra utalt, hogy a hadköteles életkorban levő férfiak nem hagyhatják el a háború sújtotta országot.

(Guardian)

Bizonyítékokat ugyanakkor nem közölt az állítását alátámasztandó. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – aki korábban arról beszélt, hogy a háborús helyzetben szerinte csak erősödhetnek az orosz-kínai viszonyok – az Interfax hírügynökségnek mondta azt, hogy folyamatosan úgy érzik, „hogy az ukrán küldöttségnek fogja valaki a kezét, valószínűleg az amerikaiak, és nem engedik, hogy elfogadják azokat a követeléseket, amelyek szerintem teljesen minimálisak.”

Azt, hogy érdemi tárgyalásokat látunk-e a két fél között, vagy esetleg az oroszok egy minden korábbinál nagyobb offenzíva előkészítése miatt húzzák az időt, ebben a cikkünkben taglaltuk.

Az Európa egyik legnagyobbjaként ismert Barabashova piac orosz hadsereg tüzérségi támadása miatt gyulladt ki tegnapelőtt.

Az orosz invázió február 24-i kezdete óta 127 szabotőrt, köztük 14 beszivárgó csoportot vettek őrizetbe Kijevben az ukrán erők, közölte Mikola Zsirnov, a fővárosi katonai vezetés egyik tagja. Zsirnov szerint az úttorlaszok kulcsfontosságúak voltak az oroszbarát ügynökök elfogásában, akiket Ukrajna szabotázzsal és beszivárgással vádol.

Zsirnov a logisztikáról beszélve elmondta, hogy Kijevben jelenleg is 35 piac és 635 üzlet van nyitva, amelyeknek köszönhetően elegendő élelmiszerkészlettel rendelkeznek, akár egy elhúzódó védekezéshez is.

(BBC)

Az orosz-ukrán háború uralta Boris Johnson brit miniszterelnök szombati, a konzervatív párt blackpooli konferenciáján elmondott beszédét, amelyet úgy kezdett, hogy

„Minden egyes nappal, amikor Ukrajna hősies ellenállása folytatódik, világossá válik, hogy Putyin katasztrofális hibát követett el, és fel kell tenni a kérdést, hogy miért tette ezt.”

Johnson a következőkről beszélt még:

• a háború előtt nem gondolta, hogy Ukajna a közeljövőben csatlakozna a NATO-hoz, és olyan terv sem volt, hogy nyugati rakétákat telepítsenek Ukrajna telrületére;
• Putyin retteg az évről évre fejlődő és a demokrácia, a szabad piac felé haladó Ukrajnától, mert az követendő példát mutatott, amely ellene fordulhatott volna;
• nem gondolja, hogy Putyin győzelme esetén beérné Ukrajnával, vagyis nem állna meg a háború a határokon;
• megismételte, hogy mielőbb meg kell szünteti az orosz olajtól és gáztól való függőségüket;
• büszke az orosz oligarchákra, a vagyonukra és jachtjaikra kiszabott szankciókra, és tudja, hogy ezeknek áruk van, de sokkal nagyobb árat fizetnének, ha nem tennének semmit.

Az ukránok szombatra 10 humanitárius folyosó megnyitásában reménykedtek, ezek egyike a délkelet-ukrajnai, hetek óta körbezárt és folyamatosan ostromlott Mariupolból vezet ki. Több hírügynökség képei szerint a városból buszokkal menekítik a civil lakosságot, a cél a közeli Zaporizzsja, ahol szombaton, helyi idő szerint délután négytől 38 órás kijárási tilalom lép majd életbe.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország és Kína kapcsolata a jelenlegi politikai helyzet következtében erősödni fog. „Egy olyan időszakban, amikor a Nyugat szemérmetlenül aláássa mindazokat az alapokat, amelyekre a nemzetközi rendszer épül, természetesen nekünk – mint két nagyhatalomnak – el kell gondolkodnunk azon, hogy miként tudunk továbblépni ebben a világban” – idézte Lavrovot az Interfax orosz hírügynökség.

Joe Biden amerikai elnök pénteken telefonon figyelmeztette Hszi Csinping kínai államfőt a Kínára gyakorolt „következményekre és következményekre”, ha Peking támogatást nyújt Oroszországnak a háborúhoz – közölte a Fehér Ház. A kínai állami média arról számolt be, hogy Xi úgy jellemezte a háborút, hogy az „senkinek sem érdeke”, de nem volt szó Putyin elnök közvetlen bírálatáról.

A közelmúltban több médiaértesülés szerint Oroszország katonai felszerelést kért Kínától az ukrajnai invázió támogatására.

Oroszországot azzal vádolják, hogy elrabolt egy ukrán újságírót, aki az ország keleti és déli részén zajló háborúról tudósított. Az ukrán főügyészség állítása szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, vagyis az FSZB és az orosz hadsereg kedden elrabolta a Hromadszke ukrán hírügynökség újságíróját a délkeleti Zaporizzsjai terület megszállt kikötővárosában, Berdjanszkban.

A közlemény nem azonosította az újságírót, de azt írta, hogy a riporter holléte ismeretlen, és büntetőeljárás indult az ügyben. A Hromadszke hírügynökség ugyanakkor azt közölte pénteken, hogy egy tudósítójukkal, Viktorija Roscsinával elvesztették a kapcsolatot. „Mint tanúktól megtudtuk, az újságírónő abban az időben az ideiglenesen megszállt Berdjanszkban tartózkodott. Március 16-án megtudtuk, hogy előző nap (valószínűleg március 15-én) Viktorija Roscsinát az orosz FSZB őrizetbe vette. Jelenleg nem tudjuk, hogy hol van” – közölte a csatorna.

Az FSZB és az orosz hadsereg egyelőre nem kommentálta az állításokat.

(Sky)

Az Egyesült Államok beleegyezett, hogy Stryker páncélozott harcjárművekkel felszerelt gyalogos századot vonultat fel Bulgáriában a NATO harccsoportja keretében a szövetség keleti felének erősítésére Ukrajna orosz lerohanása után – jelentette be szombaton Kiril Petkov bolgár kormányfő.

„Az Egyesült Államok beleegyezett a Stryker-század felvonultatásába. Ez erős jelzés valamennyi NATO-szövetségesünk számára” – mondta Petkov szombati szófiai sajtótájékoztatóján, melyet Llyod Austin amerikai védelmi miniszterrel közösen tartott. Bulgária, amely Moszkva szoros szövetségese volt a hidegháború idején, azóta azonban az Európai Unió és a NATO tagállama lett, legfeljebb ezer fős harccsoportot hoz létre a NATO Európai Szövetséges Főparancsnoksága alatt. A harccsoportban várhatóan más szövetséges államok katonai is részt vesznek, írja az MTI.

„Szerettem volna hangsúlyozni a bejelentés fontosságát: Bulgária többnemzetiségű NATO-harccsoportot állít fel és vezet. Ez fontos lépés és teljes mértékben támogatjuk” – mondta Llyod Austin. Petkov közölte, hogy Bulgária továbbra is küld humanitárius segélyt Ukrajnába, és fogad a háború elől menekülő ukránokat, de egyelőre nem tervez fegyvereket küldeni Kijevnek, mivel a Fekete-tenger partján fekvő ország túl közel van a konfliktushoz.

Ellentmondásos hírek láttak napvilágot Ukrajna egyik kulcsfontosságú ipari létesítményének, a Mariupolban található Azov acélüzemnek az ellenőrzéséről. Pénteken késő este egy kormányzati tanácsadó arról számolt be, hogy az üzem orosz kézben van, miután az ukrán csapatokkal folyamatos harcok folynak a tengerparti terület ellenőrzéséért.

Szombaton azonban az Azov zászlóalj, amely nagy létszámmal van jelen Mariupolban, egy frissítésben azt mondta, hogy az üzem továbbra is az ő kezükben van. „Az ellenség nem jutott be ilyen messzire a városba. Az [ukrán] haditengerészet, az Azov zászlóaljjal együtt, a rendőrséggel együtt továbbra is védi a várost és a civileket” – mondta az ukrán televíziónak Vlagyiszlav Szoboljevszkij, a zászlóalj tagja.

Az óriási acélmű közvetlenül Mariupol városközpontjától keletre fekszik. Ha az irányítása orosz kézre kerülne, az jelentős csapást jelentene a város megtartására irányuló ukrán erőfeszítésekre.

(CNN)

Lengyelország azt javasolta az Európai Uniónak, hogy vezessen be teljes kereskedelmi tilalmat Oroszországgal szemben – jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Reuters által ismertetett nyilatkozatában.

Lengyelország azt javasolja, hogy a szankciócsomagot a lehető leghamarabb egészítsék ki kereskedelmi blokáddal, beleértve a tengeri kikötőket, illetve a szárazföldi kereskedelem tilalmát is. „Oroszország kereskedelmének teljes elvágása még inkább arra kényszerítené Oroszországot, hogy mérlegelje, nem lenne-e jobb, ha abbahagyná ezt a kegyetlen háborút” – mondta Morawiecki.

Lengyelország felhívása, hogy Moszkva keményebb gazdasági következményekkel számoljon az ukrajnai invázió miatt, azután hangzott el, hogy az EU tagállamai a héten megállapodtak az Oroszország elleni negyedik szankciócsomagról. A részleteket nem hozták nyilvánosságra, de a francia elnökség közölte, hogy Oroszország „legnagyobb kedvezményes kereskedelmi státuszát” visszavonják.

Morawiecki a hét elején Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén miniszterelnökkel együtt vonattal érkezett Kijevbe, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon.

(Guardian)

Szombaton is tovább folytatódtak a mentési munkálatok annál a pénteken lebombázott mikolajivi laktanyánál, amelynél a Telex helyszínen levő tudósítói is jártak. A CNN cikkében két, a támadást túlélő ukrán katona is megszólalt. Egyikük, egy 54 éves férfi épp aludt a támadás idején, ő úgy becsülte, hogy a laktanyában tartózkodó mintegy 200 katona 90%-a meghalhatott. Egy másik, fiatalabb katona arról számolt be, hogy a robbanás után üveg repült mindenfelé, majd azért imádkozott, hogy menedékbe jusson, mielőtt egy újabb támadás jönne.

Eközben egy belga újságíró, Robin Ramaekers arról számolt be a helyszínről, hogy legalább 80 ember testét emelték ki a laktanya romjai alól, ahol még mindig nagyon sokan vannak.

„Dögöljön meg Vlagyimir Putyin!” – mondta egy katona a mikolajivi laktanya romjainál a Telex tudósítónak. Kollégáink – Nyilas Gergely és Huszti István – a helyszínen úgy értesültek, hogy több mint száz halottja van az orosz támadásnak.

A Mariupolban zajló harcok akadályozzák a város színházánál zajló mentési munkálatokat, közölte a város polgármestere, Vadim Bojcsenko a BBC-vel, hozzátéve, hogy a mentőcsapatok csak akkor tudnak dolgozni a romok eltakarításán és az emberek kimentésén, amikor a harcok elcsendesednek.

„Tankok és tüzérségi lövések vannak mindenfelé, a környéken folyamatos a lövöldözés. Az erőink mindent megtesznek, hogy megtartsák a pozíciójukat a városban, de az ellenség erői sajnos nagyobbak, mint a mieink” – mondta Bojcsenko, aki nem tudott információt szolgáltatni arról, hogy az elmúlt 24 órában hány embert sikerült kimenteni a romok alól.

A mariupoli színházat, amit ukrán közlés szerint legalább 1300-an – köztük gyerekek – használtak menedékként, még szerdán bombázták le az oroszok, annak ellenére, hogy műholdképek alapján a színház mindkét oldalán nagy betűkkel a „gyerekek” szót írták a földre, jelezve, hogy kik húzták meg magukat az épületben.

Az első jelentések óriási számú áldozatról számoltak be, később viszont kiderült, hogy a többség a színház pincéjébe húzódott. A legutóbbi közlés szerint így sokan haltak meg – eddig 130 embert mentettek ki az épületből, aminek romjai alatt még mindig ezren lehetnek a támadást túlélő pincében.

Oroszország tagadja, hogy lőtték volna az épületet, amelyet egyértelműen civil óvóhelyként jelöltek meg.

A stratégiai fontosságú kikötővárost az orosz erők körülzárták, és becslések szerint 300 000 ember rekedt áram, folyóvíz és fűtés nélkül – egy ukrán képviselő, akinek szülei a városban maradtak, középkoriként írta le az állapotokat. Bojcsenko azt is elmondta, hogy az elmúlt öt napban 40 000 embernek sikerült elhagynia a várost, és további 20 000 ember várja, hogy evakuálják.

Virtuális meghívást kapott a március 27-én (magyar idő szerint március 28. hajnal) rendezendő Oscar-díjátadóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki egy videóüzenetben szólhatna a gála résztvevőihez és nézőihez, mondta el az ötletgazda Amy Schumer, aki az idei gála egy házigazdája lesz.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a vígjátékszínészből elnökké vált Zelenszkij él-e a lehetőséggel.

(UNIAN)

Érdemi tárgyalások folynak az ukránok és oroszok között, vagy csak elterelés és PR-csata az egész? Erre kerestük a választ cikkünkben.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy 38 órás kijárási tilalmat hirdettek a déli Zaporizzsja városában, amely helyi idő szerint szombaton délután 4-től hétfő reggelig lesz majd érvényben. Most Anatolij Kurtiev alpolgármester megerősítette, hogy kilenc ember meghalt és 17 megsebesült a város külterületén pénteken történt orosz bombázásban.

Az alpolgármester szerint a várost az elmúlt napokban aknavetőkkel, tankokkal, helikopterekkel és rakétarendszerekkel támadták az orosz csapatok.

(Reuters)

Harci járművekhez is készít alvázcsaládot az a Moszkva melletti Mityiscsi Gépgyár, ahol a budapesti 3-as metrókocsikat gyártották. A Népszava szerint kérdéses, hogy a háború alatt gyártják-e ott a budapesti metrószerelvények alkatrészeit.

A BKV annyit közölt a lappal, hogy harminc napja nem érkezett alkatrész Oroszországból. A fővárosi vállalat szerint ugyanakkor amíg kitartanak a jelenlegi alkatrészkészleteik, addig az orosz metrószerelvények karbantartását nem befolyásolja a háborús helyzet. Erről részletesebben itt írtunk >>>

„Az emberek kifogytak az élelemből, és ami még fontosabb, a vízből. Néhány napja pedig tankok kezdték lőni a kilencemeletes épületeket, így az emberek nem tudnak kijutni azokból. Mindenki a lakásában vagy a pincéjében ül és azon gondolkodik, hogy vajon a következő órában meghal-e”

– mondta a mariupoli állapotokról Dmitro Gurin ukrán képviselő a BBC Today című műsorában. Gurin szülei a délkelet-ukrajnai, hetek óta folyamatos orosz ostrom alatt álló városban rekedtek.

„Az ágyúzás nem áll meg, és a lövöldözés sem szűnik meg. A repülőgépek 24 óra alatt több száz bombát dobnak le” – tette hozzá Gurin, aki pesszimistán látja a városból kivezető humanitárius folyosók létrehozását is, mondván az ukrán fél hiába próbál egyezkedni, Oroszország csak beszél, de nem tartja be a szavát.

„Az általam látott fotók alapján már nincs is város. A polgármesteri hivatal becslése szerint az épületek 30%-a teljesen megsemmisült, 50%-a pedig súlyosan megrongálódott. A házam porig égett” – mondta még Gurin.

A kijárási tilalom helyi idő szerint szombaton 16 órakor lép majd életbe, és hétfő kora reggelig tart majd. Minderre az ukrán hadsereg kérte a lakosságot, idézi a Guardian Anatolij Kurtiev alpolgármestert, aki azt írta egy internetes bejegyzésben, hogy

„Ne menjenek ki ilyenkor a szabadba!”

A város fontos útvonallá vált a Mariupol ostroma elől menekülő, becslések szerint 35 ezer ember egy része számára – egyelőre nem tudni, hogy a kijárási tilalom hogy érinti az ő menekülésüket.

Zaporizzsja maga sem kerülte el a háború hatásait, a városban található atomerőmű, amely Európa legnagyobbja, mindig az orosz csapatok kezén van. Moszkva a napokban lőszereket semmisített meg egy zaporizzsjai telephelyen „a kiképzőközpont romjai közelében”, amelyet a konfliktus korábbi szakaszában orosz rakéták is eltaláltak.