Az oroszok egyre közelebb Kijevhez, Ukrajnába érkezhetett a világ egyik legjobb mesterlövésze

Az Oroszország által támogatott szakadárok elfoglalták a stratégiai szempontból fontos Volnovaha városát, ami az ostromlott Mariupol kikötőjétől 70 kilométernyire északra található, közölte a RIA hírügynökség szerint az orosz védelmi minisztérium.

(BBC)

A pénteki percről percre tudósításunkat itt követheti.

Az állítólagos ukrán vegyifegyver ügye lehet a következő napok legjelentősebb témája az orosz-ukrán háborúban, az USA és Ukrajna szerint durva konteóról van szó, amit Oroszország azért terjeszt, hogy koholt ürügyként ezzel próbálja igazolni az általuk kirobbantott háború létjogosultságát. Az oroszok és Kína viszont komolyan beleállt az egyelőre bizonyíték nélküli feltételezésbe.

Oroszország péntekre ENSZ-gyűlést hívott össze az állítólagos ukrán biológiai fegyver ügyében. Ezzel egy időben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolja Ukrajnának, hogy semmisítse meg a közegészségügyi laboratóriumokban tárolt veszélyes kórokozókat, nehogy a laborok megsérüljenek az orosz támadásban, és esetleg kiszabaduljon egy lakosságra is veszélyes kórokozó.

És most Kína is beszállt az oroszok oldalán, egy csütörtöki tájékoztatón Zao Lijian, a pekingi külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az USA-nak el kellene fogadnia a „többoldalú ellenőrzést” az állítólagos amerikai irányítású biofegyver-laboratóriummal kapcsolatban. Zao szerint az orosz katonai műveletet „titkokat tárt fel” az ukrajnai amerikai laboratóriumokról, és úgy véli, ezt nem lehet azzal lesöpörni, hogy ez csak propaganda.

A CNN szerint a kínai állami tévék, amelyek uralják az ország erősen cenzúrázott médiatérét – nagyrészt az orosz állami médiát vagy az orosz tisztviselőktől származó információkat visszhangozták az ukrajnai invázióról.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára szerdán „összeesküvés-elméletként” utasította el a vádakat. A Szovjetunió felbomlását követően egyébként tényleg létrehoztak Ukrajnában amerikai finanszírozású biolaborokat, főként azért, hogy az országban maradt szovjet fegyvereket biztonságban tudják, írja a CNN. Részletek itt.

Ukrajna védelmi minisztere ígéretet tett arra, hogy nem küldenek képzetlen civileket az oroszok elleni frontvonalra. Alekszej Reznyikov szerint ennek semmi értelme nem lenne. Már több mint 100 ezer ember csatlakozott az ország területvédelmi egységeihez, és mintegy 200 ezren tértek haza külföldről, hogy harcoljanak a honvédő háborúban.

Az önkéntesekből álló területvédelmi egységek kiképzéséről a Telex is jelentkezett helyszíni riporttal Ukrajnából még február elején. Ezeket az erőket elsősorban nem közvetlen harci feladatokra szánják, hanem logisztikai munkákra, épületek őrzésére, de a kiképzési tervek alapján más, élesebb harci feladatok ellátására is képesnek kell lenniük.

Ukrajna több mint 300 békefenntartó katonájának kivonását kérte több különböző ENSZ-misszióból. Maliból, Ciprusról, Koszovóból és Dél-Szudánból hívják haza a katonáikat, vélhetően azért, mert a honvédő háborújukban minden képzett fegyveresre szükségük van.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolja Ukrajnának, hogy semmisítse meg a közegészségügyi laboratóriumokban tárolt veszélyes kórokozókat, nehogy a laborok megsérüljenek az orosz támadásban, és esetleg kiszabaduljon egy lakosságra is veszélyes kórokozó.

A Reuters cikke szerint a WHO képviselői elmondták, hogy évek óta együttműködnek az ukrán közegészségügyi laboratóriumokkal olyan biztonsági gyakorlatok miatt, amik segítenek megelőzni a kórokozók véletlen vagy szándékos kiszabadulását. Azt nem árulták el, hogy pontosan milyen kórokozókat tárolnak az érintett ukrajnai laborokban.

Mindez azért is nagyon kényes, mert az ukránok és az amerikaiak az oroszokat vádolják azzal, hogy Ukrajnában vegyi vagy biológiai fegyvert akarnak bevetni, Washington szerint koholt ürügyként ezzel próbálják igazolni az általuk kirobbantott háború létjogosultságát. Oroszország pedig természetesen Ukrajnát vádolja azzal, hogy az Egyesült Államok segítségével biológiai fegyvereket állít elő.

Az ukrán elnök reagált azokra az orosz vádakra, melyek szerint Ukrajna az Egyesült Államok segítségével biológiai fegyvereket állít elő. Zelenszkij szerint az oroszok gyakran azzal vádolnak másokat, amit valójában ők maguk terveznek megcsinálni, úgyhogy azt a kérdést tette fel nekik címezve, hogy „Hová fognak hullni a vegyi fegyvereitek?”

Az USA szerint Oroszország ukrajnai tömegpusztító fegyverekről szóló állításokat kreál, hogy ezzel igazolja a saját maga által kirobbantott háború létjogosultságát. Washington attól tart, hogy éppen az oroszok vethetnek majd be vegyi és biológiai fegyvereket. A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki arról beszélt korábban, hogy Oroszország „hosszú és jól dokumentált múltra tekint vissza a vegyi fegyverek használatában”, illetve, hogy „a Nyugatot vádolja azokkal a jogsértésekkel, amelyeket maga Oroszország követ el”.

Az ukrán légierő közölte, csütörtökön 10 orosz harci repülőt lőttek le, és két nagy fegyveres konvojt semmisítettek meg. Az egyik repülőt egy nemrég kapott Stinger légvédelmi rakétavetővel szedték le, áll a közleményükben. A jelentés hitelességét nem igazán lehet bizonyítani, az orosz hadsereg nem kommentálta az állításokat.

Korábban az oroszok jelentős erőket vontak össze Kijevtől északra, és létrehoztak egy nagyjából 60 kilométer hosszú katonai konvojt, ami aztán főként logisztikai gondok miatt elakadt, és hosszú ideig egy helyben vesztegelt. A legújabb műholdfelvételek alapján azonban kisebb egységekre osztották az oroszok a sok támadófegyverből és utánpótlást szállító teherautóból álló járműcsoportot.

A CNN feljutott a NATO AWACS légtérellenőrző repülőgépeinek egyikére, ami a lengyel-ukrán határ fölött haladva gyűjtött információkat az Ukrajna fölötti orosz légi műveletekről. Egyértelműen az a kép rajzolódik ki, hogy az orosz repülőgépek döntő többsége Belaruszból tör be Ukrajnába.

A csernobili atomerőműtől északra fekvő belarusz területekről naponta átlagosan 10-12 repülő hatol be Ukrajna légterébe. A legtöbb esetben annyit látnak, hogy szovjet gyártmányú MIG-29-esekről van szó, és mivel nemcsak az orosz, hanem a belarusz légierő is használ ilyen gépeket, sőt, az ukránoknak is vannak ilyen vadászgépeik, konkrétan nem tudják, hogy melyik országhoz tartoznak az adott gépek, de valószínűsíthetően nem az ukránhoz.

A NATO-nak 14 saját AWACS felderítőgépe van, tehát ezek egyik tagországhoz sem tartoznak, hanem a katonai szövetség tulajdonában vannak. Hetente 20-25 bevetést hajtanak végre a NATO keleti határainál, hogy megbizonyosodjanak arról, nem tartanak-e ellenséges repülőgépek a szövetség légtere felé.

Oroszország diplomáciai képviselete az ENSZ-nél azt kérte, hogy a nemzetközi testület tartson rendkívüli ülést, mert az orosz álláspont szerint Ukrajna az Egyesült Államok segítségével biológiai fegyvereket állít elő. Március 11-re, azaz péntekre kérték az ülés összehívását.

Az USA szerint Oroszország ukrajnai tömegpusztító fegyverekről szóló állításokat kreál, hogy ezzel igazolja a saját maga által kirobbantott háború létjogosultságát.

Csütörtökön Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bármiféle bizonyíték bemutatása nélkül azt állította, hogy az USA segít biológiai fegyverek kifejlesztésében Ukrajnának, és az Oroszországon átvonuló madarakat használják fel vírusok terjesztésére.

Az ENSZ később helyt adott a kérésnek, pénteken tehát megvitatják Oroszország állításait.

A Reuters szerint a Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta az ukrajnai orosz invázió miatt több országban megváltoztatja az erőszakos kifejezésekre vonatkozó szabályait. Átmenetileg engedélyezik például az olyan szövegeket, mint a „halált az orosz megszállókra”, illetve nem tiltják le a Putyin vagy Lukasenko számára halált kívánó tartalmakat sem, amik normál esetben fennakadnának a szűrőn.

Nem engedélyezik ugyanakkor az orosz civilek elleni erőszakra felhívó tartalmakat. Az orosz katonák elleni erőszakra való felhívásokat lehetővé tevő ideiglenes irányelv-módosítás Magyarország mellett Örményországra, Azerbajdzsánra, Észtországra, Grúziára, Lettországra, Litvániára, Lengyelországra, Romániára, Oroszországra, Szlovákiára és Ukrajnára vonatkozik.

A svéd kormány az ukrajnai orosz invázió miatt 1,5%-ról az ország GDP-jének 2%-ára növeli a katonai kiadásokat, jelentette be Magdalena Andersson svéd miniszterelnök.

Svédország az 1990-es években nagymértékben csökkentette védelmi költségvetését, de az elmúlt években megnövelte a kiadásokat, egyrészt az orosz repülők svéd légtérbe való betörései miatt, másrészt az orosz kibertámadások veszélye miatt.

A svéd kormányfő egy múlt heti tévébeszédben kifejtette, nem hiszi, hogy Oroszország katonákkal megtámadná Svédországot. Az északi ország nem tagja a NATO-nak, de a svéd kormány szerint a mostani csatlakozás destabilizálná Európa biztonságát, és tovább növelné a feszültséget.

A Jad Vasem jeruzsálemi holokauszt emlékmúzeum felfüggeszti a stratégiai partnerségét Roman Abramovics Putyin-közeli oligarchával. Közvetlenül az orosz invázió előtt jelentette be a múzeum, hogy az orosz milliárdos több mint 3 millió dollárt adományozott nekik a munkájuk megsegítésére.

Abramovics négy évvel ezelőtt lett izraeli állampolgár, miután az Egyesült Királyság késleltette a vízumának megújítását. Az izraeli útlevél lehetővé tette számára, hogy könnyebben utazhasson.

A Putyin szűkebb köreihez sorolt vállalkozónak nemcsak luxusingatlanja van egy izraeli tengerparti övezetben, hanem befolyásos támogatói is, például egy főrabbi és a Jad Vasem vezetője is azok között volt, akik nemrég levélben fordultak amerikai illetékesekhez, hogy az USA ne szankcionálja az orosz oligarchát.

Csütörtöki hír, hogy a brit kormány Abramovics és a Chelsea főbb bevételeit is befagyasztotta.

A kanadai CBC információ szerint három másik volt katonával együtt Ukrajnába érkezhetett a világ egyik legjobbjának tartott mesterlövésze, akit katonai berkekben csak Walinak neveznek. A 40 éves mesterlövész nemrég még Afganisztánban harcolt, azt megelőzően pedig Irakban az Iszlám Állam ellen.

Ha minden igaz, több mint 3 kilométerről is képes eltalálni az ellenséges katonákat. Wali annak a közel 20 ezer önkéntes katonának lehet az egyike, akik az elmúlt napokban Zelenszkij ukrán elnök felhívására csatlakoztak az orosz agresszorok elleni háborúhoz. Itt írtunk arról, hogy mit lehet várni az Ukrajna megmentésére induló külföldi légiótól.

Az elmúlt 24 órában nagyjából 5 kilométerrel közelebb kerültek az orosz csapatok Kijevhez, erről beszélt egy magas rangú amerikai tisztviselő a BBC-nek. Ez azt jelenti, hogy az ukrán főváros északnyugati részéből előrenyomuló orosz csapatok már csak 15 kilométerre vannak a városközponttól. Az északkelet felől közeledő csapatok pedig mintegy 40 kilométerre vannak a várostól. A tisztviselő szerint az oroszok a háború kezdete óta 775 rakétát lőttek ki összesen ukrajnai célpontok ellen.

• Mariupol alpolgármestere szerint a város több mint 1200 halottja közül sokakat úgy kellett eltemetniük, hogy beazonosítani sem tudták őket. Az ukrán miniszterelnök-helyettes később azt mondta, csütörtökön senkit nem sikerült kimenekíteni a városból.
• Szintén Mariupolban az oroszok korábban egy szülészeti klinikát támadtak meg: ezt az ukrán elnök, Zelenszkij háborús bűnnek minősítette. Csütörtök délután az Európai Unió is elítélte a történteket.
• Oroszország minden nap délelőtt (moszkvai idő szerinti) 10 órára tűzszünetet ígért Ukrajnának, hogy evakuálni tudják a civileket – bár az ukránok szerint ezeket a szüneteket eddig nem igazán tartotta be az orosz fél.
• Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Putyinnal telefonált. Ezután újságírói kérdésekre elmondta, hogy habár teljes tűzszünetet kért Moszkvától Franciaország és Németország is, az orosz elnök „elfogadhatatlan feltételeket” állított ennek betartásáért cserébe.
• Kivonult Oroszországból a Goldman Sachs, az első nagy Wall Street-i bank, amely felfüggeszti kapcsolatát Oroszországgal a háború miatt. Letiltotta az új orosz felhasználókat a Google Cloud, illetve még az orosz kutyákat is kizárták a világ legnagyobb kutyaversenyéről.
• Putyin a szankciókkal kapcsolatban arról beszélt, hogyha a Nyugat tovább növeli a nyomást Oroszországon, szerinte globális élelmiszerár-drágulás fog jönni. Az USA eközben újabb szankciókat lengetett be Oroszországgal szemben.
• Az EU vezetői emellett megállapodtak az orosz üzemanyagok fokozatos kivonásáról, viták és akadályok viszont továbbra is állnak az országok előtt határidők, ársapkák terén.

Az ukrán állami sürgősségi szolgálat tett közzé egy videót, amelyben munkatársai egy lezuhant orosz vadászgép bombáját hatástalanítják Csernyihivben. A szerdán hatástalanított bombát hordozó vadászgépet még március 5-én lőtte le az ukrán hadsereg, a gép egy lakónegyedbe zuhant.

A világhírű Crufts kutyakiállítás orosz versenyzők nélkül folytatja idén: a több mint 20 ezer versenyző közül a szervezők kizárták az orosz–ukrán háború miatt az oroszországi nevezőket. A világ legnagyobb kutyakiállítása a héten kezdődött. A szervezők közleményükben azt írták, „Ukrajnában élő barátaink és kutyáik az életüket féltik, mi pedig mindent megteszünk azért, hogy támogatni tudjuk őket”.

A Kennel Club elnöke azt is elmondta, hogy a szervezet 25 ezer fontot adományoz a Federation Cynologique Internationale nevű nemzetközi kutyás szervezetnek, hogy segítsék az ukrajnai, lengyelországi és magyarországi rászoruló tenyésztőket, gazdákat, kutyákat. A szervezők hozzátették, a döntést „nehéz szívvel hozták meg”, mert „tudják, hogy Oroszország vezetői, nem pedig állampolgárai vezérlik ezt a háborút”.

Az orosz–ukrán háború óta kisebb-nagyobb cégek, események, országok szankcionálják Oroszországot az invázió miatt. Egy hete itt szedtük össze azon nagyobb cégek listáját, akik úgy döntöttek, szankciót vezetnek be Oroszországgal szemben.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint kedd óta 60 ezer embert evakuáltak Szumiból, és 20 ezer embernek sikerült a fővárost, Kijevet elhagynia. Hozzátette, 3 ezer embert „nagy nehezen” sikerült evakuálni Izyumból is, az ostromlott Harkovtól nem messze lévő területről.

Az ukrán belügyminiszter szerint megközelíti a 400 ezret azoknak az embereknek a száma, akiket evakuáltak a háború által súlyosan sújtott ukrán városokból. Itt írtunk arról, hogy habár Moszkva rendre tűzszünetet ígér, ezt az ukrán fél szerint mégsem tartják be: az evakuálást ez nagyban megnehezíti, a háborús övezetekből ezért nehéz vagy teljesen lehetetlen a civileket kimenekíteni. Mariupolból például, ahol az oroszok egy szülészeti klinikát is lebombáztak, a miniszterelnök-helyettes szerint csütörtökön senkit sem sikerült kimenekíteni.

(cnn)

Oroszország azt állítja, hogy tűzszünetet fog tartani ezentúl mindennap. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, naponta moszkvai idő szerint délelőtt tízkor megnyitja a humanitárius folyosókat, hogy az ukrajnai civilek el tudják hagyni a háborús övezetet.

Az nem világos egyelőre, hogy Oroszország hol javasolja a tűzszünet megkötését. Moszkva szerdán is tűzszünetet ígért, illetve humanitárius folyosókat Kijevnél, Csernyihevnél, Szuminál, Harkivnál és Mariopulnál. Az oroszok azonban az ukránok szerint eddig csak ígérték, de végül nem tartották be a belengetett tűzszüneteket.

Az EU vezetői megállapodtak az orosz üzemanyagok fokozatos kivonásáról, viták és akadályok viszont továbbra is állnak az országok előtt. A csütörtöki EU-csúcs témája az orosz üzemanyag-függőség csökkentése, a gázárak korlátozásáról és az olajimportot érő szankciókról azonban megoszlanak az álláspontok a tagállamok között.

Nem tisztázott egyrészről az, hogy az országok mikorra akarják a függetlenedést elérni: a Reuters informátora szerint van, aki csak 2030-ra lépne, van, aki most azonnal. Megoszlanak a vélemények a rövid távú intézkedések oldaláról is: az ársapka kérdésében, az autósok és a háztartások korlátozásában.

Alexander De Croo belga miniszterelnök például felső határt javasolt Európa nagykersekedelmi gázárainak, Mark Rutte holland miniszterelnök szerint azonban egy ilyen lépés csak lassítaná a függetlenedést.

Az EU-tagállamok között nézetelérés van abban is, hogy követik-e az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot (mindketten az orosz olajimporttól való függetlenedést ígértek korábban). Egyes országok energiaembargót is sürgetnek, ezt azonban ellenzi például Németország és Magyarország is: habár a szankció hatásos lenne Oroszországgal szemben, még magasabbra lökné az energiaárakat is.

Hogy miért nehezebb az EU-nak a függetlenedés, mint az USA-nak, milyen forgatókönyvek léteznek, és hogyan mozognának az árak az adott forgatókönyvek esetén, arról itt írtunk hosszan.

(reuters)

Az Európai Unió a lehető legerőteljesebben elítéli a mariupoli szülészet elleni orosz támadást. „Felelni fognak a tetteikért azok, akik az Orosz Föderációban felelősek ezért a kegyetlen bűncselekményért” – áll Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője által kiadott közleményében.

Az Azovi-tenger partján lévő Mariupol körül ostromgyűrű van, a város védői elkeseredett küzdelmet folytatnak, és már 1500 polgári áldozat van a 400 ezres városban ukrán jelentések szerint. A humanitárius folyosókat szintén támadják, csütörtökön egyetlen ember sem tudta elhagyni a várost a kijevi beszámolók szerint. Szerdán az orosz erők a szülészeti és gyerekklinikát is lebombázták. A támadásban tizenheten megsérültek, és Zelenszkij bejelentése szerint hárman meghaltak, az egyik áldozat egy hatéves gyerek. Ukrán felvételek szerint szülés előtt lévő várandós nőket is mentettek ki a romok közül.

Az orosz vezetés elég zavarosan nyilvánult meg az ügy kapcsán: eleinte mindent tagadtak, és fake newsnak minősítették a szülészetet ért támadást, szokás szerint azt hangoztatva, hogy az oroszok nem támadnak polgári célpontokat. Lavrov külügyminiszter Törökországban azt állította, hogy a kórházat az ukránok már napokkal ezelőtt kiürítették, és azt radikális ukrán nemzeti egységek használták bázisként. Peszkov, Putyin szóvivője ugyanakkor azt mondta a sajtónak, hogy kivizsgálják az esetet, és további információkat kérnek a hadseregtől.

„Borzalommal látjuk, hogy az orosz fegyveres erők egyre több atrocitást követnek el, és a legvédtelenebbeket és kiszolgáltatottabbakat veszik célba. A támadóknak ez a viselkedése szégyenletes és teljességgel elfogadhatatlan”

– fogalmaz az EU közleménye. Borrell az Ukrajna elleni háború azonnali beszüntetésére szólította fel Moszkvát, azt hangsúlyozza, hogy Oroszország teljes felelősséget kell, hogy viseljen a háború minden következményéért és a kioltott életekért, ez háborús bűn, és nem kerülhetik el a felelősségre vonást.

Az ENSZ korábban vizsgálóbizottságot állított fel az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására, és szintén vizsgálatot indítványozott a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze.

Megannyi cég után a Google Cloud is szankcionálja Oroszországot, nem fogad több oroszországi felhasználót felületére.

A Google több mint egy hete vezetett be szankciót az ország ellen, kizárta az RT híreit a Google News keresőből. Az RT más orosz csatornákhoz hasonlóan nem lát pénzt az oldalain, az applikációjában megjelenő hirdetésekből. A Google és a Youtube felületein semmilyen orosz állami média nem hirdethet, míg egyes források szerint a Google Play sem működik az oroszoknál.

Emmanuel Macron szerint Putyin ukrajnai tűzszünetre vonatkozó feltételei „senki által nem elfogadhatóak”. „Nem látok diplomáciai megoldásra lehetőséget a következő órákban, de talán a következő napokban sem”, fogalmazott Macron az orosz-ukrán háborúról szóló EU-csúcs előtt.

Macron szerint „nem reális” a tűzszünet Ukrajnában a következő órákban. „Határozottan optimista vagyok, ugyanakkor viszont reálisnak is kell lennem”, mondta. Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön telefonon egyeztetettek, mely során Németország és Franciaország tűzszünetet követelt Putyintól.

Egy csütörtökön Zelenszkij elnök által aláírt új törvény alapján a civilek is büntetlenül használhatnak lőfegyvereket Ukrajnában a támadó orosz katonák ellen a háború alatt. A törvény a gerilla-, vagy partizánháború jogi alapjait teszi tisztába a hadiállapot alatt. Mostantól a civilek hivatalosan is mentesülnek a büntetőjogi következmények alól, hasonlóan a katonákhoz.

A haza védelme a polgárok szent kötelessége

– emlékeztet az ukrán rendőrség a törvény kihirdetése kapcsán, de azért arra is figyelmeztetnek, hogy a legális fegyverhasználat csak a megszállók ellen lehetséges, bűncselekményeket ezután sem lehet elkövetni.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes az ukrán nemzeti televízióban arról beszélt egy csütörtöki interjúban, hogy a nap folyamán egyetlen egy civil sem tudta elhagyni az ostromlott Mariupolt, és hogy a városból való evakuálás nem folytatódhat, mert az orosz erők nem tartották be az ideiglenes tűzszünetet.

Eközben az ukrajnai északkeleti Szumi régióban több mint 12 ezer civilt evakuáltak autóval vagy autóbusszal – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat közleményében.

Mariupol az orosz hadsereg által az egyik legkeményebben bombázott, stratégiai helyen fekvő 400 ezres város. Csütörtökön itt is humanitárius folyosót nyitottak a lakosok kimentésére, amire nagy szükség is lett volna, mert helyszíni beszámolók szerint katasztrofális állapotok vannak, sok helyen már élelmiszere sincs a lakosságnak. Verescsuk beszámolója alapján azonban csütörtökön nem sikerült embereket kihozni a városból, ahol szerdán már kórházat is halálos rakétatalálat ért.

(The Guardian)

Vitalij Kim, Mikolajiv régió kormányzója forródrótot vezet be az Ukrajna déli frontvonalán lévő orosz katonák számára. „Nem akarnak támadni [az orosz katonák. Úgy érzik, félrevezették őket, azt mondták nekik, hogy ezek csak katonai gyakorlatok. Vissza nem fordulhatnak, mert akkor a Herszonban lévők fognak lőni rájuk” – fogalamzott Kim.

Kim azt mondta, ezért lehetőséget ad az orosz katonáknak, hogy elkerüljék a konfrontációt. Egyfajta „zöld utat” ígért az oroszoknak, „azok számára, akik még nem lőttek a civilekre és nem követtek el bűncselekményt. Azok számára, akik élni szeretnének”. Hozzátette, a tüzérekre és rakétasorozatvetők személyzetére ez nem vonatkozik – nekik „Mariupol után nincs esélyük. Vagy futnak, vagy föld alá fekszenek”, fogalmazott.

(cnn)

Az Egyesült Államok és szövetségesei további szankciókat fontolgatnak Oroszország megbüntetésére a háború miatt, írja a CNN Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter csütörtöki közlése nyomán.

„Az orosz gazdaságot az is tönkreteszi, amit már megtettünk, de mérlegeljük, hogy további lépéseket tegyünk” – mondta Yellen a Washington Post Live című műsorában, de nem részletezte, hogy milyen további szankciókra gondol.

„Pénzügyileg elszigeteltük Oroszországot. A rubel szabadesésben van, az orosz tőzsde zárva” – mondta Yellen, aki azt is elismerte, hogy a szankcióknak biztosan lesz gazdasági hatása az Egyesült Államokra és Európára.

Oroszországot az viselné meg a legsúlyosabban gazdaságilag, ha embargó alá kerülne a nyersanyagexportja, a nekik kevéssé kitett USA már meg is lépte, hogy nem vesznek több energiahordozót tőlük, az EU-nak ugyanakkor óriási gazdasági kárt okozna egy ilyen lépés, ezért nem valószínű, hogy az olaj- és gázimport bekerül a szankciós rezsimbe. Az orosz energiától való függetlenedés perspektíváiról itt írtunk bővebben.

Egy ukrán drón rögzítette, ahogy egy orosz harckocsioszlop tűz alá kerül Ukrajnában. Az ukrán hadsereg állítása szerint egy orosz harckocsiparancsnok meghalt a támadásokban Kiejvtől 26 kilométerre, Brovaiban.