Az oroszok egyre közelebb Kijevhez, Ukrajnába érkezhetett a világ egyik legjobb mesterlövésze

A szlovákiai magyar Hlavaty Tamást nevezték ki a Rosztov-Don női kézilabdacsapatának megbízott vezetőedzőjévé – írja az MTI.

A 35 éves Hlavaty korábban Mosonmagyaróváron, majd a Győri Audi ETO KC szakmai stábjában tevékenykedett, a Rosztov-Don edzői csapatában 2018 óta dolgozik, és tagja volt a tokiói olimpián ezüstérmet szerzett orosz válogatott stábjának is.

A klub szerdán jelentette be, hogy közös megegyezéssel felmondja az együttműködést a 2020 augusztusában kinevezett svéd Per Johanssonnal, akinek az irányításával tavaly ezüstérmes lett a csapat a bajnokságban.

Az 51 éves svéd edző jelenleg hazájában tartózkodik, és az ukrajnai háború miatt, nem akart visszatérni Oroszországba.

Ahogyan minden orosz válogatottat és klubcsapatot, a Rosztov-Dont is kizárták az európai porondról, így hiába jutott negyeddöntőbe a Bajnokok Ligájában, nem folytathatja szereplését, a hazai bajnokság azonban továbbra is zajlik.

A tárgyalás másik résztvevője, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter annyit mondott el, hogy humanitárius kérdésekről tárgyalt ukrán kollégájával, többek között arról, hogy a csapatok mit tesznek a civilek védelmében. Lavrov azzal is vádolta az ukrán „nacionalistákat”, hogy civileket használnak emberi pajzsként.

A BBC azon kérdésére, hogy lehetséges-e tűzszünet, Lavrov azt mondta, hogy a „különleges katonai művelet” folytatódik, és Vlagyimir Putyin szerint a stratégia a terv szerint halad, és hozzátette, a Nyugat „veszélyesen viselkedik” azzal, hogy védelmi célú segélyt nyújt Ukrajnának.

Erről beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Szergej Lavrovval tartott törökországi tárgyalás után tartott sajtótájékoztatóján. Kuleba kiemelte, hogy kész újra találkozni orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, ha van kilátás egy „érdemi megbeszélésre”.

Kuleba elmondta, hogy országa legnagyobb problémája az ostromlott Mariupol kikötőváros helyzete, amelyet az orosz erők intenzíven lőttek és rombolnak. Mariupol ügyében nem történt előrelépés a tűzszünetre vonatkozóan. Kuleba egyértelműen kijelentette, hogy a fő céljuk a városból kivezető humanitárius folyosóról és egy legalább 24 órás tűzszünetről való megállapodás.

„Humanitárius céllal jöttem ide, hogy azzal a döntéssel távozzak a találkozóról, hogy humanitárius folyosót rendezzünk Mariupolba és Mariupolból”, de ez nem történt meg, mondta el Kuleba.

Kuleba szerint a két fél annyiban tudott megállapodni, hogy folytatják az erőfeszítéseket az ukrajnai humanitárius problémák megoldására. Hozzátette, készek lennének újra találkozni „ebben a formában, ha van kilátás az érdemi megbeszélésre és a megoldások keresésére”.

Szijjártó Péter külügyminiszter az Országgyűlés csütörtöki ülésén arról számolt be, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta már több mint 200 ezer, egészen pontosan 201 706 menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra. Szijjártó szerint a magyar állam intézményei felkészültek arra, hogy minden menekültről gondoskodjanak, a hosszabb ideig maradók számára munka, gyerekeik számára pedig iskolai, óvodai vagy bölcsődei ellátás lesz biztosítva.

Emellett a kormány 583 millió forint értékben 800 tonna élelmiszert és 200 tonna higiéniai terméket szállított Kárpátaljára, illetve teljes körű egészségügyi ellátást ajánlott fel a kórházi kezelést igénylő ukrán gyerekek számára – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg 128 beteg gyerek befogadásának technikai lebonyolításáról folynak tárgyalások.

Az ENSZ menekültügyi ügynökségének legfrissebb közlése szerint február 24. óta közel 2,3 millió ember hagyta már el Ukrajnát, közülük 112 ezren nem ukrán állampolgárok. Az ENSZ adatai szerint március 8-ig 214 160 menekült érkezett Magyarországra. Lengyelország irányába több mint 1,4 millió ember hagyta el Ukrajnát.

(MTI)

Litvánia fővárosában, Vilniusban Ukrán hősök utcájává nevezték át azt az utcát, ahol az orosz nagykövetség található, így tiltakozva Moszkva ukrajnai inváziója ellen – írja a Sky News.

„Mától az orosz nagykövetség minden alkalmazottjának névjegykártyáját az Ukrajna harcosai előtt tisztelgő felirat fogja díszíteni, és mindenkinek az orosz rezsim által a békés ukrán nemzet ellen elkövetett gaztetteire kell gondolnia, amikor ezt az utcanevet írja”

– indokolta az átnevezést Remigijus Šimašius, Vilnius polgármestere. A döntést már korábban bejelentették, az utcatáblákat tegnap cserélték le, a litván felirat mellett ukránul is kikerült az új utcanév. Lettországban is hasonló döntés született, a rigai orosz nagykövetség utcáját „Független Ukrajna utcára” nevezték át.

A Guardian szerint ezek a változások megihlették az ír képviselőket is, akik az orosz nagykövetség címét Orwell útról az Független Ukrajna útra változtatnák. Erről a lépésről most konzultálni fognak a lakosokkal.

Felkerült a brit kormány orosz oligarchákat szankcionáló listájára a több mint két évtizede Nagy-Britanniában élő Roman Abramovics is, aki a korábbi szankciók, illetve az orosz-ukrán konfliktus miatt jelenleg is árulja a Premier League-ben szereplő futballcsapatát, a Chelsea-t.

Az orosz milliárdos amellett, hogy felkerült a vagyonbefagyasztási listára (pdf), a brit magánszemélyekkel és vállalkozásokkal folytatott tranzakciók tilalmával, utazási tilalommal és közlekedési szankciókkal kell szembenéznie. A dokumentum szerint Abramovics egy Putyin-párti oligarcha, aki nagyon közel áll az orosz elnökhöz.

A tiltás azt jelenti, hogy a Chelsea futballklub tovább működhet, a csapat eladása viszont egy ideig nem valósulhat meg – a Sky News később arról írt, hogy minisztériumi forrás alapján a speciális engedély a klub eladására is vonatkozik.. A tiltás miatt a nem árulhatnak mezeket és egyéb csapatlogós termékeket a klub, új játékosokat sem igazolhat, de még szerződéseket sem hosszabbíthat. Emellett új jegyeket sem adhatnak el, de azok, akik korábban már vásároltak jegyet bármely mérkőzésre, kimehetnek a stadionba.

Abramovics mellett többek között olyan nevek vannak a listán, mint a 2007-ben második leggazdagabb orosz Oleg Gyeripaszka, a Rosznyefty-vezérigazgató Igor Szecsin, a VTB bank elnöke, Andrej Kosztyin, a Gazprom-vezérigazgató Alekszej Miller.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt írja, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz elnök arra utasította a belarusz szakembereket, hogy biztosítsák a csernobili atomerőmű áramellátását. A BelTA belarusz állami hírügynökség jelentése szerint Lukasenko és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán telefonon egyeztetett a csernobili atomerőmű körül kialakult helyzetről.

Eközben az ukrán villamosenergia-hálózatot üzemeltető Ukrenergo azt közölte, készen állnak, hogy késedelem nélkül megkezdjék a csernobili atomerőműt árammal ellátó nagyfeszültségű vezeték javítását, és csak a „zöld folyosó” létesítésére várnak.

Egy nappal azután, hogy az orosz kézre került csernobili atomerőműből megszűnt az adatszolgáltatás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felé, az ukrán hatóságok és Dmitro Kuleba külügyminiszter is azt közölte, hogy szerdán megszűnt a csernobili erőmű áramellátása, ami szerintük akár radioaktív szivárgáshoz is vezethet. Ugyanakkor a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint az áramellátás hiánya nincs kritikus hatással az atomerőműre.

(TASZSZ)

A kijevi lengyel nagykövet szerint az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet bevezetése segítene gyorsabban lezárni a háborút, és életeket mentene – írja a Sky News. Bartosz Cichocki egy kijevi magántévének nyilatkozta azt, hogy

„minden egyes nap késedelem több száz emberéletbe kerül”.

A repüléstilalmi övezet bevezetése már hét hete terítéken van, de eddig javarészt ukrán szereplők szorgalmazták. A NATO eddig elutasította, hogy közvetlenül részt vegyen a konfliktusban, beleértve egy repüléstilalmi övezet felállítását, az ukrán vezetés, élén az ukrán miniszterelnökkel azonban továbbra is töretlenül erre kéri a szövetséget. Bár ez elsőre ártatlanul hangzik, a gyakorlatban arról van szó, hogy a NATO-nak ki kellene lőnie az orosz légierő gépeit, és hogy erre képes legyen, ahhoz az orosz légvédelmi radar- és rakétarendszereket is ki kellene iktatnia, ahogy arról ebben a repüléstilalmi övezetről szóló cikkünkben részletesen írtunk.

Lengyelország kedden jelentette be, hogy kész azonnal és ingyenesen eljuttatni minden MiG–29-es vadászrepülőgépét a németországi Ramstein légi támaszpontra, hogy az Egyesült Államok Ukrajna rendelkezésére bocsáthassa őket. Cserébe azt kérték, hogy Amerika lássa el őket hasonló képességű, használt vadászgépekkel. A lengyel kormány a többi NATO-tagállamot is felszólította, hogy ha rendelkeznek MiG–29-esekkel, hasonlóan járjanak el. A javaslatot sem az Egyesült Államok, sem Németország nem fogadta el.

Az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy Oroszország kilép az Európa Tanácsból, a kontinens legnagyobb nemzetközi szervezetéből. A Kreml azt állítja, a NATO-tagok aláássák az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmére létrehozott európai testületet. A valóságban Oroszország és az Európa Tanács kapcsolatát mindig is a konfrontáció jellemezte.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt írja, hogy Oroszország tagsága a szervezet alapszabálya szerint a folyó pénzügyi év végén szűnik meg. „Az Európa Tanácsból való kilépésre az Európa Tanács alapokmányának 7. cikke alapján kerül sor egy tagállam kezdeményezésére, amikor hivatalosan értesíti erről az Európa Tanács főtitkárát. A tagság megszűnése a folyó pénzügyi év végén következik be, ha a bejelentés az adott év első kilenc hónapjában történik. Oroszország kilépése az Európa Tanácsból a szervezet alapokmányának és az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) egyidejű felmondásával jár” – mondta Konsztantyin Koszacsov, az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke.

Oroszország 1996-ban csatlakozott az Európa Tanácshoz, Borisz Jelcin akkro elnök kérésére. Az elképzelés az volt, hogy ez majd segíteni fogja a demokratikus átmenetet az országban. Oroszország képviseleti jogait február 25-én – az ukrajnai inváziót követő napon – felfüggesztették, ahogy tették ezt a 2001-es második csecsen háború idején, valamint 2014-ben, amikor Oroszország megszállta a Krímet és Kelet-Ukrajnát.

Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek Strasbourg a székhelye. 1949-ben jött létre laza, kormányközi együttműködésként, és szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával, nem az Európai Unió intézménye. A kontinens legnagyobb nemzetközi szervezeteként most 47 tagja van, azaz Belaruszt és a Vatikánt kivéve minden európai állam a tagja – hazánk 1990 novemberében csatlakozott a szervezethez. Legfontosabb intézménye az Emberi Jogok Európai Bírósága, de a szervei közé tartozik a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság is.

(Guardian, TASZSZ)

Csütörtök reggel Dmitro Kuleba ukrán, majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megérkezett a törökországi Antalyába, hogy megkezdjék a háború február 24-i kirobbanása óta az eddigi legmagasabb szintű orosz-ukrán egyeztetéseket. A tárgyalások során, amelyeket Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter kezdeményezett, remélhetőleg sikerül tűzszünetet elérni.

Moszkva megüzente, hogy a hétfőn megfogalmazott orosz követelések egyetlen pontjában sem engednek. A világ azonban abban reménykedhet, hogy a házigazda törököknél jobban senki nem akarja a békét. Vagy legalább egy kis fegyverszünetet. A tárgyalások jelentőségéről ebben a cikkünkben írtunk.

Ukrajna csütörtökön hét humanitárius folyosót nyit meg a civilek számára, hogy elhagyhassák az orosz erők által ostromlott városokat – közölte az ukrán miniszter miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk a Reuters szerint.

A hét új humanitárius folyosó közül egy a déli kikötővárosból, Mariupolból menekítené ki az embereket. Az északkeleti Szumi megyéből pedig a helyi tűzszünetről szóló megállapodás után három evakuáltakból álló oszlopot indítanak el: egyet Szumiból a mintegy 160 kilométerre lévő, Ukrajna középső részén található Poltavába, egyet Trosztyanec és Poltava, egyet pedig Krasznopillja és Poltava között.

A javasolt evakuációs útvonalakat a CNN szerint az előzetes tervek alapján csütörtökön reggel 9 órakor nyitják meg.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Mariupol több városrészét ellenőrzésük alá vonták a Donyecki Népköztársaság népi milícia egységei – írja az Interfax.

A közlemény szerint a város nyugati részén található Azovszkij, Naidenivka, Ljapiné és Vinohradar városrészek kerültek orosz kézre, és a harcok megközelítették az egyik legnagyobb ukrán acélgyárnak számító Azovsztal üzemet.

A háború kirobbanása óta ez lesz a legmagasabb szintű egyeztetés Oroszország és Ukrajna között, a két külügyminiszter, Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba Törökországban találkoznak a török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu társaságában.

A törökországi tárgyalások egyik célja a tűzszünet megteremtése – de az oroszok, valamint iráni és szíriai szövetségeseik számára Szíriában a tűzszünet a háború eszköze volt, a civilek elüldözésének felgyorsítására, és félő, hogy Ukrajnában is erre használnák ezt az eszközt.

Az Eni olasz energetikai óriásvállalat is felfüggeszti az Oroszországból származó kőolaj vásárlását, és figyelemmel követi a gázbeszerzéssel kapcsolatos fejleményeket is. „Az Eni felfüggesztette az Oroszországból származó kőolaj és kőolajtermékek beszerzésével kapcsolatos új szerződések kötését” – közölte a vállalat szerdán.

Az Eni, amelynek legnagyobb részvényese az olasz állam, 2020-ban 22,5 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt. Az olaszországi villamosenergia mintegy 40 százalékát a gáz biztosítja. Olaszország a gázszükségletének több mint 90 százalékát importálja, és ebből mintegy 40 százalék az orosz vezetékes gáz aránya.

Az Eni március 1-jén bejelentette, hogy kiszállnak az Oroszországot Törökországgal összekötő Kék Áramlat gázvezetékből, amelyben 50 százalékos részesedéssel rendelkeztek. „Az Eni el kívánja adni részesedését” az Oroszországot és Törökországot a Fekete-tengeren keresztül összekötő Kék Áramlat gázvezetékben – mondta a vállalat szóvivője. Az Eni ezzel csatlakozott a British Petrolhoz és a Shellhez az oroszellenes bojkottban, a két nagy olajvállalat ugyanis már korábban bejelentette, hogy Moszkva ukrajnai inváziója miatt kivonulnak az Oroszországhoz kapcsolódó projektekből.

(Reuters)

Három halálos áldozata van a mariupoli kórház elleni szerdai orosz támadásnak, az áldozatok egyike egy hatéves gyerek, közölte a város alpolgármestere, Szergej Orlov a BBC-vel. Korábban azt lehetett tudni, hogy a támadásban 17-en sérültek meg, részben terhes nők, mivel az orosz bombák egy szülészeti és gyerekklinikát találtak el.

Orlov arról beszélt, hogy biztos benne, az oroszok tudják, mit bombáznak, ez volt ugyanis a harmadik kórház, amit Mariupolon belül megtámadtak. Korábban egy 300 ágyas Covid-kórházat, illetve egy vérbankot lőttek.

Órákkal a mariupoli szülészeti klinika ellen indított, 17 sérülttel járó orosz támadás után az orosz külügyminiszter szóvivője, Marija Zaharova azt nyilatkozta, hogy az ukrán haderők kiparancsolták a terhes nőket a klinikáról, hogy harcállásokat alakítsanak ki abban.

„Értsék meg, hogy amikor azt kérem, hogy adjanak Ukrajnának fegyvereket, védőfelszereléseket, repülőgépeket és légvédelmi eszközöket, teremtsék meg országunk felett a légtérzárat, akkor ezzel tulajdonképpen azt mondom: segítsék a saját talpon maradásunkat, mert akkor Oroszország nem fog továbbmenni. Csak ebben az esetben áll meg a háború a mi országunk területén. Ha nem segítenek nekünk megállítani az oroszokat, akkor a háború holnapra ideér” – mondta Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete.

A nagykövet amellett érvelt a 444-nek adott interjújában, hogy Putyin olyan, mint Hitler, és a holokauszthoz hasonlította az ukrajnai háborút. Szerinte a „harmadik világháború lényegében már kitört”, és nem reális a magyar kormánynak az a célkitűzése, hogy a magyar lakosságnak ne kelljen megfizetnie a háború költségeit. Nepop ugyanis úgy látja, Európa közös feladata lenne megakadályozni, hogy a jelenleg csak Ukrajnában zajló háború „ne terjedjen tovább”.

„Ehhez támogatni kell Ukrajnát. Ezért nem az a kérdés, hogy meg kell-e fizetni az árát, hanem az, hogy milyen árat kell fizetni.”

Az ukrán kormány felkészül arra, hogy ha az orosz megszálló erők egyre mélyebbre hatolnak az országban, akkor adatait és szervereit külföldre menekíti – mondta a Reutersnek szerdán egy magas rangú kiberbiztonsági tisztviselő. Viktor Zhora, az ukrán Állami Különleges Hírközlési és Információvédelmi Szolgálat helyettes vezetője azt mondta, az A tervük az Ukrajnán belüli informatikai infrastruktúra védelmét célozta. Egy másik országba való áthelyezés csak „B vagy C terv” lenne. A költöztetés csak az ukrán törvényhozók által jóváhagyott szabályozási módosítások után történhetne meg – tette hozzá Zhora.

A kormányzati tisztviselők már eddig is szállítottak berendezéseket és biztonsági mentéseket Ukrajna biztonságosabb területeire. Múlt hónapban Zhora a Politico című lapnak azt mondta, vannak terveik arra, hogy a kritikus adatokat hogyan helyezzék át a fővárosból, Kijevből más városokba. Zhora szerint Ukrajna már eddig is számos országból kapott ajánlatokat az adatok elhelyezésére, de ezeket az országokat nem kívánta megnevezni. „A közelség miatt egy európai helyszínt fogunk előnyben részesíteni” – mondta.

Még ha a törvényhozók bele is egyeznének az ukrán adatok külföldre menekítésébe, és létrehoznának egy protokollt az informatikai eszközök elszállítására, ez nem feltétlenül jelentené azt, hogy az ukrán kormány összes adatát vagy hálózati eszközét azonnal elküldenék az országból – mondta Zhora. A kormányzati ügynökségeknek eseti alapon kellene eldönteniük, hogy Ukrajnán belül folytatják-e a működésüket, vagy evakuálják az adataikat és eszközeiket.

Azt mondani sem kell, hogy az ukrán kormányzati adatbázisok és hírszerzési akták Oroszország számára mennyire hasznosak lehet, ha hosszú távon ellenőrzés alatt akarják tartani Ukrajnát.

Odaért Törökországba Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki a tervek szerint orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyal majd az orosz-ukrán háború békés rendezésének lehetőségeiről. Ez lesz a legmagasabb szintű egyeztetés Oroszország és Ukrajna között a háború február 24-i kirobbanása óta. Kuleba előzetesen azt mondta, nem vár sokat az egyeztetésektől, abban például nem bízik, hogy tartós, nagyobb méretű tűzszünetet tudnak kötni.

A csütörtöki béketárgyalások jelentőségéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Négy ember, köztük két gyerek meghalt, miután éjszaka az oroszok rakétákkal lőttek egy lakóházat Harkiv közelében – idézi a BBC az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat (SES) közleményét. A SES szerint a támadás a délkelet-ukrajnai Szlobozsanszke faluban történt, ahol egy ötéves kislány is volt a sérültek között. A szolgálat emberei csütörtökön tovább keresnek a romok között esetleges túlélőeket és áldozatokat. Harkiv közepén egy bevásárlóközpont is lángba borult a bombázástól, de innen nem érkezett jelentés áldozatokról.

Az ukrán vezérkar csütörtök reggeli jelentése szerint lassult az orosz előrenyomulás Ukrajna egyes részein. Kijev irányába alig haladtak az oroszok, Kelet-Ukrajnában a védelmi erők továbbra is visszatartják az offenzívát Donyeckben, Szlobozsnyóban és a Tavrija műveleti körzetek egy részén. Védik Harkiv és Ohtirka városát, és délen folytatódik Mariupol kikötőváros védelme. A jelentés szerint az ukrán erők kivédték az orosz offenzívát Krivij Rih, Mikolajiv, Voznyecsenszk és a Herszon területen található Novovoroncsovka település irányában is. Az elmúlt két napban az ukrán vadászgépek és légvédelmi rakétaegységek négy Szu-25-ös támadó repülőgépet és két orosz helikoptert semmisítettek meg.

A jelentést ugyanakkor a BBC úgy kommentálta, hogy nem tudta függetlenül ellenőrizni a nyilatkozatot.

Szumi terület több települését támadták orosz repülők, Zelenszkij ukrán elnök szerint népirtás történt Mariupolban, elveszett a kapcsolat a zaporizzsjai atomerőművel, leállítja autógyártását a Lada, nem üzletel az oroszokkal a Carlsberg, de ötven multi még mindig bent van az országban. A hajnali összefoglaló cikkünket itt olvashatja >>>

A rendőrség napi adatai szerint szerdán 4425 ember, köztük 1080 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 83 ember, köztük 39 gyermek elhelyezését és odaszállítását a hatóságok oldották meg. (police.hu)

A munkagépeket gyártó Caterpillar is leállítja oroszországi gyárát, A 3M ipari konglomerátum felfüggesztette oroszországi vállalkozásait, a Rio Tinto bányászati óriásvállalat is hátat fordít oroszországi partnereinek, Carlsberg se lesz már az orosz boltok polcain.

Az ukrán külügyminisztérium ugyanakkor több mint 50 globális márkát nevezett meg, amelyek még mindig aktívan tevékenykednek Oroszországban. A listán olyan nevek szerepelnek, mint a Johnson & Johnson, az Auchan, a Pfizer, a Samsung, az LG vagy a Burger King.

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalya városában tárgyal csütörtökön. Házigazdájuk az Ukrajnával és Oroszországgal egyaránt jó viszonyt ápoló Recep Tayyip Erdoğan lesz. A török elnöknek komoly tapasztalata van abban, hogyan kell elugrani egy orosz háború fenyegetése elől, ráadásul a háború mielőbbi lezárása számára különlegesen fontos. A megbeszélések hátteréről itt írtunk.

Ar oroszok február 24-én, csütörtökön hajnalban indították el a támadást. Ez így most a 14. napja lesz a harcoknak.

Az első napról így számoltunk be.

Ebből a cikkből minden kiderül.

A szerdai percről percre tudósításunkat itt olvashatja vissza.