Az oroszok egyre közelebb Kijevhez, Ukrajnába érkezhetett a világ egyik legjobb mesterlövésze

Globális élelmiszerár-drágulás jön, ha a Nyugat tovább növeli a gazdasági nyomást Oroszországon – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, tudósít a Reuters. A Putyin által elnökölt csütörtöki minisztertanácsi ülés után Dmitrij Patrusev orosz agrárminiszter arról beszélt, hogy a hazai élelmiszerellátást Moszkva továbbra is biztosítani fogja, és kész teljesíteni a leszerződött exportkötelezettségeit is.

Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre, a múlt héten azonban belengették az export leállítását. A földgáz árrobbanása a műtrágyaelőállításban használt fő nyersanyagokat önmagában is rendkívül megdrágítja, emiatt egy műtrágyagyár függesztette fel a termelését a világban. Csütörtökön a Bige László tulajdonában álló Nitrogénművek Zrt. is bejelentette, hogy bizonytalan időre leállítja a termelést, a döntést a háború okozta rendkívüli gazdasági helyzettel és a földgázárak megduplázódásával indokolták.

A műtrágya ára miatt sok termelő várhatóan jóval kevesebbet fog felhasználni, ez alapján akár jelentős hozamcsökkenés is várható. Szintén áremelkedést vetít előre az orosz és ukrán gabonaexport borítékolható kiesése, illetve komoly visszaesése. Ukrajna a világ gabonatermelésének békeidőben a 12 százalékát adja.

Az ostromlott déli Mariupol alpolgármestere szerint nem lehet tudni, hány ember halt meg a támadásokban, de a legutóbbi adatok alapján úgy tudja, 1207-en biztosan. „Ezek azon holttesteknek a száma, amelyeket az utcákról gyűjtöttünk össze”, mondta Serhiy Orlov a BBC-nek.

Azt mondta, eddig 47-en kerültek tömegsírba, mert „nincs lehetőségünk jelenleg magánsírokba temetkezni”. Hozzátette, sok eltemetett személyt nem tudtak azonosítani sem. Orlov kitért arra is, hogy a valós halálozások száma háromszor-négyszer több lehet, mint amiről jelenleg tudnak. Elmondta azt is, hogy Mariupol halottasházai jelenleg tömve vannak.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol is azon városok közé tartozott, amelyet szerdán humanitárius folyosón hagyhattak el civilek, de ukrán beszámolók szerint az orosz erők nem tartották be a tíz órára megkötött tűzszünetet, és folyamatosan lőtték a várost. A mariupoli kórház elleni szerdai támadásnak például három halálos áldozata lett, köztük egy hatéves gyermek. 17 terhes nő sebesült meg a támadásban, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborús bűnnek minősített.

A Vöröskereszt beszámolói szerint olyan borzasztó állapotok uralkodnak a városban, hogy az emberek már egymást támadják élelemért.

(bbc, sky)

A Goldman Sachs az első nagy Wall Street-i bank, ami kivonul Oroszországból. „A Goldman Sachs a szabályozási és engedélyezési követelményeknek megfelelően felszámolja oroszországi tevékenységét” – közölte a bank szóvivője csütörtökön a CNN-nel. A Goldman Sachs a legutóbbi éves jelentésében 650 millió dolláros oroszországi hitelkitettséget közölt.

Csütörtökön a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) is bejelentette, hogy felfüggesztik az orosz központi bank valamennyi BIS-tevékenységét. Így az orosz központi bank ideiglenesen nem fog hozzáférni a BIS szolgáltatásaihoz, és nem vehetnek részt az üléseiken sem.

(Financial Times)

• Miközben a külügyminiszteri tárgyalás után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, átvészelik a nyugati szankciókat, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő arról beszélt, hogy sokkolták az orosz gazdaságot a megszorítások. Ezekre válaszul Moszkva jelentős, több mint 200 kategóriát érintő exporttilalmat jelentett be.
• Csütörtök hét humanitárius folyosón keresztül próbálkozik Ukrajna kiüríteni több, heves ostrom alatt álló várost, így a háború kezdete óta egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő Mariupolt is – csütörtökön a város határában vissza kellett fordulnia a harcok miatt egy humanitárius konvojnak. Volodimir Zelenszkij elnök közlése szerint szerdán végül 65 ezer ember evakuálása sikerült országszerte.
• Embertelen állapotokról számolt be a Vöröskereszt Mariupolból.
• Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint a város lakosságának fele már elmenekült.
• Egy nagyobb, szerdai páncélosütközetről bukkant fel drónvideó, amin az látszik, hogy a Kijevhez közeli Brovariban az ukránok visszaverték az orosz erőket.
• Az ukrán állami nyomozóiroda 38 esetben nyomoz hazaárulás vádja miatt.
• Leállítja az Oroszországba és Ukrajnába való szállítást az esztergomi Suzuki.

Szörnyű állapotok uralkodnak a napok óta ostromlott kikötővárosban, Mariupolban a Nemzetközi Vöröskereszt beszámolója alapján. Szása Volkov, a szervezet mariupoli küldöttségvezetője a BBC szerint szerdán közölte, hogy

• a városban veszélyesen alacsony az élelmiszer- és vízellátás szintje,
• sok családnak nincs már elég élelme a gyerekek táplálásához,
• húst már egyáltalán nem lehet találni a városban, a zöldségekkel pedig a feketepiacon kereskednek,
• a hideg, nedves idő miatt egyre többen betegszenek meg,
• bár néhány kórház még működik, de 4-5 napja kifosztották a város gyógyszertárait, így a gyógyszerkészletek is fogytán vannak, a cukorbetegek és a rákbetegek kezelésére használt készítmények már egyáltalán nem elérhetőek.

Volkov beszámolója alapján a helyzet olyan súlyos, hogy a város egyes részein az emberek egymásra támadtak az élelemért.

Mariupolból – ahol szerdán egy szülészeti és gyerekklinikát is támadás ért, amiben hárman meghaltak – napok óta próbálják kimenekíteni a civil lakosságot, de a szűnni nem akaró orosz támadások miatt ez napról napra meghiúsul. Csütörtökre a kikötőváros több része is orosz kézre került az oroszok szerint.

Az orosz energiaügyi minisztérium csütörtöki közlése szerint az Alekszandr Lukasenko belarusz elnök által küldött szakemberek helyreállították az áramellátást az orosz irányítás alá került csernobili atomerőműben, ahol az orosz megszállás után, a vezetékek sérülése miatt szűnt meg az áramszolgáltatás. Ukrajna szerdán azt kérte, hogy időszakos, helyi tűzszünettel tegyék lehetővé a javításokat, figyelmeztetve, hogy az áramkimaradás tartós fennállása esetén szivárgás fordulhat elő.

(Sky News)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyorsított eljárásban kezeli és lépteti ki az Ukrajnába tartó segélyszállítmányokat – írtja a NAV közleménye. A segélyszállítmányok egészségügyi, szociális, higiéniai, elhelyezési, ruházati és más humanitárius segítségnyújtásra irányulhatnak. Ilyen például a kötszer, az ágytakaró, a ruházat vagy az élelmiszer. A szállítás célja nem lehet kereskedelmi értékesítés.

Segélyszállítmányokat magánszemélyek, állami vagy önkormányzati szervezetek, karitatív, szociális vagy humanitárius feladatokat ellátó civil szervezetek vihetnek ki, illetve küldhetnek. A kiviteli szándékot érték- és tömeghatárra való tekintet nélkül be kell jelenteni, ami szóban is megtörténhet. Szóbeli bejelentés az, ha a határátkelőhelyen, a kilépés előtt a NAV pénzügyőrének a szállítmányról szóban nyilatkozik a szállító.

A segélyszállítmányok zökkenőmentes kiléptetését segíti az előzetes bejelentés a szállítmányok érkezésének várható időpontjáról, az árukör típusáról, mennyiségéről és a kilépésre tervezett határátkelőhelyről. A bejelentéseket és kérdéseket a NAV munkatársai az alábbi elérhetőségeken fogadják.

Gerhard Schröder volt német kancellár csütörtökön Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a Politico értesülései szerint azért, hogy elősegítse az ukrajnai háború befejezését.

Schrödert heves bírálatok érték hazájában és külföldön egyaránt, amiért Putyin ukrajnai invázióját követően nem volt hajlandó megszakítani szoros kapcsolatait Moszkvával. Sőt, a teljes hivatali stábja felállt, miután ragaszkodott ahhoz, hogy megtartsa vezetői pozícióit a Kremlhez kötődő Rosznyeft és Gazprom energiaipari óriáscégeknél.

A német kancellári posztot 1998 és 2005 között betöltő Schröder tagja a Rosznyeft orosz olajipari óriásvállalat igazgatótanácsának és az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésével megbízott vállalat részvényesi bizottságának elnöke, emellett jelölték a Gazprom igazgatótanácsába is. Orosz üzleti kapcsolatai miatt már egy ideje nő rajta a nyomás. Schröder a háború kitörése után egy LinkedIn-bejegyzésben óva intett attól, hogy Európa és Oroszország megszakítsa kapcsolatait.

Az esztergomi Magyar Suzuki Zrt. márciustól felfüggesztette az Oroszországba és Ukrajnába irányuló autóexportot – írja a Reuters a vállalt közleménye alapján. A Suzuki közlése szerint évente mintegy 10 ezer autót szoktak Oroszországba és Ukrajnába exportálni. Az érintett megrendeléseket most más piacokon próbálják meg értékesíteni, hogy fenntarthassák a tervezett gyártási volument.

Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője azt mondta, nincs közvetlen első szintű (Tier 1) beszállítójuk az orosz–ukrán régióban, de folyamatosan figyelemmel kísérik a teljes ellátási láncot. Hozzátette: továbbra is a csiphiány jelenti a legnagyobb kihívást számukra.

Legalább 100 milliárd dollár (több mint 34 billió forint) értékű infrastruktúrát és vagyontárgyakat semmisítettek meg az orosz támadások Ukrajnában a háború 15 napja alatt – közölte csütörtökön a Sky New szerint Ukrajna legfőbb gazdasági tanácsadója, Oleg Utenszko.

Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter a hét elején jelentette be, hogy megközelítette a 10 milliárd dollárt az infrastrukturális károk mértéke Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédében arra szólította fel Ukrajna partnereit a világban, hogy „a valóságon alapuló megoldásokat kínáljanak, ne pedig elvont véleményeket”. Zelenszkij azt mondta, a nyugati vezetők hamarosan összeülnek, hogy megvitassák a háborút és Ukrajna NATO-tagságát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Tudjuk, hogy ezek közül a vezetők közül kik támogatják Ukrajnát.”

Zelenszkij szerint az oroszok „humanitárius katasztrófát” idéztek elő Ukrajnában. Megerősítette, hogy három ember, köztük egy gyerek is meghalt a mariupoli szülészeti kórház bombázásában, és azt mondta, hogy hazugság Oroszország azon állítása, miszerint a kórházban nem voltak betegek. A jövőbe tekintve azt mondta, hogy a háború után mindent a legmagasabb színvonalon fognak újjáépíteni, és a kormány erre vonatkozó tervei már készülnek. „Az orosz inváziónak nyoma sem marad” – mondta.

Hozzátette, tudomása szerint az elmúlt egy napon 65 ezer embernek sikerült elhagynia a háború által sújtotta városokat.

(BBC)

„Ezek a támadások legalább 12 halálos áldozatot és 17 sérültet követeltek. A sérültek közül legalább 8-ról és 2 halottról bebizonyosodott, hogy egészségügyi dolgozók voltak” – írta a WHO a CNN-nek küldött e-mailben azután, hogy szerdán egy orosz támadásban találatot kapott Mariupolban egy szülészeti és gyerekkórház. A támadásban 3-an meghaltak, 17-en megsérültek az ukránok közlése szerint.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko azt nyilatkozta, hogy Kijev lakóinak közel fele hagyta el a várost a háború kitörése óta. Klicsko azt mondta, a város egy erőddé változott. „A háború első napjától kezdve az a feladatuk, hogy bekerítsék Kijevet, bekerítsék, majd folytassák a támadást, megdöntsék a kormányt” – mondta Klicsko. „Minden második kijevi lakos elhagyta a várost, Kijevben már csak valamivel kevesebb, mint kétmillió lakos van” – tette hozzá. Kijev a háború kitörése előtt egy közel hárommilliós nagyváros volt.

Vitalij Klicsko a testvérével, Volodimirral együtt tartott televíziós beszédet. Elmondta, hogy testvére nyugati kapcsolatai révén humanitárius segélyekkel és más szükséges dolgokkal segít: sisakokkal, golyóálló mellényekkel, gyógyszerekkel.

A kijevi területi közigazgatás szerint a heves harcok miatt a fővárosba vezető több főútvonal is veszélyes. Azt is közölték, hogy az északabbra fekvő területek, Bucha, Irpiny és Hosztomel környéke a legveszélyesebb. Az is kiemelték, hogy a Dnyeper folyó túlpartján, Kijev egyik keleti elővárosában, Brovariban is harcok zajlanak.

(CNN, Ukrajinszka Pravda)

A Moszkva elleni nyugati szankciókra reagálva az orosz kormány év végéig megtiltotta többek között a távközlési, orvosi, autóipari, mezőgazdasági, elektromos és technológiai berendezések exportját – írja a Reuters.

Összesen több mint 200 tétel került fel az exportfelfüggesztési listára, amely vasúti kocsikra, konténerekre, turbinákra és más árukra is kiterjedt.

A Peugeot, a Citroёn, az Opel, a Jeep és a Fiat oroszországi gyártója és forgalmazója, a Stellantis azelőtt akarta megkezdeni a helyben gyártott könnyű haszongépjárművek nyugat-európai exportját, mielőtt Oroszország megszállta Ukrajnát.

Az exporttilalom ugyanakkor TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint nem vonatkozik az Eurázsiai Gazdasági Unió tagországaira (azaz Örményországra, Belaruszra, Kazahsztánra és Kirgizisztánra), illetve Abháziára és Dél-Oszétiára sem.

Oroszországban meglehetősen egyoldalúan mutatják be a „speciális katonai művelet” történéseit, így a lakosság jó részének fogalma sincs arról, hogy mennyire véres háború zajlik. A háború, ahogy az oroszok látják, Nyilas Gergely cikkében.

Azt közölték, hogy likvidáltak egy orosz parancsnokot és legyőztek egy tankezredet. A Kijev észak-keleti határának közelében készült felvételeket a Billingcat és a CNN is ellenőrizte, egy orosz hadászati szakértő pedig nagyon rossz orosz taktikát állapított meg a videó alapján. Erről részletesebben itt írtunk >>>

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem hiszi, hogy nukleáris háborúvá fajulhatna az orosz–ukrán háború, de figyelmeztette az Egyesült Államokat és Európát, hogy Moszkva soha többé nem akar a Nyugattól függeni. Lavrov csütörtökön Törökországban tárgyalt Dmtro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, a találkozó utáni sajtótájékoztatón pedig újságírói kérdésekre válaszolt.

Az orosz Kommerszant című lap Kreml-tudósítója azt kérdezte tőle, hogy szerinte a konfliktus miatt kirobbanthat-e egy nukleáris háború, mire Lavrov azt mondta: „Nem akarom elhinni, és nem is hiszem el.”

Lavrov szerint a Nyugat az, amely folyton visszatér a nukleáris háború témájához. (Ezzel szemben Valgyimir Putyin orosz elnök volt az, aki négy nappal a háború kitörése után utasítást adott ki Oroszország nukleáris elrettentő erejének készültségbe helyezésére.) Az orosz külügyminiszter szerint a balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország, amelyek ma mind az Európai Unió és a NATO tagjai – elleni esetleges orosz támadásról szóló hírek „régi átverésnek tűnnek”.

(Reuters)

A világ egyik legrégebbi és legnagyobb múzeuma, az orosz állami Ermitázs visszaköveteli több, Olaszországnak kölcsönadott műalkotását, melyeket március végéig várnak vissza. A visszakövetelt darabok, melyek között ott van Antonio Canova Szárnyas Ámor című alkotása és Tiziano Fiatal nő tollas kalappal című műve is, jelenleg Milánóban láthatók, két külön múzeumban.

Szintén visszakérte az Ermitázs Picasso Fiatal nő című festményét is, mely jelenleg Rómában található. A festményt még soha nem mutatták be Olaszországban, és május 15-ig lett volna látható.

Telefonon egyeztetett csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök – a francia és német vezetők a tűzszünet mielőbbi bevezetését követelték Putyintól, közölte a francia kormány.

Scholz és Macron ragaszkodott ahhoz, hogy a válság bármilyen megoldásának Oroszország és Ukrajna között, tehát nem egy harmadik fél részvételével kell megtörténnie. A három vezető közölte, hogy a következő napokban szoros kapcsolatban maradnak egymással. Az Európai Unió vezetői csütörtökön Párizs mellett tanácskoznak az ukrajnai háborúról.

Scholz szerdán is tárgyalt Putyinnal, arról a beszélgetésről csak a Kreml adott ki közlést – a német kancellár akkor is tűzszünetre és az orosz haderők mielőbbi kivonására szólította fel Putyint.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök pénteken Oroszországba látogat, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a belarusz elnöki sajtószolgálathoz közel álló First Man's Pool Telegram-csatorna. „A belarusz elnök holnap munkalátogatást tesz Oroszországban. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel március 11-én Moszkvában tárgyal” – írták.

A két ország vezetője „megvitatja a kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságú kérdéseit, a szakszervezeti együttműködés fejlesztését és a gazdasági együttműködést a szankciós nyomás körülményei között. A térségbeli és az ukrajnai helyzet is napirenden lesz” – áll a közleményben.

A BelTa belarusz állami hírügynökség jelentése szerint Lukasenko csütörtökön azt közölte védelmi minisztériumával, hogy a belarusz hadseregnek meg kell akadályoznia, hogy bárki is „hátba támadja” az Ukrajnában harcoló orosz erőket. Lukasenko azt mondta a védelmi főnökének, hogy meg kell akadályozniuk minden olyan – feltehetően az ukrán erők által tett – kísérletet, amely az orosz utánpótlási vonalak elvágására és „az oroszok hátulról történő megtámadására” irányul.

(Reuters, Interfax)

Az ukrán állami nyomozóiroda (SBI) gyanúja szerint 38 tisztviselő és rendfenntartó az agresszorként fellépő Oroszországot segítette a háborúban, ezzel hazaárulást követtek el. Az árulókat az ügyészséggel és más bűnüldöző szervekkel szoros együttműködésben leplezik le.

Az SBI nyomozói többek között Mariupolban és Herszonban több olyan rendőr ellen indítottak büntetőeljárást, akik a hadiállapot alatt hazaárulást követtek el, az SBI ugyanakkor hozzáteszi, hogy csak elszigetelt eseteket tartanak nyilván a megszálló orosz hatóságok oldalára átállt rendvédelmi tisztviselőkről. „A túlnyomó többség nem árulja el Ukrajna népét, és továbbra is hősiesen védi hazánkat” – írják.

Ezen kívül a bűnüldöző tisztviselők a helyi önkormányzatok képviselőit is azonosítják, akik aktívan támogatják és elősegítik az orosz agressziót. Egy tisztviselőt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban vettek őrizetbe.

(ukrán Interfax)

Az Uniqlo japán ruházati cég is úgy döntött, hogy felfüggesztik az oroszországi tevékenységét. Ez annak fényében meglepő, hogy az Uniqlo tulajdonosa még a hét elején is kitartott azon döntésük mellett, hogy nyitva tartják az oroszországi üzleteiket, mondván, a ruházkodás létszükséglet. „Az utóbbi időben azonban számos nehézséggel szembesültünk, többek között működési kihívásokkal és a konfliktushelyzet romlásával. Emiatt ideiglenesen felfüggesztjük működésünket” – írta a cég. Az Uniqlo 49 üzlettel rendelkezik Oroszországban.

A Skechers amerikai cipőgyártó cég bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggesztik az Oroszországba irányuló szállításaikat. A vállalat emellett 250 ezer dollárnyi humanitárius segélyt adományoz Ukrajnában és Lengyelországban működő szervezeteknek, valamint további 250 ezer dollár erejéig kiegészíti az alkalmazottaik adományait az ukrán nép támogatására.

A Crocs-papucsok gyártója is bejelentette, hogy még online is szüneteltelteti a kereskedelmi tevékenységét Oroszországban, valamint felfüggesztették az országba irányuló importjukat. A vállalat közölte, hogy az Oroszországban dolgozó munkatársainak támogatására összpontosít, és a szüneteltetés ideje alatt is fizetni fogja őket. A Crocs jelenleg 20 kiskereskedelmi üzletet üzemeltet Oroszországban.

(BBC)

Egy civil épületet, egy hőerőművet és két kórházat értek orosz légicsapások a nyugat-ukrajnai Zsitomirban a város polgármestere szerint. Szerhij Szuhomlyn szerint nincs ismert sérültje a támadásnak. A Guardian szerint az alábbi videón először egy katonai repülőgép repül át, ezt pedig robbanások követik:

Több mint 8 órás várakozási időt regisztráltak csütörtök reggel a román–magyar határon, a borsi határátkelőnél. A határrendészet hivatalos oldala személygépkocsik esetében 500 perces, azaz több mint 8 órás várakozási időt mutatott romániai idő szerint 9 óra környékén. A Bors II határátkelőnél pedig a sofőröknek 350 percet (közel 6 órát) kellett várakozniuk.

A határrendészet szerint nagyon sok ukrán állampolgár hagyja el az országot, a magyar oldalon pedig kevesen fogadják őket.

Azóta sem sokkal jobb a helyzet, román idő szerint 12 órakor Borsnál 400, Bors II-nél továbbra is 350 perces várakozást jelez a határrendészet hivatalos oldala (képünkön). Ugyanakkor Szatmár megyében, a petei határátkelőnél 240, az Arad megyei Nagylak II esetében pedig 150 perc a várakozási idő. Az érmihályfalvi határátkelőnél 30, a székelyhídi határátkelőnél 60, a csanádi határátkelőknél pedig 40 perces várakozásra lehet számítani.

Azoknak, akik Magyarországra szeretnének utazni Romániából, érdemes Nyíregyháza, Békéscsaba, esetleg a Szeged felé vezető határátkelőket használni.

Miközben az ukrán külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával folytatott béketárgyalás után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még arról beszélt, hogy átvészelik a nyugati szankciókat, addig Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő arról beszélt, hogy sokkolták az orosz gazdaságot a megszorítások.

Ezért intézkedéseket hoznak a Moszkva ellen indított „teljesen példátlan” gazdasági háború hatásainak enyhítésére. „Gazdaságunk most sokkhatást él át, és vannak negatív következmények, ezeket minimalizálni fogják” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak egy telefonkonferencián. Peszkov turbulensnek nevezte a helyzetet, de azt mondta, hogy már hoztak is a helyzet megnyugtatására és stabilizálására szolgáló intézkedéseket.

Nem jutott be az Ukrajna délkeleti részén található, több mint egy hete folyamatosan bombázott kikötővárosba egy humanitárius konvoj, amelynek épp a csütörtöki támadások miatt kellett visszafordulnia, írja a Sky News egy ukrán képviselőre hivatkozva. Nem sokkal ezelőtt a mariupoli városvezetés légicsapásokról adott hírt.

Mariupolból – ahol szerdán egy szülészeti és gyerekklinikát is támadás ért, amiben hárman meghaltak – napok óta próbálják kimenekíteni a civil lakosságot, de a szűnni nem akaró orosz támadások miatt ez napról napra meghiúsul.

A Bellingcat oknyomozó ügynökség szerint Kijev északkeleti külvárosának szomszédságában, Brovari szélén (itt) készült az alábbi drónvideó, amin az látszik, hogy egy támadás alatt álló orosz hadoszlop visszavonul. Azt, hogy a felvételek mikor készültek, nem közölték.

Szerdán orosz tankokat láttak átvonulni egy Brovaritól néhány kilométerrel keletebbre fekvő falun. A Sky News által ellenőrzött felvételeken legalább hat T–72-es harckocsi tűnt fel. Ezekről akkor azt feltételezték, hogy Brovariba tartanak.

Erről is a törökországi béketárgyalások után beszélt az orosz külügyminiszter, aki szerint bizonyos dolgokról hajlandó lenne tárgyalni az orosz elnök.

A külügyminiszteri tárgyalás utáni sajtótájékoztatón, egy kérdésre válaszolva mondta el ezt, kijavítva a tolmácsolt kérdést, miszerint nem háború, hanem különleges művelet zajlik, ami a terveknek megfelelően alakul.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország tervezi-e más országok megtámadását, Szergej Lavrov azt mondta, hogy nem, és megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint nem támadták meg Ukrajnát.

Lavrov arról is beszélt, hogy Oroszország megpróbál soha többé nem függni a Nyugattól, és hogy ki fogják bírni a válságot, valamint hogy Ukrajna csak azért ragaszkodik a találkozókhoz, hogy elmondhassák, megtartották azokat.

• Nem hozott eredményt az ukrán és orosz külügyminiszterek törökországi tárgyalása, a felek se a tűzszünetről, se a Mariupolból kivezető humanitárius folyosóról nem tudtak megállapodni, de nem zárkóztak el a tárgyalások folytatásától. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárgyalás után a Nyugatot is figyelmeztette, veszélyes, amit művelnek.
• Három halálos áldozata van a szerdai, mariupoli kórház elleni támadásnak, köztük egy hatéves gyerek.
• Csütörtök hét humanitárius folyosót nyitottak meg az ukránok, többek között Szumiból és Mariupolból menekítenék az embereket.
• Felkerült a brit szankciós listára az oligarcha Roman Abramovics, így lényegében a brit kormány lefoglalta a Chelsea futballklubot, melyet el sem adhat az orosz tulajdonos.
• Oroszország kilépett az Európa Tanácsból, mert szerintük a NATO-országok aláássák az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmére létrehozott európai testületet.
• A kijevi lengyel nagykövet a repüléstilalmi övezet bevezetése mellett érvelt.
• Alekszandr Lukasenko belarusz elnök belarusz szakembereket küldött, hogy helyreállítsák a csernobili atomerőmű áramellátását.