Karácsony szerint Budapest köztársaság marad, és nem lesz részvénytársaság, Vitézy szerint nem lehet végeredményt hirdetni még, a Fidesz 11, a Tisza Párt 7 képviselőt küld az EP-be

Pestszentlőrinc-Pestszentimre volt az a kerület, ahol a Tisza Párt több jelöltet is indított: a polgármesterjelölt Balogh Balázs mellett Markovits Szilvia is elindult egyéniben. A fő kérdés az volt, hogy a Fidesznek vagy az ellenzéknek tesz-e be jobban Magyar Péter pártja. A válasz: a Fidesznek. Öt éve a DK-s Szaniszló Sándor 51 százalékkal nyert, a fideszes Ughy Attila 45,7-tel lett a második. Ezúttal Szaniszló 87,01 százalékos feldolgozottságnál 51,59 százalékon áll, míg Ughy 31,55-ön. Balogh 8,77-tel a harmadik, és egyébként Markovits is a harmadik helyre futott be a választókerületében, ahol szorosan nyert a fideszes Tóth Kálmán az ellenzéki jelölt, Mester Attila Zsolt előtt. A képviselő-testületben marad a sima ellenzéki többség.

87,84 százalékos feldolgozottságnál a II. kerület polgármestere, az MSZP-s Őrsi Gergely úgy tűnik, rommá nyeri magát:

• Őrsi Gergely: 69,66%
• Dombi Rudolf (Fidesz): 28,15%

61,37 százalékos feldolgozottságnál így áll a főpolgármester-választás:

• Vitézy Dávid: 47,58 százalék,
• Karácsony Gergely: 47,19 százalék,
• Grundtner András: 5,23 százalék.

Hollandiában június 6-án, csütörtökön tartották az európai parlamenti választásokat, de hiába zajlott le korábban a szavazás, a többi tagállamhoz hasonlóan csak vasárnap lettek nyilvánosak az eredményeik.

A hollandok a 720 képviselői helyből 31-et töltenek be a következő Európai Parlamentben.

A legtöbb mandátumot a baloldali Zöld Baloldal és Munkáspárt (GL-PvdA) húzta be, összesen nyolc helyet foglalhatnak el a 21,6 százalékos eredményükkel. Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) hat mandátumot kapott a 17,7 százalékos eredményért. Ez már önmagában nagy haladás a legutóbbi, 2019-es uniós választásokhoz képest, amikor egyetlen mandátumot szereztek.

A Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) 11,6 százalékot, a kereszténydemokraták (CDA) 9,7 százalékot, a 66-os Demokraták 8,1 százalékot, a
Farmerek és Polgárok Mozgalma pedig 5,3 százalékot szerzett.

Nagyon úgy néz ki, hogy a DK-s Trippon Norbert nyeri a polgármester-választást Budapest negyedik kerületében, Újpesten. A 81 százalékos feldolgozottságnál az állás:

• Trippon Norbert (DK): 47 százalék;
• Wintermantel Zsolt (Fidesz): 35 százalék;
• Nagy Dávid (MKKP): 12 százalék.

A képviselő-testületben viszont még kérdés, ki hogy fog szerepelni.

A szavazatok 62,50 százalékos feldolgozottságánál a Fidesz által támogatott Kammerer Zoltán magabiztosan vezet Gödön. Kammerert a helyi ellenzéki összefogás összeomlása után választották meg polgármesternek tavaly, a momentumos Balogh Csaba lemondása miatt kiírt időközin. Hivatalosan függetlenként indult, de már akkor is a Fidesz hathatós támogatását élvezte. Először egy furcsa biciklizéssel hívta fel magára a figyelmet, aztán harcos nyilatkozatokat tett a gödi Samsung-akkugyár által okozott környezetszennyezés kivizsgálására. A Fidesz szerette volna, ha a kormánypárt színeiben indul, de Kammerer nem szerette volna. Ezt a a kormánypárt tudomásul vette.

A második helyen végzett Dezse Balázs, a Pesti Srácok fordított baseballsapkájáról is ismert főmunkatársa Biatorbágy első számú választókerületében, ahol önkormányzati képviselőjelöltként indult. 100 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 32,22 százalékát szerezte meg, ez a második helyre volt elég. Az első helyen Repcsik Dávid, az Együtt Biatorbágyért Egyesület jelöltje végzett, a szavazatok 54,63 százalékát szerezte meg.

Dezse bemutatkozó anyagában azt írta, egészen addig nem tudta volna elképzelni, hogy Budapesten kívül éljen, amíg nem vett feleségül „egy tősgyökeres biatorbágyi lányt”, és hogy „közéleti tapasztalataival, illetve határtalan igazságérzetével felvértezve” indul el a választáson.

92,78 százalékos feldolgozottságnál is elképesztően szoros a győri polgármester-választás. A fideszes polgármesternek, Dézsi Csabának 16 577 szavazata van (30,69%), míg Pintér Bencének 16 551 szavazata (30,65%), vagyis 26 szavazat a különbség köztük. A harmadik helyen a volt polgármester, Borkai Zsolt áll (27,26%), a DK-s Glázer Tímea a voksok 3,48 százalékát szerezte meg.

Nagyon szoros lehet a végeredmény a fővárosi listás szavazáson, a Fidesz és a Tisza Párt listája között mindössze 4513 szavazat (1,94 százalék) van 33,09 százalékos feldolgozottságnál.

A Fővárosi Közgyűlés így néz ki a jelenlegi feldolgozottságnál:

• Fidesz–KDNP: 29,34 százalék – 11 mandátum;
• Tisza Párt: 27,41 százalék – 10 mandátum;
• DK–MSZP–Párbeszéd: 15,91 százalék – 6 mandátum;
• LMP–Vitézy Dávidért Egyesület: 10,23 százalék – 4 mandátum;
• MKKP: 7,79 százalék – 2 mandátum;
• Momentum: 4,78 százalék – 0 mandátum;
• Mi Hazánk: 3,97 százalék – 0 mandátum.

A Várnegyedben zárkózik a Fidesz, 37,5 százalékos feldolgozottságnál Böröcz László 42,82, V. Naszályi Márta (Párbeszéd) 43,01 százalékon áll. Az ellenzékből itt az MKKP ráindult a párbeszédes polgármesterre, az ő jelöltjük, Nánásiné Abonyi Gyöngyi 14,17 százalékon áll ebben a pillanatban.

55,98 százalékos feldolgozottságnál így áll a főpolgármester-választás:

• Vitézy Dávid: 47,67 százalék,
• Karácsony Gergely: 47,12 százalék,
• Grundtner András: 5,21 százalék.

Az első exit pollok szerint Svédországban a Szociálemokraták állnak az élen, 23,1 százalékos támogatottsággal. Ezzel 21 mandátumból ötöt szerezhetnek meg.

A jobbközép Mérsékeltek 17,3 százalékkal és négy mandátummal a második helyre kerülhet, de a nagy meglepetést a Zöld Párt erős szereplése jelentette, amely 15,7 százalékkal és három mandátummal megelőzte a szélsőjobboldali Svéd Demokratákat, akik az előzetes eredmények szerint 13,9 százalékkal és három mandátummal rendelkeznek.

„Nagyon büszke vagyok a pártomra és a kampányra, amit folytattunk... most már nagy reményeket fűzök az eredményhez” – mondta Amanda Lind, a Zöldek vezetője.

A fentiek mellett még négy párt kerülhet be a parlamentbe, köztük a centristák, a baloldali párt, a kereszténydemokraták, a liberálisok.

A XIX. kerület MSZP-s polgármestere, Gajda Péter könnyedén húzza be ötödször is a győzelmet a kerületben: 73,81 százalékos feldolgozottságnál 56,63 százalékkal vezet, mögötte a fideszes Dódity Gabriella 35,40 százalékon áll. Öt évvel ezelőtt ugyanők 58,6 és 37,2 százalékon végeztek, a különbséget a Mi Hazánk relatív, de a végeredményt semmiben nem befolyásoló megerősödése adja. A képviselő-testületben is változatlan ellenzéki fölény körvonalazódik.

Nagy győzelemről számolt be Botka László polgármester Szegeden. Az IH Rendezvényközpontban este tíz előtt tartott rövid sajtótájékoztatón Botka azt mondta, hogy ő a szavazatok kétharmadát kapta meg, míg a 19 egyéni körzetben a szavazatok addigi feldolgozottsága alapján 18-at a Botka mellett áló Összefogás Szegedért Egyesület képviselői nyertek meg.

Hozzátette, hogy ez a hatodik alkalom, amikor a szegedieknek megköszönheti a bizalmat. Botkát 30 éve választották meg előbb országgyűlési képviselőnek, és 22 éve Szeged polgármestere. Bejelentette, hogy az új közgyűlést október elsejére hívja majd össze, és tovább folytatják a városépítő munkát, amit elkezdtek.

Dániában a baloldali Szocialista Néppárt párt 18,4 százalékos támogatottsággal megszerezhette az első helyet, megelőzve a második helyen Mette Frederiksen miniszterelnök szociáldemokratáit 15,4 százalékkal.

A két pártnak egyenként három mandátum juthat a 15 dániai képviselői helyből, ha az előzetes eredmény pontosnak bizonyul.

A két párt összecsapását a dán választók elégedettségének vagy elégedetlenségének mércéjeként tartották számon a Politico szerint. Dániai megfigyelők az eredményt súlyos csalódásként értékelték Frederiksen számára. A miniszterelnököt egyébként néhány napja Koppenhága utcáin bántalmazták.

„Az exit pollból kiderülő eredmény a szociáldemokraták rémálma” – mondta Christine Cordsen, a dán nemzeti műsorszolgáltató, a DR kommentátora.

A liberális Venstre 13,9 százalékot szerezhetett, a Liberális Szövetség 7,8 százalékon, a Dán Konzervatívok 7,6 százalékon, a Konzervatív Néppárt 7,4 százalékon áll. Ezeken kíbül még három másik párt juthatott be a parlamentbe 6 százalék körüli eredményekkel.

A puskaporos lengyel közhangulatban úgy tűnt, a parlamenti választásokhoz hasonlóan kiélezett küzdelmet hozhat Lengyelországban az EP-választás. Azonban elég alacsony érdeklődés kísérte a voksolást, amit a kormányzó Polgári Koalíció vezette szövetség nyert meg az előzetes becslések szerint 38,2 százalékkal. A Jarosław Kaczyński fémjelezte, évekig kormányon lévő, a Fidesz-kormányzatot európai fronton sokszor bevédő Jog és Igazságosság (PiS) a projekció szerint második lett 33,9 százalékkal.

A kormánykoalícióban részt vesz még a Harmadik Út, ami viszont most negyedik lett 8,2 százalékkal, a Baloldal pártszövetsége pedig 6,6 százalékot szerzett. Az ultranacionalista Konföderáció 11,9 százalékkal jelezte, hogy van még jobbra a PiS-től is tér. A két nagy párt szereplése cirka 20 mandátumot jelent majd az Európai Néppártnak, és 19-et a konzervatív tömbnek (ami ugye kérdéses, egyben marad-e még az EP-választás után).

A remény jelzőfényének nevezte Lengyelországot Donald Tusk emiatt a varsói eredményvárójukon a BBC szerint. Ez azért nagy dolog, mert a tavalyi parlamenti választásokat voltaképp a PiS nyerte, ahogy 9 éve mindegyiket, bár nem tudott koalíciós kormányt alakítani elég partner híján. Így majd' egy évtizede először veszthetett el választást a PiS.

A XXIII. kerület független polgármestere, a Fidesz által támogatott Bese Ferenc 87,5 százalékos feldolgozottságnál nagyon simán nyeri a választást: 51,35 százalékon áll, még javítva is az öt évvel ezelőtti 48,7 százalékos eredményén, miközben a vele szemben megosztottá vált ellenzék még összeadva is jelentősen lemaradt. Az ellenzéki párton többsége által Támogatott momentumos Ritter Ottó 26,22 százalékon áll, míg a független, de LMP-s támogatottságú Berenczki Miklós csak 16,72 százalékot kapott.

Utcahosszal nyeri a jobbközép Európai Néppárt az európai parlamenti választást a testület legutóbbi előrejelzése szerint. (A várható parlamenti patkót és a nemzeti előrejelzéseket az oldalunkon és a térképünkön böngészheti.) Az EP 186 mandátumot számol a KDNP mostani és a Fidesz volt frakciójának. A második helyre a szocialistákat várja 133 képviselővel, ami nem nagy meglepetés.

Ami viszont már az, az a liberális Újítsuk meg Európát 82 helye, ami jobb eredmény lenne a vártnál (például a Politico 75-öt tippel), bár ez még mindig sokkal kevesebb, mint a 2019-2024 közötti, száznál is több képviselő. A legtöbb felmérés szoros versenyt jósolt közte és az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek között, de utóbbi csak 70 helyet szerzett a hivatalos becslés alapján. A zöldek viszont valóban a hatodik helyre csúsznának 53 mandátummal, héttel kevesebbel, mint a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia. A legkisebb a szélsőbaloldal csoportja lenne 36 képviselővel.

50-50 képviselőt sorolnak a függetlenek és a még ismeretlen frakciójúak közé. A végleges számok még attól is függnek, hogy ők kihez csatlakoznak vagy létrehoznak-e saját frakciót.

A teljes cikkünk az EP-s becslésről ide kattintva olvasható.

A korai exit pollok alapján úgy tűnik, hogy ünnepelhet a román kormánykoalíció két pártja, ugyanis a szavazatok több mint felét megnyerhetik.

Az ország két legnagyobb pártja úgy döntött, hogy közös listán indul. A helyi média szerint a balközép Szociáldemokrata Párt és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt együttesen a szavazatok 56 százalékát szerezhette meg.

A szélsőjobboldali Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) 14 százalékkal a második helyen végzett. Ha az AUR tényleg ilyen eredménnyel zárja a napot, akkor az azt jelenti, hogy a párt először ülhet be az Európai Parlamentbe – írja a Politico.

A szélsőjobboldali Egyesült Jobboldali Szövetség 11, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) éppen 5 százalékon állhat az előzetes eredmények szerint.

40 százalékos feldolgozottságnál tart az EP-választás. Eddig:

• Fidesz–KNDP: 43,77 százalék, 11 mandátum,
• Tisza: 31,07 százalék, 7 mandátum,
• DK–MSZP–Párbeszéd: 8,23 százalék, 2 mandátum,
• Mi Hazánk: 6,82 százalék, 1 mandátum.

A többi párt egyelőre nem érte el az 5 százalékos küszöböt.

90,16 százalékos feldolgozottságnál 49,61 százalékon áll, ezzel megnyerte a XX. kerületi polgármester-választást Szabados Ákos, aki 1998 óta vezeti a kerületet, de míg ezt 2019-ig MSZP-sként tette, azóta fideszes támogatást élvező független. Öt éve kicsit magasabb támogatottságot ért el 51,4 százalékkal, de akkor szoros volt a verseny, mert a kihívója 48,6 százalékkal végzett. Most a némileg alacsonyabb eredmény mellett is sima volt a verseny, mert az ötpárti kihívója, Fekete Katalin mindössze 35,31 százalékkal áll a második helyen. A harmadik a mi hazánkos Tóth Zoltán József 7,99 százalékkal. A képviselő-testületben is valamivel kevésbé lesz nehéz dolga Szabadosnak, mert míg öt éve vastag hátrányba került a Fidesz, ezúttal szoros a verseny: a polgármesterével együtt 18 helyből 8 néz ki nekik, 9 az ellenzéki összefogásnak és egy a Mi Hazánknak.

A francia exit pollok szerint Marine Le Pen és Jordan Bardella vezette Nemzeti Összefogás (RN) listája végzett az élen a szavazatok 31,5 százalékával.

Az RN-nek még soha nem sikerült ilyen magas szavazatarányt elérnie, nem meglepő, hogy már délután elkezdtek pezsgőpiramist építeni a párt eredményváróján.

Az előrejelzések szerint Emmanuel Macron elnök centrista szövetsége 15,2 százalékkal a második helyen végezhet. A szocialisták pedig vezetésével 14 százalékot érhettek el. Ezzel szinte hajszál pontosan pontosan bejöhet a korábbi közvélemény-kutatások eredménye.

Az eredmény lesújtó Macron Reneszánsz pártjának. Az elnök ezért úgy döntött, hogy feloszlatja a Nemzetgyűlést, és előrehozott választást ír ki.

„Nem tehetek úgy a mai nap végén, mintha mi sem történt volna, ezen a helyzeten kívül van egy láz, amely az elmúlt években eluralkodott országunkban a nyilvános és parlamenti vitákban”

– mondta. Tekintve, hogy már hetek óta tudhatta, hogy az RN komoly előnnyel nyeri a választást, Macron valószínűleg előre tudta, hogy él az alkotmány 12. cikkelyével. Hogy ez pontosan mit jelent, azt ebben a cikkünkben fejtettük ki bővebben.

Az Eric Zemmour vezette szélsőjobboldali Visszahódítás párt 5,5 százalékot, míg a baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) 8,3 százalékot érhetett el. Úgy tűnik, hogy a Zöldek csak 5,2 százalékot értek el, amivel épp elérik a bejutási küszöböt.

A franciaországi részvételi arány nagyjából 51 százalék volt, tehát valamivel magasabb, mint a 2019-es 50,12 százalék.

Az Ipsos exit pollja szerint a jobbközép HDZ 34 százalékot kapott az európai parlamenti választásokon, amivel Andrej Plenković kormányfő pártja megelőzi a szociáldemokrata SDP vezette ellenzéki pártszövetséget.

Horvátországban áprilisban tartottak parlamenti választásokat, ahol a HDZ ugyan nem szerzett többséget, de koalíciós partnerekkel együtt tudott egy jobboldali kormányt alakítani.

Ugyanis a Progresszív Szlovákia (PS) nyerte a szlovákiai EP-választást az előzetes eredmények szerint. A progresszívek az érvényes szavazatok 28 százalékát szerezték meg a BBC szerint. A liberális ellenzékének gratuláló Fico pártja, a Smer (Irány) 25 százalékot szerzett. A párt közleményében jelezte, ugyan a PS nyert, de a legtöbb szavazatot a nacionalista-konzervatív pártok kapták, ami „világos jelzés” Brüsszelnek

A Smer szerint a szavazás azt mutatta, a szlovákok többsége visszautasítja az Ukrajnának küldött fegyvereket, az EU zöldcsomagjának progresszív ideológiáját, és a hagyományos értékek tagadását. A győztes PS várhatóan a Renew Europe liberális csoportjához csatlakozik majd az Európai Parlamentben, a Smer sorsa viszont kérdéses. A populista jobboldalivá vált egykori szociáldemokrata párt (ami a teljes nevében is benne van még) fel van függesztve a szocdem képviselőcsoportban. Fontos információ még Szlovákiából, hogy a Magyar Szövetség 3,88 százalékával nem szerzett mandátumot, ugyanakkor a PS listavezetője Ódor Lajos volt miniszterelnök volt, így egy felvidéki magyar biztos lesz az EP-ben.

Nagyjából ugyanannyi szavazatkülönbség volt idén Péterffy Attila (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-Forum Sopianae-Pécs Jövőjéért Egyesület) és fideszes kihívója, Csizmadia Péter között, mint öt évvel ezelőtt, de ez a hatezer voks százalékokban most egészen mást jelentett. Ennek az az oka, hogy a független Szentgyörgyváry Péter 9 százalék fölötti eredményt ért el, és a Mi Hazánk-jelölt Sándor Zoltán és a Tiszta Kezek Egyesület-jelölt is négy százalék közelébe tornázta magát.

Péterffy magabiztosan győzött, közel tíz százalékot vert Csizmadiára (45,96 vs. 35,93), de hogy mekkora mozgástere lesz, az már kérdéses. A 25 fős testületben 12 helyet szerzett a Fidesz, és csak 9 kapott a polgármester mögé beálló koalíció. Egy-egy helyet kapott a Tiszta Kezek, a Kutyapárt, a Mindenki Pécsért Egyesület és a Mi Hazánk. Péterffynek a Mindenki Pécsért Egyesülettel sem felhőtlen a viszonya, korábban ennek a szervezetnek volt a tagja, de 2021-ben kizárták, mert szerintük nála felülírták a pártérdekek a civilek értékeit.

Portugáliából is érkeztek exit pollok, amelyek szinte döntetlenre hozták ki a szociáldemokrata PS-t és a jobboldali, jelenleg kormányzó DA-t. Előbbit 28 és 34 százalék közé, míg utóbbit 28 és 33 százalék közé várják. A tavaszi parlamenti választáson harmadik helyet szerző szélsőjobboldali Chega szintén döntetlenre áll a liberális IL-lel, mindkét pártot 8 és 12 százalék közé becsülik.

A PS sokáig domináns erőnek számított a portugál politikában, ám vezetőjének korrupciós botrányai miatt elvesztették a tavaszi előrehozott választásokat. Az idő előtti voksolásra azért volt szükség, mert az országot 2015 óta miniszterelnökként irányító szocialista Antónia Costa korrupciós gyanúba keveredett, valamint korábban kormányának számos tagjával szemben fogalmaztak meg hasonló vádakat, amiért a kormányfő a lemondása mellett döntött 2023 novemberében.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) végezhet az első helyen körülbelül 27 százalékkal, írja a Reuters egy közvélemény-kutatásokon alapuló előrejelzésre hivatkozva, amit osztrák hírcsatornáknak készítettek. A szélsőjobboldali párt először végezhet első helyen országos szavazáson.

Karl Nehammer kancellár konzervatív Osztrák Néppártja (ÖVP) 23,5 százalékon, a szociáldemokrata SPÖ pedig 23 százalékon végezhet. Az előrejelzés szerint a Zöldek és a liberális NEOS is szerezhetnek mandátumokat, mindkét pártot 10,5% körülre jósolták.

Ausztriában az ősszel parlamenti választásokat tartanak, ahol nagy kérdés, a jelenlegi néppárti-zöld koalíció meg tudja-e tartani a többségét.

A DK–MSZP–Párbeszéd eredményváróján gyomorégésig lehet kávét inni, a pogácsa is segíthetne ebben, de az elfogyott. A pártok képviselőivel beszélgetni nincs mód. Az eredményváró elején Gréczy Zsolttal és Kálmán Olgával lehetett pár szót váltani, de az eredmények beérkezéséig találgatásba nem kívántak bocsátkozni.

A többi párt képviselője sem volt látható, végül megjött Molnár Zsolt, ám az MSZP politikusa klasszikus telefonba menekülős trükkel a liftig osont, hogy az újságíróktól távolabb eső első emeleti gyülekező helyszínre menjen.

Exit pollok szerint a Giorgia Meloni miniszterelnök-féle Olasz Testvériség (FdL) nyerhette a választásokat a szavazatok 27-31 százalékát megszerezve. Második helyre a balközép Demokrata Pártot várják 21,5-25,5 százalékkal, mögöttük a balpopulista Öt Csillag Mozgalom jöhet 10-14 százalékkal.

A néha Silvio Berlusconi-féle Forza Italia (FI) várhatóan a voksok 8,5-10,5 százalékát gyűjti be, a Matteo Salvini vezette jobboldali populista Liga pedig az öt évvel ezelőtti EP-választáshoz képest nagyot bukva 7,5-9,5 százalékot szerezhet.