Karácsony szerint Budapest köztársaság marad, és nem lesz részvénytársaság, Vitézy szerint nem lehet végeredményt hirdetni még, a Fidesz 11, a Tisza Párt 7 képviselőt küld az EP-be

Az I. kerület csatatérkerületnek számít, a Fidesz mindent bevetett, hogy visszaszerezze a 2019-ben elbukott városrészt, folyamatosan támadták és többször fel is jelentették a regnáló polgármestert, V. Naszályi Márta (Párbeszéd). Ehhez képest az első adatok (25 százalékos feldolgozottság) azt mutatják, megint ő vezet a korábbi Fidelitas-elnök Böröcz Lászlóval szemben:

• V. Naszályi Márta: 44,86%
• Böröcz László: 41,02%

Úgy tűnik, nagyon sok szavazót zavart össze, hogy az utolsó pillanatban kézzel húzták ki a fideszes Szentkirályi Alexandra nevét a főpolgármester-jelöltek szavazólapjáról.

233 644 szavazólap összeszámolása után 7464 érvénytelent találtak már a szavazatszámlálók. Ez azt jelenti, hogy 31,31 százalékos feldolgozottság után a szavazólapok 3,1 százaléka érvénytelen.

Jándban 56,33 százalékkal megnyerte a polgármester-választást Szalai Kálmán, a Fidesz–KDNP jelöltje. A település azzal szerzett országos ismertséget, hogy az eddigi független polgármester, Asztalos István „Üdvözöljük Jánd községben” felirat helyére a miniszterelnök által a kampányban ismételgetett „No Migration, No Gender, No War”-t tette ki. Asztalos István nem indult újra a polgármesteri székért. Az akciót azzal indokolta, hogy „ennél frappánsabban és egyértelműbben nehezen lehetne megfogalmazni jelen korunk legfontosabb kihívásait”.

Ő biztos abban, hogy a községben lakók legalább 80 százaléka egyetért a táblával. „Szoktam mondani, községünkben még az ellenzéki is fideszes. Nekem nagyon kemény fideszes ellenzékem volt” – tette hozzá a falut két ciklus óta vezető polgármester.

Szalai Kálmán kihívója Baranyi Sándorné független jelölt (20,52 százalék), Biró Zsolt (19,21 százalék) és Dacsó Linda Gabriella (3,93 százalék) voltak.

89,33-százalékos feldolgozottságnál 44,83 százalékon áll Rákosmente fideszes polgármestere, Horváth Tamás, ami elmarad az öt évvel ezelőtti 51,8-as eredményétől, de így is könnyedén húzza be a kerületet, miután az ellenzék két jelöltet is egymásra indított, és a Tisza Párt is elindult a kerületben. Az ellenzék elaprózódását jelzi, hogy a tiszás Dálnáki Áron áll a második helyen 16,78 százalékkal, őt követi csak az öt párt által támogatott Lukoczki Károly 15,58, illetve a momentumos Gergely Bálint 10,73 százalékkal. Nem lesz nehéz dolga a kerület irányításával, a képviselő-testületben is 21-ből 15 tag fideszes lesz jelen állás szerint.

„A Momentumot 2019-ben négy százalékra mérték az EP-választás előtt, és végül 9,9 százalékot értünk el, ami végül két mandátumra elég volt. Örülnék annak, ha ezt meg tudnánk tartani, de bárhogy is lesz, azzal fogunk továbbmenni, ami a ma esti végeredmény” – mondta a Telexnek Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő a Momentum budapesti eredményváróján. Gelencsér úgy érzi, a Momentum mindent megtett, a két EP-képviselőjük bizonyította az elmúlt években, hogy az Európai Parlament egy komoly testület, komoly hatáskörrel. Szerinte az elmúlt húsz évben a pártok, de főleg a Fidesz leginkább azokat küldték az EP-be, akiket nem akartak a belpolitikában látni, és „ennek megfelelő munkát is végeztek”.

Magyar Péterről az országgyűlési képviselő azt mondja, szabadságjogi kérdésekben nagyon mást gondol a világról, Európáról és Ukrajnáról, mint a Momentum; szerinte, noha jó szónoknak tartja, minden alkalommal, amikor szakpolitikai kérdésekről van szó, megégeti magát. Arra a kérdésre, hogy hogyan viszonyulna a Momentum a Fővárosi Közgyűlésben a Tisza Párthoz, azt válaszolja, szerinte nem hozzájuk kell majd viszonyulniuk, hanem Budapesthez és a főpolgármesterhez. Hosszú távon viszont nem tartja kizártnak, hogy a lengyel minta működni tudjon Magyarországon (itt legutóbb az ellenzék három különböző listát állított fel, melyeknek az volt a feladata, hogy a különböző választói csoportokat szólítsa meg, a közös hangot pedig az adta, hogy mind szemben álltak a Jog és Igazságosság rendszerével). Gelencsér szerint erre az adhat okot, hogy a teljes ellenzéki összefogással már 2022-ben próbálkoztak; ez, valamint a Tisza Párt megjelenése alapot adhatna a lengyel mintának.

Nagyon nehéz négy-öt év van mögöttük, de a debreceniek józanul mérlegeltek, és bár valóban sok vita volt az akkumulátorgyárak miatt, az elmúlt egy évet arra használták, hogy a kérdéseket átbeszéljék a polgárokkal. Ezt mondta Papp László az RTL-nek, miután a politikus a szavazatok közel 80 százalékos feldolgozottsága mellett 48,4 százalékon áll jelenleg, vagyis úgy tűnik, a városba tervezett akkumulátorgyárak körül kialakult vita sem rengette meg a debreceniek bizalmát a vezetésben, így Papp László marad Debrecen polgármestere.

A Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója szerint egy eddig ismeretlen helyzetet eredményez, ha egy ekkora, geopolitikailag fontos országban a vezetés elmegy a szélsőjobboldal felé, amiről eddig úgy gondolták, hogy nem lehet része az EP-nek. Lakatos Júlia arról is beszélt a Telex eredményváró műsorában, hogy a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés kétszer annyi szavazatot szerzett mint Emmanuel Macron pártja, és valószínűleg az Identitás és Demokrácia frakciójához fog csatlakozni.

Emmanuel Macron francia elnök az EP-választás várható eredményei miatt oszlatta fel a parlamentet.

A XIII. kerületben bejött a papírforma, a városrészt 1994 óta vezető Tóth József újabb öt évre polgármester maradhat. A szavazatok 67 százalékos feldolgozottságánál már nem lehet fordítani, most ez az állás:

• Tóth József (MSZP): 77 százalék;
• Harrach Tamás: (Fidesz): 16 százalék.

Ha ez így marad, Tóth vesztett valamennyit a népszerűségéből az elmúlt öt évben, mert legutóbb még 80 százalék fölötti eredménnyel nyert.

A VI. kerület eredetileg sem tűnt nehezen nyerhető körzetnek Soproni Tamás hivatalban lévő polgármester számára, de magas, 73,3 százalékos feldolgozottságnál úgy néz ki, hogy brutálisat nyer:

• Soproni Tamás (Momentum): 66,15%
• Kovács Balázs Norbert (Fidesz): 27,72%

Ha a végéig nem változik már nagyot az arány, akkor ezzel még a 2019-es, szintén erős eredményére is jelentőset ráver, akkor a szavazatok 57,5 százalékát szerezte meg.

A Fővárosi Közgyűlés 13,29 százalékos feldolgozottságnál így néz ki:

• Fidesz–KDNP: 30,36 százalék – 11 mandátum;
• Tisza Párt: 27,15 százalék – 10 mandátum;
• DK–MSZP–Párbeszéd: 15,3 százalék – 5 mandátum;
• LMP–Vitézy Dávidért Egyesület: 10,18 százalék – 4 mandátum;
• MKKP: 7,66 százalék – 3 mandátum
• Momentum: 4,54 százalék – 0 mandátum
• Mi Hazánk: 4,04 százalék – 0 mandátum

Több mint 96 százalékos feldolgozottság mellett behozhatatlan a fideszes jelölt, a jelenlegi polgármester Papp László előnye, több mint 25 százalékponttal vezet. Az újrázó városvezető 48,48 százalékon áll, mögötte Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Debrecen Egyesület jelöltje áll 22,71 százalékkal, több mint 20 ezer szavazat a különbség a két jelölt között.

Mándi László mögé hiába állt be a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Szikra Mozgalom, így is csak a harmadik helyet fogja elérni, jelenleg 19,97 százalékon áll, de még így is több szavazatot kapott mint a Mi Hazánk-os Salánkiné Kuti Zsuzsanna, aki a 9 százalékot sem érte el.

Debrecenben a 2019-es önkormányzati választáson jóval alacsonyabb volt a részvétel mint most, akkor csupán a választók kicsit több mint egyharmada, 35 százaléka, most pedig több mint fele, majdnem 55 százaléka ment el szavazni.

Papp László 2019-ben a szavazatok majdnem 62 százalékát szerezte meg, és lett Debrecen fideszes polgármestere, de 5 évvel azelőtt, 2014-ben is a szavazatok több mint felének megszerzésével lett polgármester.

Gratulálunk Budapest új főpolgármesternek, Vitézy Dávidnak! Majd meglátjuk, milyen lesz.

– kezdte stílszerűen egy doboz sörrel a kezében választásértékelő (pontosabban választási részeredmény-értékelő) beszédét Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt társelnöke, a XII. kerület megválasztott polgármestere. (A főpolgármester-választás egyelőre nem dőlt el, 31 százalékos feldolgozottságnál Vitézy Dávid vezet körülbelül ötezer szavazattal.)

Kovács a kerület eredményei – saját győzelme mellett a kerületi képviselő-testületben stabil többséget szereztek az őt támogató jelöltek – mellett kiemelte, hogy Szegeden 18 százalékot kapott a kutyapárti jelölt. Döme Zsuzsanna Suzi társelnök hozzátette, hogy két világháború, egy rendszerváltás után „végre átlépünk a XXI. századba”; és azaz MKKP önkormányzati szereplése után a hagyományos politikusok is beláthatják, hogy érdemes dolgozni.

A Gödör pincehelyiségében annyian zsúfolódtak össze, hogy a szervezők összepakoltatják a székeket a kameraállványok, szimpatizánsok, meg a politikusok elférjenek. Annak ellenére, hogy az EP-küszöb megugrása és a fővárosi közgyűlésben megszerzett mandátumok száma még nem ismert, a két kerületi siker – Kovács Gergely XII. kerületi és Baranyi Krisztina IX. kerületi győzelme – miatt egyértelműen győzelmi hangulat uralkodik. Egy szimpatizáns úgy kommentálta Kovács győzelmét, hogy „ez olyan, mint egy mém”.

A Telex kérdésére a legendásan későn kelő Kovács elárulta, hogy az önkormányzat ügyfélfogadási ideje nem fog változni, legfeljebb csak ő jár be később.

Harkány polgármestere, Baksai Endre Tamás saját fotójával ellátott, választásra buzdító sörösdobozokkal kampányolt. Nem tudni, hogy ennek tulajdonítható-e a sikere, mindenesetre újrázhat. A szavazatok 55,45 százalékát szerezte meg, ezzel maga mögé utasította Kerécz Tamást, a VAN Közéleti Egyesület polgármesterjelöltjét, akire a választók 40,40 százaléka voksolt.

Több százan gyűltek össze Magyar Péter eredményváróján a Petőfi híd budai lábánál. A szomszédos állóhajón a sajtó munkatársai és a Tisza Párt jelöltjei várják az eredményeket. Korábban Magyar Péter is arról beszélt a közönség előtt, hogy bármi lesz is az eredmény, azt biztosan sikerül megmutatni, hogy a Tisza 2026-ban leválthatja a Fideszt. Megköszönte mindenkinek, hogy eljött, és kérte az embereket, hogy vigyázzanak magukra, mert vihar közeleg a főváros felé.

„Megvédtük Hódmezővásárhelyet, a szabadság városát” – kezdte a Mindenki Magyarországa Mozgalom eredményváróján tartott beszédet Márki-Zay Péter, miután kiderült, újra ő lett a város polgármestere. A rekordmagas, több mint 66 százalékos részvételi aránnyal lezárult polgármester-választás győztese és pártja ráadásul Hódmezővásárhely mind a tíz egyéni választókerületét is behúzta.

Márki-Zay úgy fogalmazott, „Hódmezővásárhely a legek városa”, majd hosszasan sorolta az eredményeket, amiket a város az ő vezetése alatt ért el. A polgármester azt is hozzátette, a helyi lakosok zsebében hagytak „egy felcsúti stadionnyi pénzt” eltörölt adók formájában, másik „két felcsúti stadionnyi adósságot” pedig visszafizettek.

A polgármester beszédében arról is beszélt, hogy holnapra az eredményváró helyszínére, a Vuk étterembe várja ebédre Lázár Jánost.

Öt évvel ezelőtt a fideszes Ács Rezső viszonylag szűk különbséggel, 298 szavazattal nyert az Éljen Szekszárd Egyesület jelöltje, Bomba Gábor előtt. Bomba most is indult, de ezúttal Berlinger Attila volt a kihívója a Fidesz–KDNP részéről, miután a korábbi polgármestert közös erővel fosztotta meg jogköreitől a Fidesz és a helyi ellenzék.

Ezúttal a Fidesz nagy fölénnyel győzött, Berlinger 54,03 százalékkal nyert, míg Bomba csak 35,47-et kapott, több mint tíz százalékpontot rontott 2019-hez képest. A harmadik jelölt, Tóth Endre (Mi Hazánk) 10 százalék fölött végzett.

A képviselő-testületben még ennél is markánsabb az átalakulás, az Éljen Szekszárd öt éve a 14 képviselői helyből 8-at elvitt (igaz, aztán voltak olyanok, akik a hat fideszessel együtt szavaztak később), most az ÉSZ-nek csak három hely jutott, a Fidesz viszont 11-et kapott, a Mi Hazánkból pedig egy képviselő ülhet be a testületbe.

80 százalékos feldolgozottságnál akkora a jelenlegi polgármester előnye (67 százalékon áll), hogy ha a maradék szavazatokból egyet se kap meg, akkor is ő nyer. Borbély nemrég olyan szinten veszett össze a Fidesz csepeli erős emberével, Németh Szilárddal, hogy ki is zárták a pártból – most azonban a Fidesz jelöltje, Dudás Zoltán mindössze 10,3 százalékot hozott ellene. Várhatóan a közgyűlésben is kényelmes előnye lesz, a Borbély Lénárd Csapata egyesület 11 képviselőt ad, a Fidesz és az összellenzék 2-2-t, a Kutyapárt egyet.

Az ország legszorosabb választása Győrben zajlik. 80,41 százalékos feldolgozottságnál a jelenlegi polgármester, a fideszes Dézsi Csaba 30,65 százalékkal vezet, csupán 174 szavazattal előzi meg Pintér Bencét, a Tiszta Szívvel a Városért polgármesterjelöltjét, akit az LMP és a Momentum is támogat. Győr volt polgármestere, Borkai Zsolt 27,67 százalékkal áll a harmadik helyen.

E sorok írásakor még 87,50 százaléknál tart ugyan a ráckevei szavazatok feldolgozása, de már kijelenthető: alulmaradt a függetlenként induló Deák Tiborral szemben a Fidesz színeiben versengő Szebeni István, a TV2 egykori műsorvezetője.

Szebeni több mint 20 éve tévés, megfordult a TV2-nél, a közmédiánál és a kormányközeli Echo TV-nél is. A közmédiától egy elejtett káromkodás miatt rúgták ki 2013-ban, miután az elhíresült adásban azt mondta: „Utálom, amikor ez a kibaszott Híradó átcsúszik éjfél utánra.”

A ráckevei fideszeseknek nem tetszett, hogy a párt a helyi kötődéssel nem rendelkező Szebenit indította, emiatt kisebb palotaforradalom tört ki a helyi Fideszben: lemondott a helyi elnök, és nem indult a választáson a tavalyi időközi nyertes sem.

Szebeninek amúgy nem volt könnyű dolga, Ráckeve nehéz terep a kormánypártnak. Miután 2019-ben az akkori fideszes polgármesterjelölt simán kikapott a Közösen Együtt A Városért Egyesület (KEVE) nevű helyi civil szerveződés jelöltjétől. Vereczkei Zoltán, a hivatalban lévő polgármester most nem indult újra, de Szebeninek így is négy ellenféllel kellett megküzdenie, köztük két függetlennel, egyikük a befutó Deák. A DK színeiben induló Simon Balázs Deáktól és Szebenitől is nagyon lemaradt.

Az ország számos településén már eldőlt, ki lesz a polgármester a következő öt évben. Óbudáról viszont nem nagyon érkeznek a hírek, háromnegyed 11-kor még csak 16 százalékos feldolgozottságnál tartanak. Ez alapján még nyitva van a verseny, ugyanis az állás:

• Kiss László (DK): 47 százalék;
• Bús Balázs (Fidesz): 39 százalék;
• Budai Sándor (MKKP): 9,5 százalék;
• Balogné Marosvölgyi Anna (Mi Hazánk): 5 százalék.

A III. kerület politikai csatatérnek számított a rendszerváltás óta eltelt időszakban. 1990 és 2006 között Tarlós István vezette, először SZDSZ-es, majd független színekben. 2006-tól 2019-ig a fideszes Bús Balázs volt a polgármester, miközben a 2010 és 2014 közötti időszakot leszámítva végig baloldali képviselőket választottak be a parlamentbe. 2019-ben aztán a DK-s Kiss László egy hajszállal verte meg Búst, és a kerület minden egyéni körzetében ellenzéki képviselőket választottak be a képviselő-testületbe.

Cserháti Ferenc hatalmas fölénnyel, 72,08 százalékos eredménnyel nyert Veresegyházon, így egy átmeneti év után egy teljes ciklusnak is nekiindulhat a város élén. Cserháti tavaly májusban azután nyerte meg az időközi választást, hogy a várost országos rekordot jelentő 58 éven át irányító Pásztor Béla a lemondásakor őt jelölte meg utódjának.

A lemondásakor 85 éves Pásztor Béla legyőzhetetlennek tűnt Veresegyházon, legutolsó választásán, 2019-ben a szavazatok 75,53 százalékát szerezte meg. A jelek szerint azonban utódjának, Cserhátinak sem kellett sokkal jobban megizzadnia a győzelemért: 72,08 százalékkal végzett az élen, a második helyezett, független Szakmáry Sándor 18,84, a Tavirózsa nevű helyi civil szervezet színeiben indult Rekvényi László pedig 9,08 százalékot ért el. A több mint húszezer fős településen egyetlen párt sem indított polgármesterjelöltet.

A Momentum eseményén Bedő Dávid frakcióvezető bejelentette, hogy borítékolható Soproni Tamás győzelme a VI. kerületi polgármester-választáson (53 százalékos feldolgozottságnál). „Egyelőre billeg a kétharmad” – viccelődött a színpadon Bedő Dávid frakcióvezető, Soproni jelenleg 65 százalékon áll.

25,18 százalékos feldolgozottságnál továbbra is Vitézy Dávid vezet Budapesten, már ötezer szavazattal előzi Karácsony Gergelyt. Vitézy 48,83 százalékon, Karácsony 45,65 százalékon áll jelenleg. A mi hazánkos Grundtner András továbbra is 6 százalék alatt.

112 szavazattal alulmaradt a függetlenként induló Stefanovitsné Sipos Máriával szemben Nagyvázsony fideszes polgármestere, Fábry Szabolcs. Utóbbi rendszeres szereplője a Pesti Tv-nek és a Pesti Srácoknak, ebben a cikkben például azt fejtegette, mennyire elege van a mészároslőrincezésből.

A fideszes Kovács Péter nyerte a polgármester-választást a budapesti XVI. kerületben. A szavazatok több mint 80 százalékos feldolgozottságánál előnye megfordíthatatlan. Ez alapján:

• Kovács Péter (Fidesz–KDNP): 56,6 százalék;
• Csizmadia Ferenc (MSZP): 35 százalék;
• Ferenci Zoltán (civil): 4,4 százalék;
• Zsidró László (Mi Hazánk): 4 százalék.

A XVI. kerület régi jobboldali bástyának számít, a kerületet 2006 óta a fideszes Kovács Péter vezeti, aki eddig mindig nagy többséggel nyert. 2019-ben a teljes ellenzéki összefogás polgármesterjelöltjét verte meg, most a szintén teljes összefogás jelöltjeként induló Csizmadia Ferenccel versenyzett.

Az Ózdiakért Egyesület jelöltje, Janiczak Dávid nyerte az ózdi polgármester-választást. 100 százalékos feldolgozottságnál a jelenlegi polgármester a szavazatok 55,92 százalékát szerezte meg, fideszes kihívója, Csuzda Gábor 41,46 százalékkal végzett a második helyen. Két független jelölt, Fidrus Péter és Szőcs Zoltán a szavazatok kevesebb mint 2-2 százalékát kapta.

2014-ben az akkor még jobbikos színekben induló Janiczak Dávid 66 szavazattal győzte le a város akkori polgármesterét, a fideszes Fürjes Pált. A Fidesz megtámadta az eredményt, ezért megismételték a választást. Másodjára már kiütéses győzelmet aratott Janiczak, több mint 5000 szavazattal nyert. 2019-ben valamivel jobb eredményt ért el Ózdon a Fidesz. Jelöltjük, Eke István akkor 1925 szavazattal kapott ki Janiczaktól, ami még mindig sok, de azért hízelgőbb az ötezres különbségnél.

“Tudtuk, hogy nincs esélye a Mi Hazánknak főpolgármestert adni, az volt a fő cél, hogy bekerüljünk a közgyűlésbe” – fogalmazott Grundtner András, a Mi Hazánk főpolgármester-jelöltje a párt eredményváróján. Szerinte a cél most az, hogy a fővárosi listáról bekerüljenek a közgyűlésbe, “ott pedig olyan munkát tegyünk le az asztalra, amivel a következő választásokra meg tudunk erősödni”. Hozzátette, a következő öt év messze van, így nem tudja, akkor is indul-e, de “mindenképpen úgy fogja végezni a munkáját, hogy annak látható eredménye legyen”, ha bekerül a listáról.

Elmondta azt is, hogy sem Karácsony, sem Vitézy nyerése esetén nem fog jó irányba menni szerinte Budapest, mert “nincs különbség a politikájuk között”. Úgy látja, hogy a főváros mostani vezetése rossz irányban kommunikál, pedig “az Budapest érdeke, hogy a mindenkori városvezetés a kormánnyal próbáljon jó viszonyt ápilni:

“Ha én nyernék, tudnék jó kapcsolatot ápolni akár a Fidesszel, de akár a DK-val is, ha az lenne kormányon. Ez Budapest érdeke”.

Bár úgy látja, Budapest nehéz terep, mert hatalmas a különbség a budai negyedek között: a XII. kerületben például “nem talál a nemzeti radikalizmus táptalajt”, ahogy “Újlipótban sem várható el, hogy egy radikális pártra szavazzanak az emberek, egyszerűen a múlt miatt [utalva ezzel a kerületi zsidóság nagy arányára].”

Grundtner szerint nagy reménységeket most az EP-be kerüléshez fűz a párt, mert 2022-ben a Parlamentben már képviselik magukat, “hiányzik, hogy Európában is tudjuk magunkat képviselni”. A német szélsőjobboldali AfD-vel új frakciót hoznák létre: ezt a pártot rakta ki nemrég eddigi pártcsaládja, az Identitás és Demokrácia azután, hogy vezetőjük, Maximilian Krah arról beszélt, hogy “nem mindenki bűnös”, aki a második világháború alatt SS-egyenruhát viselt. Grundtner szerint “nincs olyan párt Európában, ahol ne lennének néha felelőtlen vagy félreérthető kijelentések”, de az AfD mondata “nem annyira bántó, mint amennyire a mainstream liberális média gondolta”.

Ahogy a szoros verseny megkezdődött a valasztas.hu felületén a főpolgármesteri székért, még azok a jelöltek is elpárologtak a sajtónak átengedett teremből, akik korábban tettek néhány nyilatkozatadó kört. Képünkön Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselő bizakodik egy tévéstábnak az adatok érkezése előtt, de aztán ő is a jelöltek különtermébe távozott. A sajtóteremben a várakozó újságírók jobb híján moszkauer süteményt majszolgatnak. A látszat és a foszló vakolat ellenére a terem nem egy légópince, hanem egy romkocsma stílusban felújított exkluzív Andrássy úti irodaház, két háztömbre a Terror Házától.

A szavazatok 66,7 százalékával, 2524 vokssal a független Benedeczki Tamás lett a Bács-Kiskun megyei Kecel polgármestere. Kecel – ahogy az Aranyháromszög másik két települése, Soltvadkert és Kiskőrös – eddig a Fidesz erős bástyájának számított. A várost 2006 óta Haszilló Ferenc Attila irányította, 2006 és 2010 között függetlenként, 2010 óta fideszesként. Pozíciója biztosnak tűnt, bár 2019-ben már csak 44 százalékkal nyert, míg az ellene induló 3 jelölt között megoszlott a többi szavazat.

Most Benedeczki Tamás volt az egyetlen kihívója, és kétharmados győzelmet aratott fölötte.