Az egyik első útja Brüsszelbe vezet majd, „hogy hazahozzuk a magyar embereket megillető uniós forrásokat” – ígérte hétfő hajnalban Magyar Péter a Tisza Párt választási győzelme után. Ahogy arról korábban számtalanszor írtunk, jó oka van a sietségre az új kormánynak.
Bár Orbán Viktor azzal igyekezett nyugtatni mindenkit, hogy 2027-ig nincsenek gondok „az” uniós pénzeknél, ez csak a jogállamisági problémák miatt befagyasztott források egy részére igaz. A modellváltó egyetemekről már 2023 nyarán eurómilliós károkról panaszkodtak, több mint kétmilliárd euró pedig már elúszott az Orbán-kormány késlekedése miatt.
Idén augusztus végére teljesíteni kellene a feltételeket több mint 10 milliárd euróhoz (kb. 3700 milliárd forinthoz).
Ezért is sürgethette Magyar Péter Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy mielőbb kérje fel a kormányalakításra.
Az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter már vasárnap felvette a kapcsolatot, közölte kedden Paula Pinho bizottsági szóvivő, és más külföldi vezetőkhöz hasonlóan Ursula von der Leyen is gratulált a Tisza győzelméhez. Von der Leyen kedden az X-en írt arról, hogy újból beszéltek, bejegyzése alapján olyan fontos témákról volt szó, mint a jogállamiság helyreállítása, „igazodás a közös európai értékeinkhez”, valamint a „reformok, amelyek megnyitják az európai befektetések által nyújtott lehetőségeket”.
„Egyetértettünk abban, hogy a magyar embereknek járó, de az Orbán-kormány korrupciója miatt befagyasztott sok ezer milliárd forintos uniós források felszabadítása a legfontosabb prioritás” – írta a Facebookon kedd délután Magyar Péter. „A magyar emberek, intézmények és vállalatok érdekében szükséges politikai döntéseket már a TISZA-kormány hozza meg.” Ígéretet kapott a bizottsági együttműködésre, „hogy a rendkívül szoros határidőn belül sikerüljön eredményeket elérni és a magyar emberek mielőbb hozzájuthassanak az őket megillető uniós fejlesztési forrásokhoz”.
A keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az uniós pénzek megszerzéséért vállalna
- korrupcióellenes intézkedéseket, például a csatlakozást az uniós ügyészséghez;
- az igazságszolgáltatás és a nyomozó hatóságok függetlenségének helyreállítását;
- a sajtószabadság biztosítását;
- valamint az akadémiai szabadság (egyetemek, kutatóintézetek) visszaállítását.
Orbánék zsarolós stratégiája egyébként is bedőlőben volt
A források jelentős részétől egy több eljárást részben-egészben átfedő feltételrendszer választja el a kormányt. A 4 igazságügyi feltétel önmagában blokkolt szinte minden felzárkóztatási (kohéziós) forrást és 23 másik feltétellel együtt a helyreállítási alapot. Utóbbit a szokásos uniós költségvetésen felül hozták létre a Covid-járvány hatásainak enyhítésére, így az EU a csatlakozásunk kezdete óta nem kínált összesen ennyi pénzt. Ez utóbbira még visszatérünk.
Az Orbán-kormány a jogállamisági problémák miatt befagyasztott forrásokról kezdetben tárgyalt az Európai Bizottsággal, sorra fogadott el jogszabályokat. A 27 elvárásból négyet, a legnagyobb értékű igazságügyi reformcsomagot pipáltatta ki a kormány 2023 végén az Európai Bizottsággal. A döntés akkor 10 milliárd eurót szabadított fel – ekkora volt az igazságügyi csomag által befagyasztott 22 milliárd euróból az a rész, amelyet más okokból nem blokkoltak. Az elérhető összeg azóta 12,5 milliárd euró fölé emelkedett.
Csakhogy már két éve felmerült, hogy az Orbán-kormány nem a hétéves költségvetés félidei felülvizsgálatával és Ukrajna támogatásával zsarolta-e a testületet, amit finoman szólva se oszlattak el a miniszterelnök tusványosi mondatai, hogy akkor kell „tartani a zsákot”. Nem sokkal később, 2023-2024 fordulója körül gyakorlatilag leállt a haladás, és 2024-ben a kormány új stratégiára váltott.
A 2028-ban induló, a 27 tagállami kormány egységes döntését igénylő hétéves költségvetéssel akart zsarolni a pénzekért, de csak 2026 végére vagy akár későbbre számítottak megegyezésre az új büdzséről.
Mindezt úgy, hogy már a 2023-as részlet jóváhagyása miatt pert indított az Európai Parlament (EP), mert számos képviselő arra gyanakodott, hogy csak zsarolás hatására döntött a pénzek felszabadításáról az Európai Bizottság. Az Európai Unió bíróságán bukóra álló per alapján úgy tűnt, hogy a feltételek teljes elfogadása helyett bedobott zsarolós taktika zsákutca, és az Orbán-kormány még azokat az elvárásokat se rendesen teljesítette, amelyeket már kipipáltatott az Európai Bizottsággal.
Az EU bíróságának főtanácsnoka szerint – akinek a véleményét általában követi az ítélet – valóban meg kellene semmisíteni a jóváhagyást. Az Európai Bizottság „még azelőtt engedélyezte a pénzeszközök folyósítását, hogy a szükséges jogszabályi reformok hatályba léptek volna, vagy hogy azokat alkalmazták volna”, bár abba az ítélet nem ment bele, miért. Így az Orbán-kormány bedőlő stratégiája miatt az ítélet következményeire és a gyors, akár előzetes orvoslására is figyelnie az új kormánynak.
Ide kapcsolódik, hogy pár hónapja uniós forrásból egy olyan felvetést is hallottunk, hogy a feltételekről az akkori kormány és az Európai Bizottság állapodott meg, így a vállalások nem feltétlenül kötik a következő vezetést, ha mással ugyanazt a hatást el tudja érni.
Augusztus végéig óriási hajrá kell
Most pedig nézzük a helyreállítási alapot, ami az augusztusi határidő miatt a leginkább sürgető. A kormánynak ebből eddig csak egy egymilliárdos potyaelőlegre futotta, és a tagállamok közül egyedüliként még mindig nem tudott rendes kifizetési kérelmet beadni.
Augusztus végére le kellene tudni az összes, 27 feltételt, mindezt úgy, hogy abban a hónapban már takarékon működnek az uniós intézmények, a most vasárnap megválasztott új országgyűlés első ülésére pedig akár május 12-ig is várni kell.
Ha a szükséges feltételeket teljesítettnek látja, először az Európai Bizottság tesz javaslatot a kifizetési kérelem elfogadására, és elvben akár két hónapja is van az értékelésre. Utána hivatalosan a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa dönt, a közelgő határidő miatt pedig a végén ömleni fognak az elbírálandó dokumentumok az uniós intézményekre. Ha nem sikerül mind a 27 feltételt határidőre teljesíteni, elvben még az előleget is vissza kell fizetni.
„Nagyon-nagyon szoros lesz” – fogalmazott egy forrásunk.
A helyreállítási alaphoz ráadásul nem elég készre jelenteni a „szupermérföldköveknek” nevezett előfeltételeket. Még több száz kisebb mérföldkövet, azaz fejlesztéseket és reformokat is le kell tudni. Az Orbán-kormány tavaly külön kampányt indított arról, hogyan maradt el szükséges egészségügyi fejlesztésekkel, amíg rá nem jött, hogy inkább az ellenkezőjét kellene mutogatnia.
Ha még mindig hiány lenne a vállalt 140 ezer négyzetméternyi egészségügyi intézményi infrastrukturális fejlesztéseknél, azt aligha lehet pótolni néhány hónap alatt, és ez csak egyetlen mérföldkő része a sokból. Több területen van nyoma a haladásnak, mint a napelempályázatok, a tanárbérek emelése (jelentős részben uniós felzárkóztatási forrásból) vagy a szélerőművek engedélyezése, de rendes kifizetési kérelem híján egy sima mérföldkőre sincs hivatalos, bizottsági és tanácsi jóváhagyás.
Az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján annyit árultak el, hogy a szupermérföldkövek „részben” teljesültek. Maciej Berestecki bizottsági szóvivő az igazságügyi csomagot említette egyedüli konkrétumként, és „úgy gyanítjuk”, a többiből is sikerült reformokat megvalósítani, de csak az első kifizetési kérelemmel mérik majd fel hivatalosan a szuper- és sima mérföldköveket.
Daniel Freund európai parlamenti képviselő egy keddi sajtótájékoztatón „szinte lehetetlennek” tartotta, hogy négy év után sikerüljön teljesen behozni a lemaradást három hónap alatt. Bár nyitott volt arra, hogy haladékot kapjon Magyarország, 2025 közepén is írtunk róla, hogy hiába lebegtettek tervet a határidő kitolására.
Kedden Maciej Berestecki is megerősítette, hogy nincs szó halasztásról, világosak a jogszabályok: augusztus végére mindkét mérföldkőfajtát teljesíteni kell minden tagállamnak, és a helyreállítási alap kifizetéseivel év végére kell végezni.
Az „talán egy lehetőség”, hogy „áramvonalasítsák” a tervet,
augusztus végéig végrehajtható reformokat és beruházásokat hagyjanak benne.
Ahogy arról korábban írtunk, a többi tagállamban is lassan haladnak, pedig a többiek már be is nyújthatnak és a magyar kivételével be is adtak kifizetési kérelmeket a helyreállítási alaphoz. Az Európai Bizottság már tavaly sürgette a kormányokat, és lehetőségeket is felkínált a problémák enyhítésére.
A magyar kormány maga is megtette az első lépést egy átcsoportosításhoz, tavaly decemberben előkerült egy átcsoportosítási terv. Így a Portfolio akkori számításai alapján a keret harmadát passzolnák át a Magyar Fejlesztési Bankhoz, amivel gyakorlatilag később is el tudnák költeni a pénzt. Pár hónappal később úgy értesültünk, hogy a módosítási kérelmet addig még nem nyújtották be az Európai Bizottsághoz, és Berestecki kedden megerősítette, hogy ez még mindig így van, bár tárgyaltak a változtatásról az Orbán-kormánnyal. Ha ezt be akarják küldeni, a lehető leghamarabb meg kellene tenni.
A helyreállítási alappal együtt a jogállamisági eljárást is letudnák
Az átcsoportosítás sem ér semmit, ha a 27 előfeltételt nem sikerülne augusztus végéig teljesíteni. A már említett 4 igazságügyin túl fennmaradt 23 elvárás teljesítésével ugyanakkor két legyet lehetne ütni egy csapásra, mert közülük 21 gyakorlatilag megfelel az úgynevezett jogállamisági eljárás feltételeinek. Ezzel az eddig említetteken túl nagyjából 4,2 milliárd eurót blokkolnak a rendes költségvetés felzárkóztatási támogatásaiból. 2024 óta pedig minden év végén elszáll nagyjából egy-egymilliárd euró (eddig a kormányzati mismásolás ellenére kétszer jártunk így).
Bár az Orbán-kormányból többször azt állították, hogy már minden feltételt teljesítettek, az igazságügyi csomagról kiadott EU bírósági főtanácsnoki vélemény szerint még azokat se sikerült rendesen, amelyeket papíron elfogadtak. A jogállamisági eljárásnál már 2023 decemberében is kimondta az Európai Bizottság, hogy ott se teljesült minden feltétel, ráadásul gyakorlatilag maga az Orbán-kormány is világossá tette ezt.
Ha ugyanis komolyan gondolta volna, hogy mindent letudott, már beadott volna egy kifizetési kérelmet a helyreállítási alapra, és a jogállamisági eljárásban is kért volna értékelést az Európai Bizottságtól a feltételekre azon az egyen túl, aminél megtette.
A vagyonkezelő alapítványoknál már kitették az asztalra a kártyákat
Bóka János EU-ügyi miniszter 2024 elején azzal érvelt a Telexnek: egyszerre igaz, hogy kérhetnek értékelést, és egyáltalán nem, mert előbb gyakorlatilag az Európai Bizottsággal kellene informálisan megállapodni. Ehhez képest 2024 októberében bevallottan ilyen alku nélkül kért értékelést a kormány, ráadásul csak egyetlen feltételnél, a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál (kekváknál) és az ilyen fenntartású intézményeknél.
Közéjük tartozik 21 magyar és egy osztrák egyetem, mint például a kecskeméti egyetem az MNB-ügyben érintett Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal a háta mögött. Mellettük vannak nem egyetemi kekvák, mint a nemrég 1374 ingatlant kapott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány Lázár János építési és közlekedési miniszter vezetésével, a több száz millió forintos kommunikációs szerződésével hírekbe került Mol – Új Európa Alapítvány, vagy az MCC Alapítvány a Fidesz kampányának vezetésére kijelölt Orbán Balázs kuratóriumi elnökségével.
A kekvák és az általuk fenntartott intézmények egyáltalán nem köthetnek uniós kötelezettségvállalásokat, vagyis nemcsak a 4,2 milliárd euróhoz kell rendezni a helyzetüket, hanem ahhoz is, hogy például diákokat küldhessenek az Erasmus csereprogramba.
Részben épp a kekvák kétféle kezelésén vitázik a kormány az Európai Bizottsággal.
A miniszterek 2023 februárjában önként kivonultak az egyetemi kekvák vezetőségéből, de ahogy Lázár János esete is mutatja, a nem felsőoktatásiaknál akadt még miniszter. A kormány 2024-ben bemutatott jogszabály-módosítása is csak az egyetemi kekvákra korlátozná a lényegi szigorításokat. Az MCC osztrák egyetemvásárlása viszont megmutatta, hogy a kategóriák közti átcsúszás nem csak elméleti probléma. A módosítás ráadásul az utolsó cikkelye alapján gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást, holott az Európai Bizottság a feltételeknél el szokta várni a gyakorlati végrehajtást is. Ezt pedig a főtanácsnoki vélemény alapján valószínűleg az EU bírósága is elvárná.
Az Európai Bizottság 2024 végén a kettéválasztással és a gyakorlati hatályba lépés hiányával együtt tucatnyi okból dobta vissza a kérelmet. A Tisza Párt programja megígérte, hogy újra lehetne minden magyar diáknak erasmusoznia, és „visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a kekva-modellt”.
A 27 feltételből a kekvás az egyetlen, amelyről konkrétan kimondták, hogy nem teljesült, és csak a 4 igazságügyi feltétel az, amelyet valamilyen formában elfogadtatott az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal. Már 2023 tavaszán arról hallottunk uniós forrásból, hogy „van egy csomó pipa”, így nem olyan vészes a helyzet, mint elsőre tűnhet, de még a kekvákon felül sem teljesült minden. Pár hónapja egy másik uniós forrás hasonlóan fogalmazott: néhány helyen nagyon keveset kellene tenni, érthetetlen, hogy miért nem történt ez meg korábban.
A leggyakrabban a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását emlegették olyan feltételként, amellyel még mindig elégedetlen az Európai Bizottság – de az uniós testület nem adott ki hivatalos, tételes listát. A kommunikációjára még uniós intézményi forrásból is hallottunk panaszt, mert a részletek egy része nem nyilvános. Így marad az információk összebogarászása különféle forrásokból, vagy az olyan gyűjtések, mint a Transparency Internationalé, amelynek 2024 decemberében a 27-ből csak 17 feltétel tűnt teljesen kipipálhatónak. Többek között a vagyonnyilatkozatoknál és az Integritás Hatóság jogköreinél láttak hiányosságokat.
Még van két feltétel, amelyik teljesen kilóg a rendszerből
Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a 27 elemű rendszer mellett van még három úgynevezett horizontális feljogosító feltétel, bár egyikük, a tudományos élet szabadsága összefügg a kekvákkal. Így két olyan marad, amely teljesen kilóg: a homofóbtörvény és a „menedékjogot érintő súlyos kockázatok”. Ezek az összesen nagyjából 17 milliárd eurónyi blokkolt forrásból 600, illetve 35 millió eurót fagyasztottak be.
Csakhogy a menekültjogi miatt naponta egymillió eurót is elbukik Magyarország – mostanra ez az alap átalánnyal együtt közel 900 millió eurót jelent. (Ebben nincs benne a nyolcszázalékos kamat, amelyet azért számítottak fel, mert az Orbán-kormány a két-háromhavonta érkező fizetési felszólítások teljesítése helyett megvárta, hogy a pénzt közvetlenül a támogatásokból vonják le.) Bóka 2024 szeptemberében bejelentette, hogy egy „menetrendig és módszertanig” jutottak, azóta nagy a csend.
A helyzet megoldására és a kötelező áthelyezésről szóló eddigi kormányzati hazudozás leszerelésére alkalmat adna az augusztusban teljesen életbe lépő menekültügyi csomag végrehajtása, de ez egyből politikai támadásoknak tenné ki az új kormányt. A Tisza a programjában elutasította a „migrációs paktumot”, és hétfőn Magyar kijelentette: „se pénzt nem fizetünk, se áthelyezést nem fogadunk el”. Ahogy arról korábban írtunk, a menedékkérők átvétele vagy fejenként 20 ezer euróval kiváltása mellett harmadik lehetőségként ott lett volna az adminisztratív segítség, amivel néhány kormány élt is, az Orbán-kormány viszont a szlovákkal együtt egyszerűen üresen adta be a vállalásait. Magyar Péter hétfőn arra utalt, hogy a Tisza-kormány ezt a harmadik lehetőséget választaná.
A napi egymillió eurót egy elbukott kötelezettségszegési eljárás miatt vonják le. Ezek szűkebb hatókörűek, mint az eddig felsorolt mechanizmusok. Akkor indít ilyet az Európai Bizottság, ha úgy látja, egy tagállam kormányzata uniós jogszabályt sért. Levelezés és bírósági per után juthat el pénzbüntetésig, ha nem tudnak menet közben megegyezni, és nem táncol vissza a tagállami kormányzat. Több olyan is van, amely már bírósági szakaszban jár, köztük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabályé, amely az előzetes főtanácsnoki vélemény alapján az EU alapjogi chartáját is sérti, így a további forrásvesztés megelőzésére ezekre is megoldást kell találni.
A hetes cikkes eljárás hosszabb ideig húzódhat
A befagyasztások, levonások és büntetések mellett van egy eljárás bizonyos, az uniós tagságból fakadó jogok felfüggesztésére (például felfüggeszthetik vele a kormány szavazati jogát a tagállamokat képviselő döntéshozó testületben, az EU Tanácsában, habár ez még az Orbán-kormány esetében sem merült fel komolyan).
Ez az egyik uniós alapszerződés hetes cikke alapján indult eljárás. A jogállamisági eljárással szemben ilyet korábban Lengyelország esetében is indítottak. A magyarhoz hasonlóan csak a kezdeményezése utáni lépésig jutott, bőven a lehetséges büntetéshez vezető ág előtt. A magyartól viszont abban különbözik a lengyel eljárás, hogy már véget ért. Az Európai Bizottság visszavonta a kezdeményezését, amikor úgy látta, okafogyottá vált olyan intézkedések után, mint Lengyelország csatlakozása az uniós ügyészséghez. Ezt a Tisza is megígérte Magyarországon, kétharmados többséggel pedig azt az alaptörvényt is módosíthatja, amelyre hivatkozva eddig kormányoldalról a kimaradás mellett érveltek.
A lengyel eljárással szemben a magyart nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Parlament indította, így csak a képviselő-testület szüntethetné meg. Az ügy mostani EP-felelőse (jelentéstevője), Tineke Strik kedden ezt szintén így látta a Telex kérdésére.
Az eljárást nem Orbán, hanem a rendszer hiányosságai miatt indították az EP-ben
– utalt arra a sajtótájékoztatóján, hogy önmagában a kormányváltás és az ígéretek nem lesznek elegendőek. Elképesztő mennyiségű munkának tartotta a jogállamiság helyreállítását. Kiemelte, hogy a hetes cikkes eljárás szélesebb körű a többinél, például a választási rendszer torzításait is felemlegette a Velencei Bizottság nyomán. Ezzel a tanácsadó testülettel egyeztetett a második Orbán-kormány is az alaptörvényről. A Telex kérdésére, hogy nem tart-e attól, hogy az EP feltételeit a Fidesz felhasználja a brüsszeli gyarmatozó narratívájához, arra emlékeztetett, hogy a magyar állam elkötelezte magát az uniós alapszerződésekbe írt értékek mellett az EU-tagsággal.
Strik vezetésével tavaly novemberre állítottak össze egy jelentést az eljárásról, és ez támpontokat adhat a testület feltételeiről. Az EP elfogadott szövege többek között azt rótta fel az Orbán-kormánynak, hogy szerinte nem védi megfelelően a polgárok jogait, fenyegeti a tudományos élet szabadságát, és szisztematikusan gyengíti az Országos Bírói Tanácsot. További problémákat látott a politikai indíttatású üzleti gyakorlatokkal, a Pride alkotmányos betiltásával, valamint az állami hirdetések leosztásával kormánybarát médiumoknak. Megjegyezte az Európai Bizottság vizsgálatát is az EU intézményei elleni állítólagos magyar kémkedés ügyében.
Legközelebb júniusban hallgatják meg az uniós kormányok a magyart ebben az eljárásban. Strik a miniszteri ülést jó alkalomnak tartotta arra, hogy az új magyar vezetés konkrét javaslatokat mutasson fel megfelelő ütemezéssel, de utalt rá, hogy konkrét eredményeket szeretnének, vagyis idő lesz az eljárás megszüntetése.
