Visszaviszi Magyarországot Európába, de konstruktívan kritikus lesz – ígéri a Tisza programja

Visszaviszi Magyarországot Európába, de konstruktívan kritikus lesz – ígéri a Tisza Párt a szombaton nyilvánosságra hozott programjában. A dokumentum szerint Magyarország külpolitikai mozgástere beszűkült az Orbán-kormány 16 éve alatt, ezért „világos szövetségesi stratégia” kialakítására kell törekedni.

„A NATO- és EU-tagállamok bizalma megingott, különösen Németországgal, Franciaországgal és Lengyelországgal romlottak meg a kapcsolataink, éppen akkor, amikor legnagyobb szükségünk lenne a szövetségeseinkre” – írják. A Tisza szerint azért került mélypontra a viszony az EU-val, mert „a kormány az Uniót saját belpolitikai céljaira és idegen érdekek kiszolgálására használja, hazánk érdekeivel szemben.”

Az Orbán-kormány külpolitikájának kulcsszava ma a „konnektivitás” – a magyar külpolitika különutasságát magában foglaló fogalom lényegét Orbán Balázs politikai igazgató az Oroszlánkirállyal magyarázta el – , aztán Orbán Viktor bontotta ki, a radikalizmusnak is új értelmezést adva. A Tisza szerint az, amit a kormány a rugalmasság nevében Kína vagy Oroszország ügyében az EU többségétől eltérve konnektivitásnak nevez, „az ide-oda dörgölőzés és hintapolitika diplomáciai stratégiája”. Ez a Tisza értékelése szerint öngyilkos stratégia, mert „az új világban csak az lehet életképes megoldás, ha hazánk valamelyik makrorégió szerves és stabil részévé válik”.

„Zárjuk le a Kelet–Nyugat kompország vitáját, és csatlakozzunk végleg a Nyugathoz!” – írják, és azt ígérik, hogy Magyarország újra az EU és a NATO „hasznos, hiteles, megbecsült, aktív és konstruktív tagja lesz”. A különutas politika „elszigeteli és kiszolgáltatottá, gyengévé teszi” Magyarországot, aminek a véleménye már nem is számít. Az EU és a NATO országaira „nem ellenségként, hanem partnerként és barátként tekintünk – mert Magyarország jövője Európában van”, írják.

Az EU-val mélypontra került a viszonyunk, „aminek oka, hogy a kormány az Uniót saját belpolitikai céljaira és idegen érdekek kiszolgálására használja, hazánk érdekeivel szemben”.

Ha „a jelenlegi kormány marad, kivezeti hazánkat az Európai Unióból”.

Folyamatosan akadályozza és belülről rombolja az EU működését, „kifelé vezeti hazánkat az Unióból, aminek beláthatatlan következményei lennének”. A kormány azokat szúrja hátba, akik ma is az ország fő kereskedelmi partnerei, és azokhoz a diktatúrákhoz dörgölőzik politikailag, amelyekkel ma is elhanyagolható a gazdasági kapcsolatunk.

A program azt is elismeri, hogy „Európa komoly nehézségekkel, válsággal néz szembe a makrorégiók versenyében, pedig Magyarországnak elemi érdeke, hogy Európa erős és versenyképes legyen. Ennek érdekében konstruktívan kritikusnak kell lennünk, és demokratikus, de hatékony, az ideológiai csapdahelyzeteken túlmutató újításokat kell képviselnünk és támogatnunk.”

Jó viszonyt ápolnának Magyarország minden közvetlen szomszédjával, de „következetesen fellépünk a külhoni magyarok elleni támadásokkal szemben, és elérjük, hogy minden szomszédos ország biztosítsa a magyar közösségek nyelvi, oktatási és kulturális jogait”. Erősítenék a visegrádi négyek hagyományos együttműködését, „helyreállítjuk a hagyományos magyar–lengyel barátságot”.

Hazahoznák a támogatásokat

A program szerint „hazánk az Európai Unió legszegényebb országa lett, minden lényeges gazdasági és versenyképességi mutatóban jelentősen visszacsúsztunk”. Az elmúlt 15 év a „kihagyott lehetőségek korszaka volt: miközben a régió országai sorra lehagytak minket, Magyarország az uniós ezermilliárdok ellenére leszakadt”.

A program többször megígéri, hogy hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat, bár azt is leírják, hogy több, mint 2,5 milliárd euró (1000 milliárd forint) már végleg elveszett, és „ha a jelenlegi kormányon múlna, a többi is örökre elveszne”. Ahogy arról a 2026-ra várható uniós eseményekről szóló cikkünkben is írtunk, a kormány nem fér hozzá sem a felzárkóztatási (kohéziós) támogatások egy részéhez, sem egy potyaelőleget leszámítva a helyreállítási alaphoz. Mostanra szinte ugyanazokat az elvárásokat kellene teljesíteni a 4,2 milliárd eurót blokkoló, eddig kétszer egymilliárd euró bukásához vezető feltételességi eljárás megszüntetéséhez, valamint a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap rendes kifizetéseihez.

A kormány elvben nem mondott le a támogatásokról: bevallottan zsarolna a 2028-ban induló hétéves uniós költségvetéssel, amihez egyhangú döntés kell, miközben az Európai Bizottság a feltételek nagy részénél 2023-ban és egynél külön 2024-ben is kimondta, hogy nem teljesültek. A hosszú távú büdzsére tett javaslatot a Tisza programja sem támogatja a „jelenlegi formájában”. Ahogy azonban korábban írtunk róla, a zsarolós tervvel több gond is van az eddigi kétszer egymilliárdos forrásvesztés mellett, amit a késlekedés okozott. Az egyik, hogy a költségvetés sarokszámairól csak 2026 végére szeretnének megállapodni, holott 2026 szeptemberére le kellene tudni az egyszeri helyreállítási alaphoz a feltételeket. Valószínűleg erre utal a Tisza programja azzal, hogy „2026-ban újabb sok ezermilliárd forint értékű támogatást veszíthetünk el örökre”.

Egy konkrét feltételt meg is említ, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügyét. Ezeket a kormányok szinte egyhangú szavazatával indított feltételességi eljárás minden uniós pénzügyi kötelezettségvállalásból kizárta – a kekva-hátterű egyetemekkel együtt. Így a magyar egyetemek közül 21 modellváltótól és egy osztráktól többek között az Erasmus+ csereprogramra sem mehetnek a diákok. A kormány 2024-ben egy eleve bevallottan nem minden európai bizottsági elvárást teljesítő, gyakorlatilag életbe se léptetett csomaggal próbálkozott, amellyel tucatnyi probléma van.

A Tisza programja megígéri, hogy újra lehetne minden magyar diáknak erasmusoznia, de az európai bizottsági elvárásoknál is drasztikusabb megoldást javasol: „visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a kekva-modellt”. A program nem szól arról, mi lenne például a nem egyetemi kekvákkal, amelyekkel a kormány csomagja kivételezne.

Az új kormánynak a mostani túlköltekezése miatt indult uniós eljárást is kezelnie kell. Ezt egyelőre behűtve tartják, de az Európai Bizottság már jelezte, hogy 2026-ban le fogunk csúszni az előírt pályáról, ezért tavasszal várhatóan feljebb fogják léptetni. A hiány- és adósságszabályok betartása az euró elvben kötelező, de időponthoz nem kötött bevezetéséhez is kulcsfontosságú lenne – még ha jelenleg messze is vagyunk az összes feltétel teljesítésétől.

A program szerint „rögzítjük és betartjuk az Unió új adósság- és hiányszabályait a nettó elsődleges kiadások növekedési ütemére és a minimális hiány- és adósságráta-csökkentésre”. Emellett „előkészítjük az euró bevezetését, és belátható céldátummal megvalósítjuk azt”, bár azt nem ígéri, hogy mikor. Ehhez többek között az általában uniós élmezőnybe tartozó magyar inflációt is le kellene szorítani, legalább két év kellene az euró „előszobájában”, és kétharmados többségre lenne szükség, mert az alaptörvényi részen is változtatni kellene, amely szerint Magyarország pénzneme a forint.

Szintén kétharmados többség kellhet a programból ahhoz, hogy a Tisza csatlakozna az Európai Ügyészséghez. Az uniós vádhatóságból már csak néhány tagállam, köztük Magyarország maradt ki, a kormány többek között alaptörvényi okokra hivatkozott.

Kötelezettségszegési ügyeket is megoldanának

A program több olyan kötelezettségszegési eljárásra is utal, amelyek az uniós szabályok megszegése miatt indultak. Ilyen a kriptokereskedelem engedélyeztetése, ahol az Európai Bizottság szerint a magyar rendszer a MiCA nevű uniós rendeletet sérti. A program azt ígéri, hogy a hazai szabályokat összhangba hozzák a rendelettel, „megszüntetjük az indokolatlan, uniós kötelezettségen túli, versenykorlátozó nemzeti megoldásokat”.

Már perig jutott a kötelezettségszegési eljárás amiatt, hogy miközben a kormány „bevándorlásellenességét hangsúlyozza, 2200 elítélt embercsempészt engedett szabadon a börtönökből, helyhiányra hivatkozva”. A program szerint „zéró toleranciát alkalmazunk az illegális bevándorlással és az embercsempészettel szemben”. „Nem engedünk szabadon elítélt bűnözőket és embercsempészeket” – írják.

Megerősítenék a határkerítést

Az illegális bevándorlást a Tisza programja is Európa egyik komoly kihívásaként jellemzi. A kormányt azzal bírálják, hogy a menekültügyből politikai hasznot húznak, illetve a miniszterelnök „családtagjai és üzleti partnerei milliárdos üzletet csinálnak a bevándorlásból”.

Az Európai Parlament és az EU kormányai egy új menekültügyi csomagot fogadtak el 2024-ben, ami idén nyáron lép teljesen életbe. Ebben előírták többek között a kötelező szolidaritást, ami a kormánypárti oldalról gyakran hangoztatott hazugsággal szemben nem „kötelező betelepítést” jelentene, pénzzel vagy alternatív intézkedéssel is ki lehet váltani. A kormány a három lehetőségből semmit sem vállalt tavaly decemberben. A Tisza programja elutasítja „az Európai Unió migrációs kvótáit és a migrációs paktumot”.

Máshol arról írnak, hogy „nem engedjük, hogy hazánk területére Európa más országaiból illegális bevándorlókat telepítsenek át, az erre irányuló elképzeléseknek következetesen ellenállunk”. Fenntartanák a déli határkerítést, aminek a lebontására az uniós szabályok se kötelezik a kormányt, kivéve a schengeni határokon, aminek eleget is tett Horvátország csatlakozásakor. A Tisza megerősítené a határvédelmet, ehhez az EU határőrizeti ügynökségével, a Frontexszel is együttműködne, bár az 2021-ben felfüggesztette a tevékenységét Magyarországon.

Egészen radikális megállapításokat tesz a program a külföldiekről, legyenek ingatlanvásárlók vagy munkavállalók: „Az idetelepülők 25-35%-kal felverik a lakásárakat, lenyomják a béreket, és ezzel a magyar emberek életét nehezítik meg.” 2022-ben a KSH adatai alapján országosan az összes vásárlás 5,8 százalékában jelent meg külföldi vevőként. A Tisza anyaga szerint a kormány riogat a migrációval, miközben ő maga üzletté is teszi. „Véget vetünk a vendégmunkások tömeges betelepítésének, mert a magyar munkahelyeknek és a magyar jövőnek van elsőbbsége” – a Tisza júniustól teljesen megtiltaná az EU-n kívülről érkező „vendégmunkások behozatalát”, felszámolnák „a bevándorlásra épülő NER-es üzleteket”.

2035-re megszüntetnék az orosz energiafüggőséget

Feltűnően keveset ír a program az orosz energiafüggőségről. Kimondja ugyan, hogy „2035-ig megszüntetjük az orosz energiafüggőséget, diverzifikáljuk a hazai energiaellátást”, de nem részletezi, hogy mit jelent ez külön a kőolajnál, az atomenergiánál és a földgáznál.

Utóbbinál az Európai Parlament és a kormányok már elfogadták, hogy 2027 végére fokozatosan kivezetik az orosz földgázt. A magyar és a szlovák kormány nemmel szavazott, Bulgáriáé tartózkodott, azonban elég volt a minősített többség a javaslat elfogadásához. A magyar kormány az EU bíróságán támadta meg a döntést, de úgy néz ki, nem kért ideiglenes intézkedést, azaz meg sem próbálta halasztani a jogerős rendelet bevezetését, az eddigi perei alapján pedig sok sikert annak, aki fogadna a győzelmére.

A Tisza programja azért említhet mégis későbbi dátumot, mert általánosságban szól az orosz energiafüggésről, azaz az atomenergiával és a kőolajjal együtt. A vezetéken érkező orosz kőolaj kivezetését eredetileg ugyanabban a rendeletben javasolta az Európai Bizottság, mint a földgázét, de az Európai Parlament és a kormányok abban állapodtak meg, hogy ezt kiveszik a jogszabályból, és külön tervezetet kérnek rá. Azt csak ebben az elvi, jogilag nem kötelező alkuban mondták ki, hogy továbbra is 2027 vége lenne a cél. Igaz, a földgáz kivezetéséről szóló döntés kimondja, hogy az orosz kőolajat importáló országok március 1-ig tegyenek le tervet az orosz kőolaj kivezetésére is.

Még kevesebb konkrétum van az atomenergiáról, amely a magyar villamosenergia-ellátás 42 százalékát adja, és a fűtőanyag kizárólag Oroszországból érkezik. Ennek kiváltására hosszabb távon már a jelenlegi kormány is mutatott szándékot: Orbán Viktor és Donald Trump washingtoni találkozóján szándéknyilatkozat született arról, hogy a magyar fél az amerikai Westinghouse-tól venne idővel nukleáris fűtőanyagot. Az új paksi atomerőművet a Roszatom építi, ez szintén felveti az energiafüggőség fennmaradásának kérdését. Az Orbán-kormány a francia Framatome felé tett lépéseket, hogy más forrásból is érkezhessen fűtőanyag, ennek azonban egyelőre technikai akadályai is vannak.

Nincs tehát ellentétben a jelenlegi Fidesz-kormány terveivel sem az, amit erről a Tisza Párt programja mond: „megvizsgáljuk a nukleáris fűtőelemek nem orosz, hanem pl. francia vagy amerikai forrásból történő beszerzésének a lehetőségét, illetve az új, kisebb és kedvezőbb árú, moduláris reaktorok építésének lehetőségét”. Ezek a körülmények magyarázzák a visszafogott megfogalmazást is Paks II-nél. Nincs szó arról, hogy a Roszatom részvételét eleve elutasítaná a Tisza: „felülvizsgáljuk a projekt finanszírozását, és megvizsgáljuk, hogyan emelkedett a beruházás költsége 10 év alatt a duplájára”. Ez azonban inkább finanszírozásra, az Orbán-kormány felelősségének megvizsgálására utal, semmint arra, hogy le kellene zárni a projektet, már csak azért sem, mert a Tisza szerint is indokolt a nukleáris energiára épülő áramtermelő kapacitás növelése, a szélenergia mellett.

Ukrajna EU-tagságáról népszavazást írnának ki

A Tisza programja leszögezte: „nem küldünk magyar katonákat sem az orosz–ukrán, sem más háborúba”, és nem lesz sorkatonaság. „Azonnal felfüggesztjük a hazánk érdekeit nem szolgáló külföldi katonai missziókat, például a csádi műveleteket, miközben továbbra is aktívan részt veszünk a magyar érdekeket szolgáló nemzetközi missziókban.” Az erőszak „minden formáját elutasítva kiállunk a béke és az együttműködés mellett”.

A Tisza Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását is elutasítja, „Minden, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országnak azonos feltételeknek kell megfelelnie”, de jelenleg Ukrajna nem felel meg ezeknek. A programban erre nem térnek ki, de a csatlakozni vágyó országoknak át kell venniük az EU teljes, több mint harminc fejezetre osztott joganyagát, a megnyitásukhoz és a lezárásukhoz, valamint magához a csatlakozáshoz minden tagállamból beleegyezés kell. A magyar kormány átengedte Ukrajna tagjelöltségét és az EU tárgyalási mandátumát, de blokkolja az első fejezetcsoport megnyitását. A Tisza programja szerint ha „hosszú évek múlva minden csatlakozási fejezetet” lezárnak, Magyarországon ügydöntő, jogi kötőerejű népszavazást tartanának a kérdésről.

• A Tisza szombati programbemutatójáról szóló élő közvetítésünket itt olvashatják.
• A teljes program tömör összefoglalóját is megírtuk.
• A gazdasági programról részletesen itt olvashatnak.
• A Tisza jóléti programját ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.