A propaganda beszántásával kezdene, az euró bevezetésének határáig jutna első ciklusában a Tisza

A propaganda beszántásával kezdene, az euró bevezetésének határáig jutna első ciklusában a Tisza
Magyar Péter beszél a Tisza Párt videóján a választási programról – Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala

1392

Az összefoglalót Cseke Balázs, Király András, Mizsur András, Madzin Emília és Nyilas Gergely készítette

Győzelme esetén a Tisza Párt azonnal felállítaná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi hivatalt. Magyar Péter egy évvel ezelőtti színre lépése óta gyakran állt elő azzal, hogy hatalomra kerülése esetén visszavenné „a lopott vagyont”, de programjában ennél visszafogottabb ígéretet tett csak: elkezdik az elmúlt 20 év korrupciós ügyeinek, gazdasági és politikai visszaéléseinek a feltárását. Szombaton bemutatott programjukban első tervezett intézkedéseik között sorolták fel még

  • A 2010-2026 közti kormányülések összefoglalóinak nemzetbiztonsági átvilágítás utáni nyilvánosságra hozatalát;
  • a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György elnökségi alatti vagyonkezeléséhez kapcsolódó teljes iratanyag nyilvánosságra hozatalát;
  • állami vagyonkataszter készítését;
  • a gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekmények feltárását;
  • a nem szövetségesi külföldi befolyás mértékének feltárását;
  • az ügynökakták megnyitását;
  • a közmédia politikai függetlenségének és szabadságának visszaállítását.

Ez utóbbi érdekében kormányra kerülésük után azonnal beszüntetnék a közmédia hírszolgáltatását, amit csak azután indítanának újra, ha már megteremtették a független, objektív hírszolgáltatás feltételeit.

A Tisza Párt 2026. február 7-én, egy héttel a választási kampány hivatalos kezdete előtt mutatta be 240 oldalas, A működő és emberséges Magyarország alapjai című választási programját, melyben a békés és felelősségteljes rendszerváltás ígéretével négy fő fejezetben ismertették terveiket.

„Mára nyilvánvalóvá vált: Magyarországon az állam nem működik” – ez a legfontosabb megállapítása a program első fejezetének, amelyben részletezik a jelenlegi állapotokat és problémákat. A Tisza Párt szerint Magyarország nem tudott élni a rendszerváltás esélyével, és az elmúlt 16 év kétharmados kormányzása „soha nem látott mélységbe taszította hazánkat, súlyos gazdasági, társadalmi, biztonsági, környezeti, politikai és morális válságot hozott létre”.

A problémák közé sorolták, hogy évek óta nincs gazdasági növekedés, a megélhetés napról napra nehezebb, a népesség rohamosan fogy, a közszolgáltatások nem működnek megfelelően, és megrendült a mindennapi biztonság érzete. A Tisza szerint az állam jelenleg nem képes kiszámítható védelmet nyújtani a polgárainak gazdasági, szociális és intézményi értelemben sem, az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodási problémák, a termőföldek pusztulása és a természeti erőforrások felelőtlen kiaknázása pedig közvetlenül veszélyezteti az ország jövőjét.

A program szerint mindezt a politikai és morális válság okozza. „Az elmúlt 16 év országot szétrabló kormányai a független intézményeket sorra meggyengítették vagy politikai ellenőrzés alá vonták. A jelenlegi kormányzás nem a társadalom egészét, hanem egy politikai elit és az azzal összenőtt oligarchák érdekeit szolgálja.” A Tisza szerint a mostani politikai rendszer végső célja csak a politikai hatalom megtartása, az állam nem szolgál, hanem uralkodik.

Van azonban elképzelése a pártnak, hogy ebből hogy lehet kijutni. Ehhez arra van szükség szerintük, hogy a magyarok meghaladják az elmúlt évtizedek megosztottságát, szövetségre lépjenek egymással, és együtt megszüntessék a válság legfőbb okát: a jelenlegi állampártok és a kormány uralmát. Magyar Péterék célja, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európa éllovasává váljon, a bérek tisztességesek legyenek, a nyugdíjak méltó megélhetést biztosítsanak, és a bürokrácia ne gátja, hanem támogatója legyen az emberek boldogulásának. „Célunk, hogy Magyarország gazdag és sikeres ország legyen, ahol a fejlődés és a növekedés mindenki számára elérhető. Békés és rendezett ország megteremtésén dolgozunk, amely biztonságot, stabilitást és kiszámíthatóságot ad az emberek mindennapi életéhez”.

A működő és emberséges Magyarország négy pillére épül a párt elképzelése szerint:

  • fejlődés és növekedés;
  • fenntarthatóság és jövőállóság;
  • társadalmi jólét és jóllét;
  • biztonság és stabilitás.

Mivel a legfőbb kérdés talán mégis az, hogy bármilyen ígéretükre miből lesz pénz, programjuk ismertetését kezdjük a gazdasági fejezettel:

Kétszer 8000 milliárd forintban reménykednek

A rengeteg vállaláshoz természetesen rengeteg pénzre van szükség. Kármán András, a Tisza költségvetési és adóügyi szakértője szerint ebben a gazdaságfejlesztési program mellett nagy szerepet fognak játszani az uniós források. A párt azt ígéri, hazahozzák a Magyarországnak járó 8000 milliárd forintnyi uniós forrást és lehívják az új, 7 éves uniós költségvetésben várhatóan elérhető évi 2000 milliárd forintos támogatást, ezekből fogják fejleszteni a gazdaságot. A korrupció felszámolása, az állami presztízsberuházások és a túlárazott közbeszerzések leállítása révén évi 1000 milliárdos összegekkel számolnak, ez is növelné a Tisza-kormány mozgásterét.

Ezek mellett GDP-növekedéssel számolnak, Kármán szerint a gazdasági növekedés beindítása is javít majd az összképen, minden 1 százalékpont GDP-növekedés 350-400 milliárd forinttal növelné az állam bevételeit, ami 3 százalékos növekedésnél évente több mint 1000 milliárd forint többletbevételt jelentene.

Mindeközben adócsökkentést ígérnek illetve azt, hogy semmilyen munkabért terhelő adót nem emelnek meg. 15 százalékról 9 százalékra csökkentenék a minimálbér adóját és a mediánbér alatt kereső 2,2 millió munkavállalónak csökkentenék az szja-terhelését. Bevezetnék viszont az egymilliárd forint feletti vagyonok utáni 1 százalékos vagyonadót. Megígérték, hogy 2030-ra felkészítik az országot az euró bevezetésére is. Akárhogy is, a vasúthálózat fejlesztése, bérlakásépítési program, a kollégiumi férőhelyek számának növelése, az úthálózat fejlesztése mellett több ágazatban béremelésekre és a nyugdíj emelésére is ígéretet tettek gazdasági programjukban, melyről bővebben itt olvashatnak.

Teljes szakítás Orbán sport-, oktatás- és családpolitikájával

A Tisza programjának jóléti fejezetében két nagyon szimbolikus ígéret is van:

  • a párt teljesen átalakítaná a sportfinanszírozás rendszerét, stadionok helyett az iskolai-, szabadidős- és tömegsportra költenének;
  • visszavennék az Fidesz káderképzőjének, az MCC-nek juttatott állami vagyont.

Az előbbi intézkedés egyrészt jelentős spórolást is eredményezhet, és szervesen illik egészségügyi programjukba is, amely a megelőzés, a korai felismerés, az alap- és járóbetegellátás fontosságát hangsúlyozza, mivel ezek tehermentesíthetik a fekvőbetegellátást.

Ez persze nem jelenti utóbbi elhanyagolását: az orvosegyetemi klinikák bázisán regionális szuperkórházak létrehozását, az egy orvosra jutó nővérek számának megmásfélszerezését is ígérik. Összességében kormányzati ciklusuk végére majdnem kétszer annyit, a GDP arányában a jelenlegi 4,1 százalékhoz képest 7 százalékot költenének egészségügyre.

Nem spórolnának a nyugdíjakon sem, a 13-14. havi ellátások megtartása mellett 120 ezer forintra emelnék a minimálnyugdíjat. A családtámogatási rendszerben az alanyi jogon járó juttatásokat emelnék, és a családi adókedvezményben is a szegényebbeknek kedvező módosításokat hoznának. Az is fordulat az orbáni családpolitikához képest, hogy nem kizárólag a házasoknak kedveznének: növelnék a gyermeküket egyedülállók támogatását, és nem kéne válás esetén visszafizetni a CSOK-támogatásokat

Az oktatásban, kultúrában, tudományban az autonómia helyreállítását, a fogyatékkal élőknek, romáknak, nőknek esélyegyenlőséget ígértek. A gyermekvédelemben a múlt bűneinek feltárásán túl a teljes gyermekvédelmi rendszer átalakítását ígérik a gyámügy átszervezésével, gyermekotthonok felújításával, a gyermekvédelmi dolgozók bérének megemelésével. Minderről bővebben Gyökerestül alakítaná át az oktatást és a családtámogatások rendszerét a Tisza Párt című cikkünkben olvashatnak.

A kompország vége

A Tisza attól tart, hogy az Orbán-kormány idővel kivezetné az országot az EU-ból. Programjuk külpolitikai fejezetében ezért egyértelműen kimondják, hogy Magyarországnak egyértelműen a Nyugat részének kell lennie. Azt viszont a Tisza sem állítja, hogy kritikátlanul kell fogadni mindent, amit az EU-ban történik.

Elismerik az újítás fontosságát – bár nem térnek ki arra, hogyan viszonyulnak az Orbán által megfogalmazott „nemzetek Európájához”, amelyre a kormányfő a föderális Európa alternatívájaként hivatkozik. Elutasítják az EU migrációs kvótáját és a migrációs paktumot, összhangban a Fidesszel, amely egészen mást állít az ellenzéki pártról. A Tisza tesz néhány radikális megállapítást is a bevándorlókról, akik „lenyomják a béreket” és keresletükkel fűtik az ingatlanok emelkedő árát.

Magyarország „nem küld katonákat az orosz-ukrán sem más háborúba”, áll a programban. Arra nem tér ki, hogy békekötés esetén, nemzetközi kötelékben vállalna-e békefenntartó szerepet a magyar honvédség. Ezt Franciaország és az Egyesült Királyság már saját részéről kimondta. A Tisza ellenzi Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba, de a tagságot elvben nem utasítják el, erről népszavazást írnának ki.

Az orosz energiafüggésről csak nagy vonalakban szól a program, kimondva, hogy 2035-re megszüntetnék, bár ezt földgázra, kőolajra és atomenergiára lebontva nem részletezik.

A Tisza nagyjából 8000 milliárd forintnyi bentragadt EU-s pénz hazahozatalát ígéri: a kohéziós és felzárkóztatási alapokhoz való hozzáféréshez a jogállami kifogások rendezése érdekében rendezné az egyetemeket felügyelő közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügyét, visszaállítanák az egyetemek autonómiáját. Lezárnának több, kötelezettségszegési eljárást kiváltó ügyet, mint például a kriptokereskedelem engedélyeztetése. A Tisza külpolitikai programját részletesen ebben a cikkünkben ismertettük.

Tiszta levegőt

A Tisza teljes programjára jellemző, hogy összekapcsolja az egymásra hatással levő témaköröket, így egy fejezetben tárgyalja a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, az állat- és környezetvédelem témáját is. A legfontosabb problémaként a több ezer ember halálát okozó légszennyezést, az ország vízmegtartó képességének gyengeségét, a vízközművek állapotát és a termőtalaj állapotromlását azonosítja.

A mezőgazdaság legfőbb problémájának annak elavult szerkezetét, gyenge termelékenységét, a korszerű tudás hiányát nevezik meg, a környezetvédelem legfőbb nehézségeként pedig azt, hogy a politikai-gazdasági érdekek felülírják a környezetvédelmi szempontokat. Ez utóbbi erősítése érdekében önálló környezetvédelmi minisztériumot, a hatósági rendszer visszaállítását ígérik. A súlyosan szennyező iparágak, különösen az akkumulátoripari beruházások ellenőrzésére önálló szervet hoznának létre. A konkrét vállalások között szerepel, hogy 2030-ra minden településen csökkentik a levegőszennyezést, és az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítják azt. Szintén cél, hogy évente 1 millió tonnával növeljék a szén-dioxid-nyelő kapacitást.

A program másik ígérete, hogy Magyarországot újra vízmegtartó országgá teszik, bár itt kevesebb konkrét ígéret vagy vállalás szerepel. Komplex, több ágazatot érintő, térségi vízmegtartó beruházásokat indítanának, korszerűsítenék az öntözést, rendeznék a Tisza és a Duna medrét. Azt ígéri a program, hogy a Tisza 2030-ig javítja a vizek minőségét, hosszú távú ivóvízhálózat-korszerűsítési programot indítanának. Célul tűzték ki, hogy a hálózati vízveszteséget 15-20 százalékos szintig csökkentsék. A nagy tavakra vonatkozó vállalások között szerepel, hogy programot indítanának a Balaton megmentéséért, fellépnének a nádasirtások és a vízpartok túlzott beépítése ellen, megőriznék és bővítenék a szabadstrandokat.

A vidék lemaradását a vidékre költözők támogatásával, tíz falunként évi egymillárd forintos közösségi fejlesztési kerettel és a közszolgáltatások – háziorvos, közlekedés, közművelődés – újraindításával és önálló vidékfejlesztési minisztérium felállításával kívánják csökkenteni.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!