„A miniszterelnök öccsével üzleteltek. Tudjátok, mennyi az annyi, és merre hány méter”

A 2023. április elején lezajlott camponás találkozót Soma sikerként könyvelte el. Garay elmondta, hogy ő személyesen a miniszterelnök öccsének, Orbán Áronnak a „nemzetközi jogásza és tanácsadója”, a vendégmunkásprojektet teljes egészében ő viszi, mégpedig a kormányfő öccsének a felkérésére. Garay említette, hogy van egy harmadik társuk, Macsek, ő is benne van az üzletben.

Garay üzleti ajánlata úgy szólt, hogy Soma toborozzon minél több külföldit, cserébe ő és Macsek mindent elintéznek a külföldieknek: a tartózkodási engedélyt, a munkásszállást, a munkát. Persze mindezt nem ingyen. Még mielőtt bármit is intéznének, Somának ezer euró előleget kell fizetnie minden egyes munkavállaló után. Később a tartózkodási engedélyek ügyintézésének is lesz munkadíja, magyarázta Garay, fejenként 6000 euró, de a régi ismeretségükre tekintettel Somának csak ötezret kell majd fizetnie. Soma úgy gondolta, ha a szolgáltatást a nepáli kapcsolatának ő 5500 euróért adja tovább, akkor már keresett munkavállalóként 500 eurót.

Ha Soma húzta is a száját a borsos előleg miatt, Garay ajánlata kecsegtetőnek tűnt. Főleg azért, mert ismerőse azzal is elbüszkélkedett neki, hogy eddig már több mint ezer külföldit hoztak így be az országba, a többségüket pedig foglalkoztatják is, így ő már egymillió eurót keresett az üzleten.

Az üzleti lehetőség, amivel Garay Somát megkínálta, 2023 tavaszán már elég ismert volt a piacon. A kormány először 2016-ban nyitotta ki a kapukat két EU-n kívüli ország – Ukrajna és Szerbia – munkavállalói előtt, de a későbbiekben a lista újabb államokkal, köztük ázsiai országokkal bővült. Ezekből az országokból minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönzők – úgynevezett minősített foglalkoztatók – gyorsított adminisztrációval hozhattak be munkavállalókat maximum kétéves szerződéssel. A cégeknek pályázniuk kellett azért, hogy megkapják a minősítést. Akkoriban csak keveseknek adatott meg, hogy megfeleljenek a kritériumoknak, és felkerüljenek a külügyminisztérium listájára. 2023 januárjában, tehát pár hónappal azelőtt, hogy Garay és Soma a Camponában találkozott, a külügyminisztérium listáján még csak 19 minősített cég szerepelt, de azok közül akkor még egyik sem kötődött Garayékhoz. De a piacon lévő kevés minősített foglalkoztató cég ellenére hemzsegtek azok a piaci szereplők, akik külföldi toborzásban vagy éppen a vízumok intézésében működtek közre. Ezek a társaságok gyakran olyan munkaerő-kölcsönző cégek mögé bújtak be alvállalkozóknak, amelyek a kormánnyal stratégiai partnerségben álló vállalatokkal, gyárakkal álltak szerződésben. A piac ismerői tudták, hogy az üzleti kalandorok, nem utolsósorban pedig az embercsempészek is nyerészkedni próbálnak egy ilyen helyzetben.

Nem sokkal a camponás találkozó után Soma állítása szerint találkozott Garay társával, Macsekkel. Ő is arra biztatta, hogy vágjon bele az üzletbe, „ne is tököljön sokat”. Macsek árulta el neki, hogy Orbán Áront ő mutatta be Garaynak, a miniszterelnök öccse pedig őket mutatta be „komoly politikai köröknek”, ezért sehol sem számítanak elutasításra, az előleget pedig, amit Somának be kell fizetnie, mindenképpen visszafizetik majd. Soma állítása szerint Macsek is eldicsekedett azzal, hogy eddig egymillió eurót keresett. Ő egyébként mint a HRL Pro Hungary Kft. senior projektmenedzsere mutatkozott be Somának. A ma már kényszertörlés alatt álló HRL Pro Hungary nem volt a minősített foglalkoztatókat nyilvántartó külügyes listán, de a munkaerő-kölcsönző cégeket nyilvántartó adatbázisban sem, a tevékenységi körében sem volt feltüntetve a munkaerő-kölcsönzés. A céget egy V. Géza nevű stróman vitte, akinek csendestársa, K. István azért nem akarta magát exponálni, mert egy korábbi gazdasági ügy miatt meggyűlt a baja a törvénnyel. A HRL Pro székhelyét Garay címére jegyezték be, de papíron mindössze ez kötötte őket össze, mert sem ő, sem Macsek nem állt szerződésben a kft.-vel.

Garaynak és Macseknek nem kellett sokat noszogatniuk Somát, aki a nevelt fia nevén lévő cégével minél előbb szerződni akart velük. A szerződéstervezetet a HRL Pro Hungary nevében Garay küldte át neki úgy, mint a cég jogásza. Somának a HRL Pro Hungary Kft.-vel kellett szerződnie. Amikor Soma próbálta megtudakolni, hogy az előleget is ennek a cégnek utalja-e, egy általa rögzített telefonbeszélgetés során Garay nem is értette, hogy az ismerőse miért akar bankon keresztül utalni. „Te ezeket egyébként be szeretnéd vallani, ezeket az előlegeket meg ezeket a faszságokat?” – kérdezte tőle Garay értetlenkedve. Soma mindenképpen utalni akart, így aztán később az előleget a HRL Pro Wise Banknál vezetett számlájára küldte. Csak később tudta meg és szerzett bizonyítékot arról, hogy a pénzt a cég vezetője továbbutalta Garaynak és a férfi élettársának a Wise-nál és a Revolutnál vezetett számlájukra.

Ennek ellenére Soma nem is gyanakodott, pedig már a HRL Pro Hungary Kft.-vel megkötött szerződés aláírása sem szokványos körülmények között zajlott. 2023. május 18-án délelőtt Soma elküldte emailben a végleges szerződést Garaynak. Jelezte neki, hogy bemegy a cég Boráros térnél lévő irodájába aláírni azt. Amikor odaért, Garay arra kérte őt telefonon, hogy ne jöjjön fel az irodába, mert Ufó Pisti éppen most érkezett meg oda a pakisztáni üzlettársával, és rengeteg készpénzt hoztak. Sőt, Garay le se ment, helyette Macsek ugrott le. Beült Soma autójába, közölte, hogy van nála aláírás-pecsét és cégbélyegző, majd egy közjegyzői meghatalmazást lobogtatva aláírta és lepecsételte a szerződést. Soma úgy érezte, végre elkezdődhet a munka, és neki nincs más dolga, mint felhajtani a munkaerőt, kifizetni utánuk az előleget, és a biznisz beindul.

Nem is tévedhetett volna ennél nagyobbat.

Orbán Áron társai, Garay és Macsek vállalkozó pályafutása finoman szólva sem kalandoktól mentes. Bő tíz évvel ezelőtt Macsek egy volt olajos vállalkozóval közösen áfacsalásra szakosodott hálózatot üzemeltetett, a szlovákiai cukrot adták-vették egy bonyolultabb céghálóban. Az akkori biznisz lényege az volt, hogy strómanok közbeiktatásával úgy adják el a cukrot, hogy az áfát végül senki ne fizesse be, a hatóságok látókörébe viszont lehetőleg ne ők, hanem a strómanok kerüljenek. Ez csak többé-kevésbé sikerült, mert a Macsekkel dolgozó volt olajos vállalkozó végül nem úszta meg a börtönt. Macsek szerencséjére ő ebben a cukros ügyletben inkább a háttérben mozgott, és a fuvarozásért felelt.

A cukros időszak azért lényeges, mert Garay ekkoriban amolyan adójogi szakértőként segítette a volt olajost, rajta keresztül, akkoriban ismerte meg Macseket is. A kapcsolat Macsek és az egykori olajos vállalkozó között ezután egy vita miatt megszakadt, mígnem a koronavírus-járvány alatt az időközben a cigarettacsempészetbe is belekóstoló Macsek – egy közös ismerősükön keresztül – újra felvette a kapcsolatot Garayval.

Miután Macsek és Garay újra egymásra talált, az áfázás már rég lecsengett, viszont 2022 környékén az olcsó külföldi munkaerő behozatalában mindketten meglátták a lehetőséget. Főleg azért, mert Garay a korábbi ténykedése miatt ismerte az idegenrendészeti szabályok bonyolult útvesztőit. Ám az általuk kínált üzleti modell valószínűleg nem lett volna annyira megnyerő a gazdaság szürke zónájában, ha nem tudják maguk mögött a kormányfő testvérét. Ismerve a magyar viszonyokat és azt, milyen informális befolyás koncentrálódhat az Orbán család körül, Garay és Macsek is okkal bízott benne, hogy Orbán Áron neve hallatán a konzulátusok, a minisztériumok és a különféle hivatalokban is jó eséllyel kinyílnak az ajtók.

És így is történt.

– Szia, hallasz?
– Hallok mindent, igen.
– Jól van. Fasza. Már jó volt a bejutás.
– Igen. Érdekes. Figyelek és veszek mindent.
– Jól van, oké, szia.
– Oké, cső!

A fenti párbeszéd annak a hangfelvételnek a legelején hallható, amit még 2024. szeptember végén szivárogtatott ki a szélsőjobboldali Kuruc.info nevű oldal a miniszterelnök testvéréről, Orbán Áronról. Akkoriban több forrás is megerősítette nekem, hogy a felvétel eredeti, azon tényleg Orbán Áron hangja hallható, a legelején Garay van a vonal másik végén. Később ő maga mesélte el nekem, hogy Orbán Áronnal együtt miként rögzítették azt a beszélgetést, amit a kormányfő öccse a Miniszterelnöki Kabinetirodában dolgozó Héjj Dávid miniszterelnöki biztossal folytatott. Az épületbe csak Orbán Áron ment be, Garay az autójában maradt. Ő készítette a felvételt, de ehhez Orbán Áron aktív segítsége is kellett: a két férfi folyamatos telefonkapcsolatban állt egymással, Garay így tudta felvenni Orbán Áron és Héjj Dávid beszélgetését. Ez megmagyarázza azt is, hogy bár Héjj és Orbán Áron közül utóbbi hangja hallható tisztábban, a felvétel elején hallható Garayé még nála is tisztább.

Az Orbán család több tagjának üzleti ügyei többé-kevésbé ismertek a nyilvánosságban, de a miniszterelnök 14 évvel fiatalabb testvére kevésbé volt a fókuszban az elmúlt években. A Direkt36 2022 őszén közölt róla nagyobb portrécikket, ebben már említették a hozzá köthető Multi Shoot Zrt.-t, amelynek ebben az időszakban még csak a vezérigazgatója volt.

Orbán Áron és Héjj Dávid beszélgetésének nyilvánosságra kerülése után kezdtem el foglalkozni Orbán Áron és társai történetével. Tudni akartam, kik ezek az emberek, és Orbán Áron miért lobbizott értük egy olyan projektben, amiről a beszélgetés alapján már tudni lehetett, hogy abban Orbán Viktor öccse nemcsak a lobbistájuk, hanem társuk is. A Héjjal folytatott beszélgetés szürreálisnak tűnt: Orbán Viktor testvére embercsempészekről, mindenféle vízumügyletről, fenyegetésekről beszélt. Az kiviláglott, hogy Orbán Áron és társai különféle vízumokkal kavarnak, külföldieket hoztak be Magyarországra, akik közül többen illegálisan továbbálltak a schengeni övezet többi országába. Ez pedig azért is lett felettébb gyanús, mert a Multi Shoot Zrt. papíron egyáltalán nem foglalkozott külföldi munkaerő kölcsönzésével vagy bármi effélével.

A történet ettől kezdve vált egyre érdekesebbé, és mi tagadás, zavarosabbá: kiderült például, hogy az akkor Orbán Áron vezette Multi Shoot Zrt. meghívására vietnámi állampolgárok érkeztek Magyarországra a Pécsi Tudományegyetem pár napos életmentő tanfolyamára, amiért a Multi Shoot csoportonként nettó 30 ezer eurót fizetett az egyetemnek, de nem minden „diák” ment aztán vissza a szülőhazájába. Később azt is megtudtam, hogy sok olyan toborzó, aki ki tudja, milyen szándékból, de rajtuk keresztül akart EU-n kívüli országból embereket behozni Magyarországra, igencsak dühös Garayra, több százezer eurót követelve rajta, amiért az embereik az ígéretek ellenére nem kapták meg a beutazáshoz szükséges engedélyeket.

Próbáltam felkutatni olyan figurákat, akik a pénzüket követelik rajtuk, de ha volt is, aki beszélt volna, az utolsó pillanatban visszalépett. Kutatásom idén tavasszal hozott áttörést és vett tragikus fordulatot. Megtudtam, hogy a Garayék egyik korábbi, szintén a pénze után futó partnere, egy Soma keresztnevű férfi felkeresett valakit, a találkozóra pedig egy adathordozót is magával vitt. Az adathordozón több tízezer fájlt tárolt: titokban rögzített hangfelvételek, levelezések, szerződések, komplett táblázatok az országba behozandó külföldiekről, adatbázisok, dokumentumok, nevek, fiktív munkaszerződések, hamis szállásigazolások, vietnámi, indiai, nepáli, pakisztáni, török, kurd, arab és minden egyéb más nemzetiségű és etnikumú személy által beadott valamennyi munkavállalói kérelmi dokumentum, kapcsolati hálók és még sok minden más. Ezeket mind Soma gyűjtötte össze, de az adatmennyiséget látva ki lehet zárni, hogy ehhez ne kapott volna segítséget Garayék belső köréből.

Az áttörést azt hozta, hogy a pendrive-ot sikerült megszereznem. A tragikus fordulatot pedig az, hogy Somával már nem sikerült beszélnem. Mindössze pár nappal azután, hogy a pendrive gazdát cserélt, a negyvenes évei elején járó férfi váratlanul meghalt.

A pendrive-on tárolt adatokat feldolgozva tudtam meg, hogy Soma nemcsak gyűjtögette az információkat, de feljelentést is tett. 2024 júniusában tanúként ki is hallgatta őt a Központi Nyomozó Főügyészség, ahol befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyt nyomozás. Ám hiába adta át egy pendrive-on Soma a legfontosabb bizonyítékokat az ügyészségnek, nem úgy tűnik, mintha a több mint egy éve zajló eljárást a nyomozók elkapkodnák. Amikor megkerestem a nyomozó hatóságot, azt megerősítették ugyan, hogy folyik az eljárás, de a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulták el, hol tart az ügy. Nem hivatalos forrásból ugyanakkor megtudtam, hogy az eltelt majdnem egy év alatt az ügyészségen Somán kívül mindössze egyetlen embert, Garayék egykori asszisztensét, F. Richárdot hallgatták ki tanúként. Őt is valószínűleg azért, mert Somához hasonlóan Richárd is feljelentést tett Garayék ellen. Mindenesetre amikor Soma halála után megkerestem, próbálkozásaim ellenére elzárkózott attól, hogy beszéljen. Annyit sikerült csak kiszednem belőle, hogy természetesen fenntartja mindazt, ami a feljelentésében szerepel.

Megnyerő dumájával, magabiztos fellépésével Garay nagyon könnyen teremt kapcsolatot másokkal. 2015-ben, amikor F. Richárd a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézőjeként dolgozott mint ügyfélszolgálatos, Garay vele is könnyedén összehaverkodott. Ekkortájt Garay sűrűn megfordult a hivatalban, Richárd ebből annyit látott, hogy külföldi állampolgárok jogi képviseletét látta el.

Miután Richárd otthagyta a bevándorlási hivatalt, először Garaynál helyezkedett el, aki akkoriban egy Erzsébet tér közelében lévő ügyvédi irodában dolgozott; orosz és ukrán ügyfeleknek intézte a kérelmeik beadását az idegenrendészethez. Richárd azt a feladatot kapta, hogy oroszok és ukránok kérelmeit készítse elő, lehetőleg úgy, hogy azokat ne utasíthassa vissza az idegenrendészet. Emellett gyakran Richárd kísérte el a kormányablakhoz Garay orosz és ukrán ügyfeleit, így láthatta, hogy többségük magyar nyelvtudás nélkül akart egyszerűsített honosítási kérelmet előterjeszteni. Richárd rövid időn belül odébbállt, más cégeknél vállalt munkát, de kapcsolatban maradt Garayval.

2022-ben Garay azzal kereste meg, hogy dolgozzon neki egy nagyszabású projektben. Elmondta, nagy számban akar behozni harmadik országból származó munkaerőt, ebben kellene Richárdnak teljes körű ügyintézést végeznie. Magasan az átlag feletti fizetést, bejelentett munkát és home office-t ígért neki. Az üzletről pedig ugyanazt mondta el, amit később másoknak. Eszerint Macseken keresztül olyan szintű kapcsolatokat épített ki, aminek köszönhetően rendkívül gyorsan, két-három héten belül engedélyhez tudnak juttatni külföldieket. Azt állította, hogy a szolgáltatás, amit nyújtani tudnak, teljes körű: nemcsak a tartózkodási engedélyeket intézik el, de garantált munkahelyeket, ingyenes szállást, napi élelmezést és utaztatást is vállalnak. Garay már ekkor Orbán Áronra hivatkozott, mint olyan emberre, aki „ráhatással lesz az eredményre”.

Az, hogy az Orbán Áronra hivatkozás nem csak valamilyen fellengzős duma Garayék részéről, Richárd valóban megtapasztalta. Emailek és egyéb dokumentumok is bizonyítják, hogy a toborzott külföldieknek a miniszterelnök testvérének érdekeltségébe tartozó Multi Shoot Zrt. foglalt a külképviseleteken időpontokat. A Multi Shoot nevében Orbán Áron párja járt el, de a csapatban a főnök minden jel szerint Garay volt. Amikor például egy alkalommal Richárd azt kérdezte Orbán Áron feleségétől, hogy az egyik közvetítő cég által küldött emberek dokumentációit melyik cég nevére állítsa ki, az asszony közölte, hogy céges kérdésekben Garayt keresse. Azt a Garayt, aki – akárcsak Macsek – papíron egyik érintett cégben sem volt benne.

De Garay a partnereik előtt nemcsak Orbán Áronra és az Orbán családra hivatkozott, hanem az állítólagos titkosszolgálati kapcsolataira is. Partnerei előtt rendszeresen kérkedett azzal, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak dolgozik. Sőt, azzal is, hogy a hivatalon keresztül rendszeresen jelentéseket küld Orbán Viktornak. Az Alkotmányvédelmi Hivatallal fennálló kapcsolatát pedig azzal magyarázta, hogy a titkosszolgálat szeretné feltárni az idegenrendészetnél dolgozó egyes munkatársak által elkövetett bűncselekményeket, valamint leleplezni a Magyarországon tevékenykedő külföldi embercsempészeket, ő ebben segíti őket. Azt is többször hangoztatta, hogy a külföldi munkavállalók behozatalát maga Orbán Viktor engedélyezte neki. Az adathordozón találtam olyan dokumentumot, amit „informátori jelentésként” mentettek el, de kérdés, hogy ez valaha eljutott-e a kormányfőhöz vagy bármilyen hatósághoz. Az egyszerű, meglehetősen slendrián szövegben – amit névvel nem jegyzett senki, így azt sem tudni, ki és kinek a nevében írta, de a címzettje sem ismert – a szerző olyan magyar cégeket sorol fel, amelyek szerinte Nepálban toboroznak munkaerőt, és vagy nem megbízhatóak, vagy eleve csalárd szándék vezérli őket.

Mivel Orbán Áronnal csak ő és Macsek állt közvetlen kapcsolatban, így azok, akik Garay történeteit hallgatták, nem tudták azok valóságtartalmát ellenőrizni. Igaz, több olyan emberrel beszéltem, akik megerősítették, hogy a társaság Orbán Áron miatt valóban bejáratos volt hivatalos helyekre. A Soma által rögzített hangfelvételek, de Richárd feljelentése is arról árulkodik, hogy Garay magas pozícióban lévő kormánypárti politikusokra és hivatalnokokra is rendszeresen hivatkozott. Róluk azt állította, hogy őket segítik. Richárd emiatt úgy érezte, Garayékkal hosszú időre biztosítva lesz a megélhetése, ráadásul olyan munkája lett, amiben tapasztalata is van.

Feljelentésében Richárd azt írta, hogy a partnerektől befizetett pénzeket általában készpénzben kapták meg Garayék, de előfordult, hogy a partnerek neki adták oda, ő pedig Garayéknak. Arra is számos bizonyíték van, hogy Garayék a befolyt pénzek nagy részét saját célra fordíthatták, noha a partnerek úgy tudták, hogy abból fedezik az engedélyekre külföldön várakozó munkavállalók magyarországi szállásait.

Garay ebben az időszakban látványosan költekezett. Arról többen is beszámoltak, hogy intenzíven építkezett, amire Richárd szerint legalább százmillió forintot fordított. Macsek autót, hajót és ingatlant vett, utóbbit a fia nevére vásárolta. Feljelentésében Richárd még a hajó lajstromszámát és az ingatlan helyrajzi számát is megadta, hogy a nyomozók ellenőrizhessék az állításait, de az adathordozón még ennél is több bizonyíték van a különféle költésekre. Amikor ezzel szembesítettem, Garay nem tagadta, hogy az általa következetesen „depozitoknak” nevezett előlegek egy része a saját megélhetésükre ment el. Ahogy ő fogalmazott: „Nem vagyunk növények, hogy fotoszintetizáljunk.”

Soma hosszú időn át egyáltalán nem gyanakodott, hogy Garayék ígéretéből nem lesz semmi. Amikor Garaynál járt, és a saját szemével látta, hogy ismerősénél folynak az építési munkálatok, inkább csak erősödött benne az érzés, hogy ez jó üzlet lesz, mert Garaynak láthatóan bejött.

Pedig bőven akadtak intő jelek.

Augusztus elején, amikor már hónapok teltek el, de még egyetlen olyan nepáli sem kapott engedélyt, akit Soma külföldi kapcsolata toborzott, Garay azzal a hírrel fogadta Somát, hogy az idegenrendészet korlátozza az Enter Hungaryn keresztül beadható kérelmeket. Az Enter Hungary az idegenrendészet online kérelemleadási platformja, ahol többféle tartózkodásiengedély-kérelem is elérhető. A külföldi munkavállalók magyarországi munkavállalásához szükséges dokumentumokat ezen a platformon keresztül lehet beküldeni. Az Enter Hungaryn keresztül könnyedén elintézhető az ideiglenes vagy egyszerű tartózkodási engedély, letelepedési engedély, de egyéb célból Magyarországra érkező külföldi állampolgárok számára is lehet ott ügyeket intézni. Somát aggodalommal töltötte az állítólagos korlátozás, de Garay azzal nyugtatta őt, hogy nincs gond, legfeljebb a munkavállalóknak külföldön személyesen kell bemenniük a konzulátusra, hogy úgy adják le a kérelmeiket.

Garay mindeközben azt a látszatot erősítette Somában, hogy nem csak Orbán Áronnal van jó kapcsolatban. Egy alkalommal az otthonában Somát és a párját leültette a számítógépe elé, és olyan emaileket mutogatott nekik, amelyek alapján azt gondolták, hogy a férfi tényleg nagykutya. Garay nem vitatta, hogy az idegenrendészetnél megpróbálnak keresztbe tenni nekik, de amikor Orbán Áronnal elment oda, az „emberek csak úgy csicskultak befelé, mindenki félt és rettegett”. Garay egy ezredesnőt is megnevezett az idegenrendészetnél, akiről azt mondta, hogy azért tesz mindenkinek keresztbe, mert a rokona munkaerős cégét akarja helyzetbe hozni.

„Az egésznek az volt a konklúziója, hogy Ő most már nagyon nagy ember lett, akinek még a nevét is rettegik az OIF-ban (Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság). Párom és Én hittünk neki, mivel láttunk hivatalos jegyzőkönyveket, e-maileket” – írta feljelentésében Soma, hozzátéve ehhez azt, hogy Macsek és Ufó Pisti is Orbán Áronra hivatkoztak. „Mi nem gondoltuk volna, hogy valaki ilyesmit kitalálna, vagy akár lenne bátorsága ahhoz, hogy ilyen prominens nevekkel visszaéljen” – áll a feljelentésben.

Augusztus végére Soma nepáli kollégája már több mint száz nepáli férfi munkavállalót toborzott. Ekkor Soma szerint Garay egy másik cégre, a HR Capital Kft.-re hivatkozott, mondván, hogy az a cég rövid határidővel további ötven női munkavállalót is kért. Azt is mondta, hogy hamarosan lesznek időpontok az újdelhi konzulátuson. Ezeket az időpontokat Soma szerint ugyancsak a Multi Shoot intézte, de ezt a cég és a konzulátus közötti levélváltások is bizonyítják. Utóbbi levelezést Richárd azzal a kommentárral továbbította neki, hogy „ugye most már látom, hogy Dr. Garay nem hazudott nekünk és Ők tényleg az Orbán családnak dolgoznak”.

Az átküldött levelezés Somát is meggyőzte, minden kétségét eloszlatta.

De Soma szerint Garay nagyobb tervekkel is eldicsekedett. Például azt állította, Orbán Viktor lehetőséget adott nekik, hogy ők legyenek a munkaerő-kölcsönzői piac meghatározó szereplői Magyarországon. És élve ezzel a lehetőséggel, fel fogják tornázni a munkaerő-kölcsönzési díjakat, így kényszerítve a multikat arra, hogy ők is emeljék az órabéreiket. Ha ez megtörténik, akkor a kormány hazahívja az EU-ban dolgozó fiatalokat és különféle hazaváró irodákat nyit. Garay ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy Orbán Viktornak annyira megtetszett ez az ötlet, hogy egyfajta „titkos kitüntetésben” részesítette őt, és az ötletért cserébe részt vehet majd a programban mint kiemelt foglalkoztató. Azzal is eldicsekedett, hogy emiatt hamarosan találkozik majd Orbán Áron apjával, Orbán Győzővel, valamint a külügyminisztériumban és az OIF-ban is minden segítséget megkap. Garay abba is beavatta Somát, hogy hamarosan leváltják Rétvári Bencét, valamint a Pest Vármegyei főispánt és Czomba Sándor államtitkárt is, mert ők mind keresztbe tettek az Orbán családnak, ezért bűnhődniük kell. Garay azt is elárulta, hogy a velük szorosan együtt dolgozó HR Capital Kft. hamarosan megkapja a kiemelt foglalkoztató státuszt, és amint ez megvalósul, a cég kérelmeit az idegenrendészet előre fogja venni. Sőt, Garay fejtegette, fentről azt az ukázt kapták, hogy vásárolják meg a HR Capital jelentős tulajdonrészét, majd alapítsanak több kft.-t, ezek lesznek majd a HR Capital leányvállalatai, és ezeken keresztül szintén be tudnak majd adni kérelmeket. Soma ekkor hallott először a Hungarian Labour Agency Kft.-ről mint a HR Capital egy jövendőbeli leányvállalatáról. Garay azt mondta neki, hogy ezt a céget már kifejezetten arra alapították, hogy a HR Capital alatt dolgozzon, valamint hogy az a parancs érkezett odafentről, hogy először ezt a céget kell feltölteni, minimum ezer magyar és minimum ezer külföldi munkavállalóval.

Garay ezzel kapcsolatban azt mondta, nem emlékszik már, hogy pontosan mi hangzott el azon a beszélgetésen, de valóban kaptak ígéretet arra, hogy egyike lehetnek a nagy munkaerő-kölcsönzőknek. Azt is elismerte, hogy a HR Capitalban részesedést akartak.

Ha Rétvárit nem is váltották le, és sem a főispánnak, sem Czombának nem lett semmi baja, Soma kétségeit két új fejlemény eloszlatta. Az egyik, hogy a HR Capital Kft. 2023 októberében tényleg megkapta a kiemelt foglalkoztatói státuszt, tehát minősített cég lett, felkerült a külügy listájára. Ez Garay szavahihetőségét erősítette. Másrészt novemberben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a kormány elindítja a hazaváró programot, amiről korábban Garay beszélt neki. Amikor Soma hallotta ezt a hírekben, ismét csak arra gondolt, hogy jó lóra tett.

De ha tudta volna, hogyan is működött valójában az a gépezet, amit Garayék kiépítettek, talán nem lett volna ennyire optimista.

Bár a munkaszerződéseken feltüntették a munkáltatók adatait és munkavégzés vélelmezett helyét, ezek a munkahelyek, szabad állások a valóságban nem léteztek. Vagy ha léteztek, akkor sokkal kisebb létszámban. Ahogy egy, a bizonyítékokat összefoglaló ismertetőben Soma leírta: ennek a körnek nagyjából 80-120 potenciális munkavállalóra volt valós szerződése, ennek ellenére 1000-1200 munkavállalónak adták el ezt a lehetőséget.

A szállásszerződésekben leírták a szállásadók pontos adatait. Ezeket visszaellenőrizve kiderül, hogy a szállások többsége 10–25 fő fogadására volt csak alkalmas. Ez azért lényeges, mert egy adott szálláshelyre bejelentett munkavállalók száma sok esetben hat vagy akár tízszer több volt, mint az adott szállás fizikai befogadóképessége. Ráadásul ezek úgynevezett keretszerződések voltak, az adott munkavállalókra hivatalos szállásszerződés nem volt. De a munkáltatókkal, gyárakkal kötött szerződések is csupán keretszerződések voltak. Az ezekhez szükséges konkrét, eseti megrendelések nem léteztek.

Ezeket hamisítani kellett – legalábbis ez derült ki Richárd feljelentéséből.

Richárd vallotta be például azt, hogy a Samsung SDI és a cég alumíniumalkatrész-beszállítójaként ismert Kedali Hungary Kft. egyes szerződéseinek pontjait ő hamisította meg, miután az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság jelezte, hogy az érintett szerződések alapján a külföldi munkavállalók kéréseit el fogják utasítani. Richárd szerint a hamisításra Garay vette rá, azt állítva, hogy hamarosan úgyis megkapják a samsungos szerződést a hamisítvánnyal azonos tartalommal, tehát „ebből nem lehet probléma”. Csak később szembesült azzal, hogy a hamis Samsung-szerződéssel megegyező eredeti példány soha nem készült el.

„Én elkészítettem a kért szerződést, amely alapján 60-80 munkavállaló kapott magyar tartózkodási engedélyt. A hamis szerződés alapján Magyarországra érkező emberek egy része nem kapott munkát, másik részük pedig egyszerűen illegális migránsként elmenekült az országból más Európai Uniós országokba” – olvasható Richárd feljelentésében. A feljelentésben tett említést egy olyan esetről is, amikor Garay úgy állapodott meg egy magyar testvérpárral indiai állampolgárok behozataláról, hogy tudta, a megrendelő az indiaiakat csak be akarja csempészni az EU-ba. Mindezért Richárd szerint a megrendelő 10-12 ezer eurót fizetett emberenként.

Egy másik alkalommal Richárd elmondása alapján Garayék iráni partnere akart nepáli állampolgárokat behozni, ehhez azonban kellettek volna olyan hivatalos igazolások, amelyeket a külügyminisztérium állít ki. Richárd szerint ekkor Garay arra kérte őt, hogy egy korábbi, a külügyminisztérium által már kiadott igazolás alapján szerkesszen hasonló okiratot, és tegye rá a minisztériumi, közjegyzői és egyéb hivatalos pecséteket. Amikor pedig Richárd megkérdezte, hogy ebből nem lesz-e bajuk, Garay azt mondta neki: Orbán Áron három-négy napon belül bemegy a minisztériumba és elhozza az eredeti, hivatalosan kiállított dokumentumokat.

„Megnyugtatott, hogy ez így rendben lesz, mivel a múltban is alkalmazta ezt az eljárást. Természetesen ezek után eleget tettem az utasításainak” – áll Richárd feljelentésében. De a Soma által összegyűjtött bizonyítékok között is szerepel egy általa rögzített, közte és Richárd között zajló telefonbeszélgetés, amin említést tesz arról, hogy KKM-es és közjegyzői pecséteket tett bizonyos dokumentumokra.

Az összes állítás közül a hamisításról szóló volt az, amit Garay vehemensen tagadott, amikor szóba hoztam. Tagadta, hogy bármikor is hamisításra bírta volna rá Richárdot. Szerinte Richárd a feljelentésében „kvázi magára vállalt magánokirat-hamisítást”, csak azért, hogy „csúnyát mondhasson rá”. Egyúttal Garay visszavágott, mondván: szerződéseket hamisítani Somának és Richárdnak állt érdekében, hogy őket megkerülve jussanak hozzá „némi potyához”.

Garayék partnerei két csoportból álltak. Egy részük olyan cégekkel állt kapcsolatban, amelyek külföldi munkaerőt kerestek. A másik csoportot azok a cégek vagy figurák alkották, akik a külföldi munkaerő toborzását vállalták, vagy kapcsolatban álltak a külföldi toborzókkal. Richárd a feljelentésében mindkét csoporthoz tartozó cégeket és személyeket megnevezett. Az első csoporthoz sorolta több más cég mellett a HRL Pro Hungaryt vagy a HR Capitalt is, míg a másik táborba Soma cége mellett olyan, becenéven emlegetett figurákat, mint „Szlovák Richi”, „Ufó Pisti”, „vietnámi Tündy” és sokan mások. De érdemes megjegyezni még két olyan céget, ami ezzel a körrel működött együtt: az egyik a Custom Work Kft., a másik a Hungarian Labour Agency Kft. Utóbbi tulajdonosa ugyanaz a K. István, aki a HRL Pro Hungaryban V. Géza csendestársa volt.

Az Richárd feljelentéséből és az adathordozón található bizonyítékokból is kiderül, hogy Garayék az első csoportba tartozó cégek aláírásbélyegzőit is használták. Ezeket a bélyegzőket Richárd elmondása szerint Garay adta át neki, hogy azok használatával tölthesse ki a különféle dokumentumokat. Richárd szerint erről az érintett cégek vezetői is tudtak, jóvá is hagyták ezt, mert úgy voltak vele, hogy így még gyorsabban el tudja készíteni a kért dokumentumokat, ami ennek a körnek a közös érdeke volt. Ráadásul Richárd állítása egybevág azzal, amit Soma írt a feljelentésében, amikor elmesélte, hogy a cége milyen körülmények között szerződött a HRL Pro Hungaryvel. Akkor Macsek jelent meg Soma autójában, és nála volt a cégbélyegző is, noha papíron neki semmi köze nem lehetett a HRL Pro Hungaryhez. Egy másik, Soma által titokban rögzített beszélgetésben a HRL Pro mögött álló vállalkozó el is ismerte neki, hogy a cégbélyegzőt ő adta oda Garayéknak. Richárd a feljelentésében azt állítja, Garay és Macsek felváltva használták a cég bélyegzőjét. Richárd szerint így történhetett meg például az is, hogy a főleg vietnámi emberekkel foglalkozó szlovák toborzótól Macsek több százezer eurót vett át. Az átvételi elismervényen a HRL Pro szerepelt, de Richárd szerint ezekről a pénzekről a cég vezetői nem is tudtak. Ezt erősíti meg egy olyan, 2023. november 16-án készült jegyzőkönyv is, ami az idegenrendészet igazgatóságon készült, amikor tanúként meghallgatták K. Istvánt, a Hungarian Labour Agency Kft. vezetőjét.

K. Istvánt azért hívták be az idegenrendészetre, hogy tisztázzanak néhány kérdést. De a tanúmeghallgatás végére kiderült, hogy a vállalkozó szinte semmit sem tud a saját cégéről és annak tevékenységéről. Eleve azért is lett gyanús K. István cége, mert vietnámiakat akart foglalkoztatni, de a hozzá tartozó külföldiek kérelmével még több mint félezer, ugyanolyan paraméterű kérelem is beérkezett. A kérelmeket elutasították, de amikor a szakhatóság hiánypótlásra szólította fel a céget, az nem reagált ezekre. Meghallgatásán K. István azt mondta, hogy a 2023. „szeptember végén, október elején” alakult cége „munkaerő-szolgáltatási tevékenységre” alakult. Az a későbbi céljuk, hogy a megrendelőiknek munkaerőt szolgáltassanak és minősített munkaerő-kölcsönzőkké váljanak. Amíg ez nem történik meg, addig alvállalkozóként akarnak partnercégeknek dolgozni, K. István példaként a HR Capitalt említette.

Ami viszont szemet szúrt az idegenrendészetnek, hogy K. István nem tudta segítség nélkül megmondani saját cége székhelyének a címét, a cégére kérelmet benyújtó külföldiek számát, a cég által biztosított szálláshely címét, a kérelmekben megjelölt munkavégzési helyeket, valamint a kérelem összeállítását végző emberek vagy cég nevét sem. Mindössze egyetlen céget nevezett meg, amellyel a Hungarian Labour Agency Kft.-nek szerződése van, de ezt semmilyen dokumentummal nem igazolták. Az is kiderült a meghallgatásán, hogy a cégének sem járművei, sem eszközei nincsenek.

A hatóság életszerűtlennek tartotta azt is, hogy K. István elmondása szerint vietnámi, nepáli, kazah, kirgiz, indiai, tádzsik és ukrán állampolgárokat kívánnak foglalkoztatni, akikkel oroszul és angolul kommunikálnának. Merthogy az ügyfeleik jelentős többsége egyáltalán nem beszélt angol vagy orosz nyelven, így – ahogy azt az elutasító határozatban le is írták – „a velük történő kommunikáció megvalósulásának mikéntje erősen megkérdőjeleződik”. És azt is életszerűtlennek tartotta a hatóság, hogy a cég egyetlen alkalmazottja intézni tudná az összes külföldi ügyeit. „Kiemelni kívánom, hogy a meghallgatás során az ügyvezető a cégét és a kérelmezőket érintő legalapvetőbb információkkal sem volt tisztában, így a kérelmezők foglalkoztatásának komolysága és szabályossága megkérdőjeleződik. Álláspontunk szerint a Hungarian Labour Agency Kft. a kérelmezőket a kezdetektől fogva a minősített munkaerő-kölcsönző cégekkel megegyező módon kívánja foglalkoztatni, melyre a cég nem jogosult” – olvasható a K. István meghallgatásából is idéző elutasító határozatban.

A bajok akkor kezdődtek, amikor Richárdnál jelentkeztek azok az elégedetlen ügyfelek, akiknek Garayék két-három hét ügyintézést ígértek, de ehelyett hónapok teltek el, és a végén a kérelmeiket elutasították. Az ügyfelek ilyenkor kérték vissza az előlegeket, de hiába. Ám Richárd is hiába jelezte az ügyfelek számára ekkor már általában elérhetetlenné vált Garaynak, hogy az elégedetlenkedő partnerek az ő nyakára járnak a panaszaikkal, a főnököt ez nem érdekelte. Richárdon keresztül azt üzente az elégedetlenkedőknek, hogy nyugodjanak meg, minden rendben lesz. Egy alkalommal például a főnök emailben szúrta le Richárdot, amiért el merte árulni Somának, hogy a hatóság blokkolta a kérelmüket.

És a történetnek ez az a pontja, ahol érdemes egy pillanatra megállni. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy Garayék kezdeti lendülete viszonylag gyorsan megtorpant, legalábbis ami a külföldi munkaerő tömeges behozataláról szólt. Hiába hivatkoztak Garayék társaik és partnereik előtt Orbán Áronra és az Orbán családra, még ha kezdetben be is tudtak így hozni külföldieket, egy idő után falakba ütköztek. De volt egy másik projekt is, aminél nem kellett megszerezni a munkavállaláshoz szükséges D vízumokat, elég volt a turistáskodáshoz szükséges C-t. Csak ki kellett találni egy olyan történetet, amin papíron a magyar egyetemek és a külföldiek is jól járnak. Az más kérdés, hogy ez a projekt is messziről bűzlött.

Mindössze két hónappal azután, hogy K. Arnold meghívólevelet küldött az erbíli konzulátusra, 2024. január 14-én a Multi Shoot nevében Orbán Áron is küldött egy kísértetiesen hasonló levelet a vietnámi konzulátusra. Ebben azt írta, hogy a Multi Shoot egy vietnámi felnőttképző szervezettel való együttműködésünk keretében „Citizen Life Saver” alap életmentő és
egészségügyi szemináriumokat szervez a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karán az Orvosi Kutatásfejlesztő és Innovációs Központ (OKIK) mediálásával. Ebben a levélben Orbán Áron arról is tájékoztatta a konzulátust, hogy a felsőoktatási intézménnyel határozott idejű, egy évre szóló szerződést kötött a Multi Shoot. „A szemináriumokat hetente 20-25 fős csoportokra lebontva, két-három napos időintervallumra tervezzük” – írta, hozzátéve, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás az OKIK Skill Labjében történik majd, a képzést pedig a Defex Magyarország Kft. biztosítja, amelynek vezetője, K. Arnold maga is oktató az egyetemen. Orbán Áron ebben a levélben azt írta, hogy a vietnámiak beutazását a vízumkiadás időigényének a függvényében tudnák szervezni. Megkerestem K. Arnoldot, hogy ebben a témában információkat kérjek tőle, de megkeresésemre nem reagált.

Találtam ugyanakkor egy szerződést, ami a Nyíregyházi Egyetem és a Multi Shoot között jött létre, a forma itt is hasonló, mint a pécsi képzésen, de már szó sincs életmentésről. A tavaly áprilisi dátummal aláírt szerződés szerint a Multi Shoot megbízza a Nyíregyházi Egyetemet, hogy „Európai Uniós társadalomismeret”, „Gyógy-és fűszernövények termesztése”, valamint „Műszaki alapismeretek” néven „részismereti képzési modulokból” tartson rövid, 16 órányi oktatást, napi 8 órában, magyar vagy angol nyelven. Ezért a Multi Shoot a szerződés szerint 1500 eurót fizet az egyetemnek hallgatónként. Hasonló projektet a Multi Shoot a győri egyetemmel is előkészíthetett, ott „marketing és közgazdasági” képzésről lehetett szó. Az ügyben megkerestem az érintett egyetemeket. A győri Széchenyi István Egyetem válaszában azt írta, hogy stratégiai céljuk az egyetem nemzetközi versenyképességének erősítése, és hogy minél több külföldi hallgatót fogadjanak. A 2024/2025-ös tanévben 39 toborzóügynökkel, valamint nemzetközi oktatási és/vagy vállalkozói partnerrel történő együttműködés révén végzik a potenciális nemzetközi önköltséges jelentkezők felkutatását és beutazásuk folyamatának támogatását. Mint írták, ezek között volt a Multi Shoot is 2024 márciusában, aminek „végül nem lett közvetlen eredménye, a szerződés így megszűnt, és kifizetés sem történt természetesen”. Hasonlóan reagált megkeresésemre a nyíregyházi egyetem is. Válaszukból kiderül, hogy valóban létrejött szerződés a Multi Shoot és az intézmény között, de az egyetem „a szerződés keretében nem fogadott hallgatót, képzés, teljesítés és kifizetés sem történt”.

A pécsi egyetemmel kötött szerződés értelmében a Multi Shoot csoportonként nettó 30 ezer eurót, azaz 12 millió forintot fizetett az egyetemnek az alap életmentő képzésért. Két vietnámi csoport – összesen ötven vietnámi – bizonyosan meg is kapta a képzést, de az nem világos, hogy ez miért is érte meg nekik. Ha feltételezzük, hogy a képzést tető alá hozó Multi Shoot valamilyen karitatív okból kifolyólag a vietnámiak minden költségét állta, beleértve az utaztatásukat, a szállásukat, az étkeztetésüket, és csoportonként 25 fő jött, a meghívottaknak akkor is 1200 euróba került volna egy olyan képzés, ami valószínűleg Vietnámban is megszerezhető. Ha ötven ember után kapott az egyetem 30 ezer eurót, akkor is fejenként 600 euróra jön ki csak a képzés. De mivel a Multi Shoot egy profitorientált vállalkozás, egy ilyen képzésért valószínűleg több ezer eurót fizethettek az EU-n kívüli országokból érkezők, ha a cégnek megérte a hallgatókért fejenként 600–1200 eurót fizetni az egyetemnek. És egészen más megvilágításba helyezi a történetet az, hogy úgy tudni, nem minden „hallgató” tért vissza Vietnámba a képzés befejezése után. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy ha az egyetemen angol vagy magyar nyelven is tarthatták a kurzust, akkor az országba érkező vietnámiak egy olyan oktatásért fizettek, amit a szerződés értelmében nem is feltétlenül kellett angolul megtartani nekik. A Multi Shoot részéről ráadásul Orbán Áron azt tervezte, hogy a hetente 20-25 fős csoportok vesznek majd rajta részt – ráadásul a pécsi egyetemmel a meghívólevél szerint egy évre szóló szerződést kötöttek.

Az, hogy Garayék keze is benne volt az egyetemi projektben, és az egyetemi képzések, valamint a csapat többi projektje összefüggött egymással, több email is bizonyítja. 2024. március 18-i levelében Orbán Áron felesége egy emailben összesített több csoportot, akiknek időpontokat akartak kérni a külképviseleteken, voltak, akinek az egyetemi „képzéshez” szükséges C, másoknak a munkavállalásokhoz szükséges D vízumokra. Az egyik, C vízumokhoz sorolt csoportban Igor embereit is megtaláltam. Egy 2024. április 4-én elküldött levélben Orbán Áron felesége azt írta, Garayval megbeszélték, hogy „Igor 24 fős csoportja mehet Nyíregyházára”. És hogy mennyire vehetőek komolyan ezek a „képzések”, azt jól bemutatja egy márciusi üzenet. Ebben Orbán Áron felesége elküldte Macseknek „Igor következő C-s listáját”, tehát azoknak a külföldieknek az adatait, akik C-s vízummal érkeznének. Macsek visszakérdezett: őket már a győri egyetemre készítse, vagy „még a szokásos sablonra menjenek”? Igor nevével más beszélgetésekben és dokumentumokban is találkoztam, sikerült is beazonosítani: ő Macsek vonalán került be képbe. Az egyetemi „képzéseket” is futószalagon akarták lebonyolítani, a sablonlevelek is egy kaptafára készültek. A pécsi képzésre szóló meghívólevélben Orbán Áron a „meghívottak számára szervezett ötnapos egészségügyi továbbképzéssel kapcsolatban” írt, míg a nyilatkozat angol nyelvű változatában már tíznapos képzés szerepel, miközben a PTE-vel kétnapos tréningről állapodtak meg. Szó szerint ugyanezt a hibával több meghívólevélben is viszontláttam.

Ahogy a többi, úgy ebben a témában is kérdéseket küldtem Orbán Áronnak és a Multi Shoot nevében levelező feleségének, ám egyikük sem reagált, ahogy a korábbi megkereséseimre sem. Orbán Viktort is kerestem, hogy van-e tudomása a történtekről, de ő sem reagált.

A C vízumok megszerzése egyébként nem egyszerű, kifejezetten bürokratikus eljárás, egy sor dokumentumot kell benyújtani hozzá. Vietnámi állampolgárok esetében például – ha az utazás célja látogatás – a meghívó fél okmányainak másolatát is. A meghívólevélnek tartalmaznia kell a meghívó fél és a meghívott személyes adatait, azt, hogy ki hív meg kit, és milyen céllal, hány napra és milyen időtartamra szól a meghívás, hova szól a meghívás, stb. Lényeges, hogy a kérelmeket legfeljebb hat hónappal, legalább 15 naptári nappal a tervezett utazás megkezdése előtt kell benyújtani. Indokolt, sürgős, különösen méltányolható egyedi esetekben a külképviselet lehetőséget adhat rá, hogy a kérelmeket a tervezett utazás megkezdése előtti 15 naptári napos határidőn belül is be lehessen nyújtani. Az elbírálás akár 45 napig is elnyúlhat, de természetesen lehet rövidebb idő is. Attól függően, hogy milyen gyorsan dolgozik a bürokrácia. Vagy éppen milyen lassan. És elméletileg itt jöhet képbe az, hogy kinek milyen kapcsolata van.

Csakhogy semmi előrelépés nem történt. A nepáliak ugyanúgy várakoztak a sorukra, mint az előző hónapokban, miközben Garay újabb és újabb magyarázatokkal állt elő. Soma szerint ráadásul Garay újra Rétvári Bencét okolta, mondván, ő tett nekik keresztbe, de azt ígérte, mivel „magas politikai szinten rajta vannak az ügyön”, ezért külügyön keresztül majd minden helyre lesz hozva. Soma megnyugtatására Richárd átküldött egy novemberi határozatot, ami arról szólt, hogy az ekkor már minősített foglalkoztatóként tevékenykedő HR Capitalnak két embere pozitív elbírálást kapott. Somát ez tényleg megnyugtatta, mert ekkor már úgy tudta, hogy az ő nepáljai is a HR Capitalon keresztül érkeznek.

2023. november 24-én Soma megint elment Garayhoz, ezen a találkozón Richárd is ott volt. Az ott elhangzottakat – akárcsak a többi találkozóit és megbeszéléseit – Soma titokban rögzítette. Garay előadta nekik, hogy a következő héten az Orbán család meghívta őt egy találkozóra, amin arról beszélnek majd, hogy a jövőben ő és ne Macsek képviselje a családot. Garay szerint Macsek hibázott, mert a kérelmek elutasításairól rossz tájékoztatást adott a partnereknek, köztük a „Szlovák Igornak”. Igor neve az egyetemi projektben is felmerült, az ő „munkavállalóit” akarták a nyíregyházi egyetem képzésére küldeni. Ezen a találkozón Garay azt állította, hogy az egyetemi projektre Rétváritól megkapták az engedélyt, és annyi embert hozhatnak, amennyit csak akarnak. Garay ekkor ki is mondta, hogy ha idejönnek az egyetemekre a külföldiek, akkor utána majd „mennek, ahová akarnak a faszba”.

Hat nappal később Soma újra találkozott Garayval, aki újabb ígéreteket tett neki. „Holnap megyünk Áronhoz ki, meg van dumálva minden! Le van beszélve, jövő héten megyünk Rétvárihoz. Ledumáltunk mindent. Mindenkit lesöprünk a picsába! Letoljuk ezeket az embereket. Akiket most beadunk, azt is mind le akarjuk tolni, decemberbe a picsába. Még ami nincs beadva, azt is” – mondta Garay, és beszélt arról is, hogy ő, Macsek és Áron közös céget alapít majd. Úgy beszélt, mintha az Orbán család támogatását élvezné, csak az államigazgatás akadályozná őket. „Az a baj, hogy Viktorunk azt hiszi, hogy amit ő kiad utasításba, azt azonnal végrehajtják. És ezért holnap már találkoznunk kell valami minisztériumi 15 faszkalappal, hogy milyen cégekhez menjünk szerződést kötni, hogy hol fognak dolgozni az emberek” – magyarázta Somának.

Soma 2023. december 5-én kezdett megvilágosodni. Ekkor tájékoztatta őt a nepáli toborzóiroda, hogy sorra kapják meg az elutasításokat azokra a kérelmekre, amelyeket a HR Capital Kft. nevében adtak be. Kiderült, hogy az összes, HR Capitalra beadott kérelmüket elutasították. A Somának megküldött okiratokból kitűnt, hogy a szállásigazolásokat nem fogadta el az idegenrendészet, az ezzel kapcsolatos hiánypótlásokra pedig a HR Capital Kft. nem is válaszolt. Ráadásul a HR Capital munkaerőigényét nem is támogatta a szakhatóság. Soma abban maradt a nepáli kollégájával, hogy addig, amíg ebben nincs előrelépés, egy fillért sem küldenek Garayéknak, visszatartják a további 33 ezer eurós előleget.

Még abban a hónapban találkozott Garayval, aki újabb magyarázatokkal állt elő. Arról kezdett el beszélni, hogy a kormány célja leszámolni az embercsempész bandákkal, ezért februárban az idegenrendészetnél kirúgások lesznek. Garay előadta, hogy azért, mert „megy a szarakodás”, megkapták a felhatalmazást „néhány faszkalap levadászására”, és még Rogán Antal is melléjük állt. Miközben azt mondta, hogy januárban-februárban moratóriumot vezet majd be a kormány, azt is mondta, hogy ők ez alól majd mentességet kapnak, és Újdelhiben még a hétvégén is bemennek majd dolgozni a konzulátusra, csak miattuk.

Ez a beszélgetés, a Garay szövegében hemzsegő sok-sok ellentmondás győzte meg Somát arról, hogy ő és a nepáli kapcsolata átverés áldozata lett. Úgy érezte, a kormányon belüli háborúskodást Garay csak azért találta ki, hogy megmagyarázza a kudarcot. Érthetetlennek tűnt ugyanis, hogy ha a közös munkájuk állam és nemzetgazdasági érdek, ahogy azt Garay a kezdetektől fogva előadta mindenkinek, akkor miért lett ellenségünk több államtitkár, külügyes osztályvezető és politikus.

Soma nem tudhatta, hogy már akkor fennakadások voltak, amikor 2023 áprilisában Garayék rábeszélték, legyen a partnerük. Kutatásom során több olyan dokumentumot sikerült megszereznem, amelyek azt bizonyítják, hogy a Garay-féle csapat által beadott kérelmeket már a 2023 áprilisát megelőző időszakban is blokkolták. Egy ebben az időszakban Orbán Áron nevében íródott és az idegenrendészetnek címzett levélben a szerző azt bizonygatta, hogy valamennyi PDF-formátumban feltöltött irat aláírásai eredeti személytől származnak, nem szerkesztettek – ebből pedig az következik, hogy az idegenrendészet erre hivatkozva kért hiánypótlásokat tőlük. A levélben a szerző – kissé gyerekes stílusban – meg nem nevezett informatikus szakemberekre hivatkozva oktatja ki a hatóságot, majd „együttműködésükre és barátságukra” tekintettel azt kéri, találjanak gyors megoldást az „informatikai jellegű anomáliák kiküszöbölésére”. Ebben az Orbán Áronnak tulajdonított levélben szerepel egy olyan mondat is, ami akár valamiféle fenyegetésként is értelmezhető: „Az én szerepvállalásom okán a magyar állam, a kormány olyan sérelmeket szenvedhet, amelyek a kockázatot kezelő szakhatóságokat intézkedésre kényszerítheti.”

Egy 2023. március 29-i emailjében pedig Garay beszámol arról, hogy előző nap az idegenrendészetnél jártak. A levelet a saját társaságukból mindenkinek elküldte, akik ott voltak a találkozón, így derül ki belőle, hogy Garay, Macsek, Orbán Áron, Richárd és még két partnerük együtt mentek az idegenrendészethez. De az is kiderül a levélből, hogy az idegenrendészetnek az aláírásokkal van problémája, mert azokat szerkesztettnek látja. Garay a levélben azt fejtegette, hogy a találkozón hiába próbálták ők megmagyarázni, miért téved a hatóság, „ahelyett, hogy túlléptek volna” ezen, az idegenrendészet elküldte az aláírásokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének. Igaz, Garaynak erről az intézetről is megvolt a véleménye, mert ahogy írta, erről az intézetről „annyit kell tudni, hogy kb. annyira szakértő, mint én a makramézásban vagy a horgolásban”. „Mi tehát a konklúzió? – egyelőre az, hogy továbbra is jópofizunk, de eredmény semmi”.

2023. május 17-én Garay egy olyan emailt írt Macseknek, Richárdnak, az ekkor még nem minősített foglalkoztatónak számító HR Capital tulajdonos-vezetőjének, valamint K. Istvánnak, amiből szintén kiolvasható, hogy a csapat gondban van. „Sipákolnak a vietkongok.? És ki a kurvaistent érdekel? Kuss legyen a nevük!!! Nem kellett volna hamis aláírásokat csinálni, nem kellene szarul feltölteni anyagot. Áron miatt be vannak szarva, ezért mindent kitalálnak, hogy ne kelljen felelősséget vállalniuk. A megoldás: Áronnak kellene rájuk pirítani.”

Később Soma még beszélt a cégvezetővel, de idővel világossá vált, hogy M. Tamás nem fog segíteni neki a nepáliak behozatalában. Ezekből a beszélgetésekből az is kiderül, hogy M. Tamás tudott arról, hogy Richárdék papírokat hamisítanak, és azt mondta, ha Soma tovább zaklatja őt, akkor a rendőrséghez fordul, és kitálal mindenről. A sokadik beszélgetés után arra kérte Somát, hogy törölje ki a telefonszámát, majd kinyomta a telefont. Csakhogy Soma – ahogy azt a feljelentésében is kifejtette – nem hitt abban, hogy a HR Capital vezetője ne tudott volna a visszaélésekről. Sok más bizonyíték mellett becsatolta például, hogy Garaynak HR Capital-os névjegykártyája volt, és már bőven azelőtt együtt dolgozott a céggel, hogy az megkapta a kiemelt foglalkoztatói státuszt, ezt emailek is bizonyítják. Soma azelőtt is értetlenül állt, hogy ha a HR Capital vezetője tudott a hamisításokról, akkor miért nem fordult a hatóságokhoz.

„Nemrég dobáltam ki a régi HRL Pró-s és HR Capitalos névjegykártyáimat, de egyet-egyet megtartottam emlékbe” – mondta ezzel kapcsolatban Garay. Azt mondta, számtalan alkalommal volt mindkét cég képviseletében, annak tulajdonosaival együtt az idegenrendészetnél, a külügyben és kormányhivatalokban, polgármestereknél. „Emailek tucatjai erősítik meg, hogy a HRL Pro ügyeit is jogszabályi keretek között, a tulajdonos meghatalmazásával intézem” – közölte.

De visszatérve Richárdra, Garay „titkára” 2023 végétől kezdve összekötötte Somát azokkal a partnerekkel, akik úgy érezték, Garayék átverték őket, de beszélt a HRL Pro Hungary vezetőjével, K. Istvánnal is. Tőle tudta meg, hogy Garayék még 2023 decemberében is adtak be hamis papírokat a cég nevében, noha a HRL Pro július óta már nem is működött. Később azt mesélte, hogy ő személyesen beszélt több indiai munkavállalóval, akik a HRL Pro nevére jöttek be, de nem akartak dolgozni, mondván, az ügyintézésért 12 ezer eurót fizettek. Ugyanez a cégvezető azt mondta, hogy a Hungarian Labour Agency Kft.-re, aminek papíron is ő volt a vezetője, egyetlen munkavállaló sem jött be.

Soma azt akarta, hogy az érintett cégek vezetői és az akkor a pénzük után futó ügyfelek fogjanak össze, és tegyenek közösen feljelentést. Úgy taktikázott, hogy ha tudatja a cégvezetőkkel a feljelentési szándékát, akkor azok azért állnak mellé, mert egy esetleges eljárásban nem akarnak maguknak bajt. Richárdot is ezzel a taktikával bízta rá arra, hogy álljon mellé. Soma a feljelentésében hangsúlyozza is, hogy Richárd nem felelős, ő is csak egy áldozata a történteknek. Azokat pedig, akiknek Garayék ekkor tartoztak, Soma azzal győzködte, hogy talán egy büntetőfeljelentés hatására az érintettek kártalanítják őket.

Az érintett cégvezetők ellentmondásosan, leginkább egymásra, de főleg Garayékra mutogattak. Ennél egyértelműbb volt azoknak a helyzete, akik az előlegeket kifizették vagy összehozták Garayékat azokkal, akik fizettek. Köztük volt egy Katarina nevű szlovák, de magyarul is beszélő nő, aki egy Mr. Son nevű vietnámi, de évtizedek óta Szlovákiában élő vállalkozót képviselt.

Mr. Son több részletben összesen 168 ezer eurót adott át készpénzben Macseknek, amit a magyar férfi a HRL Pro pecsétjével, a cég nevében vett át. Katarina Somának azt mondta, hogy a megállapodás előkészítésénél végig ott volt a HR Capital vezetője, és 68 vietnámi kérelme a HR Capitalhoz is lett becsatolva. Ezeket a kérelmeket azonban a nem megfelelő szálláshelyre hivatkozva elutasította. A hiánypótlásra a HR Capital ez esetben sem reagált, Macsek és Garay elérhetetlenné vált, egyedül Richárddal tudtak beszélni, de ő érdemben nem tudott semmit sem tenni. Katarina szerint a helyzet odáig fajult, hogy amikor Mr. Son Vietnámban volt, az ottani partnerei megpróbálták egy erdőbe elhurcolni, és agyon akarták ütni. Katarina azt mondta Somának, hogy Mr. Son többször találkozott Garayval, Macsekkel és Orbán Áronnal is. A szlovák nő szerint akárcsak Soma, úgy Mr. Son is amiatt ment bele Garayék üzletébe, mert a Garayék társaságában lévő Orbán Áron miatt azt hitte, a bizniszben valahogy „az Orbán család is bele van kötve”.

Egy Roni nevű szlovák vállalkozóval is beszélt Soma 2024 januárjában, erről is hangfelvétel készült. Roni azt állította neki, hogy ő 28 vietnámit akart Magyarországra hozni, ezért 28 ezer eurós munkadíjat fizetett Macseknek, de amikor Soma 2024 januárjában beszélt vele, még egyetlen vietnámi sem érkezett meg. Soma a feljelentésében név szerint le is adta ezeknek a vietnámiaknak az adatait, még az útlevélszámaikat is. „Nekem a tojásaimat szorongatják, kérik vissza a 28 ezer eurót” – mondta Somának a vietnámi partnereiről és az általa befizetett előlegről Roni.

„Nem rajong értem, mert blokkoltam néhány üzletüket. Egyébiránt elszámolási vitánk nincs. Nem is lehet. Tavaly több programot is befejeztünk vele mindenki megelégedésére” – közölte Garay Roniról, amikor tudattam vele, hogy a szlovákiai férfi mit mondott Somának. Roniról megtudtam, hogy azért szállt be az üzletbe, mert még évekkel ezelőtt Macsekkel bizniszelt, sok pénzt kerestek együtt, ezért megbízott benne.

Soma egy olyan iráni férfival is beszélt, aki elmondása szerint 20 ezer eurót adott Garaynak, de csak három munkavállaló ügyét sikerült elintézni, ez a három pedig negyedannyi fizetést kapott, mint amit ígértek nekik. Később a három munkavállaló elmenekült az országból. Amikor az iráni férfi visszakövetelte a pénzét, Garay átküldött neki egy fenyegető üzenetet, amihez csatolta Orbán Áron személyi igazolványának és lakcímkártyájának a másolatát. Az üzenet így szólt: „A miniszterelnök öccsével üzleteltek. Tudjátok, mennyi az annyi, és merre hány méter.” Soma az ezt bizonyító dokumentumot is csatolta a feljelentéséhez. Amikor az iráni férfi nevét szóba hoztam, Garay azt mondta, hogy az iráni neki több tucat fenyegető sms-t írt és hangfelvételt küldött. „Habár sosem fizetett semmiért. Sőt, én küldtem neki megélhetésre pénzt. Ilyen ez a popszakma” – vetette oda nekem Garay. Majd azzal vádolta meg az iránit, hogy az ő emberei „szerkesztették minduntalan az aláírásokat”.

Ezeket a telefonbeszélgetéseket is a bizonyítékok közé tette Soma, amikor Garay, M. Tamás és Macsek ellen feljelentést tett. A Központi Nyomozó Főügyészség 2024 júniusában hallgatta ki Somát. Megtudtam, hogy F. Richárdot is kihallgatták tanúként. Amikor megkérdeztem F. Richárdot, hogy fenntartja-e a feljelentésében írottakat, annyit válaszolt: természetesen fenntartom.

Amikor megkérdeztem, tudta-e, hogy Somáék feljelentették, Garay így reagált: „Szóval, ha azt mondom, elintézem neked Orbán Viktornál, hogy felkel a nap, azzal semmit nem követek el. Soha senkinek nem ígértem olyat, amit ne tehetett volna meg maga is, ha van elég esze és/vagy szorgalma.”

A vietnámi Mr. Son szerepe nemcsak azért érdekes, mert ezek szerint neki az élete is veszélybe került a meghiúsult üzlet miatt, hanem azért is, mert Macsek rajta keresztül ismerte meg a többiek által csak Annácskának nevezett vietnámi nőt. Anna és Macsek össze is jöttek, sőt, később össze is házasodtak, a nő később szintén fontos szerepet játszott a toborzásban.

Garay Annácskáról azt hangoztatta, hogy a nő vietnámi kém. Később Macsek és Garay össze is vesztek, Macsek és Annácska a toborzásban külön utakon kezdtek el járni, az embereket a HR Capitalon keresztül akarták behozni. „Annácska miatt történt a csapat szétesése is. Macseknek azt szoktam mondani, te olyan ember vagy, aki először cselekszik, és utána sem gondolkodik” – reagált az ezzel kapcsolatos kérdéseimre Garay, aki szerint Soma és Richárd ki is akarták használni a kettejük közötti konfliktust. Garay szerint rá akarták venni Macsekot, hogy ő is csatlakozzon a feljelentőkhöz. Amikor megkerestem, Macsek ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy Richárddal és Somával tavaly találkozott egy bevásárlóközpontban, ahol közölték vele, feljelentik. „Mondtam nekik, hogy nyugodtan jelentsenek fel, mert nem is tudtam Soma nepáli embereiről” – emlékezett vissza a találkozóra Macsek, aki hangsúlyozta, hogy életében kétszer találkozott csak Somával.

Héjj Dávid – akit a legtöbben a kormányfő egyik intézőjeként ismernek – kipróbált politikai háttérember. A 2010-es kormányzati ciklus első felében az akkor Fidesz-frakcióvezető, Lázár János kabinetfőnökeként tevékenykedett, rá két évre már a Miniszterelnökség koordinációs ügyekért felelős vezetőjeként dolgozott. Aztán 2018 nyarán Orbán előbb miniszterelnöki biztossá nevezte ki, majd 2022-től a kormányzati egyeztetések koordinálásáért, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetéséért felelős kormánybiztossá.

A hangfelvételen Orbán Áron azzal indokolja a látogatását, hogy „Viktor” küldte Héjjhoz, aki következetesen „főnökként” hivatkozik a miniszterelnökre. Orbán Áron hallhatóan zokon veszi, hogy noha korábban már járt Héjjnál, utóbbi szerinte ezt a testvérénél letagadta. Ugyanakkor a beszélgetés atmoszférájában az érződik, hogy Héjj azért beszélget vele tisztelettudóan, mert az Orbán család tagja, és mert a problémájára valahogyan reagálni illik. Ennek ellenére még a felvételen keresztül is átjön, hogy a kormánybiztos és Orbán Viktor öccse nincsen egy súlycsoportban a politika világában. Olyannyira, hogy Orbán Áron a beszélgetés alatt gyakran kever neveket, pozíciókat, igaz, ő is hangsúlyozza, némiképp mentegetőzve, hogy a politikához nem ért.

Jóllehet a beszélgetés tartalma nem teljesen koherens, és a Héjj által mondottak közül sok mindent nem hallani érthetően, az elhangzottak alapján nagyjából össze lehet rakni, mi is Orbán Áron panaszának lényege. Eszerint Orbán Viktor testvérének meggyőződése, hogy egy általa ellenlábasnak nevezett üzletasszony, B. Radosztina el akarja lehetetleníteni. B. Radosztina korábban azt az Arton Capital nevű céget vezette amelyik a letelepedési kötvény egyik fontos szereplője volt a piacon. 2017 áprilisában azonban ismeretlenek betörtek az Arton belvárosi irodájába, ahonnan több százmillió forint értékű eurót, valamint rengeteg fontos iratot vittek el. A különös körülmények között elkövetett betörésről évekkel ezelőtt részletesen írtunk a régi Indexen. A rendőrség a mai napig nyomoz az ügyben, gyanúsított még nincsen, pedig rengeteg tanút kihallgattak annak idején.

Mindezt Orbán öccse arra alapozza, hogy állítása szerint a nő megfenyegette őt. Másrészt pedig azért gondolja így, mert állítása szerint a külügyminisztériumhoz tartozó konzulok „blokkolják” a C típusú vízumkérelmeit, amelyek rövidebb idejű, legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosítják tulajdonosaikat a schengeni térségben. Márpedig Orbán Áron meggyőződése, hogy B. Radosztina irányítja a vízumokat intéző konzulokat, sőt az egész külügyminisztériumot is – legalábbis ezt fejtegeti Héjjnak.

„Van még egy konzul, aki viszont most már mellénk állt és nem blokkol” – jegyezte meg egy ponton Orbán Áron, némileg ellentmondva saját magának.

Erre reagálva Héjj arról kezdett el beszélni, hogy a C vízumokat leállították a kampányban. (Héjj feltehetőleg az önkormányzati és EP-választás kampányára utalt, mivel a felvétel a szivárogtatók szerint 2024 májusában, tehát a kampány hajrájában készült.) Héjj ekkor arról beszél, hogy valahol Európában egy olyan vietnámi állampolgárnál, aki Orbán Áronék segítségével kapott vízumot, megtalálták azt a papírt, ami alapján kiderült, kinek köszönhetően juthatott be a schengeni övezetbe.

„Te küldtél neki egy meghívólevelet, vagy nem tudom, mit küldötök (…) Ez egy olyan levél volt, mintha leírnám, hogy: Tisztelt Orbán Áron! Nagy szeretettel látom Magyarországon, a szombathelyi egyetemen ilyen és ilyen képzésre, aláírás, cég, pecsét” – mondta a felvételen Héjj, mire Orbán Áron bőszen helyeselt. Héjj szerint ilyen dokumentumot találhattak meg valahol valakik a vietnáminál. Ez egyértelműen arra utal, hogy az egyetemi „képzésre”, a Multi Shoot által meghívott vietnámiak egyikét csípték nyakon az EU-n belül, de Magyarországon kívül. A beszélgetésből kiderül, hogy Héjj korábban beszélt Garayval, akit Orbán Áron társának is nevez. Héjj szerint Garay azt mondta neki, hogy azoknak a külföldieknek az esetében, akik rajtuk keresztül érkeztek, papírral tudják igazolni, hogy elhagyták az Európai Unió területét. Héjj szerint tehát az, amit Orbán Áronék csinálnak, legális. De a kormánybiztos szavai szerint valami „papírfecni” lehetett a vietnáminál, amivel be akarták Orbán Áronékat mószerolni. Az nem derül ki a szövegből, hogy kik és miért akarták volna bemószerolni.

Orbán Áron ekkor elkezdte magyarázni Héjjnak, hogy azoknak a vietnámiaknak, akik magyar vízumhoz szeretnének jutni, először nem a konzulátushoz, hanem egy vietnámi céghez kell fordulniuk, majd miután a cég jóváhagyta a kérelmüket, utána mehetnek be a konzulhoz. Tehát Orbán Áron szerint ha a kinti cég Vietnámban jóváhagyja a kérelmet, akkor a nemzetközi elbíráláson átmennek a vietnámiak, ennek ellenére a konzul – saját hatáskörében – elutasította ezeket a kérelmeket. Tehát Orbán Áron azt kifogásolta, hogy olyan vietnámiaknak dobták vissza a kérelmeiket, akiknek a kinti cég előzőleg már jóváhagyta azt. Orbán meg is nevezte ezt a külső vietnámi céget: a TLS-t.

Valóban létezik a TLS nevű cég, teljes nevén TLScontact. Ez a cég egyike a világ nagy vízumszolgáltató cégeinek. Bár Vietnámban is működik, nem vietnámi, hanem nemzetközi vállalat. Az is igaz, hogy a hangfelvétel készültekor még a TLScontact intézte Vietnámban is a magyar vízumokat, csakhogy éppen a felvétel nyilvánosságra kerülése után történt váltás, onnantól kezdve már egy másik globális vízumszolgáltató, a VFS Global lett a magyar külügy partnere ebben.

Orbán Áron tehát arra a következtetésre jutott, hogy mivel szerinte B. Radosztina fenyegette meg, ezért biztosan ő áll a vízumkérelmek blokkolása mögött. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktor neki azt mondta: „a Rogán és a Radosztina nem dolgozhat együtt”, de Orbán Áron ennek ellenére úgy véli, hogy valószínűleg együtt dolgoznak. Igaz, azt, hogy valójában ki áll Radosztina mögött, Orbán Áron sem tudja, mert – ahogy ő fogalmaz – „még nem ért el odáig”.

Héjj úgy beszél Orbán Áronnal, hogy tudomása van arról, társaival miben utaznak. Merthogy a felvételen azt mondja, hogy a kormány a D vízumoknál bevezetett egy új rendszert, „ott volt egy leállás”, és „bizonyos cégeket hamarabb oldottak fel a leállásból”, bizonyos cégeket, „inkluzíve téged”, később. Héjj azt is mondta, hogy viszont a C vízumok kiadását leállították, Orbán Viktorral pedig azt beszélte meg (és ezt Szijjártó Péterrel is megbeszéli majd), hogy a C típusú vízumok a választások után elindulnak majd.

Az előzmények ismeretében összeáll a kép: Héjj valószínűleg tudta, hogy Orbán Áronék cége a munkavállaláshoz szükséges D vízumokat szerzi be. Márpedig ebben az időben a HR Capital minősített foglalkoztató volt és ezen a cégen ekkor még tényleg jöttek külföldiek. És a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a HR Capital és Garayék közötti kapcsolat egyértelmű. Arra is van magyarázat, hogy Orbán Áron miért 2024 májusában ment el panaszkodni. A rendszeren belül valószínűleg ekkora vált tarthatatlanná, hogy az egyetemi „képzések” révén ő és a társai heti rendszerességgel hoznának be olyan „hallgatókat”, akik más módon nem tudnának bejutni a schengeni övezetbe. Ennek ekkor már komoly politikai kockázata lett volna a Fideszre nézve az EP-választás kampányában.

Az már kevésbé egyértelmű, hogy mire vonatkozhatott Orbán Áron B. Radosztinával kapcsolatos megjegyzése. Radosztinát még akkor kerestem meg, amikor a Héjj-féle hangfelvétel nyilvánosságra került. Radosztina nem akart nyilatkozni, de azt állította, hogy semmi nem igaz abból, ami a Héjj Dávid és Orbán Áron közötti beszélgetésen vele kapcsolatban elhangzik. Nem tudni, mi lehet az oka annak, hogy B. Radosztinát Orbán Áron egyáltalán szóba hozta, de részben magyarázat lehet, hogy az Arton Capitalhoz köthető üzletasszony és Garayék ugyanazon a területen mozogtak. A Garay-féle társasághoz elkerült levélváltás bizonyítja, hogy 2023 decemberében B. Radosztina a Ho Si Minh-város külképviseletén olyan vietnámi állampolgároknak foglalt időpontokat, akik „egyéb cél és családegyesítési célú” tartózkodási engedélyhez akartak jutni. Erről a külképviselet egyik, a Multi Shoottal kapcsolatban álló és Orbán Áron feleségével tegező viszonyban lévő munkatársa tájékoztatta is Garayékat, Radosztina ezzel kapcsolatos levelét továbbítva Macseknek. A továbbított levélváltás miatt újra megkerestem Radosztinát, aki udvariasan jelezte, továbbra sem szeretne megszólalni az ügyben.

A szélsőjobboldali oldalon kiszivárgott hangfelvétel politikai vetülete sem elhanyagolható, miután Orbán Viktor az EU egyik legnagyobb problémájának a migrációs nyomást, az illegális migrációt tartja, és ennek a politikának némiképp ellentmond, hogy éppen az Orbán-kormány döntése értelmében szabadulhattak idő előtt külföldi embercsempészek a magyar börtönökből.

Miután a Héjj és Orbán Áron között zajló beszélgetés nyilvánosságra került, mindenki azt találgatta, vajon kinek állhatott ez érdekében. Voltak, akik a Garayval ekkor már rossz viszonyban lévő Macsekot sejtették a háttérben, ő viszont határozottan tagadta nekem, hogy köze lenne ehhez. Macsek állítólag még az Orbán családnak is megüzente, hogy akár a hazugságvizsgálatot is vállalja, ha nem hisznek neki. Garay környezetében ugyanakkor volt, aki úgy vélekedett, a hangfelvétel kiszivárgása valójában Garaynak jött jól. Merthogy azok felé, akik a pénzüket követelték vissza, két dolog derült ki a hangfelvétel nyilvánosságra kerülésével. Egyrészt azt, hogy Orbán Áront tényleg fogadják magas politikai szinteken, hiszen simán bejutott Héjj Dávidhoz. Másrészt az, hogy Orbán Áron is azt mondja, amit Garay: azért nem megy a biznisz, mert a kormányzaton belül vannak, akik fúrják őket.

A hangfelvétel kiszivárgásakor mindenesetre a Központi Nyomozó Főügyészségen már folyt büntetőeljárás, ezt bizonyítja, hogy Somát tanúként júniusban hallgatták ki. Ennek ellenére Garayék gyanúsítottként nem is kerültek képbe, és az eljárás a jelek szerint csigalassúsággal halad.

Az egyetlen következménye az ügynek eddig az, hogy a HR Capitalt a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után több mint két hónappal arról értesítette Budapest Főváros Kormányhivatala, hogy törlik a minősített kölcsönbe adó cégek nyilvántartásából. Így aztán M. Tamás azt is bukta, amit akár Garayék segítségével, akár az ő segítségük nélkül, hogy tiszta lapokkal vigyen egy valóban jövedelmező üzletet.

Ahhoz, hogy a HR Capital partvonalra került, a titkosszolgálatnak köze kellett hogy legyen. Határozatában ugyanis a kormányhivatal emlékeztetett rá, hogy a jogszabályok értelmében az Alkotmányvédelmi Hivatal bármikor felülvizsgálhatja a minősített kölcsönbe adó társaságok listáján szereplő cégek tevékenységét. A határozat szerint ezúttal is ez történt, a felülvizsgálat során pedig a titkosszolgálat nemzetbiztonsági kockázatot észlelt a HR Capital tevékenységével kapcsolatban. A határozatban nem részletezik, milyen kockázat merült fel a céggel kapcsolatban, de ezt ki lehet következtetni.

A kölcsönbe adó cégeket ugyanis azokban az esetekben szokta a titkosszolgálat kockázatnak minősíteni, ha olyan információk merülnek fel, miszerint az adott társaság tevékenysége az illegális migrációt segítheti elő. Így például azokat a cégeket ítélhetik kockázatosnak, amelyeknél felmerül, hogy az általuk Magyarországra behozott külföldieket nem tudják kellőképpen ellenőrizni, így a munkavállalók leléphetnek az országból és eltűnhetnek valahol a schengeni övezetben.

Amikor a HR Capital engedélyének visszavonásáról kérdeztem Garayt, azt állította, hogy az eltiltásban az ő keze is benne volt. Erre így emlékezett vissza: „Ők ezt nem is tudták, de meghívtak engem egy beszélgetésre. Azzal a szándékkal, hátha tudnék segíteni nekik. Elvégre M. Tamás is volt velünk az AH-nál (Alkotmányvédelmi Hivatal) párszor. Ekkor ott, az irodájukban közöltem velük, hogy nekem köszönhetik az eltiltást, mert én jelentettem az egyik vietnámi embercsempésszel való kapcsolatukat és üzelmeiket. Leesett az álluk. Most ők sem kedvelnek, de ez sem érdekel”.

Megkerestem M. Tamást és K. Istvánt is az ügyben, de egyikük sem akart nyilatkozni.

Arra, hogy a hatóságok nem hagyták őket érvényesülni, Garay így reagált: „Tény, hogy akkor nem értettük, miért akadályoznak minket olyan ügyekben, amelyeket bárki elintézhetett. Csak mi nem. S amikor az ember képébe vigyorognak, nyájaskodnak, majd jól hátba döfik, az nem kellemes”.

A történet csattanója, hogy a sok-sok kalandos epizód ellenére Garay és Orbán Áron kapcsolata nem romlott meg. Sőt, már hónapok óta egy új, közös üzlet látszik körvonalazódni kettejük körül – mégpedig ugyanazon a területen, ahol korábban már próbálkoztak: a munkaerő-kölcsönző piacon.

A Multi Shoot tavaly október 18-án egy BNN Santosha nevű kft.-ben szerzett tulajdonrészt. A cégben addig csak egyetlen tulajdonos volt, M. Noémi. Ő nagyon közeli kapcsolatban áll Garayval, tehát nagyjából ugyanaz a felállás, mint korábban. Van egy ember a kirakatban, de az éceszgéber valójában Garay.

A 2020 óta létező BNN Santosha múltjában nem sok mindent találni azonkívül, hogy 2021 és 2023 között végrehajtás folyt az eddig papíron szabadidős képzéssel, gyermekek napközbeni ellátásával foglalkozó céggel szemben. Ha végzett is érdemi tevékenységet, nem sok sikerrel, mivel fennállása óta egyetlen fillér bevételt sem termelt. Tavaly novemberben viszont a cég tevékenysége munkaközvetítéssel, munkaerő-kölcsönzéssel bővült.

A BNN Santoshába beszállt Multi Shootban is változás történt. A cég egészen eddig az Orbán család házi nőgyógyászaként is emlegetett Tűzkő Nándor tulajdonában állt, Orbán Áron csak az ügyvezetést vitte vezérigazgatóként. Ám nem sokkal azután, hogy a Multi Shoot beszállt a BNN Santoshába, Orbán Áron lett a Multi Shoot egyedüli tulajdonosa. Garay és Orbán Áron ezzel gyakorlatilag hivatalosan is üzlettársak lettek.

Amikor ezek a változások megjelentek a cégadatbázisban, megkerestem Garayt, aki el is ismerte, hogy a M. Noémi és most már a Multi Shoot tulajdonában álló BNN Santosha révén a jövőben Orbán Áronnal a munkaerő-közvetítő piacon akarnak tevékenykedni. Ám állítása szerint nem Magyarországra, hanem Németországra fognak fókuszálni. Az előzmények ismeretében, amikor is Orbán Áron nevével próbált érvényesülni, ezúttal érdekes választ adott a miértre. Azt felelte, hogy azért Németországban, mert ott szerinte nem érheti őket hátrány Orbán Áron neve miatt, csak azért, mert ő a miniszterelnök öccse.

Garay egyébként láthatóan nem örült, amikor június legelején megtudta, hogy még mindig ezen a sztorin dolgozom azok után, hogy már több cikket írtam a témában. Főleg a hamisításokkal kapcsolatos kérdéseimre reagált ingerülten. Mert ő úgy tekint magára, mint aki szerepet vállalt abban, hogy megtisztítsa a piacot, legyen szó embercsempészekről vagy a honosítási eljárásokban kavaró bűnözőkről. A titkosszolgálattal való állítólagos kapcsolatáról pedig azt írta, az „köztudott volt”. Mint írta, a kapitalizmus neki kedvez. „András, tudom, hogy nektek, kommunistáknak nehéz elfogadni, hogy létezik a kapitalizmus, de létezik, és abban élünk” – fogalmazott szarkasztikusan azzal kapcsolatban, hogy az üzleti ügyei után kérdezősködöm. De inkább átadnám neki a végszót is:

„Elismerésre egyáltalán nem vágyom. Ezért is nyeltem be már kétszer, hogy az általad megírt cikkek engem kétes hírű üzletemberként írnak le. A haza szolgálata áldozatokkal jár.”