Vízumügyekben lobbizhatott Orbán Viktor öccse egy kiszivárgott hangfelvétel szerint, de falakba ütközött

„Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg”

– sok más, meghökkentően erős mondat mellett ez is elhangzik azon a hangfelvételen, amelyet szeptember 27-én tett közzé a Kuruc.info nevű szélsőjobboldali portál.

Több forrásból származó információink szerint a hangfelvételen Orbán Viktor öccse, Orbán Áron és a Miniszterelnöki Kabinetirodán dolgozó Héjj Dávid beszélgetése hallható. Az ügyben minden érintettet napokkal ezelőtt megkerestünk. Lehetőséget adtunk mind Orbán Áronnak, mind Héjj Dávidnak a válaszadásra, de tőlük sem cáfolat, sem megerősítés nem érkezett. Mi ugyanakkor több olyan emberrel beszéltünk, akik ismerik mindkét szereplőt, meg is hallgatták a felvételt, és ez alapján biztosak benne, hogy ők hallhatók az amatőr módon rögzített anyagon.

Forrásaink megerősítették: a fent idézett mondat Orbán Áron szájából hangzik el, amikor a látogatása célját magyarázza. A felvételt kiszivárogtató Kuruc.info szerint Orbán Áron egy jogász társaságában érkezett, de a beszélgetés alatt utóbbi hangja nem hallatszik. A hangfelvétel alapján valószínűsíthető, hogy az ott elhangzottakat nem Héjj rögzítette titokban, hanem Orbán Áron. Ez abból is kikövetkeztethető, hogy a felvétel már a találkozóra való megérkezésük előtt is megy, és az ő hangja hallható a legtisztábban. Orbán Áront ismerő források állítják, hogy eredeti a felvétel, és valóban sor került a találkozóra.

A felvételen Orbán Áron azzal indokolja a látogatását, hogy „Viktor” küldte Héjj Dávidhoz, aki következetesen „főnökként” hivatkozik a miniszterelnökre. Héjj Dávid – akit a legtöbben a kormányfő egyik intézőembereként ismernek – már régi motoros a politikában. A 2010-es kormányzati ciklus első felében az akkor Fidesz-frakcióvezető, Lázár János kabinetfőnökeként tevékenykedett, rá két évre már a Miniszterelnökség koordinációs ügyekért felelős vezetőjeként dolgozott. Aztán 2018 nyarán Orbán előbb miniszterelnöki biztossá nevezte ki, majd 2022-től a kormányzati egyeztetések koordinálásáért, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetéséért felelős kormánybiztossá.

Orbán Áron panaszai

Orbán Áron hallhatóan zokon veszi, hogy noha korábban már járt Héjjnál, utóbbi szerinte ezt a testvérénél letagadta. Ugyanakkor a beszélgetés atmoszférájában az érződik, hogy Héjj azért beszélget vele tisztelettudóan, mert az Orbán család tagja, és mert a problémájára valahogyan reagálni illik. Ennek ellenére még a felvételen keresztül is átjön, hogy a kormánybiztos és Orbán Viktor öccse nincsen egy súlycsoportban a politika világában. Olyannyira, hogy Orbán Áron a beszélgetés alatt gyakran kever neveket, pozíciókat, igaz, ő is hangsúlyozza, némiképp mentegetőzve, hogy a politikához nem ért.

Jóllehet a beszélgetés tartalma nem teljesen koherens és a Héjj által mondottak közül sok mindent nem lehet érthetően hallani, az elhangzottak alapján nagyjából össze lehet rakni, mi is Orbán Áron panaszának a lényege.

Eszerint Orbán Viktor testvérének meggyőződése, hogy egy általa ellenlábasnak nevezett üzletasszony, B. Radosztina el akarja lehetetleníteni. Mindezt Orbán öccse arra alapozza, hogy állítása szerint a nő megfenyegette őt. Másrészt pedig azért gondolja így, mert állítása szerint a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó konzulok „blokkolják” a C típusú vízumkérelmeit, amelyek rövidebb idejű, legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosítják tulajdonosaikat a schengeni térségben. Márpedig Orbán Áron meggyőződése, hogy B. Radosztina irányítja a vízumokat intéző konzulokat, sőt az egész külügyminisztériumot is – legalábbis ezt fejtegeti Héjjnak.

„Van még egy konzul, aki viszont most már mellénk állt és nem blokkol”

– jegyezte meg egy ponton Orbán Áron, némileg ellentmondva saját magának.

Erre reagálva Héjj arról kezd el beszélni, hogy B. Radosztina nevét először Orbán Árontól hallotta, korábban azt sem tudta, kicsoda ő. Majd azt mondta Orbán öccsének, hogy a C vízumokat leállították a kampányban. (Héjj feltehetőleg az önkormányzati és EP-választás kampányára utalt, mivel a felvétel a szivárogtatók szerint 2024 májusában, tehát a kampány hajrájában készült.)

„Te küldtél neki egy meghívólevelet, vagy nem tudom, mit”

Érdekes, de nehezen érthető része a felvételnek, amikor Héjj arról beszél, hogy valahol Európában egy olyan vietnámi állampolgárnál, aki Orbán Áronék segítségével kapott vízumot, megtalálták azt a papírt, ami alapján kiderült, kinek köszönhetően juthatott be a schengeni övezetbe.

„Te küldtél neki egy meghívólevelet, vagy nem tudom, mit küldötök (…) Ez egy olyan levél volt, mintha leírnám, hogy Tisztelt Orbán Áron! Nagy szeretettel látom Magyarországon, a szombathelyi egyetemen ilyen és ilyen képzésre, aláírás, cég, pecsét”

– mondta a felvételen Héjj, mire Orbán Áron bőszen helyeselt. Héjj szerint ilyen dokumentumot találhattak meg valahol valakik a vietnáminál.

A beszélgetésből kiderül, hogy Héjj korábban beszélt egy Garai (vagy Garay) nevű férfival, aki Orbán Áron társa lehet a vízumügyekben. Héjj szerint ez a férfi azt mondta neki, hogy azoknak a külföldieknek az esetében, akik rajtuk keresztül érkeztek, papírral tudják igazolni, hogy elhagyták az Európai Unió területét. Héjj szerint tehát az, amit Orbán Áronék csinálnak, legális. De a kormánybiztos szavai szerint valami „papírfecni” lehetett a vietnáminál, amivel be akarták Orbán Áronékat mószerolni. Az nem derül ki a szövegből, hogy kik és miért akarták volna bemószerolni. És az sem állítható, hogy történt ilyen, vagy csak Héjj figyelmezteti Orbán öccsét arra, milyen veszélyeket rejthet ez a tevékenység.

Orbán Áron ekkor elkezdi magyarázni Héjjnak, hogy azoknak a vietnámiaknak, akik magyar vízumhoz szeretnének jutni, először nem a konzulátushoz, hanem egy vietnámi céghez kell fordulniuk, majd miután a cég jóváhagyta a kérelmüket, utána mehetnek be a konzulhoz. Tehát Orbán Áron szerint ha a kinti cég Vietnámban jóváhagyja a kérelmet, akkor a nemzetközi elbíráláson átmennek a vietnámiak, ennek ellenére a konzul – saját hatáskörében – elutasította ezeket a kérelmeket. Tehát Orbán Áron azt kifogásolta, hogy olyan vietnámiaknak dobták vissza a kérelmeiket, akiknek a kinti cég előzőleg már jóváhagyta azt. Orbán meg is nevezte ezt a külső vietnámi céget: a TLS-t.

Valóban létezik a TLS nevű cég, teljes nevén TLScontact. Ez a cég egyike a világ nagy vízumszolgáltató cégeinek. Bár Vietnámban is működik, nem vietnámi, hanem nemzetközi vállalat. Az is igaz, hogy a hangfelvétel készültekor még a TLScontact intézte Vietnámban is a magyar vízumokat, csakhogy éppen most van váltás: október 7-től már egy másik globális vízumszolgáltató, a VFS Global lesz a magyar külügy partnere ebben.

Orbán Áron tehát arra a következtetésre jutott, hogy mivel szerinte B. Radosztina fenyegette meg, ezért biztosan ő áll a vízumkérelmek blokkolása mögött. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktor neki azt mondta: „a Rogán és a Radosztina nem dolgozhat együtt”, de Orbán Áron ennek ellenére úgy véli, hogy valószínűleg együtt dolgoznak. Igaz, azt, hogy valójában ki áll Radosztina mögött, Orbán Áron sem tudja, mert – ahogy ő fogalmaz – „még nem ért el odáig”.

Héjj erre reagálva azt mondta neki, hogy szerinte B. Radosztina nem dolgozik Rogánnal, és ha valakinek, akkor a bevándorlásiaknak dolgozhat, az viszont a Belügyminisztérium alá tartozik. Ezzel viszont Orbán Áron azért nem értett egyet, merthogy állítása szerint a D vízumot továbbra is megkapják. A D vízum annyiban más, mint a C, hogy utóbbi gyakorlatilag egy sima turistavízum és Schengenre szól, míg a D-t az adott állam bocsátja ki (ezért is dönt róla az adott állam idegenrendészete), hosszabb távra szól, így például a Magyarországon munkát vállaló külföldieknek ez utóbbira van szükségük.

„Inkluzíve téged”

A beszélgetésnek ez a része azért érdekes, mert Héjj ekkor arról kezdett el beszélni, hogy a D vízumoknál bevezettek egy új rendszert, „ott volt egy leállás”, és „bizonyos cégeket hamarabb oldottak fel a leállásból”, bizonyos cégeket, „inkluzíve téged”, később. Héjj azt is mondta, hogy viszont a C vízumok kiadását leállították, Orbán Viktorral pedig azt beszélte meg (és ezt Szijjártó Péterrel is megbeszéli majd), hogy a C típusú vízumok a választások után elindulnak majd.

A C vízumok megszerzése egyébként nem egyszerű, kifejezetten bürokratikus eljárás, egy sor dokumentumot kell benyújtani hozzá. Vietnámi állampolgárok esetében például – ha az utazás célja látogatás – a meghívó fél okmányainak másolatát is.

A meghívólevélnek tartalmaznia kell a meghívó fél és a meghívott személyes adatait, azt, hogy ki hív meg kit és milyen céllal, hány napra és milyen időtartamra szól a meghívás, hova szól a meghívás, stb. Lényeges, hogy a kérelmeket legfeljebb hat hónappal, legalább 15 naptári nappal a tervezett utazás megkezdése előtt kell benyújtani. Indokolt, sürgős, különösen méltányolható egyedi esetekben a külképviselet lehetőséget adhat rá, hogy a kérelmeket a tervezett utazás megkezdése előtti 15 naptári napos határidőn belül is be lehessen nyújtani. Az elbírálás akár 45 napig is elnyúlhat, de természetesen lehet rövidebb idő is. Attól függően, milyen gyorsan dolgozik a bürokrácia. Vagy éppen milyen lassan. És elméletileg itt jöhet képbe az, hogy kinek milyen kapcsolata van.

A Héjjal folytatott beszélgetésből tehát egyértelműen kiderül, hogy Orbán Áron olyan ügyletekben érdekelt, amelyeknél fontos, hogy harmadik országból érkező állampolgárok C vízumhoz jussanak, ám ezt a tevékenységét a külügy szerinte blokkolja.

Az is kiderül a párbeszédből, hogy nem egyszeri esetről van szó, hanem valamiről, ami folyamatos, de legalábbis egynél jóval több vízumra vonatkozik. És Orbán Áron cégről tesz említést, ami az ő cége. Ugyanezt mondja Héjj is, amikor bizonyos cégekről beszél, hozzátéve, hogy „inkluzíve téged” – azaz beleértve Orbán Áronék cégét.

Utóbbi azért lényeges, mert a nyilvánosan elérhető cégregiszter szerint a miniszterelnök testvére sem nem tulajdonos, sem nem vezető tisztségviselő olyan cégben, amely abban lenne érdekelt, hogy vietnámi állampolgároknak magyarországi vagy schengeni vízumot szerezzen, esetleg harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-közvetítésére legyen jogosult.

Ettől persze még bárki legálisan hívhat meg harmadik országbeli állampolgárokat Magyarországra látogatás céljából, ebben semmilyen törvénytelen nincsen. De nyilván nem mindegy, hogy milyen számban érkeznek olyan kérelmek egy konzulátusra, amely egy adott személyhez vagy céghez, esetleg egy jól behatárolható körhöz köthetőek – főleg akkor, ha csak látogatásról van szó papíron.

Szerettük volna megtudni a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, hogy Orbán Áron vagy Orbán Áron nevében jártak-e közben bármelyik magyar külképviseleten külföldiek nagy számú vízumkérelmében, de egyelőre a tárca nem reagált a kérdésünkre.

Az ugyanakkor szintén érdekes elem a beszélgetésben, hogy Orbán Áron szerint a D vízumra vonatkozó kérelmeiket nem blokkolják. A kormány először 2016-ban nyitotta ki a kapukat két EU-n kívüli ország, Ukrajna és Szerbia munkavállalói előtt, majd 2022 nyarán a lista 9 újabb országgal bővült, ezek között volt Vietnám is. Ezekből az országokból azonban csak minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönzők hozhatnak be gyorsított eljárással munkavállalókat legfeljebb két éves szerződéssel. De ezek a cégek nem C, hanem D vízumot igényelnek, ráadásul most már sokkal szigorúbb állami kontroll alatt vannak, mint korábban.

A hangfelvételen Orbán Áron vissza-visszatér ahhoz, hogy szerinte B. Radosztina áll az ellehetetlenítése mögött. Még egy meglehetősen vad teóriát is felvázol arról, hogy szerinte a Rogán Antal irányítása alatt álló titkosszolgálat Magyar Péternek szivárogtat ki titkos anyagokat. Sőt, Orbán Áron Rogánékat sejti Novák Katalin „kiütése” mögött, majd egy gyors eszmefuttatás végén oda lyukad ki, hogy Szijjártó Péter lesz a következő, akit kicsinál ez a „csapat”. Héjj ezt az eszmefuttatását már nem is igazán érti, mondván: ha Rogán és B. Radosztina egy brancs, és ebben a csoportban van benne Orbán Áron szerint Szijjártó helyettese, Magyar Levente is, akkor mégis miért lenne érdeke Magyar Leventének kicsinálnia a főnökét?

Ki az a sokat emlegetett B. Radosztina?

Az sem derül ki a beszélgetésből, hogy Orbán Áron vagy a társai mégis miért kerültek konfliktusba B. Radosztinával, ha egyáltalán konfliktusba kerültek vele.

B. Radosztina korábban azt az Arton Capital nevű céget vezette amelyik a letelepedési kötvény egyik fontos szereplője volt a piacon. 2017 áprilisában azonban ismeretlenek betörtek az Arton belvárosi irodájába, ahonnan több százmillió forint értékű eurót, valamint rengeteg fontos iratot vittek el. A különös körülmények között elkövetett betörésről évekkel ezelőtt részletesen írtunk a régi Indexen. A rendőrség a mai napig nyomoz az ügyben, gyanúsított még nincsen, pedig rengeteg tanút kihallgattak annak idején.

A Telex megkeresésére B. Radosztina azt állította, hogy semmi nem igaz abból, ami a hangfelvételen vele kapcsolatban elhangzik. De mivel az ügyben nem kívánt nyilatkozni, így azt sem tudtuk meg, találkozott-e valaha Orbán Áronnal vagy sem. Az Orbán Áron által elmondottak alapján azonban úgy tűnik, hogy talán találkozhattak párszor.

A Telex a hangfelvétel megjelenése után azt próbálta meg kideríteni: ha Orbán Áronnak nincs olyan cége, ami indokolná ezeknek a vízumoknak a szükségességét – legyenek azok akár C, akár D vízumok –, akkor mégis mi az oka annak, hogy a miniszterelnök testvére egészen magas szinten próbál lobbizni a vízumok blokkolása ellen? Azért, hogy tisztán lássunk, természetesen megkeresést küldtünk Orbán Áronnak, Héjj Dávidnak, Orbán Viktornak, a külügynek, B. Radosztinának, de egyelőre csak utóbbitól kaptunk választ, noha rengeteg kérdés felmerül a hangfelvétellel kapcsolatban. A kérdéseinket napokkal ezelőtt küldtük el. Egyik érintettől sem érkezett olyan válasz, ami azt állítaná, hogy a kiszivárgott hangfelvétel hamis.

Orbán Áron mint kijáróember?

Noha Orbán Áron korábban fenntartott egy Facebook-fiókot, az jelenleg elérhetetlen. A korábban még feltérképezhető kapcsolati hálóján keresztül azonban eljutottunk olyan körökhöz, akik tudtak információval szolgálni róla. Eszerint Orbán Áronnak ugyan nincsen olyan cég a nevén, amely külföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozik, de egy ideje olyan vállalkozók mögött bukkant fel, akik érdekeltek a külföldi munkaerő behozatalában. Persze ez csak a D vízumok iránti lobbizására magyarázat, a C-re nem.

Több, egymástól független forrásból is úgy tudjuk, hogy Orbán Áron legalább egy-másfél éve személyesen lobbizott a külképviseleti dolgozóknál azért, hogy a benyújtott vízumkérelmeket pozitívan bírálják el. Ezek az igények a C vízumokra vonatkoztak, amelyekkel munkát ugyan nem lehet vállalni, de a schengeni zónába be lehet velük jutni. Információnk szerint vietnámi és indiai állampolgárok kérelmeinél merült fel a neve.

Azt, hogy ilyen típusú ügyekben intézkedett Orbán Áron, egy külügyes forrás is megerősítette lapunknak. Ugyanakkor a forrás azt állította: éppen a kiszivárgott hangfelvétel bizonyítja, hogy Orbán Áron – hiába a kormányfő testvére – kudarcot vallott, mert falakba ütközött, a konzulok a jogszabályoknak megfelelően járhattak el. Azaz Orbán Áron, ha számított is kivételezésre, nem kapott protekciót vagy más elbánást.

Az Orbán Áronhoz közel álló és a vízumügyletekben érintett üzleti körből származó információnk szerint azonban kezdetben a miniszterelnök testvére sikerrel járt, és ezt valószínűleg tényleg a nevének köszönheti. Ráadásul a kiszivárgott hangfelvételen maga is azt mondja Héjjnak, hogy van még olyan konzul, aki nem blokkolja a kérelmeiket. (A felvétel tavasszal készült, így ez a helyzet azóta változhatott is, főleg a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után.)

Azt más, köztük fideszes források is elismerték, hogy azért is kellemetlen kikosarazni Orbán Áront, mert nehezen lehet figyelmen kívül hagyni, kinek a testvére. Ugyanakkor azt a hozzá közel állók is elismerik, hogy az a vállalkozói kör, amelyik kezdetben nagy reményeket fűzött hozzá, idővel csalódott benne, mert az igyekezete ellenére a lobbitevékenysége sikertelen volt.

A kormányfő testvérének kapcsolati hálójában találtunk olyan üzletembert, aki egy minősített foglalkoztató cég tulajdonosa, és akiről úgy tudjuk, hogy annak a körnek az egyik embere, amelyik valamiféle hasznot remélt a kapcsolatból. A minősített foglalkoztató cégek elvileg szigorú átvilágításon esnek át, és lehetőségük nyílik arra, hogy számos harmadik országból származó állampolgárt egyszerűbb engedélyezési eljárás keretében foglalkoztassanak Magyarországon.

Az ominózus cég, amelyikre rátaláltunk, kifejezetten vietnámi, indiai és ukrán munkaerőt közvetít. Megkeresésünkre az érintett cég tulajdonosa nem kívánt nyilatkozni. Azt azonban elismerte, hogy személyesen ismeri Orbán Áront. Azt állította viszont, hogy semmiféle hangfelvételről nincs tudomása, noha amikor felhívtuk, már napok óta elérhető volt a felvétel az interneten. Szerinte a D vízumot az idegenrendészet bírálja el, így értelmetlen lenne a konzuloknál lobbizni miatta. Mivel elzárkózott attól, hogy névvel nyilatkozzon, így további információkat nem tudtunk meg tőle, több kérdésre nem akart válaszolni.

Ugyanakkor az Orbán Áronnal kapcsolatban álló üzleti körből jutottunk olyan információhoz, hogy a miniszterelnök öccse mögött állók közül többen eleve rossz ötletnek tartották a hangfelvétel készítését, pláne a kiszivárogtatását, mert így könnyen a hatóságok látókörébe kerülhetnek.

Főleg azért keltett feszültséget ebben a körben a felvétel nyilvánosságra kerülése, mert nem mindegyik vállalkozónak kristálytiszta a múltja: a már említett, a Telexnek nyilatkozó cégtulajdonos kapcsolati hálójában például találtunk egy olyan figurát, aki korábban egy áfacsalásra szakosodott cégháló irányítójának bizalmi embere volt, és információnk szerint érintett vízumos ügyletekben is.

Akárcsak a hangfelvételen „Garaiként” emlegetett férfi, akivel Orbán Áron korábban Héjj Dávidot felkereste. Érdekes és egyben árulkodó a Héjj és Orbán között kiszivárgott beszélgetésnek az a momentuma, amikor a kormánybiztos finoman megkérdezi Orbán Árontól, hogy „száz százalékig megbízik-e abban az emberben, akivel vele együtt korábban nála járt”. Héjj ezen a ponton minden bizonnyal a titokzatos Garayra vagy Garaira utal, és arra, hogy nem ártana, ha Orbán Áron odafigyelne arra, kikkel áll össze. Orbán Áron azonban azt válaszolta, hogy száz százalékig megbízik benne, mert ő „ért hozzá”. Héjj mindenesetre nem titkolta gyanakvását.

A kockázatot jelentő családtag

Orbán Áron ugyan érezhetően nem érti, mi állhat a vízumkérelmeik blokkolása mögött, a miniszterelnök testvéréhez közel álló körök szerint könnyen elképzelhető, hogy a hatóságok (és a család) környékén kellene a kérdésre a választ keresni.

Több, Orbán Áront ismerő forrás azt magyarázta a Telexnek: az, hogy egyáltalán elkészült titokban a később kiszivárgott hangfelvétel, utólag is igazolja, hogy a miniszterelnök öccse kockázatot jelent a családra és közvetetten a Fideszre nézve. Ezért is tartják sokan valószínűnek azt, hogy Orbán Áron vízumügyleteit valójában a hatóságok akadályozták meg a háttérből – és ha ez igaz, akkor ehhez Orbán Viktor hallgatólagos jóváhagyására is szükség lehetett.

A miniszterelnök 47 éves testvére egyébként már évekkel ezelőtt panaszkodott ismerőseinek arra, hogy miközben sokan folytathatnak komoly üzleti tevékenységet a család tagjai közül, neki erre nincs lehetősége, nem rúghat labdába. Volt, akinek arra is tett utalást, hogy nem is engedik neki a saját céget.

Utóbbit támasztja alá, hogy Orbán Áronnak valóban nincs számottevő üzleti tevékenysége. A fegyverek iránt rajongó férfi ugyan a szécsénkei lőteret tulajdonló Multi Shoot Zrt. ügyvezető igazgatója lett néhány éve, de nem tulajdonos a cégben. Egyetlen cégben, a Circle of Devils néven futó kft.-ben tulajdonos. Csakhogy ez a cég még 1993-ban alakult, és az elmúlt években alig folytatott érdemi tevékenységet.