Fact-check: Tényleg tömegesen migránsokat akar betelepíteni júniustól „Brüsszel”?

„2026 nyarától Brüsszel és a Tisza tömegesen be akarja telepíteni az illegális migránsokat Magyarországra!” – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője még decemberben a Facebookon. Nincs egyedül, a kormánypártok politikusai és a hozzájuk közel álló megmondóemberek, különféle audiovizuális és írott tartalmak készítői azóta is öntik magukból a hasonló állításokat. Deutschhoz vagy Orbán Viktorhoz hasonlóan előbb-utóbb azért általában megemlítenek egy fél mondattal „büntetést”, de van arra is példa, hogy ennyi már nem fér bele.

Az Európai Unió tagállami kormányait képviselő Tanács és az Európai Parlament 2024-ben szavazta meg a menekültügyi csomag kulcselemeit, benne a menekültügyi és migrációkezelési rendszerről, valamint a menekültügyi eljárásokról szóló jogszabályt. Erre többek között a magyar kormány voksolt nemmel, de (szó szerint) rendes jogalkotási eljárással fogadták el, ebben az esetben nem vétózhatott.

A 2026 nyarán teljesen életbe lépő jogszabály kötelezővé tette a menekültügyi szolidaritást. Ez nem a menedékkérők egy részének áthelyezését teszi kötelezővé, le lehet tudni akár fejenként – az eredetileg tervezett 220 ezer helyett – 20 ezer euróval (kb. 7,7 millió forint) vagy az érintett országok kormányainak kérésére más, például határőrizeti segítséggel.

A Tanács decemberben döntött az első, 2026-os szolidaritási keretről. Itt 21 ezer menedékkérővel vagy – a fejenkénti 20 ezer euró miatt – 420 millió euróval számoltak.

A szavazási eljárást hivatalosan december 22-én zárták le: Magyarország és Szlovákia kormánya nemmel voksolt, Ciprusé, Lettországé, Portugáliáé és Spanyolországé tartózkodott. Utóbbi arra panaszkodott, hogy az év közbeni bevezetés miatt az évi kötelező 30 ezer menedékkérő vagy 600 millió euró helyett csak az időarányos résszel dolgoztak, a letteknek azzal volt bajuk, hogy túlságosan csak a számokat nézték, a szlovákok többek között a referenciaszámokkal nem értettek egyet.

Magyarország a szolidaritásra kötelezettek kategóriájába került. Részben az ütött vissza, hogy a kormány a többiekre lökte a menedékkérőket. A magyar kormány a menekültügyi csomag életbe lépéséig érvényes szabályokat is áthágta, emiatt 2024-ben napi egymillió eurós büntetést szabtak ki rá. Ahogy az EU bírósága fogalmazott, ezzel „a többi tagállamra hárítja a pénzügyi vonatkozásokat érintően is fennálló” felelősséget, hogy „az uniós jognak megfelelően biztosított legyen a nemzetközi védelmet kérelmező személyek befogadása, a kérelmeik elbírálása, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése”. Emellett a Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonalon 2024-ben majdnem 80 százalékkal esett vissza a migráció a Frontex adatai szerint.

Kormányoldalról a szolidaritásnál eredetileg a fejenként 20 ezer eurós összegre szoktak büntetésként hivatkozni. Ezt a nyilatkozatokban jó, ha egyszer említik az áthelyezés folyamatos hangsúlyozása mellett, de van rá példa, hogy még ez sem sikerül.

A szolidaritás elvben lehetne adminisztratív segítség is például „a visszaküldés és a visszailleszkedés, valamint a határigazgatás területén”. Ezt ugyanúgy oda lehetne pár szóval sunnyogni, mint a „pénzbüntetést”, de ez már sehol sem sikerült. Ilyet elvben kifejezetten a megsegítendő kormányoknak kellett volna kérniük, de azt semmi nem tiltja, hogy előre informálisan leegyeztessék az igényt. A december 23-i keltezéssel kiadott tanácsi döntésből pedig látszik, hogy például az észtek és a lettek éltek is az alternatív szolidaritással. Az MCC képes volt még a dokumentum egy részét is úgy kirakni X-re, hogy a harmadik lehetőséget meg se említse, holott látszik a táblázatból.

Az ilyesfajta szolidaritás egyáltalán nem áll távol a magyar kormánytól. Például Bulgária és Románia teljes schengeni csatlakozását egy olyan ígérettel tolta meg 2024-ben, hogy „a szolidaritás szellemében” húsz határőrt küld a bolgár–török határra, és hozzájárul a megfelelő technikai eszközökhöz is. A konkrét esetben ezt valószínűleg nem tudta volna beszámíttatni, mert Bulgária nem a segítségre szoruló, hanem egy köztes kategóriába került, de annak semmilyen elvi akadálya, hogy előzetesen megállapodjon valamelyik érintettel.

A magyar kormány viszont a szlovákhoz hasonlóan úgy adta be a vállalásait, hogy sem áthelyezést, sem fizetést, sem alternatív módszert nem vállalt. Ebből már valóban büntetés lehet – és nem a fejenkénti, választható 20 ezer euró –, még ha ez nem is „Brüsszelen” vagy a Brüsszeltől Athénig, Lisszabontól Helsinkiig a tagállami fővárosokban ülő kormányokon múlik, amelyek elfogadták a 2026-os szolidaritási keretet.

Amikor az Euronews újságírója pénteken az üres magyar és szlovák vállalásról kérdezte az Európai Bizottság szóvivőit, Markus Lammert jelezte: a tagállami kormányok

„maguk választhatják meg, hogyan” segítenek, és a szolidaritás „rugalmas a hozzájárulás típusát illetően”, de a testület feladata, hogy betartassa az uniós jogszabályt. „Megvannak az eszközeink” – figyelmeztetett.

Nem tette hozzá, de ha egy tagállam hatóságai nem tartják be a közösen hozott uniós jogszabályokat, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ennek a hivatalos része két kör oda-vissza levelezésből áll. Ha nem tudnak megegyezni, európai bírósági per, majd az ottani döntéstől függően pénzbüntetés lehet belőle.

A kormány a vitás eseteknél nem ritkán megvárja az első bírósági döntést, de a korábbi, napi egymillió eurós bírság esete mutatja, hogy képes akár észszerűtlennek tűnő módszerekhez is nyúlni a „lázadásban”. A büntetésről azt kommunikálja, hogy „fizet”, és időnként a sajtóban is ilyen kifejezés jelenik meg, de ez pontatlan, a különbség pedig nemcsak technikai apróság, hanem drága következményei vannak.

Valójában a két-háromhavonta küldött fizetési felszólításokra a kormány nem fizet, hanem megvárja, amíg türelmi idő után levonják az uniós támogatások számláinak kifizetéséből – erre viszont már büntetőkamatot is felszámítanak. Így gyakorlatilag egy ajándékot ad a nettó befizető országoknak a magyar költségvetés kárára (hacsak még a büntetőkamat sem olyan drága, mintha a piacról finanszírozná magát, ami a magyar államadósság kiugróan magas kamatai mellett elsőre talán nem is tűnne teljesen elborult elméletnek, de úgy értesültünk, annál azért magasabb számokról van szó).

A fejenkénti 20 ezer eurónál a kormánynak még megvan az az időbeli előnye, hogy ott még nem ketyeg semmilyen kamat, hiszen az esetleges büntetés kiszabásától is akár évekre vagyunk az el sem indult eljárásban. Menet közben még mindig lesz ideje visszafarolni (hasonló esetekben sokszor megvárja az első per végét), és egyébként is, ez majd a 2026. áprilisi választás után következő kabinet problémája lesz. Addig is el lehet mondani, hogy a kormány lázad, még ha ez a gyakorlatban vagy előre látható megfutamodást, vagy az ablakon feleslegesen kidobott pénzt is jelent.

Deutsch tömeges menekültáthelyezésről szóló posztjával szemben Orbán Viktor az évindító sajtótájékoztatóján 350, majd körülbelül 400 főről beszélt. A tanácsi dokumentumban 1,66 százalékos részesedést írtak Magyarországnak, ami 21 ezerrel számolva 349 emberre jön ki. A fejenkénti 20 ezer euróval számolva ez majdnem pontosan hétmillió eurót jelent. Összehasonlításképp: az eddigi szabályok megsértése miatt indult kötelezettségszegési eljárás 2024-es ítéletében napi egymillió eurót, valamint egy 200 millió eurós átalányt szabtak ki.

A magyar hatóságok ugyanakkor még úgy is tudnak büntetést kockáztatni, hogy menedékjogot adnak uniós állampolgároknak, mint a bűncselekményekkel vádolt volt lengyel igazságügyi miniszternek, Zbigniew Ziobrónak. Ahogy azt az Európai Bizottság szóvivője, Markus Lammert az Euronews kérdésére kedden jelezte: az uniós tagállamok az EU alapszerződései alapján biztonságos országoknak számítanak, ami alól csak különleges esetek jelentenek kivételt. Ilyen az uniós alapértékeket betartató „hetes cikkes” eljárás, amit 2024-ben Lengyelország esetében megszüntettek, célzott arra, hogy a magyar eljárás megsérthette az EU kvázialkotmányát. Hetes cikkes eljárás csak Magyarország esetében megy, pontosabban áll, vagyis épp más tagállamokban magyaroknak adott menedékkérelmek lehetnek jogos kivételek.

Miközben Orbán Viktor videóban sulykolja, hogy „a brüsszeli bürokraták nem akarják megállítani a bevándorlást”, hanem azt szeretnék, hogy „Európa elveszítse civilizációs gyökereit”,

• decemberben fideszes igenekkel szavazta meg az EP az álláspontját a menekültügyileg biztonságos harmadik és származási országok közös szabályozásáról, a tervezettel akár az EU-n kívül is feldolgozhatnák a menedékkérelmeket;
• az EP és a tagállami kormányok előtt van a menekültügyi csomag keményebb szabályokat javasló visszaküldési irányelvének tervezete;
• arról már elvi alkut kötött a két jogalkotó, hogy a fejlődő országok kereskedelmi előnyeit az elutasított menedékkérelmű állampolgáraik visszafogadásához kössék, az egyezséget fideszes képviselő is méltatta;
• a vízummentességnél is migrációs feltételeket szabnának;
• az EU februárban várható migrációs stratégiájának kiszivárgott tervezete szintén keményebben lépne fel a migráció ellen.