Magyar–szlovák nemmel, 24 igennel elfogadták az orosz gáz uniós kivezetését a tagállami kormányok
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta a rendeletet, amely fokozatosan, 2027 végére kivezeti az orosz gázt az EU-ban, közölte a testület. A szavazáson a 27 tagállami kormányt képviselő államtitkárok, miniszterek közül 24-en igennel, a magyar és a szlovák nemmel szavazott, a bolgár tartózkodott (utóbbi gyakorlatilag egy udvarias nemnek számít).
A jogszabályt szó szerint rendes jogalkotási eljárással fogadták el, ahol a kormányok közt elég a minősített többség. Ilyenkor nem lehet vétózni, egy blokkoló kisebbséghez pedig legalább 13 kormány kellene, vagy négy olyan, amelyek az uniós lakosság 35 százalékát képviselik.
A rendes jogalkotási eljárásban a Tanácsnak az Európai Parlamenttel (EP-vel) is meg kell egyeznie, de tavaly decemberben kialkudták a végső szöveget. Eszerint orosz cseppfolyós földgázra már a rendelet hatályba lépése után hat héttel sem szabad szerződni. A már meglévő megállapodásokra átmeneti időszakokat hagynak attól függően, hogy hosszú vagy rövid távúak, illetve utóbbiakat mikor kötötték. Előbbieknél legkésőbb 2027. november 1-re tiltják az orosz földgáz behozatalát (ez már szeptember végétől élne, de teljesíteni kell a gáztárolók feltöltöttségét előíró rendeletet). A meglévő szerződéseket lehetne módosítani, de csak „szűken meghatározott” célokra, és nem növelhetnék így a leszállított mennyiséget.
A gázbehozatalhoz előzetes engedélyezés kellene, hogy biztosítsák, valóban nem orosz a forrás, de az egyszerűsítésre hivatkozva kivételeket is beépítettek a javaslatba.
A tiltást ideiglenesen felfüggeszthetik, ha valami hirtelen fenyegetné az ellátás biztonságát egy tagállamban, de a Tanács szerint szigorítanának a feltételeken az eredeti javaslathoz képest.
A kormányoknak nemzeti terveket is le kell tenniük az asztalra, hogy hogyan akarnak megfelelni a határidőknek, és hogyan tennék sokfélébbé a gázellátásukat.
Orbán és 26 uniós társa egyhangúlag mondta ki az orosz függés megszüntetését
A miniszteri Tanácshoz hasonló nevű, de állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács 2022. márciusi ülésén kimondták: „az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”. Ugyanakkor hozzátették, hogy „figyelembe fogják venni a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”. Az Európai Tanács egyhangúlag adja ki a végkövetkeztetéseit, Magyarországról akkor és azóta is Orbán Viktor vesz részt az ülésein.
A megvalósításhoz 2022 májusára kértek bizottsági tervet. Ez lett a REPowerEU, aminek köszönhetően a magyar kormány egy nagyjából egymilliárd eurós előleghez jutott az uniós helyreállítási alapból úgy, hogy egyébként semmilyen kifizetést nem kaphatna teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt. Az uniós javaslattevő testület, az Európai Bizottság idén májusban adta ki a REPowerEU ütemtervét, ezt valósítja meg a gáznál most elfogadott javaslat.
A rendelet az ütemtervvel szemben már jogilag kötelező, ráadásul az EP már decemberben megszavazta. Így a Tanács közleménye szerint most közzéteszik az EU közlönyében, másnaptól pedig hatályos, és közvetlenül alkalmazni kell a tagállamokban.
Pert ígér a magyar kormány
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már decemberben azt ígérte: amint elfogadják a jogszabályt, pert indítanak. Az MTI hétfői közleménye alapján Szijjártó az ülés után megerősítette: „amint ez a döntés hivatalos formában is megjelenik”, benyújtják a már kész keresetet a jogszabály „eltörlésére”, mert az szerinte „óriási jogi csalással” jött létre.
A hétfői ülésen Zsigmond Barna Pál szintén elmondta, hogy az EU bíróságához fordulnak. Az európai ügyekkel foglalkozó minisztérium parlamenti államtitkára elismételte, hogy a kormány vitatja a döntés jogalapját. Az egy „szankciós intézkedéscsomag kereskedelempolitikai köntösbe” öltöztetve (előbbihez egyhangú beleegyezés kell a külügyminiszterektől, utóbbi minősített többséggel elfogadható), az alapszerződések pedig a tagállamok jogának tartják fenn az energiamixük meghatározását. Szerinte a rendelet beavatkozik a tagállami önrendelkezésbe, és nem állja ki a szubszidiaritás elvének próbáját (azaz azt, hogy egy ügyben a lehető legalacsonyabb szinten döntsenek). Országokra lebontott hatásvizsgálatot hiányolt, szerinte figyelembe kellett volna venni a Magyarországhoz hasonló, tengeri kijárat nélküli országok különleges helyzetét. Ingadozóbb és magasabb áraktól, az ellátásbiztonság romlásától tartott. A magyar kormány részletesebb nyilatkozat csatolását is kérte az ülés jegyzőkönyvéhez.
Michael Damianos a Tanács soros ciprusi elnöksége nevében viszont úgy látta, az EU energiapiaca erősebb, ellenállóbb és diverzifikáltabb lesz. „Szakítunk a hátrányos függéssel az orosz gáztól, és nagy lépést teszünk a szolidaritás és együttműködés jegyében egy autonóm energiaunió felé” – nyilatkozta a tanácsi közlemény szerint.
Az állami hírügynökség Szijjártó Péter szavairól kiadott közleménye nem utal rá, hogy a kormány ideiglenes intézkedést kérne, azaz megpróbálná elérni a jogszabály felfüggesztését az ítéletig. A miniszter korábban arra utalt, hogy két éven belül (azaz nagyjából az utolsó határidőig) ítéletre számít.
Zsigmond Barna Pál sem beszélt erről, ahogy arra sem utaltak, hogy Szlovákia kormánya csatlakozik-e Magyarországéhoz. Szijjártó korábban arról beszélt, hogy a jogi munkát összehangolják a szlovákokkal.
Az olajjal külön foglalkoznak
A rendelet eredeti tervezete ugyan az orosz olajat is kivezette volna, de ezt az EP és a Tanács tavaly decemberi alkuja kivette a szövegből. Egy szándéknyilatkozatban annyit mondtak ki, hogy az uniós javaslattevő testület, az Európai Bizottság egy külön javaslatot készítene 2026 elejére, hogy 2027 végére elérjék a tiltást. A Tanács hétfői közleménye megerősítette, hogy az Európai Bizottságnál tervben van egy ilyen jogszabály a 2027 végi tiltáshoz.
Cikkünket kiegészítettük Szijjártó Péter közleményével.
