Nagy többséggel megszavazta az orosz gáz uniós kivezetését az EP
Az Európai Parlament (EP) szerdán megszavazta, hogy az Európai Unió 2026 elejétől 2027 októberéig fokozatosan kivezeti az orosz cseppfolyósított, majd vezetékes gázt. (A véglegesített jogszabálytervről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.)
A képviselők 500 igennel, 120 nem és 32 tartózkodás mellett szavazták meg a szöveget. A jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők közül a DK-ból támogatták, a Mi Hazánkból és a Fidesz–KDNP-ből ellenezték a javaslatot, a Tisza Pártból nem regisztráltak voksot.
A terv végleges szövegéről már megállapodtak a másik jogalkotóval, a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal. Ezután már általában csak formaság egy jogszabály elfogadása. A Tanácsban elég a minősített többség, azaz egy-két kormány nem tud vétózni. A képviselt tagállamok lakosságszámától függően legalább négy kell a blokkoló kisebbséghez.
Az állam- és kormányfők még a 2022. márciusi ülésük végkövetkeztetéseiben kimondták: „az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”. Ugyanakkor hozzátették, hogy „figyelembe fogják venni a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”. Ők egyhangúlag adják ki a végkövetkeztetéseiket, Magyarországról akkor és azóta is Orbán Viktor vesz részt az üléseiken.
A megvalósításhoz 2022 májusára kértek bizottsági tervet. Ez lett a REPowerEU, aminek köszönhetően a magyar kormány egy nagyjából egymilliárd eurós előleghez jutott az uniós helyreállítási alapból úgy, hogy egyébként semmilyen kifizetést nem kaphatna teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt. Az uniós javaslattevő testület, az Európai Bizottság idén májusban adta ki a REPowerEU ütemtervét, ezt valósítja meg a javaslat, amelyről a Tanács és az EP szerdára megállapodott. A rendelet az ütemtervvel szemben már jogilag kötelező lesz.
„Ki fogjuk vezetni a fosszilis orosz tüzelőanyagokat mindörökre”, ami pár éve elérhetetlennek tűnt, jelentette ki nem sokkal a szavazás előtt az EP-ben Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint új korszakba lépnek, amelyben az EU független az orosz fosszilis energiától. Az orosz gáz behozatala 45-ről 13 százalékra esett, a széné 51-ről nullára, az olajé pedig 26-ról 2-re.
A magyar kormány szerint viszont drámai hatással lehet Magyarországra a jogszabály, „lehetetlen” a „brüsszeli diktátum” teljesítése. Perelni akar, amint elfogadják: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „jogi csalásnak” tartja a jogszabályt, egy szankciónak kereskedelmi köntösbe bújtatva, előbbiről pedig csak egyhangúlag dönthetnének.
