Uniós jogot sért a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény, mondta ki az EU bíróságának főtanácsnoka
Uniós jogot sért a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint. A csütörtöki vélemény nem a végleges ítélet, de általában előre jelzi az eredményét. A kihirdetéskor több mint egy tucatnyi pontot soroltak fel uniós jogszabályokból, amelyekkel a főtanácsnok szerint szembemegy a magyar törvény.
A 2023-ban elfogadott jogszabállyal nem sokkal később létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Ez lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezése szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti.
Az Európai Bizottság néhány hónappal később kötelezettségszegési eljárást indított, mert szerinte a magyar törvény számos elsődleges és másodlagos uniós jogszabályt sértett, köztük az EU demokratikus értékeit és alapjogi chartáját is. Miután az ilyenkor szokásos két környi levelezés sem hozott megoldást, az uniós kvázikormány 2024 októberében pert indított a magyar állam ellen.
Az Európai Bizottság annak a megállapítását kérte az EU bíróságától, hogy a magyar állam a törvény elfogadásával nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
A Fideszből egy számos képviselő által aláírt tavalyi törvényjavaslat kiterjesztette volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreit. A tervezetet egyelőre jegelték, de azt sikerült elérni vele, hogy megtolják a független médiának felajánlott támogatásokat a személyi jövedelemadó egy százalékából.
A bíróság csütörtöki közleménye alapján Juliane Kokott főtanácsnok azt javasolta: állapítsák meg, hogy a magyar állam a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elfogadásával több szempontból sem teljesítette az uniós jogi kötelezettségeit. A magyar kormány hatásköri hiányról szóló kifogását utasítsák el, mert a törvény befolyásolhatja az uniós jog alkalmazását. A hivatal vizsgálati és közzétételi hatásköreiben, az együttműködési kötelezettségekben közvetett hátrányos megkülönböztetést látott a főtanácsnok.
„El kell ismerni azon intézkedések jogszerűségét, amelyek többek között a más államok és külföldi szereplők érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységek, valamint a belső demokratikus viták és folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységek, továbbá az ilyen államok vagy szereplők részéről történő információmanipulációs és dezinformációs tevékenységek megakadályozására irányulnak.” A hivatali hatáskörök egy része ugyanakkor „nem áll arányban a belső demokratikus viták és folyamatok védelmének jogszerű céljával”.
A főtanácsnok szerint a jogszabály az uniós közös piac négy alapelvéből kettőt, a mozgás és a tőke szabadságát is sérti. „Az esetleges vizsgálat megindítása és e vizsgálat eredményeinek vádakat megfogalmazó vagy megbélyegző jelentések”, a büntetőeljárás kockázata „az újságírók és/vagy kiadók és sajtóorgánumok öncenzúrájához vezethet. Az anonim források azonosítására vonatkozó
együttműködési kötelezettség szintén gátló hatással jár.” A törvény az EU alapjogi chartájából a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságába is beavatkozik a vélemény alapján. Az intézkedések „megnehezítik a szervezetek és egyesületek tevékenységét, finanszírozását és céljaik megvalósítását”, ami beavatkozás az egyesülés szabadságába.
A jogszabályt az EU adatvédelmi rendeletével is ellentétesnek találta a főtanácsnok, mert anélkül hatalmazza fel a hivatalt személyes adatok feldolgozására, hogy arányos, kellően egyértelmű és az elérni kívánt közérdekű célokhoz képest pontos korlátozásokat írna elő.
A főtanácsnoki vélemény nem egyenlő az ítélettel, de általában előre szokta jelezni az eredményt. Ha a magyar államot elmarasztalják, és nem változtat, az Európai Bizottság újabb pert kezdeményezhet büntetés megállapítására. Ezt a magyar állam vagy befizeti, vagy büntetőkamattal együtt levonják a Magyarországnak járó uniós támogatásokból.
A szuverenitásvédelmi jogszabály annak a pernek a tárgyalásán is előkerült, amelyet az Európai Parlament indított az Európai Bizottság ellen a magyar igazságügyi reformcsomag 2023-as kipipálása miatt. A bizottsági döntés olyan feltételeket vett teljesítettnek, amelyek a 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatások szinte teljes egészét befagyasztották, és a Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő helyreállítási alap rendes kifizetéseihez is kellenek. A parlamenti perben szintén csütörtökön adták ki a főtanácsnoki indítványt, ebben a bizottsági döntés megsemmisítését javasolták.
Cikkünket kiegészítettük az EU bíróságának közleménye alapján.
