Mindenki Magyarország vesztére tör, aki mást gondol, mint a kormány – a Szuverenitásvédelmi Hivatal első éve

Egy éve kezdte meg működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ami saját meghatározása szerint „a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokkal szembeni fellépés érdekében” jött létre. Mostanra azonban egyértelművé vált, amit a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásakor is sejteni lehetett, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyetlen célja a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek és a független sajtó lejáratása, hiteltelenítése. Felállása után gyorsan bekeményített az új hivatal: először csak az ellenzék vélt külföldi kampányfinanszírozását vizsgálták, majd egymás után jöttek a civil szervezetek és egy kormánykritikus újság ellen megindított vizsgálatok. Hivatalos jelentéseknek és tudományos elemzéseknek kinéző irományokat adtak ki, amikben dezinformáció terjesztésével és idegen érdekek kiszolgálásával vádolták meg a célba vett szervezeteket és újságokat.

Nem tudni, ki lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal következő célpontja, de nem sok jót ígér, hogy Donald Trump győzelmén felbuzdulva Orbán Viktor január 17-i rádióinterjújában azt mondta: eltökélt célja, hogy még idén felszámolja és hazaküldje a magyar szuverenitást „veszélyeztető külföldi hálózatokat”. A miniszterelnök visszavenné a Soros-hálózattól a nekünk járó brüsszeli pénzügyi forrásokat – ahogy ő fogalmaz. „Ebben az ügyben meg fogunk indulni itt Magyarországon, a tavasz erről fog szólni” – ígérte a miniszterelnök.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tehát nyíltan nekiment a kormánynak nem tetsző újságoknak és civil szervezeteknek az elmúlt egy évben. Pedig a kormány sokáig ködösített arról, hogy pontosan kire is vonatkozik a 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvény. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a törvény előkészítésekor még arról beszélt, hogy az új szabályokkal „borsot akarunk törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”. Miközben Gulyás Gergely határozottan állította, hogy a sajtóra nem vonatkozik a törvény, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter pedig egyenesen „álszent rettegést” emlegetett.

Orbán Viktor aztán tiszta vizet öntött a pohárba, és 2023. december 15-i rádióinterjújában nyíltan célba vette a sajtót. „Bár tiltja a magyar alkotmányos rendszer, hogy külföldről fogadjanak el a pártok pénzt, a baloldal mégis megtalálta a módját annak, hogy részben a baloldali média, részben a baloldalhoz kapcsolódó, neki dolgozó civil szervezetek, NGO-k támogatásán keresztül külföldi pénzek befolyásolják a választást. Ezt lelepleztük, ez kiderült, maguk is bevallották, világos volt, hogy valamit tennie kell Magyarországnak, hogy ezt a rést eltorlaszolja.”

Ha voltak is kételyek azzal kapcsolatban, milyen szervezet is lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ezeket végképp eloszlatta, amikor a hivatal vezetésével azt a Lánczi Tamást bízták meg, akinek a vezetése alatt jelent meg az egykor szebb napokat látott Figyelőben a „Soros György zsoldosait” listázó cikk 2018-ban. A korábban Orbán szövegírójaként, a kormányközeli Századvég igazgatójaként és a közmédia vezetőjeként is dolgozó Lánczi nyilatkozatai is mind azt mutatják, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal szemében a kormánykritikus hangok jelentik a legnagyobb veszélyt Magyarország szuverenitására.

Bár sok helyen elmondták és a Hivatalról szóló törvényben is az szerepel, hogy a hivatal a külföldi beavatkozási kísérletek és a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokkal szemben jött létre, érdekes módon az orosz vagy a kínai befolyás erősödésével nem foglalkoznak, mint ahogy azzal sem, hogy a Rákosrendező területére tervezett dubaji gigaberuházásnál például az Egyesült Arab Emírségek jelölhetik ki a vevőt.

Az Orbán rendszeréhez rendületlenül lojális Lánczi lényegében már 2018-ban elmondta, hogy miért van szükség a Szuverenitásvédelmi Hivatalra. „Ezek azok az emberek, akik lényegében úgy politizálnak, és tulajdonképpen ez a listának az üzenete is, és nem személyekről van szó, olyan emberek, akik egyébként politikát csinálnak, tudva vagy nem tudva, de a nagypolitikába szólnak bele, a legsúlyosabb szuverenitási kérdésekbe szólnak bele. Amikor politikai érdekük azt kívánja, akkor politizálnak, amikor meg nem, akkor egyet hátrébb lépnek, és azt mondják, hogy hohó, mi civilek vagyunk” – mondta az elhíresült listázós cikk kapcsán. 2024-ben Tusványoson Lánczi Tamás már nyíltan arról beszélt, hogy szerinte a Telex külföldi érdekeket szolgál, és „bizonyos kérdésekben a hivatal véleménye szerint sérti a magyar szuverenitást”.

Nagy Leleplezések nyilvános adatokból

A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 júniusában átfogó vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozó újság és a korrupció elleni harccal és átláthatósággal foglalkozó szervezet, a Transparency International Magyarország (TIM) ellen. Utóbbiról októberi „jelentésükben” megállapították, hogy egy globális lobbihálózat részeként magyar állami intézményeket „stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet” végez. Csak azt felejtették ki ebből, hogy 2010-ig a Fidesz még előszeretettel hivatkozott a TI Magyarország korrupciós kutatásaira. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt az sem zavarta a vizsgálatok megindításában, hogy az Átlátszó és a Transparency International Magyarország szerint az összes tőlük bekért adat és információ egyébként nyilvánosan elérhető. A TI például a honlapján maga tette közzé külföldi támogatóit, amelyek között külföldi nagykövetségek, cégek mellett az intézményi támogatóknál egyértelműen ott szerepel a Soros György-féle Open Society Foundations is.

Július elején aztán közzétettek egy írást „a nyugati háborúpárti és az orosz legitimációs narratívák” megjelenéséről a magyar médiában, amiben többek között a Telexet is háborúpártinak minősítették a kormány narratívája alapján. Orosz propagandát és dezinformációt nem nagyon találtak, úgy látszik, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál nem olvassák az Origót, ahol olyan ellenőrizetlen forrásokból származó vagy véleménycikkeken alapuló anyagok jelentek meg, amelyek szerint „Ukrajna tiltott vegyi anyagokkal gyilkol a fronton” vagy hogy „hamarosan összeomolhat a NATO”.

Még ugyanebben a hónapban jelent meg egy másik anyaguk, amiben oltásellenességgel és dezinformáció terjesztésével vádolták a kormány járványkezelését kritizáló, valamint a kínai vakcinákkal szembeni szakmai aggályokat bemutató cikkeket, amik között több telexes is volt. Az nem derült ki az írásból, hogy miért tartják dezinformációnak ezeket a cikkeket. Az egyetlen közös pont az volt bennük, hogy kritikusak a kormány járványkezelési intézkedéseivel szemben. Ráadásul egy olyan cikket is dezinformációnak minősítettek, ami a Müller Cecília országos tisztifőorvos és Kásler Miklós akkori emberierőforrás-miniszter részvételével készült, kínai vakcináról szóló tanulmányt ismerteti.

Szeptemberben célba vették a Samsung gödi akkugyárának ügyeivel foglalkozó Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesületet is. Az eljárást azzal indokolták, hogy 2023-ban egy EU-s pályázaton keresztül civil érdekvédelmi tevékenységre nyertek támogatást, illetve hogy 2024-ben az egyesület részt vett a választási kampányban jelölő szervezetként, és két képviselőt juttatott be a gödi képviselő-testületbe.

Októberben hozták nyilvánosságra, hogy mire jutottak az Átlátszó oknyomozó portál ellen indított vizsgálatuk során. A 30 évvel korábban íródott Washington Post-cikkekből és nyilvánosan elérhető adatokból összeollózott 28 oldalas összefoglalóban tulajdonképpen azzal vádolták az Átlátszót, hogy egy CIA-szerű szervezet által vezetett globális hálózat tagja, aminek az a célja, hogy „biztosítsa az Amerikai Egyesült Államok gazdasági-politikai befolyását Magyarországon”. Az oknyomozó újságírás és a korrupciós ügyek felderítése a Hivatal szerint csak fedősztori, az Átlátszó az ő narratívájukban valójában hírszerzési tevékenységet végez az amerikai befolyásszerzés érdekében.

Azonban itt is hiba csúszott a Nagy Leleplezésbe, mert nem néztek utána, hogy az állítólagos globális hálózatot összefogó National Endowment for Democracy (NED) nevű nonprofit alapítvány a rendszerváltás előtt 64 ezer dollárral (mai számítás szerint 23 millió forinttal) támogatta a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját és a Fiatal Demokraták Szövetségét, vagyis a Fideszt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal logikája alapján tehát a Fidesz is ennek a globális hálózatnak a kreálmánya.

A decemberben kiadott összefoglalójukban „új háborúpárti dezinformációs narratívának” nevezték, hogy a Magyar Hang egy 2012-es kép alapján tévesen azt írta: Budapestre menekülhetett a bukott szíriai diktátor, Bassár el-Aszad. Az információt több lap is átvette, majd miután kiderült, hogy tévesek a Magyar Hang értesülései, helyreigazítást közöltek, amit egyébként a Szuverenitásvédelmi Hivatal is elismer. Ami érdekesebb, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal anyaga nagyrészt Magyar Péterrel foglalkozik, aki saját Facebook-oldalán szintén beszámolt a Magyar Hang cikkéről, de csak jóval a cáfolatok megjelenése után javította a posztját. A szír elnökről szóló álhír miatt egyébként nemzetbiztonsági vizsgálat is indult.

Tanulságos az idén január 29-én megjelent „jelentésük”, amiben azt „leplezik le”, hogyan pénzeli Brüsszel a „Soros-hálózatot” a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek (Citizens, Equality, Rights and Values – CERV) nevű uniós programon keresztül. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a „progresszív, amerikai hátterű nyomásgyakorló hálózatokhoz” kapcsolódó továbbosztó szervezetek elsősorban „az EU föderalista átalakításának népszerűsítése a migráció támogatása, a gender- és az LMBTQI+-ügyek” terén aktívak. Név szerint fel is sorolják, kik számítanak szerintük a CERV által támogatott politikai nyomásgyakorló szervezeteknek: ezek között van például a gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület és a roma fiatalokat támogató Romaversitas Alapítvány is.

Dezinformáció = ami nem egyezik a magyar kormány álláspontjával

Összességében az látszik a Szuverenitásvédelmi Hivatal eddigi, önellentmondásoktól és blődségektől hemzsegő munkásságból, hogy

szerintük mindenki idegen érdekeket szolgál és Magyarország vesztére tör, aki külföldről kap támogatást és valamilyen formában hozzájárul a közvélemény alakításához,

legyen szó oknyomozó újságírásról, a korrupció elleni küzdelemről, gyerekjogokról, környezetvédelemről vagy roma fiatalok támogatásáról.

Valóban léteznek hálózatszerűen működő, átláthatatlan módon finanszírozott álcivil szervezetek, amik a fentiek alapján ugyanígy alkalmasak lehetnek a közvélemény befolyásolására. Ilyenek például a Városi Civil Alapon (VCA) keresztül pénzelt Fidesz-közeli alapítványok és szervezetek. Ezeket nyilván nem fogja vizsgálni a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hiszen őket kizárólag a külföldről finanszírozott szervezetek érdeklik. Mégis tanulságos, hogy Lánczi Tamás hivatala épp azzal a módszerrel vádolja a kormánnyal szemben kritikus civileket, amit a Fidesz egy az egyben megvalósít.

Az is jól jellemzi a Magyarország szuverenitása felett őrködő hivatal munkamódszerét, hogy „jelentéseikben” azt a benyomást keltik, mintha egy világszintű összeesküvést lepleztek volna le, miközben saját bevallásuk szerint is mindenki számára nyilvánosan elérhető adatokból és dokumentumokból dolgoztak.

Az általuk kiadott anyagok alapján az számít dezinformációnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal felfogásában, ami nem egyezik a magyar kormány álláspontjával. Hiszen azt például nem vizsgálták, amikor Orbán Viktor még azután is baloldali merénylőről beszélt, amikor kiderült, hogy a Robert Fico szlovák miniszterelnököt lelövő férfi valójában egy neonáci, migránsellenes szervezet elkötelezett szimpatizánsa volt. Azzal sem foglalkoztak, hogy a miniszterelnök egy ideje mindenféle bizonyíték nélkül azt hangoztatja, hogy elcsalták a 2020-as amerikai elnökválasztást.

Ironikus módon a célba vett szervezetek finanszírozását firtató Szuverenitásvédelmi Hivatal nem ennyire ügybuzgó, ha saját működésének átláthatóságáról van szó. Hónapokig honlapja sem volt az évi 4,1 milliárd forintból működő hivatalnak, így sokáig nem lehetett tudni, hányan dolgoznak ott. Nem tették közzé az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseiket és kifizetéseiket sem, amiért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárást indított.

Azt pedig a Hvg.hu derítette ki, hogy a hivatal évi 60 millióért a Gellért-hegy oldalában, egy villában bérelt lakásokat, ahová furcsa módon egy motoros szakszerviz van bejegyezve. A hivatal azóta elköltözött onnan, szeptember óta a Rákóczi út 70. szám alatt található R70 Office irodaépületben bérelnek irodát. A költözést a megnövekedett dolgozói létszámmal indokolták, 110 ember elhelyezésére alkalmas irodára volt szükségük.

Sok mindent elmond a Fidesz politikafelfogásáról, hogy közel 15 évnyi kétharmados kormányzás után is még a civileket és a független sajtót kiáltja ki első számú ellenségének. Ha belegondolunk, a kormány tulajdonképpen azt mondja a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával, hogy a kipécézett pár tucat civil szervezetnek és újságnak olyan, vagy akár nagyobb hatása van a hazai politika alakulására, mint a nemzeti konzultációknak, a kormányzati plakátoknak, a teljes propagandagépezetnek, a több mint 500 lapból álló KESMA-nak és az évi 142 milliárdból működő közmédiának, ami azért elég abszurdan hangzik.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal kiszámolta például, hogy a civileknek szánt uniós forrásokból két év alatt körülbelül 5 milliárd forintnyi támogatást kapott 39 „politikai nyomásgyakorló szervezet”. Ez kevesebb, mint fele annak, amit idén egyetlen hónap alatt elkölthet a Fidesz propagandáját közvetítő közmédia.

De már önmagában az is abszurd, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lenne az ország szuverenitására veszélyes szereplők kiszűrése és leleplezése, hiszen erre ott van az Alkotmányvédelmi Hivatal, korábbi nevén Nemzetbiztonsági Hivatal. De hogyan is lenne képes erre, ha az Alkotmánybíróság is azzal érvel, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapításainak, „jelentéseinek” nincs semmilyen következménye. Itt bukik ki megint, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kizárólag a Fidesz politikai céljai miatt jött létre, és egyes-egyedül Orbán Viktor hatalmi rendszerét szolgálja.

Erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet a Telexnek adott interjújában Buda Péter nemzetbiztonsági elemző, volt nemzetbiztonsági főtiszt. A szakértő szerint a SZVH-ra nem vonatkoznak olyan szabályok, mint az állami titkosszolgálatra, így egy kvázi titkosszolgálat imázsát használva gond nélkül le tudják járatni a célba vett független vagy ellenzéki gondolkodókat, civil szervezeteket:

„Könnyen lelepleződik az SZVH létrehozásának valódi oka, ha feltesszük a következő kérdést: ha tényleg a szuverenitást, vagyis a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyeket dolgoz fel a SZVH, miféle felelőtlenség az, hogy nem az erre a célra létrejött titkosszolgálatokra bízzák azokat? Amennyiben szükség volt a ‘szuverenitás védelmének’ erősítésére, miért nem e szolgálatok képességeit és kapacitásait fejlesztették inkább?”

Bárkit, bármikor

Ahogy a fenti példák mutatják, az elmúlt egy évben beigazolódtak azok a félelmek, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „külföldi beavatkozásra utaló folyamatok” címszó alatt gyakorlatilag bárkit és bármikor ellenőrizhet majd, megindokolnia sem kell, kit és miért vesz célba. Többek között emiatt tiltakoztak a törvény ellen a független sajtó és a kormány által megbélyegzett civil szervezetek, hiszen a szuverenitásvédelmi törvény nem tisztázza, pontosan kiket és milyen alapon vizsgálhat az egyébként széles jogkörrel felruházott Hivatal.

Nem véletlen a homályos megfogalmazás, a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatok”. Ezzel is az a kormány célja, hogy bizonytalanságban és állandó fenyegetettségben tartsa a neki nem tetsző újságokat és civil szervezeteket. Ne tudják, hogy mit és miért vizsgálhatnak, elég, ha azt tudják, hogy bármikor bármiért jöhetnek. Ahogyan a civileket külföldi ügynökként beállító 2017-es civil törvény példája mutatja, önmagában ez is elég lehet a kormánnyal szemben kritikus szervezetek és sajtótermékek megbélyegzéséhez és munkájuk megnehezítéséhez.

A célba vett szervezetek megpróbáltak fellépni a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, de eddig nem jártak sok sikerrel. Az Átlátszó pert indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal „jelentése” miatt, a Transparency International Magyarország pedig az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük alaptörvény-ellenes a szuverenitásvédelmi törvény. Azzal érveltek, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatához nem szükséges semmilyen konkrét bizonyíték vagy gyanú, emellett a vizsgált intézmény minden iratát köteles átadni, és semmiféle jogorvoslattal nem élhet, pedig ezekben üzleti titkai, ügyfeleinek és dolgozóinak személyes adatai, ügyvédi titkok is szerepelhetnek. A Transparency szerint a jogszabály sérti a véleménynyilvánításhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot is, és a közhatalmat kritizáló véleménnyel szembeni retorziót tesz lehetővé.

Az Alkotmánybíróság azonban ezt nem így látta: a testület érvelése szerint, ahogy írtuk, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapításainak nincs semmilyen – főleg nem büntetőjogi – jogkövetkezménye, ezek nem járnak szankcióval, vagyis tevékenysége nem korlátozza a Transparency véleménynyilvánítási szabadságát. És mivel a hivatalnak nincs hatósági jogköre, ezért nem vonatkozik rá a tisztességes hatósági eljáráshoz való alaptörvényi jog sem. Emiatt az AB szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme sem merülhet fel, hiszen a Hivatal „jelentésével” szemben nem is lehet bírósághoz fordulni.

Ettől még a 2021-ben visszavont civiltörvény sorsára juthat ez a törvény is, mivel tavaly februárban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt, ami szerintük sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.

Konteósok kutatják a szuverenitás védelmét

Ha mindez nem lenne elég, a Szuverenitásvédelmi Hivatal mellett létrehoztak egy állítólagos kutatóintézetet is, hogy az a jövőben „tudományos elemzésekkel, hazai és nemzetközi kutatásokkal támogassa” a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkáját. A cél ezzel az lenne, hogy a Hivatal „beazonosítsa és feltérképezze a Magyarország önazonosságát veszélyeztető cselekedeteket, befolyásolási kísérleteket”. A kutatóintézet vezetésével a jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező Horváth Józsefet, egy egykori III/III-as titkosszolgát bíztak meg, akit a róla szóló imázsfilmben afféle magyar James Bondként igyekeztek beállítani.

Az elmúlt nyolc-tíz évben Horváth József nemzetbiztonsági szakértőként tűnt fel a fideszes sajtóban. Nyilatkozataiból az derült ki, hogy a független sajtó működése mögött általában a külföldi titkosszolgálatok ármánykodását sejti. A Rogán Antal titokzatos bizalmasáról szóló híres indexes cikkről például azt mondta, hogy a hazaárulás határát súroló eljárásról van szó, amihez nyilvánvalóan titkosszolgálati hátteret kaptak az újságírók. 2020 őszén azt fejtegette a közrádióban, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem blokádja mögött is valamiféle külföldi befolyásolási művelet áll.

2022 áprilisában pedig már arról írt, hogy szerinte frissíteni kellene a nemzetbiztonsági kockázat definícióját „a politikai célokat szolgáló, külföldről finanszírozott civil szervezetek” miatt, amik „bizonytalan eredetű pénzből kifejezetten külföldön mutatnak negatív képet hazánkról”, és szükség lenne, „hogy átvilágítsák az országgyűlési képviselőket még az előtt, hogy felvennék a mandátumukat”. Mindezek alapján sikerült megtalálni azt az embert a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetésére, aki megfelelően illeszkedett a Hivatal felfogásához.

Somkuti Bálinttal viszont alaposan befürödtek. A kormányközeli sajtóban elemzőként, szakértőként, hadtörténészként rendszeresen nyilatkozó kutató októberben igazolt át a Mathias Corvinus Collegiumtól (MCC) a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézethez, de egy hónappal később már ki is rúgták, miután az ‘56-os forradalom leverésének alkalmából arról posztolt, hogy „Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond!”

A hidegfejű realistaként, a negyedik generációs posztmodern hadviselés magyar specialistájaként bemutatott Somkutitól sem álltak távol a konteók. Az Ultrahang podcastjában ugyanis arról beszélt, milyen jó, hogy '56-ban nem segített nekünk a Nyugat, mert akkor mi is úgy járhattunk volna, mint az ukránok. A Ma7 nevű oldalnak adott interjújában pedig arról elmélkedett, hogy szerinte a koronavírus emberi beavatkozással jött létre, ami akár biológiai fegyver is lehet.