A törvény se fogalmaz egyértelműen, ezt megfejelve pedig fideszes politikusok és a kormány tagjai eddig is igyekeztek ködösíteni arról, hogy a kedden elfogadott szuverenitásvédelmi törvény hogyan érinti a sajtót. Varga Judit és Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatai után valamelyest nyugvópontra látszott jutni a kérdés, hogy a törvény célkeresztjében nem a sajtó áll. Ezen csavart egyet megint szokásos pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor, amikor arról beszélt, hogy a „baloldali médiát” és a baloldalhoz kötődő NGO-kat meg kell akadályozni abban, hogy külföldi pénzek segítségével befolyásolják a választást.
„Bár tiltja a magyar alkotmányos rendszer, hogy külföldről fogadjanak el a pártok pénzt, a baloldal mégis megtalálta a módját annak, hogy részben a baloldali média, részben a baloldalhoz kapcsolódó, neki dolgozó civil szervezetek, NGO-k támogatásán keresztül külföldi pénzek befolyásolják a választást. Ezt lelepleztük, ez kiderült, maguk is bevallották, világos volt, hogy valamit tennie kell Magyarországnak, hogy ezt a rést eltorlaszolja” – mondta a miniszterelnök a rádióban.
Orbán némileg váratlanul vette elő ezt a kérdést, hiszen most az a slágertéma, hogy az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, amit a magyar kormány hevesen ellenez. Az EU-csúcs végén, a Magyarországnak járó több mint 10 milliárd euró blokkolásának feloldása után talán alkalmasnak látszott a pillanat arra, hogy a kormányfő újra szóba hozza az alkotmányos sajtószabadság kérdését veszélyeztető törvényt.
Az elmúlt hetekben a Fidesz már mindent és annak ellenkezőjét is állította arról, hogy a szuverenitásvédelmi törvény kiterjed-e a sajtóra, vagy sem.
Szeptember 21. – Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője eleve azzal a felütéssel jelentette be a készülő törvénycsomagot, hogy „borsot akarunk törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.
November 22. – Ehhez képest Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója később már azt állította, a médiára nem vonatkoznak a szabályok.
November 28. – A ködösítés legjobb példája Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter, aki arról beszélt a parlamentben, hogy az idegen érdekek kiszolgálói „a fősodratú, progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést”.
November 28. – Néhány óra múlva Varga Judit már a média „álszent rettegését” emlegette.
November 28. – Szintén ezen a napon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kivette részét a kommunikációs zavarkeltésből. Azt mondta, hogy a törvény csak a pártok tiltott finanszírozásáról szól, a sajtót nem érinti.
November 30. – Két nappal később Gulyás a kormányinfón aztán mégiscsak úgy pontosította ezt, hogy a szuverenitásvédelmi törvény nyomán felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal újságoktól is kérhet információkat.
Így érkeztünk meg Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozatához. A kormányfő most azt a vonalat fűzte tovább, hogy a törvény egyik célpontja a kormány által csak baloldalinak nevezett média.
A miniszterelnök azt is állította a pénteki rádióinterjúban, hogy a szuverenitásvédelmi törvény „bezárta a kiskapukat”, „a pénzek nem tudnak begurulni a baloldal kasszájába és a baloldal médiájába”.
„A szuverenitásvédelmi törvény világossá teszi, hogy ezeket a kiskapukat bezárjuk, a dollárok nem tudnak begurulni a baloldal kasszájába és a baloldal médiájához sem. Nem fair, hogy külföldi pénzen, a megbízók érdekeinek megfelelően akarják befolyásolni az emberek politikai döntését. Azt reméljük, hogy ez a mostani törvény ennek gátat vet” – mondta a kormányfő.
Valójában a szuverenitásvédelmi törvény nem tesz említést a sajtóról, sem annak finanszírozásáról – például a külföldi pályázatokon való részvételről. Ezért sem világos, miért mondta azt a miniszterelnök, hogy a jogszabály bezárta ezeket a kiskapukat, vagy hogy melyik médiumokra gondolt.
Ezek csak látszólagos ellentmondások, hiszen a szuverenitásvédelmi törvény egyik célja tulajdonképpen a kormánnyal szemben kritikus sajtótermékek és civil szervezetek megfélemlítése, ezért is a folyamatos lebegtetés a kormány részéről. Ehhez tökéletesen passzol, hogy a szuverenitásvédelmi törvény gyakorlatilag bárkire vonatkozhat, a Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig bárkit bármi miatt vizsgálhat, még csak megindokolnia sem kell ezt.
A módszer nem új: hasonló logika mentén született meg a 2017-es civiltörvény is, amivel gyakorlatilag „külföldi ügynöknek” állították be a kormánynak nem tetsző szervezeteket. Nem véletlenül mondják most is azt a szuverenitásvédelmi törvény ellen tiltakozó civil szervezetek, hogy a törvény szándékosan homályos, az új hivatal bármilyen közéleti megnyilvánulásra ráhúzhatja majd, hogy az „külföldi érdekeket szolgál és veszélyezteti Magyarország szuverenitását”.
A miniszterelnök a mostani rádióinterjújában nemcsak azt a narratívát vitte tovább, hogy a sajtó miatt is született meg a szuverenitásvédelmi törvény, hanem a törvényt ért kritikákra is reagált. Elővette a már jól ismert fordulatokat a „baloldali médiáról” és „guruló dollárokról”, de bedobott egy új nyelvi leleményt is, a „zsoldosok tiltakozását”, amivel valószínűleg a kormányközeli sajtóban is sűrűn fogunk találkozni ezentúl. Orbán a „zsoldosok tiltakozásával” a szuverenitásvédelmi törvényt érintő kritikákra utalt.
„Érdekes dolog, hogy jónéhányan megszólaltak, biztatom őket továbbra is, hogy szólaljanak meg, mert ez önfeljelentés. Azok szólalnak meg most, akik eddig a pénzt kapták. Azok szólalnak meg, azok tiltakoznak, akik ebből élnek. Akik zsoldban állnak, ez a zsoldosok tiltakozása. Ennél szebb önvallomást nehéz elképzelni, elárulják saját magukat. Akinek az érdekét sérti a törvény, mert külföldről kapott eddig pénzt, annak nyilván nem tetszik.”
Tehát a kormányfő narratívája szerint lázad az, aki a szuverenitásvédelmi törvényt kritizálja, a tiltakozás pedig a tiltott finanszírozás, a guruló dollárok elfogadásának beismerését jelenti.
A Telex kiemelten kezeli a sajtószabadság veszélyeztetésének ügyét. A szuverenitásvédelmi törvény része ennek a folyamatnak, ezzel kapcsolatban az alábbi cikkeinket javasoljuk:
- A Fidesz kitette a pisztolyt az asztalra, és azt kéri, nyugodjunk meg
- Mit véd a kormány, amikor a szuverenitást védi?
- Schmidt Máriáék nem értik
- Megfojtja a kritikus sajtót, lélegeztetőgépen tartja a baráti médiát a kormány
- Közös közleményben állt ki több szerkesztőség a független sajtó védelmében.
A Telexen több cikkben mutattuk be, miért és hogyan veszélyezteti a független sajtó működését a szuverenitásvédelmi törvény, és az annak nyomán felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szavazás másnapján több szerkesztőség közös közleményben állt ki a független sajtó védelmében, az aláírók között volt a Telex is. Nemcsak a sajtó képviselői emelték fel szavukat a törvény ellen, hanem azok a civil szervezetek is, akiket korábban is megpróbált a kormány megbélyegezni és ellehetetleníteni.