Orbán mindenkit kiosztott: az EU rosszul döntött, a szuverenitásvédelmi törvény kritikusai zsoldos lázadók

Az éjszakába nyúló EU-csúcs másnap reggelén Orbán Viktor Brüsszelből adta szokásos pénteki, interjú formájú nyilatkozatát, amelyben az Ukrajnát érintő döntések, a Magyarországnak járó EU-s források részleges feloldása és a szuverenitásvédelmi törvény volt a téma. Az interjúról itt olvashatja percről percre tudósításunkat.

A kormányfőnek először azt kellett megmagyaráznia, hogy miért nem vétózta meg az EU-csúcson a döntést, amely alapján Ukrajna megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. „Hosszú és nehéz vita zajlott le, nyolc órán keresztül győzködtem, hogy ezt ne csinálják”, ám ők huszonhatan voltak, „arra kértek, nem akadályozzam őket”. Orbán fenntartotta, hogy két okból is hibás a döntés: egyrészt Ukrajna katonailag rosszul áll – az interjúban nem hangzott el, hogy az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal szemben harcol a szomszédos ország –, ezért azt nem folytatni, hanem béketárgyalásokkal mielőbb befejezni kellene. Nem tért ki rá, hogy a területek egy részét megszállva tartó, Ukrajna fronttól távolabbi városait is rakétákkal fenyegető Oroszországnak nincsenek érdemi békeajánlatai, ez kiderült Vlagyimir Putyin csütörtöki évértékelőjéből is, amelyben ismét kétségbe vonta az ukrán nemzet önálló létét, és egyértelművé tette, hogy az ország jelentős részére Oroszország jogosult.

A másik ellenérve Orbánnak, hogy a segítséghez az EU-nak hitelt kellene felvennie. Ilyen a Covid alatt történt, kivételes helyzetben, „rosszul is jártunk” – összegzett a kormányfő, bár nem tisztázta, miben járt rosszul az EU a hitelfelvétellel, amely többek között a tagországoknak adott forrást a világjárvány okozta károk enyhítésére. Igaz, Magyarország ezekhez a forrásokhoz egyelőre nem jutott hozzá, de részlegesen hamarosan e helyreállítási alapból is érkezik pénz, miután megszületett a magyar helyreállítási terv módosításának jóváhagyása.

Vétó nincs, de kézifék még lehet

Igaz, az Ukrajnát érintő EU-s pénzügyi részre nem bólintott rá Orbán, a közös költségvetés felülvizsgálatát elutasította, így „pénz nincs” arra, hogy Ukrajna újabb segítséget kapjon. Erről a következő években adandó 50 milliárd euróról tehát később csak születhet döntés.

Ez már jelzi, hogy az Ukrajna számára mindenképp évtizedes utat jelentő csatlakozási tárgyalásokat rengetegszer alkalmuk lesz megakadályozniuk a tagországoknak, így Magyarországnak is. Valójában tehát ezzel újabb lehetőséget kap a kormány a Brüsszellel szembeni alkukra – ez annak a radikálisnak nevezett külpolitikának a része, amelyet Orbán a Magyar Külügyi Intézet megalakulásának 50. évfordulójakor elmondott beszédében részletezett.

A kormány még „behúzhatja a kéziféket” figyelmeztetett Orbán, jelezve, hogy Magyarország nem hajlandó vállalni az anyagi következményeit a 26 tagország döntésének, amelyre azért került sor, mert azoknak az országoknak a vezetői „megveszekedetten el akartak indulni ebben az irányban”.

Külön témaként szó volt arról, hogy Magyarország előtt eddig befagyasztott EU-s források harmadát megnyitották – „ami jár, az jár”, kommentálta Orbán a jogállamisági kifogások miatt visszatartott pénzek részleges folyósítását. Arról, hogy az EU döntése és Orbán elállása az ukrajnai vétótól összefügg-e, nem volt szó az interjúban.

A kormányfő szerint a pénzek hamarosan bekerülnek a magyar gazdaságba, amely azonban megmutatta, hogy képes meglenni az EU-s források nélkül is. Szerinte tanulság az is, hogy Brüsszel megmutatta, képes erőből is politizálni, de képes lehet a kormány rábírni arra, hogy felülvizsgálja döntését.

Szuverenitásvédelmi törvény és zsoldoslázadás

Orbán szerint ugyan „a magyar alkotmány jól megszerkesztett védelmi rendszer”, amely biztosítja a szuverenitást, ezt azonban mégis meg kellett erősíteni, mert „a láb mellett az egerek besurrannak, a dollárok begurulnak”.

Bár a kormány hangsúlyozta, hogy a törvény betűje nem szól a sajtóról, Orbán mégis többször „baloldali médiáról” beszélt, amelyet a baloldalhoz köthető NGO-kkal együtt meg kell akadályozni abban, hogy külföldi pénzek segítségével „befolyásolják a választást.” A szuverenitásvédelmi törvény „bezárta a kiskapukat”, „a pénzek nem tudnak begurulni a baloldal kasszájába és a baloldal médiájába” – mondta Orbán, nem konkretizálva, hogy milyen médiumokra gondol valójában, különös tekintettel arra, hogy a törvény semmilyen módon nem tesz említést a sajtóról.

Igaz, ahogyan most Orbán, úgy korábban Varga Judit volt igazságügyi miniszter is baloldali médiáról beszélt, és a Fidesz frakcióvezetőjeként Kocsis Máté azzal nyújtotta be a nevéhez kötődő törvényt, hogy „borsot akarunk törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá.

Orbán minden bizonnyal új nevet adott a szuverenitásvédelmi törvény kritikájának, ami valószínűleg még sokszor vissza fog köszönni a kormányközeli sajtóban: ez a zsoldosok lázadása. „Azok tiltakoznak, akik ebből élnek, ez a zsoldosok tiltakozása.”

A független sajtó védelmében szerdán több szerkesztőség közös közleményt adott ki arról, miért kártékony a szuverenitásvédelmi törvény és az annak nevében felállítandó Szuverenitásvédelmi Hatóság, erről itt olvashat bővebben.