Orbán Viktor: A szuverenitásvédelmi törvény ellen a zsoldosok tiltakoznak

„A kormánynak az a dolga, hogy megértse, mit gondolnak az emberek.” „Olyan ügyekben, amelyekről lehet, hogy ritkán szoktak gondolkodni az emberek, lehetőséget kapnak, hogy most alaposan átgondolják, és véleményt nyilvánítsanak. Ez segíti a kormányt” – magyarázta Orbán, miért kellett nemzeti konzultáció, amely Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Érv kellett neki ahhoz, hogy 26 tagországgal szemben vétózzon, legalábbis az EU költségvetés-módosítását érintő kérdésben.

A kormányfő nem említette, hogy ezek a kérdések meglehetősen irányítottak, árnyalt véleménynyilvánításra nem alkalmasak, ezért is rendszeresen 95 százalék felettiek az egybeeső válaszok.

A szuverenitás nem elszigetelődést jelent, „nem blokkosodni kell, hanem kapcsolatokat építeni”, Magyarország számára ez jelent esélyt, hiszen exportorientált gazdaságot működtet – összegzett Orbán.

„A magyar alkotmány jól megszerkesztett védelmi rendszer” – biztosítja a szuverenitást. „Azonban a láb mellett az egerek besurrannak, a dollárok begurulnak”, a baloldali média, részben a baloldalhoz kapcsolódó, neki dolgozó NGO-k külföldi pénzekkel befolyásolják a választást. Világos volt hogy ezt a részt el kell torlaszolni, ezért született a szuverenitásvédelmi törvényt, amely bezárja a kiskapukat.

A pénzek nem tudnak begurulni a baloldal kasszájába és a baloldal médiájába – mondta Orbán, többször is a sajtó egy részét emlegetve, amely veszélyforrást jelenthet a szuverenitásra. „Azok tiltakoznak, akik ebből élnek, ez a zsoldosok tiltakozása.”

Egybeesett az EU-csúccsal, hogy Magyarország hozzájuthat a hozzá rendelt befagyasztott EU-s források egyharmadához, nagyjából 10 milliárd euróhoz.

Arról, hogy az ukrajnai döntés tudomásul vétele – és az elállás a vétótól – és a források részleges feloldása összefüggene, nem tett említést.

Orbán szerint tanulságos a történet: Magyarország megmutatta, hogy megvan az EU-s források nélkül is.

Brüsszel megmutatta, hogy hajlamos erőből politizálni, de végül mégis egyezségre kellett jutnia.

„Ami jár, az jár” – vont mérleget Orbán, aki szerint ez a pénz hamarosan bekerül a magyar gazdaságba.

Orbánnak hosszú listája van arról, miért tartja rossz döntésnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

Ehhez közös hitelt kell felvenni, ezt Orbán eleve ellenzi. A Covid idején tett kivételt az EU, „rosszul is jártunk”.

Ukrajna „rosszul áll a háborúban”, nem fegyverrel kellene segíteni az országot, hanem meg kellene állítani a háborút – mondta, ismét nem térve ki rá, milyen békefeltételek lennének reálisak a béketárgyalások megkezdéséhez, ha egyszer az agresszor Oroszország ilyen szándékot nem is mutatott, az elfoglalt területek elcsatolását alapvetésnek tekinti.

Ennek a döntésnek a pénzügyi, gazdasági következményeit a magyarok nem fogják megfizetni – ha a magyar gazdák érdekeit kell megvédeni, akkor a magyar kormány „a kéziféket be fogja húzni”. Ez egy rossz döntés, el sem kellett volna elindulni ebbe az irányba, de az EU többi tagjának vezetője „szinte megveszekedetten el akart indulni ebbe az irányba”. Orbán szerint Magyarország a pénzügyi következményekeit nem fogadja el az ukrán csatlakozásról szóló döntésnek.

Magyarország lelkiismeretét nem terheli ez a rossz döntés, és a folyamatot meg lehet állítani menet közben is – vont mérleget a kormányfő.

„A magyarok pénzét nem kapja meg Ukrajna” – Orbán Viktor ugyanis ezt a részét már megvétózta a döntésnek. Az uniós költségvetés módosítását már csak 27 tagállam egyetértésével lehetett elfogadni, ezt Orbán megtagadta a csúcson, így erre „pénz nincs”, erről majd később születhet döntés.

„Hosszú és nehéz vita zajlott le, nyolc órán keresztül győzködtem, hogy ezt ne csinálják” – mondta Orbán Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. A kormányfő szerint ez egy rossz formája a segítségnyújtásnak. „Nem lehetett őket meggyőzni.” „Arra kértek, ne akadályozzam őket” – így a magyar kormányfő nem vétózott. Az EU érve az volt, hogy a tárgyalás úgyis hosszú-hosszú folyamat lesz, amelyet a magyar kormány megakadályozhat menet közben is. A rossz döntésben azonban Orbán nem akart részt venni, „ezért inkább elhagytam a termet”.

Egy nappal azután beszél Orbán Viktor a Kossuth Rádióban, hogy az EU-csúcson Ukrajna megkapta a lehetőséget a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A magyar kormány ezt ellenezte, Orbán azonban végül nem vétózott, hanem a szavazáskor kivonult, így nélküle, de 26 ország támogatásával megszületett a Kijevnek kedvező döntés – ettől még Ukrajna többéves folyamatnak néz elébe, mielőtt valóban az EU tagja lehetne. Ugyanígy megkezdődhetnek a tárgyalások Moldovával. Az uniós állam- és kormányfők emellett tagjelöltté nyilvánították Grúziát, Bosznia-Hercegovinával pedig megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat, amint a feltételek teljesültek ehhez.

Orbán Viktor több mint egy évtizede csak és kizárólag a kormányközeli sajtónak ad interjút, a közrádióban rendszeresen szólal meg péntekenként. A formátum interjú, ám váratlan, meglepő kérdést nem szokott kapni, ráadásul a kérdések sokszor leginkább állítások. A kormányfő maga mondta el 2019-ben, miért nem áll szóba nem baráti sajtóval: szerinte egy interjú nem bikaviadal, és máshogy is el tud jutni a választókhoz.