Putyin a gázszállításról: Miért büntetnénk Magyarországot vagy Szlovákiát? Fizetnek, méghozzá jó pénzt fizetnek

• Magabiztosan nyilatkozott az ország helyzetéről Vlagyimir Putyin az év végi országértékelőjében, amelynek jelentősége nem csak az Ukrajna ellen folytatott háború, de a márciusi elnökválasztás miatt is kiemelt jelentőségű.
• Az orosz elnök szerint az ország gazdaságilag erősödik, idén 3,5 százalékos a növekedés, nem omlott össze a nyгgati szankciók alatt, aranytartalékai 151 milliárd dolláron állnak.
• Oroszország addig harcol, míg el nem éri ukrajnai céljait: az ország semlegességét, demilitarizációját és „nácitlanítását”. Az elfoglalt területek sorsáról nem tett említést.
• Az orosz hadsereg év végéig félmillió fővel nő tavalyhoz képest. Ukrajnában 244 ezres az orosz haderő. Az elnök nem beszélt az orosz erők veszteségeiről, amelyek becslések szerint halottakkal, súlyos sebesültekkel együtt 300 ezer körül lehet.
• Putyin szerint nem Oroszország, hanem a Nyugat tette tönkre a kapcsolatokat, nem számolva az orosz érdekekkel.
• Ukrajna nyugati támogatását csökkenőnek látja.
• Orbán Viktor magyar kormányfő és Robert Fico, a szlovák parlamenti választásokon győztes Smer vezetője Putyin szerint nem oroszbarátok, hanem saját nemzetüknek barátai.
• A 2000-es Putyinnak azt üzenné, hogy „jó úton haladnak elvtársak.”

„Miért kellene mozgósítás? Erre jelenleg semmi szükség nincs” – jelentette ki Vlagyimir Putyin az év végi utolsó nagy sajtótájékoztatóján Oroszország helyzetét és az Ukrajnában zajló háborút – orosz hivatalos nevén rendkívüli katonai hadműveletet – értékelve. Az orosz elnök szerint a tavalyi mozgósításkor sikerült 300 ezer embert bevonni a hadseregbe, ezután szerződésesekkel bővültek, így a tervezett 412 ezer helyett most már 486 ezerrel nagyobb a hadseregben szolgálók létszáma, mint tavaly. Az év végére ez a szám félmillióra nő, közölte az elnök, megjegyezve, hogy Ukrajnában 244 ezer orosz katona harcol. (Putyin „hadműveleti területekről” beszélt, nem Ukrajnáról, ennek oka, hogy Oroszország egyoldalúan magához is csatolta az Ukrajnától elfoglalt területeket, így úgy tekinti, hogy haderői nem is Ukrajnában vannak.) A veszteségről nem beszélt, csak annyit említett meg, hogy 44 ezren szereltek le különböző okokból. Nyugati és ukrán becslések szerint Oroszország a vesztesége háború elindítása óta a 300 ezer főt is elérheti, a halottakkal és a súlyos sebesültekkel együtt. Az ukrán veszteségekről sincs hivatalos adat, de a harcok menete alapján ez valamivel az orosz veszteségek alatt van.)

Putyin évi rendes sajtótájékoztatója mindig kiemelt jelentőségű, ez fokozottan igaz az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háború óta, idén pedig azért is, mert ez a nagy sajtótájékoztató már közel van a márciusi orosz elnökválasztáshoz, amelyen Putyin újra indul – és nyilvánvalóan meg is nyer. Ezzel Putyin újabb hat évre kap majd elnöki mandátumot.

Újraindulásának indoklásában a kulcsszó a szuverenitás volt: „Beszéltem már erről sokszor, de nem árt elismételnem: egy ilyen ország, mint a miénk nem létezhet szuverenitás nélkül. Akkor egyszerűen nem létezne, legalábbis abban a formában, amelyben ma van, és amelyben ezer éve létezik.”

Putyin: Orbán, Fico nem oroszbarát

A külpolitikát érintve külön kitért azokra az országokra, amelyek vezetőit Nyugaton oroszbarát politikával szokták vádolni. Putyin szerint Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem orosz-, hanem nemzetbarát politikus, a többi kollégájuk az Európai Unióban az amerikai „nagy testvértől” függ – jelentette ki.a csütörtöki évértékelő sajtóértekezleten.

Putyin megnyugtatta a hallgatóságot, hogy az ország gazdasága a nyugati szankciók ellenére nem omlik össze, ahogy az elmúlt évben sem tette. A gazdaság idén Putyin szerint 3,5 százalékkal nő. A feldolgozóipar 18 százalékkal nőtt, a munkanélküliség 2,9 százalékos, „ilyen alacsony soha nem is volt” – mondta az elnök.

Mindez részben az elmúlt 20 évben felhalmozott tartalékainak köszönhető, „a nép összefogásának” és annak, hogy sikerült felfejleszteni a hadsereget, vélte Putyin.

Igaz, ez utóbbi az ukrajnai háború kapcsán épp kétséges volt, hiszen Oroszország nem érte el a villámháborús célokat, Ukrajna teljes kapitulációját Ezeket a célokat Putyin mára már félre is tette. Egy kérdést is kapott az elnök, bizonyos katonai eszközök még nem érkeztek meg. Putyin elismerte, hogy nem mindenütt sikerül időben biztosítani mindent, mert „a frontvonal kétezer kilométer”, de hozzátette, hogy a helyzet javul.

„Mondja ki ön is, hogy a helyzet javul” – bírta rá a kérdezőt Putyin, aki ezt meg is tette.

Akkor lesz béke, amikor elérjük a céljainkat

Az elnök arról beszélt, hogy Ukrajna bőven kapott fegyvereket Nyugatról, többet is, mint gondolni lehetett, a támogatás azonban szerinte apadni kezdett. (Az Ukrajnának szánt fegyverszállításokról és a pénzügyi támogatás körüli helyzetről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

Akkor lesz béke, amikor elérjük céljainkat – jelentette ki Putyin, ami önmagában is jelzi azoknak az Orbán Viktortól is hallható nyilatkozatoknak az ingatagságát, amelyek szerint azonnal tárgyalóasztalhoz kellene ülni. Putyin tárgyalásról nem beszélt, hanem a háború révén megvalósítható célokról, azaz Ukrajna semlegességéről – azaz, hogy ne csatlakozzon a NATO-hoz –, és az országot demilitarizálják és nácitlanítják. Putyin szerint nem igaz, hogy Ukrajnában nincsenek nácik, elvégre „a kijevi vezetés feje” – Putyin nem mondta ki Volodimir Zelenszkij nevét – egy SS-ben szolgáló katonának tapsolt. Putyin ezzel a kanadai incidensre utalt, amikor az ukrán elnök az ottani parlamentben járt, ahová a kanadai házelnök meghívott egy ukrán veteránt is. Miután kiderült a 98 éves férfi múltja, a kanadai házelnök lemondott. Putyin erről nem tett említést, ahogy arról sem, hogy a köszöntéskor még sem a meghívók, sem Zelenszkij nem tudta, hogy a férfnak náci múltja van.

A békét illetően Putyin nem tett említést a már elfoglalt területek sorsáról sem: ebből adódóan alapvetésnek veszi, hogy amit elfoglalt – összesen nagyjából 100 ezer négyzetkilométert, a 2014-ben elcsatolt Krímmel és Luhanszk, valamint Donyeck megyék nagy részével együtt –, az orosz terület.

Putyin magabiztosan beszélt a katonai helyzetről. Felidézte, hogy a sorozottakról „sokan ironizáltak”, pedig „a srácok remekül harcolnak”, 14-en Oroszország hőse kitüntetést is kaptak. Az irónia, amelyről Putyin beszélt nem a sorozottakról szólt, hanem arról, hogy az orosz haderő mennyire nem volt képes megfelelő kiképzést és felszerelést biztosítani számukra. Utóbbiban a helyzet javult, a kiképzés azonban továbbra is hiányos, márcsak azért is, mert a kiképzést végzők nagy része is a frontra került, ahol ők is veszteségeket szenvedtek. Minezekről az elnök nem beszélt.

Orosz, ukrán egy nép

Putyin – megintcsak súlytalanná téve a békepártinak mondott nyilatkozatok tárgyalást sürgető kijelentéseit – ismét elmondta, amit a háború elején: az oroszok és az ukránok egy népet alkotnak, tekintet nélkül a velük történt tragédiára, amely a száz évvel korábbi polgárháborúval mérhető össze. „Odessza eleve orosz város, ezzel tisztában vagyunk” – idézte az Rbc.ru Putyint, aki kijelentette, hogy Ukrajna délkeleti része mindig is oroszpárti volt, egyébként is, Ukrajna fekete-tengeri vidéke az orosz-török háborúk nyomán került Oroszországhoz a 18. század utolsó harmadától kezdve. „Mi köze ennek Ukrajnához? Kitalának mindenféle történelmi szamárságot!” – fakadt ki Putyin.

A sport legyen mentes a politikától

Az elnök rossz néven vette, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az orosz sportolókat csak egyéni versenyszámokban engedi rajthoz állni a párizsi olimpián és nem használhatják az orosz nemzeti színeket. Putyin szerint ez ellentétes a NOB jelszavával, amely szerint a sport a béke. Szerinte ez a hozzáállás maga alá temeti az olimpiai mozgalmat.

Nem Oroszország miatt lett rossz a nyugati kapcsolat

Putyin szerint az Erópai Unióval való kapcsolat helyreállítása nem csak Oroszországtól függ. „Nem mi tettük tönkre a kapcsolatokat. Ezt ők tették és folyamatosan másod- és harmadrangúként kezeltek minket, figyelmen kívül hagyva az érdekeinket” – idézte a Ria Novosztyi Putyint, aki szerint az ukrajnai konfliktus is államcsínnyel kezdődött 2014-ben, azzal, hogy Viktor Janukovics elnök a tüntetések elől elmenekült Oroszországba és új, nyugatbarát vezetés került hatalomra.

„Előtte igyekeztünk évtizedeken át, került, amibe került, kiegyensúlyozott kapcsolatokat kiépíteni Ukrajnábal. Még akkor is, amikor lényegében államcsínnyel távol tartották a hatalomtól Viktor Janukovicsot. Megnyerte a választásokat, erre harmaik fordulót hirdettek. Hát ez mi, ha nem államcsíny?” – utalt Putyin még a 2004-es narancsos forradalomra, amely a Janukovics javára elcsalt, majd törölt választásról szólt, és végül a harmadik fordulóban Viktor Juscsenko győzött. Igaz, még az ő elnöksége alatt Janukovics kormányfő lett, majd 2010-ben pedig az elnökválasztáson a támogatását vesztett Juscsenkót és a győzelemre esélyes Julija Timosenko exkormányfőt legyőzve megszerezte az államfői széket is, amelyet 2014 februárjában veszített el azzal, hogy elmenekült az országból. Rezidenciája utána a „korrupció múzeuma” lett. (A háború kitörése előtt erről a helyről készített riportunkat itt olvashatja.)

Luganszkban minden nagyszerű

Bejelentkezett egy újságíró is a Luganszki Népköztársaságból (LNR). (A szepratista terület orosz támogatással jött létre Kelet-Ukrajnában 2014-ben, majd Oroszország 2022-ben önálló államként ismerte el az Ukrajna elleni invázió előtt, ezután pedig a hasonló jogállású Donyecki Népköztársasággal együtt Oroszországhoz csatolta.) A férfi szerint nincs is kérdése, mert LNR-ben nincs mire panaszkodni – írta a ria Novosztyi. A kérdező megköszönte az Oroszország felől érkezett segítséget. Végül annyit kérdezett, mikor látogat el Putyin hozzájuk. Az elnök közölte, hogy hamarosan ellátogat a térségbe. (Az ukrajnai megye ukrán átírással Luhanszk, oroszul Luganszk, így az orosz formációként létrejött, nemzetközileg el nem ismert szeparatista köztársaság esetében a g-vel írt alakot, az ukrán hivatkozásokkor a h betűs alakot használjuk.)

Ezt a látogatást indokolttá teszi az orosz elnökválasztás is, amelyet az Ukrajnától elvett területeken is megtartanak. A márciusi elnökválasztás fókuszában várhatóan az országgyarapítás lesz, így a megszállt ukrajnai területek kiemelt jelentőségűek lesznek.

A Gazprom minden kötelezettségét teljesíti

A szerződésnek megfelelően szállítja a Gazprom a földgázt továbbra is, akár Ukrajnán keresztül – mondta az elnök, majd nevetve hozzátette: „Természetesen ezért pénzt is kapunk.” Ukrajnába közvetlen szállítás nincs, de a tranzitdíjat az ország megkaphatja.

A szállítás fenntartásáról elmondta: „Miért büntetnénk Magyarországot vagy Szlovákiát? Fizetnek, méghozzá jó pénzt fizetnek.”

A szállítást a Gazprom fenntartaná minden irányban, ha erre a nyugat vevő lenne. „Nem mi robbantottuk fel az Északi Áramlatot”, hanem valószínűleg az amerikaiak, vagy „valakik az ő javaslatukra”, az Északi Áramlat II-t viszont a németek nem akarják működésbe hozni. „Ha nem akarják, hát nem is kell” – mondta az elnök, megjegyezve, hogy a német gazdaság idén enyén visszaesik.

Mit tanácsolna a mai Putyin a 2000-es év Putyinjának?

A négy órán át zajló évértékelő zárókérdését Andrej Kolesznyikov tehette fel. A Kommerszant újságírója egykor könyvet is írt Putyinról és az elnök útjait követő újságíróstáb tagjaként új műfajt teremtett a hivatalos utakról írt riportjaival – legalábbis azokban az években, amikor a folyamatosan szűkülő orosz nyilvánosságban még létezett olyan újságírás, amelyre ma már nincs mód Oroszországban. Kolesznyikov most kényelmes végszóra adott lehetőséget az elnöknek, azt kérdezve, mit tanácsolna és mitől óvná a mai Putyin a 2000-ben hatalomra került Putyint:

„Azt mondanám, jó úton haladnak, elvtársak. Óvnám a túlzott naivitástól, az úgynevezett partnereink felé tanúsított túlzott hiszékenységtől.” (Az elvtárs „továriscs” nem annyira kompromittált, mint a magyar nyelvben, de a '90-es években kikopott – felváltotta az úr és hölgy –, fokozatos visszatérése jelzésértékű volt, ahogyan az sem véletlen, hogy Putyin most épp ezt a szót használta.) Emellett bárorítaná a kezdő Putyint abban, hogy „hinni kell az orosz népben, mert ez a hit a záloga az orosz újjászületésnek és az ország fejlődésének.”