Sokakat hozott kínos helyzetbe a kanadai házelnök, aki hősként méltatta a nácik oldalán harcolt ukrán veteránt

Kisebbfajta botrány kerekedett Volodimir Zelenszkij Kanadában tett meglepetésszerű látogatása nyomán. Az ukrán elnök elment az ottawai parlamentbe is, ahol érzelmes beszédével fejezte ki háláját az ország törvényhozóinak, amiért azok az elmúlt másfél évben teljes mellszélességgel kiálltak Ukrajna mellett az Oroszország elleni honvédő harcban. Nem is a váratlan látogatásból lett kínos ügy, hanem a kanadai parlament házelnökének megszólalásából.

Anthony Rota ugyanis meghívott a parlamentbe és külön beszédben dicsért egy 98 éves egykori ukrán veteránt – akiről azonban kiderült, hogy annak idején a nácik oldalán harcolt.

Az eset után Rota – magyar olvasó számára talán meglepő módon – lemondott. Az ügy felszínre hozott más visszásságokat is, például még mindig létezik két SS-emlékhely Kanadában. A kitüntetett Jaroszlav Hunkáról pedig felmerült, hogy zsidó származású lengyelek ellen elkövetett bűncselekmények miatt körözik, így már folynak a tárgyalások az esetleges kiadatásáról.

A házelnök miatt ovációval fogadták az egykori nácit

„Itt van velünk egy ukrán–kanadai második világháborús veterán, aki az ukrán függetlenségért harcolt az oroszok ellen. És ezután is támogatja az igazságot, 98 évesen is” – vezette fel Rota Hunkát Zelenszkij látogatása alatt, és külön büszkének nevezte magát, amiért egy választási körzetben laknak.

„Ukrán hős és kanadai hős is egyben, akinek ezúton is köszönjük a szolgálatait”

– mondta Hunkának a kanadai házelnök.

Csakhogy Hunka bemutatása így messze nem teljes: a veterán ugyanis nem egyszerűen az oroszok ellen harcolt, hanem egyben a nácik oldalán is. Hunka az Első Ukrán Hadosztály tagja volt, ami a Waffen SS Galíciai Hadosztály és a 14. Waffen SS-hadosztály néven is ismert volt. A hadosztály átnevezte magát 1945-ben, ezért is veszhetett el könnyebben ez az információ a férfiről.

Dominique Arel politológus, az Ottawai Egyetem ukrán tanulmányainak tanszékvezetője azt mondta a CBS Newsnak, hogy ahhoz az egységhez, amelyben Jaroszlav Hunka szolgált, ukránok ezrei jelentkeztek önkéntesnek, sokan az ukrán függetlenség kivívásának szellemében. Ez a Waffen SS helyi németekből álló különítménye volt, amelynek létezett magyar és magyarországi német nemzetiségi hadosztálya is egyébként.

A Waffen SS-ről a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék 1946-ban kimondta, hogy háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el. Azonban a második világháború után a kanadai ukrán érdekképviseletek nyomására a kormány hajlandó volt befogadni több ezer ukránt – köztük Waffen SS-tiszteket is. Kanadában két olyan emlékhely is létezik, amely az ukrán Waffen SS-hez kapcsolódik, Oakville-ben és Edmontonban.

Ez az évtizedek során néhányszor már felmerült problémaként, főleg a helyi ukrán zsidó kisebbségek vetették ezt fel. Bár egy bizottság kivizsgálta az ügyet, úgy döntöttek, hogy az SS-hez való kötődés önmagában nem minősül bűncselekménynek, a nemzetközi bíróság döntésének ellenére sem. Így persze nem lett megoldása a dolognak, de nem lett a mostanihoz hasonló botrány miattuk, az pedig még soha nem fordult elő, hogy egy SS-katonát meghívjanak a parlamentbe, és ott méltassanak.

Az ülésteremben Hunkát a házelnök miatt kétszer is álló ovációval fogadta a képviselőház, illetve Justin Trudeau miniszterelnök és Zelenszkij is. Az ukrán elnök maga is zsidó felmenőkkel rendelkezik, de számára azért is kellemetlen az egész ügy, mert Moszkva azzal próbálta eufemizálni az orosz inváziót, hogy „nácitlanítják Ukrajnát”. Az „Ukrajna egy náci állam” narratíva hamisságát ebben a cikkben fejtettük ki.

A mostani esetre nem meglepő módon egyből rá is ugrott az orosz propaganda. „Sok nyugati ország, köztük Kanada is olyan fiatal generációt nevelt fel, amely nem tudja, ki harcolt kivel, vagy mi történt a második világháborúban. És semmit sem tudnak a fasizmus fenyegetéséről” – mondta Dmitrij Peszkov az újságíróknak. A Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszország „kibékíthetetlen harcot” folytat a fasizmus ellen, amely „Európa közepén, Ukrajnában próbál lábra kapni”.

Mélységesen sajnálja, le is mondott

Többféle magyarázat lehet arra, hogy pontosan hogyan is került a kanadai parlamentbe egy egykor a nácik oldalán harcolt SS-katona, a CBS riportja szerint Rota fia hívta fel apja figyelmét Hunkára. Mindenesetre Karina Gould, a kormánypárt frakcióvezetője szerint a liberális párthoz tartozó Rota anélkül hívta meg Hunkát vendégnek, hogy tájékoztatta volna a kormányt, a parlamentet vagy az ukrán delegációt. Ezt később Rota is elismerte.

A CBS-nek nyilatkozó David Pugliese haditudósító szerint mivel az átlag kanadai nagyon kevéssé van tisztába a második világháború részleteivel, ezért valószínűleg Rotának sem jutott eszébe, hogy ha Hunka a Vörös Hadsereg ellen harcolt, akkor azt minden bizonnyal a nácik oldalán tette. Ezzel szemben

neki egyből megszólalt a vészcsengő a fejében, amikor bemutatták a veteránt, és pár nappal később meg is érkeztek az emberi jogi és zsidó szervezetek elítélő nyilatkozatai.

A B'nai Brith kanadai zsidó emberi jogi szervezet nyilatkozata szerint a Hunka hadosztályában szolgáló önkéntesek „ultranacionalista” ideológiák szerint gondolkodtak, „egy etnikailag homogén ukrán államról álmodtak, és támogatták az etnikai tisztogatás gondolatát”. „Kanadai katonák harcoltak és haltak meg azért, hogy megszabadítsák a világot a náci brutalitás gonoszságaitól” – mondta Michael Mostyn, a B'nai Brith Canada vezérigazgatója, rámutatva, hogy az ő szolgálataiknak emlékét is sérti, ha egy náci veteránt emelnek melléjük. Szerinte Hunka elismerése több mint felháborító, Kanada pedig nem engedheti meg magának a történelem szépítgetését.

Az ügyre reagált a Hunkát szintén megtapsoló Trudeau miniszterelnök is, ő „mélységesen kínosnak” nevezte az esetet. Mélanie Joly külügyminiszter is elfogadhatatlannak minősítette a történeteket, és azt mondta, hogy az incidens miatt felvette a kapcsolatot „ukrán kollégáival”, de azt nem osztotta meg, hogy mire jutottak. A törvényhozók körül többen is lemondásra szólították fel Rotát, és a miniszterelnök is amellett volt, hogy jobb lenne, ha a házelnök leköszönne a posztról.

Anthony Rota végül megfogadta a tanácsot, és úgy döntött, hogy felelősséget vállal a botrányos incidensért. „Ez a ház mindannyiunk felett áll, ezért le kell mondanom a házelnöki tisztségről” – mondta kedd délután a parlamentben, megismételve, hogy mélységesen sajnálja a hibáját.

„Ez a nyilvános elismerés fájdalmat okozott egyes embereknek és közösségeknek, köztük a kanadai és a világ zsidó közösségének, valamint a náci atrocitások túlélőinek, többek között Lengyelországban” – tette hozzá Rota, aki elismételte: sem a képviselőtársai, sem az ukrán delegáció nem tudott a beszédéről. A leköszönő házelnök nem tisztázta, hogy a posztjáról távozva a képviselői mandátumát is visszaadja-e.

Kiadatásig juthat Hunka ügye

„Tekintettel a kanadai parlamentben történt botrányos eseményekre, amelyek során Zelenszkij elnök jelenlétében kitüntették a bűnöző náci SS Galíciai alakulat egyik tagját, lépéseket tettem a férfi esetleges kiadatása érdekében” – jelentette be kedden Przemysław Czarnek lengyel oktatási miniszter.

Czarnek levélben kérte a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetét, sürgősen vizsgálják ki, hogy Hunka nincs-e körözés alatt lengyelek ellen elkövetett bűncselekmények miatt. A CBS-nek nyilatkozó Pugliese szerint viszont nagyon nehéz lesz kiadatni Hunkát, hacsak nincs közvetlen bizonyíték arra nézve, hogy a férfi annak idején valóban asszisztált háborús bűnök elkövetéséhez, és nem csak egyszerű katonai feladatokat hajtott végre.

Arif Virani kanadai igazságügyi miniszter és főügyész a Politico szerint azt mondta, hogy a lengyel kormány még nem kereste meg a kiadatási kérelem ügyében, és ezért nem is kommentálja a folyamat korai szakaszait. Egy ilyen ügy a végső döntésnél kerülhet majd az ő asztalára.