A magyar kormánynak ezermilliárdokhoz utat nyitó döntés megsemmisítését javasolták az EU bíróságán

Nyilvánítsák semmisnek az Európai Bizottság döntését, amellyel 2023-ban teljesítettnek vette a magyar igazságügyi reformcsomagot, mondta ki az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a csütörtökön nyilvánosságra hozott véleményében. A 2023-as döntés több mint tízmilliárd eurót tett elérhetővé, de összesen több mint 30 milliárd euró függ tőle. Az indítvány még nem a végső ítélet, de általában meg szokta előlegezni az eredményét.

Szinte mindent blokkolt, amit blokkolni lehetett

Az igazságügyi reform a 2022 végére összeállt, egymást részben-egészben fedő bonyolult feltételrendszer legértékesebb eleme volt. A 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatások szinte teljes egészét blokkolta (ennek egy része más okok miatt máig sem elérhető), és 10,4 milliárd eurót érő helyreállítási alap rendes kifizetéseihez is szükség van rájuk.

Az uniós feltételek szerint meg kellett erősíteni

• a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
• meg kellett szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• le kellett bontani az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, hogy a magyar bírók az uniós törvényszékhez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

Varga Judit akkori igazságügyi miniszter 2023 áprilisában jelentett be a technikai megállapodást a feltételekről, de utána még két körben kellettek kisebb módosítások, pontosítások, amelyeket az Európai Bizottság kért. Közben maga Orbán Viktor szólta el magát 2023 nyarán Tusványoson, amikor az uniós pénzek elhozásáról kérdezték, hogy a mostani hétéves uniós költségvetés félidei – végül 2024-ben átengedett – emeléséhez „egyhangúság kell. És akkor

tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”

Máskor azt indokolta meg, miért sértheti egy ilyen zsarolás az EU egyik alapszerződésében – gyakorlatilag a kvázialkotmányában – kimondott őszinte vagy lojális együttműködés elvét. Azóta a kormány a maradék blokkolt pénznél is hasonló, bevallottan zsaroló stratégiát dobna be, holott így a saját várakozásai alapján is kifutna az időből a helyreállítási alapnál, az évenkénti forrásvesztésekről nem is beszélve.

Az Európai Bizottság 2023 végén vette teljesítettnek a reformot. A döntés akkor több mint 10 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást tett elérhetővé, amit más, szakmai és jogállamisági feltételek nem blokkoltak, ez az összeg közben 12 milliárd euró fölé nőtt.

Az Európai Bizottság már a döntéskor azt bizonygatta, hogy ha nem fogadta volna el a teljesítést, a magyar kormány perelhetett volna. Így viszont az Európai Parlament (EP) fordult bírósághoz egy 2024-es határozattal.

A tavalyi tárgyaláson a testület képviselője úgy vélte, csak két lehetőség lett volna: vagy meghosszabbítani a határidőt, vagy nemet mondani. A 2023-as értékelés „siettetett, idő előtti és befejezetlen” volt, ráadásul időközben „új, releváns fejlemények” történtek, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása. (A jogszabályról szintén csütörtökön adtak ki főtanácsnoki indítványt.)

A feltételek nem arra vannak, hogy minden részkérdést előírjanak és az Európai Bizottság „szuperszabályozóvá” váljon, érvelt a testület ügyvédje.

A bizottsági oldalon beavatkozó magyar kormány képviselője arra hivatkozott, hogy az EP nem tiltakozott az intézkedés 2022-es bevezetésének indoklása miatt, és azon jóval túlmutatónak tartotta az elvárásokat, amelyeket a testület számonkér.

A tavalyi tárgyaláson Tamara Ćapeta főtanácsnok többek között arról érdeklődött, hogy ha a kúriai ügyelosztásról 2024 nyarára született független szakértői értékelés, hogyan állapította meg az Európai Bizottság 2023 végén, hogy jól működik a rendszer, és a bizottsági indoklásnál is magyarázatot akart.

Megfelelő indoklást és a jogszabályok életbe lépését hiányolta a főtanácsnok

Az EU bíróságának csütörtöki közleménye kimondta: az Európai Bizottság „nem folyósíthat uniós forrásokat egy tagállamnak mindaddig, amíg a szükséges jogalkotási reformok hatályba nem lépnek és azokat ténylegesen nem alkalmazzák”. A kifizetést elrendelő „minden határozatban igazolni kell, hogy valamennyi feltétel teljesült – ezáltal védve az Európai Unió pénzügyi érdekeit, lehetővé téve a bírósági felülvizsgálatot, és tájékoztatva nemcsak az érintett tagállamot, hanem az összes uniós polgárt is”.

Az Európai Bizottság helytelenül alkalmazta a követelményeket, „amikor – bármiféle magyarázat nélkül – még azelőtt engedélyezte a pénzeszközök folyósítását, hogy a szükséges jogszabályi reformok hatályba léptek volna, vagy hogy azokat alkalmazták volna”.

A Kúria függetlenségéről, az Alkotmánybíróság tagjainak bírói
kinevezéséről és az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztése előtti akadályok felszámolásáról szóló reformoknál a testület „nem végzett megfelelő értékelést”. Nem foglalkozott „megfelelően azokkal a jogalkotási fejleményekkel” sem, amelyek „veszélyeztethetik vagy lehetetlenné tehetik a Magyarország által végrehajtott reformok célkitűzéseit”.

Ćapeta főtanácsnok szerint

az Európai Bizottság megsértette az indokolási kötelezettségét, mert „semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miért tért el a 2022. évi jóváhagyó határozataiban megállapított követelményektől”.

Az ilyen határozatok címzettje ugyan az érintett tagállam, de

„a határozat mögött szélesebb közérdek húzódik, nevezetesen a közpénzek elköltése.

Emiatt, és különösen azokban a helyzetekben, amikor az alapokból való kifizetéseket a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt korábban felfüggesztették, a Bizottságnak Ćapeta főtanácsnok álláspontja szerint nem csupán Magyarország számára kell magyarázatot adnia, hanem a széles értelemben vett uniós polgárságnak is.”

Ćapeta csak az EP harmadik jogalapjánál, a hatásköri visszaélésnél látta úgy, hogy az nem volt kellően alátámasztva, ezért ennek az elutasítását javasolta.

A későbbi, végleges ítélet még akkor sem feltétlenül jelentené a támogatások azonnali befagyasztását vagy visszafizetését, ha a bíróság valamiben az EP-nek adna igazat, ahogy azt Paks II. állami támogatásának ügye is mutatta. Nem kizárt, hogy elég új, kibővített indoklás. Az EU bíróságának közleménye annyit mondott ki, hogy

„az érintett intézménynek a jogi aktus megsemmisítése miatt esetleg kialakult joghézagot orvosolnia kell”.

A vélemény homlokegyenest a fordítottja annak, hogy az Európai Bizottság szabálytalanul tartana vissza támogatásokat – a főtanácsnoki vélemény szerint épphogy szabálytalanul nyitotta meg hozzájuk az utat.