Az Európai Bíróság elé viszi a magyar szuverenitásvédelmi törvényt az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja Magyarországot, mert a szuverenitás védelméről szóló nemzeti törvénye sérti az uniós jogot, közölte a Bizottság. Az uniós testület még februárban indította el az eljárást, mert szerinte a törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között:

• az uniós demokratikus értékeket;
• a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát;
• az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget);
• a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket;
• valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.

A kormánynak két hónapja volt a módosításra vagy arra, hogy kimagyarázza magát, de ez nem sikerült, így májusban jött a következő lépcsőfok. A Népszava szerdán arról írt, hogy a kormány azóta sem tudta meggyőzni az Európai Bizottságot, ezért viszik csütörtökön már bírósági szakaszba az eljárást. Nemrég Didier Reynders igazságügyi biztos kijelentette: nem fognak habozni, hogy továbblépjenek, ha kell.

A sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy a magyar hatóságok válaszának értékelése után az Európai Bizottság fenntartja a kifogásai többségét, amelyeket még mindig nem sikerült orvosolni.

Gyorsított eljárást kértek

Az Európai Bizottság elvileg kérhetett volna ideiglenes intézkedést, azaz indítványozhatta volna, hogy az Európai Unió Bírósága az ítéletig állíttassa le a törvény alkalmazását. A hasonló perek általában egy-két évig tartanak, így ideiglenes intézkedés híján még jó ideig gyakorlati következmények nélkül maradhat a törvény. Ráadásul ha uniós jogot sértőnek találják a jogszabályt, az Európai Bizottság akkor is külön lépésben kérheti pénzbüntetés megállapítását a bíráktól.

A Szabad Európa kérdésére az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Jördis Ferroli hangsúlyozta, hogy az ideiglenes intézkedésnek külön feltételei vannak a bírósági esetjog alapján és nem kértek ilyet, gyorsított eljárást viszont igen és figyelik a helyzetet. A Szabad Európa szerint ez arra utalhat, hogy nem zárják ki az ideiglenes intézkedés későbbi indítványozását sem. Menet közben azért lehet változtatni, mert akár hónapok is eltelhetnek a bírósági kereset benyújtásáról szóló döntés elfogadása és a tényleges beadás között, így elvileg a végleges beadványban indokolt esetben már kérelmezhetik a törvény felfüggesztését is, írja a lap.

A szóvivők nem válaszoltak arra, hogy a gyorsított eljárással mennyi idő múlva lehet ítélet.

Miről szól az ügy?

A törvénnyel hozták létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami június végén átfogó eljárást indított az Átlátszó és a korrupcióval foglalkozó Transparency International Magyarország ellen. Listázták a kormány retorikájában „háborúpártinak” minősített sajtótermékeket, köztük a Telexet is.

Oltásellenességgel és dezinformáció terjesztésével vádolták a kormány járványkezelését kritizáló, valamint a kínai vakcinákkal szembeni szakmai aggályokat bemutató cikkeket, ezek közül is több telexest.

Állami szerveket kerestek meg, hogy folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést végezzenek nekik, például magánszemélyek bankszámláiról akartak kimutatásokat kapni. Utólag kiderült, hogy az erre felkért Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs törvényi felhatalmazása erre, és nem is gyűjt ilyen adatokat.

Korábban részletesen írtunk arról, hogy a legnagyobb aggály az volt a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben, hogy nem tisztázza, pontosan kiket és milyen alapon vizsgálhat az egyébként széles jogkörrel felruházott Szuverenitásvédelmi Hivatal. Elvileg a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja, de gyakorlatilag bárkit és bármikor ellenőrizhet, még megindokolni sem kell, kit és miért vesz célba. Többek között emiatt tiltakozott a törvény ellen a független sajtó és a kormány által megbélyegzett civil szervezetek.