Népszava: Bíróság elé fogja vinni a szuverenitási törvényt az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság tovább fogja léptetni a szuverenitási törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárást, értesült több forrásból a Népszava.

Az uniós testület még februárban indította el az eljárást, mert szerinte a törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között:

• az uniós demokratikus értékeket;
• a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát;
• az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget);
• a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket;
• valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.

A kormánynak két hónapja volt a módosításra vagy arra, hogy kimagyarázza magát, de ez nem sikerült, így májusban jött a következő lépcsőfok. A Népszava úgy tudja, hogy a kormány azóta sem tudta meggyőzni az Európai Bizottságot, ezért viszik csütörtökön már bírósági szakaszba az eljárást. Nemrég Didier Reynders igazságügyi biztos kijelentette: nem fognak habozni, hogy továbblépjenek, ha kell.

Jöhet a kormánynak némi jó hír is a rossz mellé

A biztos korábban arra célzott, hogy – az igazságügyi feltételekhez hasonlóan – felzárkóztatási támogatásokat is befagyaszthatnak a jogszabály miatt. A Népszava egyik forrása szerint azóta letettek a tervről.

A lap emellett úgy tudja, hogy az uniós testület várhatóan nem nem kér majd ideiglenes intézkedést sem, azaz nem indítványozza, hogy az Európai Unió Bírósága az ítéletig állíttassa le a törvény alkalmazását. Az ilyen perek általában egy-két évig tartanak, így ideiglenes intézkedés híján még jó ideig következmények nélkül maradhat a törvény. Ráadásul ha uniós jogot sértőnek találják a jogszabályt, az Európai Bizottság akkor is külön lépésben kérheti pénzbüntetés megállapítását a bíráktól.

A törvénnyel hozták létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami június végén átfogó eljárást indított az Átlátszó és a korrupcióval foglalkozó Transparency International Magyarország ellen. Listázták a kormány retorikájában „háborúpártinak” minősített sajtótermékeket, így köztük a Telexet is. Oltásellenességgel és dezinformáció terjesztésével vádolták a kormány járványkezelését kritizáló, valamint a kínai vakcinákkal szembeni szakmai aggályokat bemutató cikkeket, ezek közül is több telexest. Állami szerveket kerestek meg, hogy folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést végezzenek nekik, például magánszemélyek bankszámláiról akartak kimutatásokat kapni. Utólag kiderült, hogy az erre felkért Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs törvényi felhatalmazása erre, és nem is gyűjt ilyen adatokat.