MNB a Szuverenitásvédelmi Hivatal adatkéréséről: Részletesen és pontosan meg van határozva, mikor kinek milyen adatokat adhatunk ki

„A Magyar Nemzeti Bank a banki ügyfelek tranzakcióiról nem gyűjt és
jogszabályi felhatalmazás nélkül nem ad ki egyedi adatokat” – írja az MNB sajtóközleményében. Ezzel arra reagáltak, hogy néhány napja kiderült: együttműködésbe kezdenek a Szuverenitásvédelmi Hivatallal.

Az MNB közleménye szerint: „Az MNB (…) a banki ügyfelek egyedi tranzakcióiról az ügyfeleket beazonosítható módon nem gyűjt adatokat, kizárólag a törvényi feladatai ellátása érdekében, hatósági jogkörében eljárva rendelkezik szűk körben ilyen típusú adatokkal. Az MNB a jogszabály által védett adatok, így a banktitok megőrzésére köteles. A törvényi előírások rendkívül szigorúan védik a hazai hitelintézetek lakossági és vállalati ügyfeleinek adatait, a titokkörbe tartozó bizalmas információkat is, abban az esetben is, ha azt az MNB kezeli. Ennek kapcsán a jogszabályok szűkre szabják az adatkiadás lehetőségét mind a pénzügyi intézmények, mind az MNB számára, így részletesen és pontosan meghatározzák, hogy mely kivételes esetekben (pl. bűncselekmény gyanúja), illetve melyik rendkívül korlátozott hatósági körnek adhatnak át adatokat a pénzügyi intézmények vagy az MNB.”

Azzal folytatják: „Idén tavasszal a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke megkereste az MNB-t a két szervezet közötti együttműködés kereteinek kialakítása érdekében. Az MNB a pénzügyi rendszer stabilitásának és biztonságának erősítése, az ügyfelek érdekeinek védelme, illetve szakmai tevékenységének támogatása érdekében köt együttműködési megállapodásokat belföldi hatóságokkal, szervezetekkel, amelyek teljes szövege nyilvános, a jegybank honlapján elérhetők (Belföldi együttműködési megállapodások (mnb.hu)). Az MNB és az SZH között jelenleg nincs együttműködési megállapodás. Amennyiben a felek ilyet kötnének, azt a hatályos jogszabályi keretek között tehetnék meg kizárólag, és annak teljes szövege szintén megjelenne az említett nyilvános felületen.”

Kedden írta meg az Átlátszó kiperelt levelekre hivatkozva, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője hat szervezettől információgyűjtést és az információk nekik való továbbítását kérte. Az MNB, a NAV, az NMHH és a NAIH beleegyeztek az együttműködésbe, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara visszautasították a kéréseket.

Az Átlátszó szerint a hivatal azt kérte az MNB-től, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”, illetve, hogy a hivatal kapjon a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”.

Az MNB később az RTL-nek azt írta: még nincs együttműködési megállapodásuk a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, és ha lesz is, az összes EU-s és magyar jogszabályt be fognak tartani.

A február elsejével felálló hivatal elvileg a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja, de gyakorlatilag bárkit és bármikor ellenőrizhet, még megindokolni sem kell, kit és miért vesz célba. Bár a kormányból többen tagadták, hogy a független sajtót akarják megregulázni ezzel, mégis elsőként az Átlátszó és a Transparency International Magyarország ellen indított átfogó jellegű vizsgálatot Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek vezetője civilek listázással szerzett hírnevet.