Átlátszó: Magánszemélyek bankszámláiról is kimutatásokat kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Hat állami szervtől kért információkat a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás, ezekben több esetben azt kérte, hogy azok végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak, írja az Átlátszó.

Hatból négyen – a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – pozitívan válaszoltak a megkeresésre, és megkezdték az együttműködés „kereteinek kialakítását”. A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) az ügyvédek és a könyvvizsgálók törvényben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva visszautasította a kéréseket.

Ez úgy derült ki, hogy az Átlátszó közérdekű adatigénylést nyújtott be a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak. A hivatal előbb megtagadta az adatok kiadását, végül egy perben veszítettek.

A kiperelt dokumentumokból kiderül, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kérése több esetben túlnövi a törvényi felhatalmazását. A szuverenitásvédelmi törvény ugyanis csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak. Az Átlátszó által megszerzett levelezésekből viszont kiderül, a hivatal arra kérte a megkeresett intézményeket, hogy a saját területükön folyamatosan gyűjtsék „a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető” tevékenységekkel kapcsolatos információkat, és ezeket adják át nekik. A törvény például nem hatalmazza fel a szervezetet banktitok megismerésére. Az MNB-nek küldött több kérés mégis azt célozza, hogy a hivatal „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról.

Az Átlátszó szerint a hivatal többek között kérést intézett

• az MNB-hez arról, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”, illetve, hogy a hivatal kapjon a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”.
• A NAIH-hoz arról, hogy a hozzájuk érkező, „a szuverenitását sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” bejelentéseket „haladéktalanul” továbbítsák a hivatalnak. Emellett arról, hogy „a NAIH megkeresésre tájékoztassa a hivatalt az általa indított vizsgálatokról”, illetve hogy jelöljenek ki egy kapcsolattartót, akinek „hatáskörébe tartozik a szuverenitás védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtése és az arról történő tájékoztatás”.
• A NAV-hoz arról, hogy „operatív elemző-értékelő” (azaz a bűnügyi, fedett hírszerzési) tevékenysége során észlelt, „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” információkat, és ezeket haladéktalanul adja át a „társzervek” részére.
• És a Médiahatóságnak arról, hogy elemzéseket készítsenek „a nemzeti szuverenitást sértő tartalmak megjelenéséről”, a hatóság pedig állítson fel egy olyan rendszert, ahol lakossági bejelentéseket fogadnak az ilyen tartalmakról.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal egyébként az Átlátszó (plusz a Transparency International Magyarország) ellen „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított. A két szervezet később kijelentette, nem működik együtt a hivatallal.

Lánczi Tamástól, a hivatal elnökétől júliusban a tusványosi fesztiválon tudtunk néhányat kérdezni.